Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-26 / 324. szám

1999. november 26., péntek Baranya Kultúrájával A Kulturált Ezredfordulóért - Baranyában Dunántúli Napló yj Megyehírek Megyei közgyűlés. Hétfőn, november 29-én reggel 9 órá­tól tartja Pécsett, Papnövel­de utcai dísztermében soros ülését a Baranya Megyei Ön- kormányzat. A testület vár­hatóan zárt ülésen tárgyalja a rádiós frekvencia hasznosí­tására kiírt pályázat benyúj­tását, szó lesz az önkormány­zat első háromnegyed évi gazdálkodásáról, a személyi ügyek között dönt a megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ igazgatójának meg­bízásáról, a könyvvizsgálói pályázatról, díjazza a telepü­lésfejlesztés minőségi jegyeit erősítő pályázat, illetve a Kincses, virágos Baranyáért verseny legjobbjait, s a köz­gyűlés napirendjén szerepel a gyermekvédelmi szakellá­tás helyzete is. Kollégiumavatás. Ma dél­után 16 órakor adják át Mánfán a Collegium Marti- neum újonnan létesített épü­letét. A kisebbségek oktatá­sában jelentős szerepet válla­ló intézmény avatásán a me­gyei önkormányzat képvise­letében Pörös Béla vesz részt az ünnepségen. Az év vállalkozója. Ma rendezik Pécsett, az önkor­mányzat dísztermében a Szféra-estélyt. Ez alkalomból adják át Az év vállalkozója a régióban díjat. Az estélyen az önkormányzatot dr. Kékes Ferenc elnök képviseli. Népzenei est. Holnap, szombaton délután 17 óra­kor kezdődik a VI. Megyei Nemzetiségi Népzenei Est. A rendezvény Villányban, a Faluházban lesz, s Bokor Bé­la, a megyei önkormányzat alelnöke nyitja meg. Az osztatlan iskolától az univerzitásig Szépségek és gyötrelmek kísérik - mondja Bokor Béla, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke. Az oktatásról van szó, arról a nagy ívű és gondoktól is terhes folyamatról, amely a legkisebb települése­ken működő osztatlan általános iskoláktól az egyetem befejezését je­lentő diploma megszerzéséig tart. felszereltségükben, a sportolási lehetőségekben, szakkörök indí­tásában le vannak maradva. Ugyanakkor otthon vannak, nem szakadnak el túl korán a la­kóhelyüktől, szüleiktől, környe­1994/95 1996/97- Itt vagyunk, dolgozunk. Szá­mítógépünk van, internetes le­hetőségünk. Jól érezzük magun­kat - szögezi le Mezei Nándorné (első kis képünkön), a somogy- viszlói általános iskola pedagó­gusa. Ebbe az apró kis intézmény­be - a településnek 269 lakosa van - 14 kisdiák jár az osztatlan osztályba.- Soha akkora változás előtt nem állt még a magyar felsőok­tatás, mint amit jelent most az egyetemek integrációja - jellem­zi helyzetüket Vass Miklós (má­sodik kis képünkön), a JPTE rektorhelyettese.- Az egyetem több karával, igen sok szakával szellemi erő a megyében, forrás a baranyai ön­kormányzat munkájának segítéséhez is. Szakértőket ad, szaktanács- adóként foly­nak be oktatói a közigazgatási munkába, vagy más területe­ken - fogalmazza meg Bokor Béla. - S miután mind több kép­zett főre van szükség, az önkor­mányzatnak óhatatlanul - túl minden egyéb kötelezettségén - állandóan rajta kell tartania a fi­gyelmét a teljes körű oktatáson, ujját annak pulzusán kell tarta­nia, hogy minden rezdülésére reagálni tudjon. Egy konkrét példa: pár hete kérte a megyei önkormányzat, hogy az egyetem próbálja meg akkreditálni a gyógypedagógusi képzést. Eddig ilyen csak a fővá­rosban volt. A JPTE válasza: be­adják a programot, a jövő évben talán már indulhat iS a speciális oktatás. A másik: most jelent meg a minisztériumi kötelezés, hogy 2010-ig minden tanárnak szakvizsgát kell tennie. Az egye­tem máris reagált - az érintett Iskolai ünnepség a tábortűz mellett pedagógusoknak elemi érdeke ennek megszerzése -, s célul tűzte ki ennek feltételei biztosí­tását. És egy adat: a továbbtanulás küszöbére érkező korosztálynak most valamivel több mint har­mada tanul tovább. A rendszer- váltás előtt ez 17 százalék volt. A cél az 50 százalék. Ám a fel­vételi az általános iskolai alapo­zással kezdődik.- Sokszor érte vád az osztat­lan iskolákat, hogy diákjai majd nem állják meg a helyüket az egyetemen - mondja Mezei Nándorné. - Hátrányként fogal­mazták meg az összevont okta­tást, de nem vették figyelembe, hogy a tananyag azonos az osz­tott iskolákéval. Kevesebb idő jut egy-egy kisgyerekre, többet kell önállóan dolgoznia, ám ez nem biztos, hogy baj. Tény azonban, hogy az apró iskolák zetüktől, nincsenek beilleszke­dési zavaraik. És előre tanul a kisdiák.- Meg tudom erősíteni - ve­szi át a szót Vass Miklós. - Ne­velési oldalról hatékonyabb az osztatlan isko­la. Olyan kor­osztály jár ide, amelyik még érzékeny, fi­gyel, s például a közelében ülő, 1-2 évvel idősebb iskola­társa is lehet számára a minta. Látens tanu­lásnak is nevezik ezt. A megyében közel 200 általá­nos iskola van, mintegy 40 ezer diákkal. Az osztatlan iskolák száma körülbelül 50. Közvetlen kapcsolat is van a önkormányzat-egyetem-osztat- lan kisiskola háromszög sarok­pontjai között. A mánfai kisegí­tő iskola „gyakorló terepe” a fel­sőfokú tanárképzésnek. A me­gyei önkormányzat intézményei közül nem egy - múzeum, Mű­velődési és Idegenforgalmi Köz­pont - ugyancsak rendelkezésé­re áll az egyetemi oktatásnak.- Ezen túl persze - mondja Bokor Béla - konkrét segítséget is adunk és szeretnénk a jövő­ben még többet adni az osztat­lan kisiskoláknak. Elképzelés szintjén van egy­előre, de foglalkozunk például azzal a gondolattal, hogy az ilyen intézményekben tanuló kisdiákok internetes előfizetési költségeinek fedezetére a me­gyei önkormányzat forrást biz­tosítson. Az általános iskolai oktatás szerkezete Baranya megyében 186 187 A romák és az EU A napokban Baranyában tar­tózkodó Michael Lake EU- nagykövet találkozott a bara­nyai roma kisebbségi szerveze­tek képviselőivel is. A megbe­szélés fontos volt. Az EU a ma­gyar csatlakozási folyamat egyik legfontosabb problémá­jának a cigánykérdést tartja. Kosztics József (kis képün­kön), a Siklós és Vidéke Cigá­nyokért Érdekvédelmi Szerve­zet vezetője a fentieken túl azért is fontosnak tartja rész­vételüket az integrációs folya­matban, mert - hangsúlyozza - „minket is érintő döntések születnek, s nem szeretnénk, ha akár véletlenül elfeledkez­nének közben rólunk, vagy át­lépnének bennünket”.- A megye több településén is működő, képviselettel rendel­kező roma szervezetek - mond­ja Pörös Béla, a Baranya Me­gyei Önkormányzat alelnöke - egységesen javasolták egy meg­beszélésen, hogy elképzeléseik szerepeljenek a regionális terü­letfejlesztési koncepcióban. A dél-dunántúli régió lakos­ságából (közel 900 ezer em­ber) 100 ezer körül van a dön­tően beás cigányok száma. Ba­ranya és Somogy déli részén vannak a legtöbben. Ez van akkora létszám, hogy az EU sem hagyhatja figyelmen kívül gondjaik megoldására irányu­ló törekvéseiket. A szerveze­tek képviselői pedig nem csak általánosságban, hanem ez mellett konkrétan is megfogal­mazták azokat a területeket, ahol fokozott támogatást re­mélnek.- A konkrétumok közül most csak kettőt említek - mondja Kosztics József. - Szeretnénk, ha a megyei ön- kormányzat felállítana egy al­bizottságot, amely a Phare­pénzek elosztását kísérné fi­gyelemmel, s ebben a testület­ben képviseletet kapnának a romák is. Ugyancsak kértük, hogy a JPTE romológiai szeminári­uma a megfe­lelő akkred- itációval tan­székké ala­kuljon. A roma szervezetek egységesen szeretnék a pécsi Gandhi Gimnáziumban és a mánfai Collegium Marti- neumban az oktatási feltéte­lek jobbítását. Ugyancsak igé­nyük, hogy a területfejlesztési koncepció tartalmazza a helyi kisiskolákban - amelyekben sok roma gyerek tanul - a ta­nítás eredményességét segítő feltételek javítását. Az EU nyomást gyakorol a magyar kormányra a kisebb­ségi kérdés - ez döntően a ro­mák helyzetét takarja - meg­oldására. Nyilván szerencsé­sebb, és a gyakorlat errefelé is alakul, ha a cselekvési lehető­ségeket maguk a romák fogal­mazzák meg. Tere lehet en­nek a Pécs-Baranyai Integrá­ciós Bizottságban való rész­vételük, külön csoport formá­jában. Az érintettek az oktatáson túl fókuszba emelték a humán erőforrások fejlesztését, a szo­ciális és egészségügyi helyze­tet, az intézményhálózat fej­lesztését is. A megyei önkormányzat al­elnöke külön kiemeli, hogy mindez lényegében a járható utat jelenti, mert csak olyan programok, fejlesztési elkép­zelések kaphatnak a csatlako­zási folyamat során EU-támo- gatást, amelyek részei a terü­letfejlesztési koncepcióknak. Érdemes javítani az oktatási feltételeket , fotó: Tóth l. Civil törekvések Baranyában Az idei tapasztalatokat összegezve a Baranyai Civil Egyeztető Ta­nács már a következő évi feladatokat is megfogalmazta. Középpont­ban a kistérségek, a millennium. Időszerűvé vált a vasúti közlekedés fejlesztése az Ormánságban. Felvételünk a kémesi pályaudvarról készült fotó: t. l. A tanács által javasoltak lénye­gében az önkormányzat civil frakciójának figyelmét hívják fel a kiemelten kezelendő fel­adatokra. Ezek között fontos­nak tartják az olyan előadásso­rozat megszervezését, amely megkönnyítheti az EU-hoz va­ló csatlakozás folyamatát. A célzott a lakosság, hogy széles körű tájékoztatást kaphasson. Az egyeztető tanács külön is hangsúlyozta, hogy hasznos lenne az unióban használt hiva­talos nyelvek tanulásának tá­mogatása. Ha már a képzésnél tartunk, a tanács a frakció fi­gyelmébe ajánlotta olyan tanfo­lyamok, projektek kidolgozásá­nak szorgalmazását, amelyek a halmozottan hátrányos helyze­tű térségek lakosságát segítené életkörülményeik javításában, illetve szemléletmódja változta­tásában. Baranya sajátos helyzete ré­vén állandóan napirenden kell tartani a kistérségek problémá­it. Különösen az Ormánság - ahol az infrastruktúra, ezen be­lül a vasúti közlekedés fejlesz­tése nagyon időszerű lenne -, illetve a mohács-villányi tér­ség szorulna gyorsabb előrelé­pésre. A Civil Egyeztető Tanács se­gítséget, közreműködést vár a Megyei Önkormányzattól is. Szakmai oldalról tud támoga­tást adni a nemzeti kulturális, a helyi védelem alá kerülő épí­tészeti értékek megőrzéséről szóló önkormányzati rendele­tek kidolgozásához, illetve a kistopográfiák elkészítéséhez. Segítheti a baranyai önkor­mányzat a Várak és Várbaráti Körök Szövetségének munká­ját is. A következő évben különle­ges feladatokat jelent a millen­nium. Több községből jelezték, hogy a Kormánybiztosi Hivatal által adományozandó millenni­umi zászlókat az ünnepségso­rozat kezdetén szeretnék átven­ni, hogy azok a rendezvényei­ken már ott lehessenek. Kérte az egyeztető tanács, hogy a megyei önkormányzat kezdeményezzen párbeszédet a helyi önkormányzatok és az egyházak között, hogy a jó kap­csolatokra alapozva a temetők, egyházi műemlékek védelme, felújítása, karbantartása ered­ményesebb lehessen. A terv szerint a millenniumi rendezvényekre a baranyai vá­rosok, községek meghívják testvértelepüléseiket is, s külön örömmel várják a határon túli magyarság képviselőit. Alpok-Adria Az Alpok-Adria Munkaközös­ség regionális kormányfőinek plenáris ülése van ma Bükfür­dőn. A testület elfogadja az egy évvel ezelőtti ülés jegyzőköny­vét, tárgyal a következő évi programról, beszámolók hang­zanak el a bizottságok ez évi munkájáról. Az ülésen részt vesznek a Baranya Megyei Ön- kormányzat képviselői is. Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült Mészáros É Attila

Next

/
Thumbnails
Contents