Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-29 / 327. szám
6 Dlmántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. november 29., hétfő Már nemcsak a kötelező tagság a tét A kamarai törvény módosítása: ahogy a baranyai képviselők látják A magyar parlament néhány hét múlva dönt a kamarai törvény módosításáról. A jogszabály változtatásának előkészítése során komoly szakmai és politikai vita alakult ki a parlamenti pártok, a témában érintett körök között. Ebben már nemcsak a kötelező tagság, illetve a tagdíj intézménye a kérdés, hanem a gazdasági önkormányzatok további léte a tét. Röviden Állomány-összeírás. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának irányításával december 1 -10. között kerül sor térségünkben az állatállomány összeírására. Az adat- felvétel Baranya megyében 37 településen a reprezentatív mintában már korábban ösz- szeírt mintegy 1600 egyéni gazdálkodót érint. (k) Díjazottak. Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány két pécsi cégvezetőt, Benko- vics Istvánt, a Mecsekére Rt. vezérigazgatóját, valamint Kiss Tibort, a Biokom Kft. vezetőjét is elismerésben részesítette a szakterületén végzett kiemelkedő munkájáért. Mindkét díjazottat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ajánlotta az országos elismerésre. (k) Mestervizsga. A Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamarához tartozó szakmák közül elsőként a szakács mester- vizsga szakmai felkészítő tanfolyama indul november 29- én 15 órakor a kamarában. A mesterjelöltek száma 14 fő, felkészítésüket nemzetközileg elismert szakember végzi. (kJ Adófórum. Országos és helyi szaktekintélyek részvételével rendeznek adó- és társadalombiztosítási fórumot november 30-án és december 1- jén 9 órai kezdettel a Pécsi Kereskedelmi Központban. A szakértők előadás és konzultáció formájában tájékoztatnak a terület jövőre várható változásairól. (k) Euro Info Center. A pécsi Európa Házban (Mária u. 9.) november 30-án tartják az Euro Info Center hivatalos megnyitóját. A kis- és középvállalkozások EU-csatlakozást megelőző felkészülését segítő hálózatot teljes jogú tagja idén lett Magyarország. Ezt megelőzően a kamarában több mint három évig működött az információs centrum. (k) Bővülő kiskereskedelem. Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése szeptemberben, az első kilenc hónapban a forgalom elérte a 3.014 milliárd forintot, ami folyó áron 16 százalékkal, ösz- szehasonlító áron 7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Szeptemberben a forgalom 409 milliárd forintot tett ki, ez az egy évvel korábbihoz képest folyó áron 17 százalékos, ösz- szehasonlító áron 6 százalékos növekedést jelent. (k) A kormány idén tavasszal döntött úgy, hogy felülvizsgálja a kötelező kamarai tagság és tagdíjfizetés intézményét, és ennek kapcsán kezdeményezi a kamarai törvény módosítását. Az új törvénytervezet a kötelező tagság megszüntetésére tett javaslatot, ugyanakkor meghagyta a kamarák önkormányzati szerveződését és közigazgatási feladatait. Ez utóbbiak finanszírozására a költségvetési hozzájárulás mértékét 50 százalékban maximálta a tervezet. A módosító indítvány szerint a kamarák vezetőinek kinevezése előtt a miniszterelnöknek, illetve a területi közigazgatási hivatalok vezetőinek ellenjegyzési jogköre lehetne. A törvénytervezet kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége is elkészítette javaslatait. A testület véleménye szerint a teljes körű tagsággal a kamara hatékonyabban biztosíthatná az üzleti élet tisztaságát, ugyanakkor a kisvállalkozások egy bizonyos árbevétel vagy nyereségszint alatt mentesülhetnének a tagdíjfizetés alól. Az elnökség garanciát kért a közigazgatási feladatok állami finanszírozására, ugyanakkor több, a kamarai önkormányzatiságot sértő rendelkezés - elsők között a miniszterelnöki, illetve közigazgatási hivatalvezetői ellenjegyzés - elhagyását javasolta. Az elmúlt héten lezajlott a kamarai törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. A kormány a kötelező tagság megszüntetését, a kézműves-, valamint a kereskedelmi és iparkamarák összevonását javasolta. A parlamenti vitára annak ellenére sor került, hogy ebben a kormányzati ciklusban először, az ország- gyűlés gazdasági bizottsága megvitatásra alkalmatlannak minősítette az előterjesztést. A törvény- tervezet tárgyalása során összesen 323 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. A megoldásra azonban roppant különböző javaslatok láttak napvilágot. Ezek a kötelező regisztráció megtartásától a kamarai önkormányzatiság megszüntetéséig meglehetősen széles skálán mozognak. A legváratlanabb fordulatot azon felvetés hozta, hogy a jelenlegi gazdasági önkormányzatot váltsa fel egy angolszász minta alapján szerveződő, közhatalmi jogosítvány nélküli kamara. Az indítvány kapcsán szakmai körök a kamara szervezetének, vagyonának, kivívott értékeinek teljes körű államosításától tartanak. A kamarai törvény részletes vitája előtt álláspontjukról, illetve a várható végeredményről baranyai parlamenti képviselőket, valamint a kereskedelmi és iparkamara helyi elnökét kérdeztük. Bánki Erik (Fidesz): - A vállalkozók megnyilvánulásai szerint a tagdíjfizetés nem állt arányban az általuk igénybe vehető kamarai szolgáltatásokkal. A kormány kezdeményezése ebből, és nem kamaraellenességből fakadt. A kamarai törvény elfogadásakor nem volt konkrét előzménye a kötelező tagságnak, mára eldőlt, hogy ezzel kapcsolatosan ellenérzései vannak a vállalkozóknak. Úgy ítélem meg, hogy a most még meglévő nézetkülönbségek eloszlanak a kisgazdákkal és az MDF-fel, és végül a kormányzati álláspont érvényesül a törvény végszavazásakor. Hargitai János (Fidesz- MKDSZ): - A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség álláspontja az volt, hogy csak egy bizonyos értéknagyság alatt ne kelljen tagdíjat fizetniük a vállalkozóknak, a kötelező tagság és a közfeladatok ellátása - részben állami finanszírozással - is máradjon meg. Véleményünk szerint ugyanis azoknak a kis cégeknek is szükségük van a kamarára, amelyek ezt ma még nem ismerik fel. A beteijesztett törvénytervezet meglehetősen gyenge volt, teli alkotmányos aggályokkal. Aztán a vita során vetődött fel az új gondolat, hogy az angolszász modellt követve a kamara önkéntes alapon szerveződjön újjá. Ez a mostani szervezet levetkőzteté- sét jelenti, érvényesülése esetén gondoskodni kell a közfeladatok ellátásáról. Dr. Szili Katalin (MSZP): - A törvénymódosítást kezdeményező indítvány nemcsak a kötelező tagságról, illetve a kamarák ösz- szevonásáról szólt, annak érdekes eleme volt a miniszterelnöki, illetve közigazgatási hivatalvezetői vétójog beiktatása. Ez azonban az önkormányzatiságot kérdőjelezi meg, egy ilyen módon teret nyerő állami kézi vezérlés visszalépést jelentene a jelenlegi rendszerhez képest. Úgy vélem, hogy a végső álláspont kialakítása előtt széles körű egyeztetést kellett volna folytatni a kamarák képviselőivel. Annak ellenére, hogy a témában koalíciós vita is tapasztalható, nincsenek illúzióim a végkifejlettel kapcsolatosan, félő, hogy az egyszerű többséget igénylő szavazás az állami kézi vezérlés érvényesülését hozza. Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ): - A jelenlegi kormány képviselői úgy látják, hogy a kialakuló gazdasági önkormányzatok - ez Baranya megyére különösen igaz - túlságosan aktív és meghatározó szereplői a térségi gazdaságfejlesztésnek, a területfejlesztésnek, az ehhez kapcsolódó programok kidolgozásának, a finanszírozás megszervezésének. Ezt a szerveződést azért szétverni, hogy a központi oldal kezébe kerüljön az erősödd gazdasági potenciál, e mögött politikai késztetést látok, amely csak ürügyül használja a kisvállalkozók tagdíj elleni berzenkedését. Véleményem szerint korrekt tagdíj ellenében tényleges szolgáltatás kell a vállalkozóknak. A témában Fidesz- MDF nézetkülönbség is van, véleményem szerint a döntés ennek alakulásától függ. Higi Gyula (PBKIK-elnök): - Az egyhangú szavazással elfogadott kamarai törvény nyomán a gazdasági önkormányzatok 5 éve a nulláról indulva jelentős eredményeket értek el. Szerepük megnőtt a helyi vállalkozásfejlesztésben, a területfejlesztésben, a vállalkozókat érintő terhek megvitatásában. Az emlegetett angolszász modell, az önkormányzatiság megszüntetése teljességgel ellehetetlenítené a szervezetet. Baranyában többek között olyan értékek mehetnek veszendőbe, mint a Mohácsi Vállalkozási Övezet, a Komlói Fejlesztési Ügynökség, futó Phare-pályáza- tok, a Regionális Innovációs Centrum, a vállalkozókat segítő külképviseletek. A magyar kamarák kezdettől fogva latin-német orientációjúak, működésüknek köze nem volt az USA-modell- hez. Egy ilyen jellegű váltás véleményem szerint nemcsak a gazdaság tisztaságáért tett intézkedéseket tenné hatástalanná, de hátráltatná az ország EU-csat- lakozását is. A kamara felajánlotta, hogy a kisvállalkozók bizonyos bevétel alatt ne fizessenek tagdíjat, én személy szerint fölajánlottam lemondásomat, ha a szervezetet normális keretek között hagyják tovább működni. Tiltakozom az önkormányzatiság megszüntetése ellen, ugyanis félek, hogy ez a folyamat nem áll meg a kamaráknál és a demokratikus államrend kerül veszélybe. Az elkövetkező hetekben kerül sor a törvénytervezet részletes vitájára, és az országgyűlés menetrendje szerint december 14-én tartják a végszavazást a kamarák jövője ügyében. Kaszás E. CCGVCICTCS a cégvezetők havilapja A ma kezdődő héten a következő kötelezettségeket kell teljesíteniük a cégvezetőknek. (Az összeállítást a Cégvezetés című folyóirat bocsátotta rendelkezésünkre.) November 30.- Magánszemélyek cégautóadófizetési kötelezettsége a kifizetőhöz- Külföldi rendszámú személyszállító gépjármű adózása December 3.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése December 5.- Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése- Adójeggyel kapcsolatos fizetési kötelezettség Létesítményi tűzoltóságok 2000. január 15-étől megváltoznak a létesítményi tűzoltóságok működésére vonatkozó rendelkezések. A létesítményben - annak tűzveszélyességi osztálya és az ott dolgozik létszáma alapján - meghatározott létszámú létesítményi tűzoltóságnak kell működnie. A létesítményi tűzoltóság legkisebb állományi létszámát a létesítmény tűzveszélyességi osztálya és ott az üzemeltető által főállásban, egy műszakban egyidejűleg foglalkoztatott, üzemvitelt biztosító munkavállalók legnagyobb létszáma alapján kell biztosítani. Egy létesítményben több gazdálkodó szerv működése esetén a gazdálkodó szervek azonos műszakjaiban egyidejűleg foglalkoztatottak összes létszámát kell alapul venni a létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszámának megállapításakor. A fővárosban és a megyeszékhelyen a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben nem szükséges tűzoltóságot szervezni. A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy az a tűzoltási tervben betervezett hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együtt képes legyen a létesítményben várható veszélyhelyzet megszüntetésére is. Ha a riasztási és segítségnyújtási terv szerint riasztható hivatásos ön- kormányzati tűzoltóság erői, eszközei a veszélyhelyzet felszámolására elegendőek, akkor a létesítményi tűzoltóság a készenlétben levő tűzoltó készülékekkel, tűzoltó technikai eszközökkel és felszerelésekkel avatkozhat be. A riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő- és eszközállományán felül szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítő-anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítményi tűzoltóságnak valamennyi ilyen veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie. A veszélyhelyzet megszüntetéséhez, a beavatkozáshoz szükséges erő, eszköz- és oltóanyag meghatározásának szakmai szabályait az országos parancsnok teszi közzé. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó csak az lehet, aki megfelel a hivatásos tűzoltókra előírt szakmai képesítési és egészségügyi követelményeknek. A módosítás értelmében bővül a létesítményi tűzoltóságok feladatköre. A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti önkéntes vagy hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka - a megyei tűzoltóparancsnok jóváhagyásával - külön megállapodást köthet arra, hogy a létesítményi tűzoltóság kivonul a működési területén keletkezett tűz oltására és műszaki mentésére. A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó új szabályokat a Magyar Közlöny 1999. évi 91. száma tartalmazza. A munkanélküliségi ráta alakulása és változása (1999 október, százalékban)-0,4 -0,1 -0,4 -0,3 -0,6 -0,5 -0,2 0,5 0-h,5-1-1,5-2-2,5-3-3,5 —4-4,5-5-5,5-6 J Grafika: Bemie 6,6- Változás- Októberi ráta 13,1 13,2 13 Pits Komló Mohács 27 Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ 19,4 15,3 Sellye Szigetvár Szentlőrlnc 40 - 35 30 25 20 15 10 5 0 Mindenhol csökkent. Baranya minden térségében csökkent az elmúlt hónapban a munkanélküliségi ráta. Továbbra is komoly foglalkoztatási problémákkal küzd Szigetvár és Szentlőrinc térsége, Sellye környékén kritikus a helyzet. Közel kétmillióan dolgoznak a kis- és középvállalkozásokban Kisvállalkozói garanciaszövetkezetek A kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítésére még az idén két regionális kisvállalkozói garanciaszövetkezetet hoznak létre az észak-alföldi és a nyugat-dunántúli térségben - jelentette be Fónagy János, a gazdasági tárca politikai államtitkára. A megállapodás szerint a Gazdasági Minisztérium a gazdaságfejlesztési célelőirányzat terhére 20-20 millió forinttal, a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ), illetve tagszervezetei és tagszövetségei 200-200 ezer forinttal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 50-50 ezer forint részjegy jegyzésével járul hozzá az alapításhoz. A szövetkezetek tevékenységét a Hitelgarancia Rt. induláskor készfizető kezességvállalással támogatja. A garanciaszövetkezetek tagvállalkozásaik számára nyújtanak majd kezességet a szövetkezettel együttműködő hitelintézetek hiteleihez és bankgaranciáihoz, maximum 5 millió forintos nagyságrendben. A szövetkezetek garanciaalapjának feltöltésében azokra a vállalkozásokra számítanak, amelyek hitelhez jutásuk érdekében hajlandóak együttműködni más vállalkozásokkal. A banki tárgyalások azt mutatják, hogy a pénzintézetek nyitottak a garanciával támogatott kihelyezésekre. Az érdek- képviseletek az együttműködési megállapodást újabb lépésnek tekintik a kis- és középvállalkozások támogatására. A szektor közel kétmillió főt foglalkoztat. E cégek az éves GDP-nek több mint 30 százalékát állítja elő, a kintlévő hitelállománynak viszont csupán 3-4 százaléka jut nekik. Bizakodnak abban, hogy a kölcsönhöz jutás feltételei könnyebbek lesznek. Most ugyanis a kereskedelmi bankok gyakran 200- 300 százalékos fedezetigazolást kémek a vállalkozóktól. A hitelhez jutás gyakran komoly problémát okoz a baranyai kis- és középvállalkozások számára is. Eddig a vállalkozói központok, valamint a kamara által nyújtott garancia nyújtott segítséget a pénzintézeti lehetőségeken kívül. A paletta bővülése mindenképpen jó hír. Külföldiek munkavállalása A külföldiek foglalkoztatását tervező munkáltatóknak és az engedélyt elbíráló munkaügyi központoknak egyaránt a jelenleginél pontosabb szabályozást nyújt majd a jövő év január l-jétől hatályos miniszteri rendelet. A szociális és családügyi miniszternek a Magyar Közlöny 99. számában közzétett rendelete önálló paragrafusban sorolja fel, hogy mely esetekben kell elutasítani a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó kérelmet. A foglalkoztatási igényt a rendelet szerint például mérlegelés nélkül el kell utasítani, ha a munkaadó nem tette lehetővé az erre kiközvetített, és egyébként a megjelölt feltételeknek megfelelő magyar munkavállaló alkalmazását.
