Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-25 / 323. szám
6 Dtinántúli Napló Hitélet 1999. november 25., csütörtök Emlékeztető Karl-Josef Räuber pápai nuncius mutatja be a német nyelvű szentmisét Németké- ren december 5-én, vasárnap 10 órakor. A Tolna megyei község ezen a napon ünnepli felajánlásának évfordulóját és a kisebbségek napját. Adventi játszóház. A Pécs- kertvárosi Református Egyházközség adventi koszorúk készítésére várja szombat délelőtt 10 órától a gyerekeket a játszóházi program keretében. A koszorúk készítéséhez hozzávalókat nem kell vinni. Betlehemkészítés. A Pax et Bonum Ferences Diákszövetség pécsi régiója ismét betlehem készítésére hirdet pályázatot óvodások, általános iskolások alsó és felső tagozatosai számára, egyénileg és csoportosan is. A beadási határidő advent harmadik vasárnapja, december 12. Az elkészült műveket a pécsi görög katolikus parókiára (Alajos utca 21.) kell eljuttatni. Kathpress közli, hogy a római pápa és az ortodox egyházfők nagy jelentőségű találkozójára valószínűleg 2000-ben kerül sor. A helyszínt és az időpontot még nem lehet tudni. Szabó László Zsolt, az MTV Rt. elnöke tárgyalóasztalhoz ült a négy történelmi egyház képviselőjével, s elkészítették egy 2000. január 1- jétől életbe lépő együttműködési megállapodás tervezetét. Az egyházak képviselői körében konfliktust okozott, hogy a közszolgálati csatorna új műsorstruktúrája keretében kedvezőtlen idősávba kerültek az egyházi műsorok. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Krakkói Pápai Teológiai Akadémiával. Az egyetemi rangú krakkói egyházi akadémia hajdan a Krakkói Egyetemhez tartozott, az 1397- ben alapított teológiai kar kibővítésével jött létre. A szerződés hallgatók és oktatók cseréjét, közös kutatást és publikációkat tesz lehetővé. A túronyi református templomért. A romos állapotban lévő református templom újjáépítéséért a helyi közösség alapítványi bált rendez november 7-én 19 órai kezdettel a túronyi helyi kultúrházban, és minden adakozót szeretettel várnak. Tisztújítás a reformátusoknál A közelmúlt vagy a közeljövő napjaiban a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteiben választásokat tartanak. Ennek oka az 1996. évi egyházi törvény rendelkezése, mely úgy szól, hogy az idei év végén valamennyi presbiter, gyülekezeti gondnok és főgondnok megbízatása lejár. Gimnáziumavató. A Pécsi Református Kollégium gimnáziumának felszentelésére került sor az elmúlt hét végén, melyre az időjárási viszonyok miatt nem érkezett meg dr. Hegedűs Lóránt püspök. Az ünnepen Peterdi Dániel, a Pécs-Belvárosi egyházközség vezető lelkésze hirdetett igét, felszentelő imádságot és áldást Bóka András esperes mondott. Felvételünkön az új szárny aulája. fotó: Tóth László A következő hat évre kell tehát e napokban a presbitériumokat újjáválasztani. Bóka András, megyénk református esperese a századvég egyik legfontosabb egyházi eseményének tekinti a választásokat, s elöljáróban e laikus gyülekezet eredetéről szólt. Az Ótestamentumban olvashatjuk, hogy Mózesnek tanácsolja az apósa, Jetró, hogy „szemelj ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, hűséges embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést, és tedd őket elöljárókká.” Később, az ókori jeruzsálemi királyság idején már a vének a nép legfőbb vezetői a király és a főpap mellett. Az apostoli korban is a zsidóság vezető testületé a vének tanácsa. Erre a mintára az isteni uralom földi megjelenítésére lesz a keresztyén közösségek vezetője a presbiter. A reformáció korában Kálvin hozza létre, bibliai alapokon Genf városában a városi tanács melletti egyházi konzisztóriu- mot, azaz a választott testületet a hitbéli, erkölcsi és gyülekezetvezetési kérdések igazgatására. Hazánkban elég sokára, csak a XVII. században terjed el a protestáns egyházakban a presbiteri rendszer. Először - katolikus mintára - a lelkészek gyűlését hívják presbitériumnak (pres- biter=lelkipásztor), majd azokon a helyeken, ahol a világi hatóság, városi tanács, elöljáróság, földesúr nem református, sőt a protestánsokkal ellenséges érzü- jetű, megalakulnak az egyháztagokból az egyházközség által választott, demokratikus gyülekezeti önkormányzatok. A Dunántúlon Kanizsai Pálfi János kezdeményezi először Pápán a presbitérium megalapítását (1615), majd az egész dunántúli egyházkerületben (1630). Kálvin így ír: „Mivel pedig a szent gyülekezetben mindennek kellő renddel és szépen kell történnie, nincs semmi olyan dolog sem, amiben erre jobban kellene ügyelni, mint az egyházi kormányzat elrendezésében... Tehát, hogy nyughatatlan és zavargó természetű emberek ne tolakodjanak be vakmerőén a kormányzásba, elhivatás nélkül senki se vállaljon magára nyilvános egyházi tisztséget. " Bóka András kimondta: ezt a rendet igyekszik most a református egyház megvalósítani. Féléves előkészület állt arra rendelkezésre, hogy az egyháztagok közül számba vehessék, kik azok a hitben élő, egyházukhoz ragaszkodó és azt anyagilag is támogató egyháztagok, akik alkalmasnak találtatnak a presbiteri vagy gondnoki tisztségekre. A javaslatokat korábban választott bizottság gyűjtötte össze, majd a jelenleg hivatalban lévő presbitériumok állították össze a jelöltek listáját. Egy betöltendő tisztségre legfeljebb három jelölt állítható. A választás pedig majd előre meghirdetett alkalommal, titkos szavazás útján történik. Hogy milyen embereket kell megválasztani? Erre megint csak Kálvin ad a Biblia alapján magyarázatot. „Csak olyanokat kell megválasztani, akik a tudományokban józanok, tiszta életűek és semmiféle olyan hibában nem leledzenek, ami őket tekintélyüktől megfoszthatná és tisztségüknek is gyalázatára lehetne. ” Természetes, hogy a mostani tisztújítás gondokkal is jár. Bóka András szerint a nagy gyülekezetekben, ahol bizonyos méltósága is van az egyházi tisztségeknek és él a hagyomány, sokan tartják kívánatosnak a presbiteri, sőt a gondnoki tisztet. Aki magát tolja előrébb, nem biztos, hogy a legalkalmasabb. Nehéz kérdés az eddigi presbiterek érzékenysége is. Akik eddig (és ebbe beletartoztak a kommunizmus évei is) hűséggel vállalták az egyházi tisztséget, most megbántva érzik magukat, mert úgy gondolják, hogy az egész tisztújítás arra szolgál, hogy leváltsák őket. Erről szó sincs, hiszen minden eddig is hivatalban lévő presbiter is újból jelölt lehetett, hacsak önként nem lépett vissza a jelöltségtől. Másrészt a hűséggel szolgált presbitereket tiszteletbeli presbiterként tartja számon a gyülekezet. S nemcsak szép emléklappal búcsúzik a tisztségtől megválóktól, hanem továbbra is helyet ad nekik a presbiteri gyűléseken, tanácskozási joggal. A kis gyülekezetekben is akad gond: vajon találnak-e utánpótlást a megöregedett egyházi szolgák helyére? Lesz-e önkormányzata az egyházközségnek, hogy gondját viselje a templomnak, parókiának, segítségére a lelkipásztornak a lelki építkezésben? Jó lesz-e, ha az marad, aki éppen még hajlandó vállalni a presbiterséget? • Magyarországon jelenleg húszezer presbiter van. Hatalmas erőt képviselhet, ha a református hitbeli örökséget felvállalja és viszi tovább. Bóka András szerint ez a nemzet jövője szempontjából is létfontosságú, hiszen a templomok tövében ma egy lelkileg kiégett, arcnélküli lakosság él. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin?Nem hiszem!” - mondja Illyés Gyula. Ez a mintegy kétmilliós református nép soha nem lesz római katolikus, mert a katolicizmus misztikája a karakterétől idegen, csakúgy, mint az amerikai újprotestáns kisegyházak. De hogy ezt a református örökséget élővé tegye az egyház, az újonnan választott presbiterek számára elsőrendű fontosságú, hogy a hithez tudást is ragasszanak, bővítsék ismereteiket. K. F. Márciusban látogat a pápa a Szentföldre II. János Pál pápa 2000. március végén a Szentföldre látogat - jelentette be hivatalosan Crescenzi Sepe érsek, a szentévi előkészítő bizottság főtitkára. Sepe érsek nem részletezte a látogatás pontos dátumát, csupán annyit szögezett le, hogy a program végleges és arra előreláthatólag március végén kerül sor, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe táján. A szentatya évek óta többször kifejezte szándékát a szentföldi utazásával kapcsolatban, ám az izraeli-palesztin kapcsolatok feszültsége, illetve Jeruzsálem városának státuskérdése miatt a tervbe vett látogatást többször elhalasztották. Utoljára ez év júniusában hozta nyilvánosságra a pápa szándékát, hogy a jubileum kapcsán 2000-ben szeretné felkeresni az izraeliták ellenőrzése alatt álló Jeruzsálemet és Názáretet, valamint a palesztin hatóság alatt álló Betlehemet. Navarro-Valls vatikáni szóvivő cáfolta, hogy a pápa belebetegedett volna a közelmúltban megtett ázsiai utazásba, de elismeri, hogy az apostoli látogatás megviselte a szentatyát. A szóvivő cáfolta, hogy elhatalmasodott volna a pápán az őt 1992 óta kínzó Parkin- son-kór, szerinte II. János Pál egyszerűen megfázott. Ismerni, érteni Isten megalkotta a világot, és az egész földet az emberre bízta, hogy használja, építse, hajtsa uralma alá, gyümölcsöztesse és felajánlja a Teremtőnek. A bűn azonban megzavarta ezt a rendet. Az ember fellázadt Isten ellen, és ez maga után vonta a világ lázadását az ember ellen. „Fáradsággal szerzed meg táplálékodat életed minden napján. Arcod verítékével eszed kenyeredet” (Tér 3,19) - szólt Isten az emberhez a bűnbeesés után. A munka, az emberi tevékenység nem büntetés, célja továbbra is a teremtés munkájában való közreműködés, de ez a teremtés fájdalmassá, nehézzé vált, szenvedéssel jár együtt, megváltásra szorul. Mint ahogy az Ószövetségben is látjuk, a bűn elszakítja az embereket egymástól, válaszfalakat emel: az emberi gonoszság rabszolgasággá teszi a munkát. Az úr azonban kiszabadítja választott népét a rabszolgaságból. Az Újszövetségben Jézus, a második isteni személy megváltásunkért lejött a földre, emberré lett, vállalta emberségünk minden terhét. A názáreti ácsműhelyben verejtékével megszerettette az emberi munkát. Életével és tanításával világosan elénk állítja a valódi értékrendet. A gazdagság, a vagyon önmagában nem rossz, de az anyagiakhoz való rendetlen ragaszkodás akadálya lehet az üdvösségnek:- ha az embert megakadályozza abban, hogy Isten hívó szavát kövesse,- ha gonoszsággal keményszí- vűséggel párosul,- ha a vagyongyűjtés minden másról elvonja az ember figyelmét. Hardi Szilvia Az Istenszülő templomba vezetése Görög katolikus egyházunk november 21-én olyan eseményt ünnepel, amely nincs benne a Szentírásban, csak a szent hagyományban, de ma már a VII. században egész Keleten ismeretes volt. Ez az Istenszülő templomba vezetésének ünnepe. A mai ünnep tárgyát Szent Jakab apostol ősevangéliumában találhatjuk meg. A Mária születésétől boldog házaspár, Joákim és Anna hálából elhatározza, hogy a gyermeket a templom szolgálatára adja, hadd nevelkedjék ott istenfélelemben. így szól a történet: Amikor a leányka kétesztendős lett, Joákim így szólt Annához: „Felviszem őt az Úr templomába, hogy ígéretünket teljesítsük, nehogy az Úr elforduljon tőlünk, és így ajándékunk elveszítse tetszését előtte. "Anna így válaszolt: „Várjuk meg a harmadik esztendőt, hogy ott már ne sírjon apja és anyja után." Mire Joákim ezt mondotta: „Várjuk meg.” Amikor háromesztendős lett a leányka, így szólt Joákim: „Hívjátok össze a zsidók szeplőtelen leányait, fogjanak mécsest a kezükbe, gyújtsák meg, nehogy a kisleány hátrafelé nézzen, nehogy szíve elraboltasson az Úr templomából!"Mindent ennek megfelelően tettek, amíg az Úr templomát el nem érték. Ott a pap fogadta őt, megcsókolta, áldást mondott reá és így szólt: „Az Ur minden nemzedéken át naggyá teszi nevedet, az utolsó napokban, láthatóvá teszi az Úr Izrael fiai számára szabadulását. "Az áldozati oltár harmadik lépcsőjére ültette le Máriát; az Úr, az Isten kegyelmét árasztotta fóléje, ő pedig ujjongva táncolt és szerette öt Izrael egész háza. Szülei akkor hazatértek, ámulattal eltelve áldották az uralkodó Istent, hogy leánykájuk nem kívánkozott vissza. Mária olyan volt ott a templomban, mint egy örvendező gerlice, táplálékát az angyalok kezéből kapta. Bár az esemény leírása kissé stilizált, azért találunk benne nekünk szóló mondanivalót:- A fogadalomnak helye van a vallásos életben. A Szentírás tanúsága szerint a fogadalom mindig előfordult a vallásos embernél. A zsoltárokban is találkozunk vele. Komoly lelki értéke van, ha az egyébként is jó dolgot még inkább megtesszük, hogy vele Istennek kedveskedjünk.- A lelki nevelés szükséges. Amint az ember teste növekszik, erősödik, hogy a gyermek külsőleg is emberré legyen, úgy kell párhuzamosan nevelni az ember belső, lelki világát. Meg kell ismertetni a gyermekkel Isten elgondolását az igazról, a jóról és a többi lelki értékről. Jézus szavai szerint az emberi szívből jövő rosszaság szennyezi be az embert. Ez megfordítva is áll: az embert a szívből jövő jóság, erényesség teszi kedvessé és naggyá. Erre állandóan nevelődni kell.- A lelki nevelést minél korábban kell kezdeni. A gyermeket ért első benyomások, ismeretek sokszor élete végéig elkísérik. A kora gyermekségben megkapott istenfélő nevelés is elkíséri az embert élete végéig. Minél korábban ültetik bele az istenes dolgokat az ember telkébe, annál biztosabb, hogy azok gyökeret vernek benne és a bajok idején Isten segítségével állhatatos tud maradni.- A templomnak és az istentiszteletnek nagy nevelő szerepe van az ember életében. A külvilág embertelenségében élő meggyötört ember lelkét egy gyönyörű világba viszi bele. Ott elmélkedhet a Szentháromság személyeinek egymás iránti szeretetéről, példát vehet a szintén földi emberként élő szentektől, akik életük jó harcát megharcolták, a hitet megtartották. A templom és az istentiszteletek állandóan a legmagasabb lelki értékek felé irányítják az embert. Bodogán László A Jééé diszkontokban 1999 Ft-ot meghaladó vásárlásnál sorsjegyet adunk. A boltokban elhelyezett gyűjtődobozokba december 24-ig kitöltött és bedobott sorsjegyek közül 73 szerencsés nyertest sorsolunk ki, akik egyenként 5.000 Ft-os ajándékutalványt nyernek. Az akció ideje: 1999. nov. 22.- dec. 24. A közjegyző jelenlétében történő sorsolás időpontja: 2000. január 3. A nyerteseket postán értesítjük, illetve nevüket a Mai Nap 2000. január 8-i számában közöljük.
