Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-29 / 327. szám
1999. november 29., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Vasútmodell-parádé - Tizedik alkalommal rendezték meg a vonatmakett-építők nagyszabású bemutatójukat Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban. A felnőttek és a gyerekek közt is népszerű rendezvény külön érdekessége volt az a hatalmas sínpálya, amely az épület színháztermét is behálózta, fotó: laufer l. 0____________________________________________ Godónéra várva SÁROK Nem nevezhető általánosnak, hogy egy 163 fős településen alpolgármestert válasszanak. Hogy mégis így történt, az kizárólag a polgármester előrelátásának köszönhető. A településen már korábban is volt alpolgármester, ám két hónapja lemondott. A legutóbbi testületi ülésen eldőlt az utódlás sorsa: Godóné Bokor Mártát érte a megtiszteltetés. Mint azt a polgármestertől, Walter Józseftől megtudtuk: helyettesre elfoglaltsága miatt és esetleges betegsége esetére van szükség.- A polgármester úr gyakran van távol, és sajnos nem örvend valami jó egészségnek - így az újdonsült alpolgármester. - Egy darabig együtt készülünk az ülésekre, hogy beletanuljak az ügymenetbe, jelenleg ugyanis nincsenek ilyen irányú tapasztalataim. Bokor Márta hosszas tanulásra számít, és reméli, egyébként ingyenes szolgálataira nem lesz égető szüksége a falunak. Barabás B. A kis falvakba jönnek BARANYAI KÖRKÉP A német vöröskeresztesek úgy látják, hogy Magyarországon sokat fejlődtek a falvak, de az ott élő emberek többsége ugyanolyan szegény, mint volt. A bajorországi Alttötting városában működő Vöröskereszt kapcsolata a Baranya megyei szervezettel kilenc éve kezdődött. Akkor a menekülteket segítették, most viszont a baranyai falvak lakóinak gyűjtenek a németországi önkéntesek. Minden évben karácsony előtt jönnek, s a megyei Vöröskereszt munkatársai mindig más faluba kísérik őket. Csak egyetlen helyre térnek évente vissza, a Komló melletti Mecsekjánosi Csecsemőotthonba. Múlt csütörtökön este is ide érkeztek először, s a játékokon, ruhaneműkön kívül rengeteg bébiételt is hoztak. Pénteken Zalátán, Dráva- szerdahelyen, Egyházasha- rasztiban, Beremenden és Mattyon jártak, szombaton pedig Köblényben, Egyházas- kozáron és Bikaion fordultak meg a nagy vöröskeresztes teherautók. Herbert Vilsmaiernek, aki harminc éve végzi ezt az önkéntes munkát, otthon több mint ötszáz segítője van. Most, tízfős csapatával, ezer csomagot hozott, melyben ruhák, cipők és ágyneműk voltak. A küldöttséget dallal, műsorral fogadó gyerekek, minden faluban külön kis édesség- csomagot és játékokat is kaptak. Müller Zs. Cégbírósági bejegyzés nélkül a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. Hat év alatt tizennyolcmilliárd rekultivációra A mai napig nincs bejegyezve a Baranya Megyei Cégbíróságon a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. A folyamat immár másfél éve húzódik, de vélhetően még idén be is fejeződik. A cég vezetése optimista, és nem tart attól, hogy az egyébként hat év alatt 18 milliárd forint rekultivációra fordítandó költségvetési pénzt felhasználó részvénytársaság „hoppon marad”. A bejegyzés elhúzódását a bonyolult tulajdonstruktúrával magyarázzák. PÉCS Bármilyen meglepő, a mai napig nem fejeződött be az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági társasággá alakítása, mivel a Baranya Megyei Cégbíróság eddig még nem jegyezte be a vállalat jogutódjának szánt, és ezen a néven immár másfél éve működő Mecsekére Környezetvédelmi Rt.-t. A cég, amelynek hat év alatt kell befejeznie a bezárt bányák területének rekultivációját, a feladatra nem kevesebb mint 18 milliárd forintot kap az állami költségvetésből. (Lásd keretes írásunkat.) A cég vezetői nem tartják aggályosnak, hogy a cégbíróság eddig még nem fogadta el az alapító okiratot. Az elmúlt időszakban többször is kiegészítésre, illetve hiánypótlásra kérték föl a Mecsekére Környezetvédelmi Rt.-t. Utoljára november 11-én küldtek levelet, ezúttal azonban azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben harminc napon belül nem történik meg a kért hiányok pótlása, úgy a kérelmet tárgytalannak kell tekinteni. Benkovics István vezérigazgató (képünkön) azzal indokolta a Dunántúli Naplónak a folyamat elhúzódását, hogy a tulajdoni szerkezet meglehetősen bonyolult. Nem tisztázott bizonyos ingatlanok hovatartozása, de gond van néhány ingatlan föld- hivatali tulajdoni lapjaival is, több helyen apróbb eltérések mutatkoznak. A részvényekkel sem volt minden rendben, a cégbíróság megállapítása szerint ugyanis a papírokat nem elég megnevezni, azoknak a valóságban, azaz nyomtatott formában is létezniük kell. A cég vezetői szerint a cégbíróság az ügyben a legmesszebbmenőkig korrektül jár el, ezért nem is neheztelnek a szervezetre. Mivel a fenti problémák is meglehetősen bonyolultak, a cégen belül sincs következménye az ügynek. A vezérigazgató megjegyezte: ahhoz képest, hogy mennyire nehéz átalakítási folyamatról van szó, a cégbíróság kifogásai egyáltalán nem érintenek kardinális kérdéseket, ráadásul a cégnek is az az érdeke, hogy a lehető legapróbb dolgok is pontosan a helyükre kerüljenek. Benkovics István hozzátette továbbá, az ÁPV Rt. tavaly írta alá a cég alapító okiratát, korábban azonban sokáig húzódott annak kérdése, hogy mikor szükséges meglépni a részvény- társasággá alakulást, ezért is akadozhatott az ügy. A cégvezetés szerint a bejegyzés elhúzódása miatt azért nem érte hátrány az rt.-t a különböző pályázatoknál, mivel mindenütt elfogadták - hivatalos kifejezéssel élve - az átalakulási kérelem érkeztetését. Ha a cégbíróság még idén valóban úgy dönt, hogy bejegyzi az rt.-t, úgy a döntés természetesen visszamenőleges hatályú lesz, a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. tehát a benyújtás napjától működik majd. A várt bejegyzéssel semmi nem változik: az érdemi tevékenység ugyanaz marad. Az rt.-nek a bejegyzés egyébként nem csupán a célfeladat, a rekultivációs munkákra kapott állami pénz miatt érdekes, terveik szerint ugyanis annak befejezésével a cég egyéb környezet- védelmi projektekben is részt kíván majd venni. Benkovics István bízik benne, hogy a cég 2005 után is prosperálni fog - papíron is bejegyzett formában. Lendvai Dávid Rekultiváció - még öt év van hátra A Mecsekére Környezetvédelmi Rt: idén mintegy 3,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből, hogy a felhagyott urántermelés rekultivációs feladatait elvégezze. Az állam erre a célra a hat év alatt összesen 18 milliárd forintot biztosít. A feladat nagyon körültekintő környezetvédelmi munka, hiszen rendezett, veszélytelen állapotot kell létrehozni a levegőben, a talajban, a vízben és az élővilágban egyaránt. Bár a legnagyobb veszélyeket már a korábbi évtizedekben elhárították, a környezetvédelmi károk teljes felszámolása csak az elmúlt években kezdődött meg. Inkább a hideget választják Mintegy ezer hajléktalan él Pécsett - becslések szerint. Az átmeneti szállásokon és a menhelyeken alig több mint kétszáz embert tudnak elhelyezni. Ennek ellenére most, a tél beálltáyal is vannak szabad férőhelyek. Sokan inkább az utcán vészelik át a hideget, semmint a közösségi életmódhoz alkalmazkodjanak. PÉCS A hajléktalanokkal kapcsolatos feladatokat az önkormányzat néhány évvel ezelőtt a Támasz Alapítványra ruházta át. - Tavaly tizenkétmillió forinttal támogatta a helyhatóság az alapítványt, ez az összeg - ami a kiadásaink tizenöt százalékát fedezi csupán - idén sem emelkedett - nyilatkozta lapunknak Fónai László, az alapítvány elnöke. - Kilenc intézményünkben összesen 216 férőhelyünk van. Télen, krízishelyzetben mindenkit el tudunk helyezni. Jelenleg is vannak üres ágyaink, a hajléktalanok jelentős része ugyanis nem vállalja a közösségi élettel együtt járó kötöttségeket. Ittasan természetesen nem fogadjuk őket, ezenkívül rendbontás esetén is el kell hagyniuk a szállást. Tavaly a zord időjárásnak két halálos áldozata volt, reméljük, idén ilyen tragédiák nem fordulnak elő. Jelenleg két utcai szociális munkás dolgozik nálunk, ennél jóval többre lenne szükség, hiszen a „szabadságot” választó hajléktalanoknak csak ők tudnak segíteni és tanácsokat adni. A napi egyszeri meleg ételt mindenkinek tudják biztosítani, ezenkívül az egészségügyi ellátás is megoldott. Az utcán élők kilencven százaléka küszködik különböző egészségügyi problémákkal. A bőr- és fertőző betegségek, a tbc és a szájsebészeti gondok a legjellemzőbbek. W. K. Hírcsatorna Töttösön felújítják a művelődési házat több mint egymillió forintért. Megszépül a lakodalmi rendezvényterem, az udvari kemence, s kialakítanak egy új színpadot. Az utóbbira szükség van, mert újjáalakulóban az öntevékeny művészeti csoportok. (cs) A kővágószőlősiek a csaknem másfél száz idős ember tiszteletére emlékdiófát ültettek a helytörténeti múzeum méllett. A nyugdíjasok a diákönkormányzat tagjait kérték meg, hogy gondozzák a rájuk bízott kegyeleti növényt, (cs) A pécsi Zsebe-domb telkein betörők jártak a múlt héten. Hét présházba hatoltak be feszítővasak segítségével. Egyebek között gázpalackot, élelmet, ágyneműt és tévét vittek magukkal. Autóval távoztak. Az ügyben a rendőrség nyomoz. (cs) A villányi Androméda. Csaknem harminc fiatal Villányban Androméda néven csillagászati szakkört alapított Sanóczki József vezetésével. Munkájukat segíti a pécsi Astra Egyesület. A helyi, valamint a palkonyai, mároki és magyarbólyi alapítók minden héten összejönnek, péntekenként előadást tartanak, míg szombatonként a vásártérről két távcső segítségével kémlelik az eget. (cs) A bicsérdi új horgásztó mellett, mely a középkori eredetű Kocka-tó bővítésével került kialakításra, - tavasztól környezet- és természetvédelmi tábort szervez a helyi általános iskola. Az akciót Balogh Péterné tanárnő, valamint az önkormányzat kezdeményezte. (cs) Megutaztatott pécsi kotort hó. A megyeszékhely belvárosában markolókkal szedik fel az út szélén felhalmozott eltolt havat, amit külterületekre visznek ki. Elsőként a felüljárók és a 6-os fő- közlekedési út városon átvezető szakaszának szegélyét tisztítják meg. (cs) A szederkényi önkormányzat ötödik esztendeje szeretné elérni, hogy a településen átvezető 57. sz. út új nyomvonala a falutól délre legyen. Ugyanis van úgy, hogy a zebrákon tíz perc alatt sem lehet átjutni, a község déli részén lévő útszakaszon pedig gyakran csúsznak és pördülnek meg a járművek. Idén öt esetben fordultak, illetve csúsztak az árokba kocsik. (cs) Nemzetiségi folklórest Biztonságos ivóvízellátás SZENTLŐRINC A városhoz tartozó Tarcsa- pusztán élők az utóbbi években igencsak megszenvedték az időszakos vízhiányt. A puszta a volt állami gazdaság rendszeréről kapta a vizet, ám a nyári csúcsidők idején a csapokból nemigen folyt víz. Az ÁG-t követő új tulajdonos eleve nem is vállalta a lakossági ellátást. Most végre megszűnt ez a gond. A tarcsaiak a Szentlőrincről továbbvitt gerincvezetékről kapják az ivóvizet, ráadásul a kis település régi hálózata helyett is újat épített a szolgáltató. Ezzel a pusztán élők jó minőségű ivóvizet kapnak, biztonságosan. B. M. L. VILLÁNY Településről településre járva szervezik meg évente egyszer azt a nemzetiségi folklórestet, melyen a baranyai kisebbség (és többség) néptáncosai, zenekarai, énekegyüttesei találkozhatnak egymással. Más ilyen fórum számukra nincs. A villányi faluházban régen volt ilyen jó a hangulat, mint az elmúlt hét végén, amikor is a Társadalmi Egyesületek Szövetségének Baranya Megyei Szervezete és a villányi kisebbségi német önkormányzat meghívására több tucat hagyományőrző együttes, tánccsoport, kórus és szólóénekes találkozhatott. A program egyik lelkes szervezője dr. Dobribán Jakabné, ötletgazdája pedig dr. Várnai Ferenc népzenekutató. Nemcsak profik számára jelent egy-egy ilyen alkalom lehetőséget a bemutatkozásra, hanem kezdőket is meghívnak a baranyai nemzetiségiek (német ajkúak, horvátok, romák) köréből, sőt az idén még külhoniakat is, köztük a horvátországi Ivanovci község magyar (ott ők élnek kisebbségben) tánccsoportját is. Várnai Ferenc szerint - aki az együttesek többségét patronálja - kevés hasonlóan jó alkalom adódik ilyen jókedvű közös együttlétre, ahol nincs minősítő zsűri, s ahol nincs egyéb tét, mint a közönség jóindulata. Nos, Villány jó házigazda volt. A baranyai nemzetiségi együttesek és szólisták, amatőrök és profik a tervek szerint jövőre Szentlőrincen szeretnének találkozni. K. F. A házigazdák, a villányi nyugdíjasklub kórusának tagjai a színpadon FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ
