Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-18 / 316. szám

Hitélet 1999. november 18., csütörtök 6 Dunántúli Napló Emlékeztető Gimnáziumavató. Elkészült a pécsi református kollégium új iskolai szárnya, amelynek felszentelésére november 19- én, pénteken 14 órakor kerül sor, amit dr. Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyház- kerületének püspöke végez. A Keresztény Értelmiségi Fórum november 19-én, pén­teken 17 órakor tartja nyílt rendezvényét a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísz­termében. Előadó: dr. Hege­dűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Témá­ja: Önpusztító magyarság? Mit tehetünk ellene? A drogfüggőség megelőzésé­ről és gyógyításáról lesz elő­adás november 20-án, szomba­ton 9 órakor a Karitász Ház­ban (Pécs, Janus Pannonius u. 4. szám alatt). Az előadásra és utána a beszélgetésre minden érdeklődőt szívesen látnak. Te- fefon/fax: 72/327-352. Szekszárdiak a német misén. Vasárnap a Belvárosi temp­lomban fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a Szekszárdi Német Nemzetisé­gi Kórus és a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola 20 fős gi­tárzenekara működik közre. A rádió fél 11-kor közvetíti. A Pécsi Madrigál Kórus november 21-én, vasárnap este a 6 órai szentmisén Szent Ce­cília, az egyházi zene védő­szentjének tiszteletére zenés áhítatot tart a Szent Ágoston plébániatemplomban. Bemu­tatásra kerül Palestrina Krisz­tus örök ajándékai miséje és Anerio, Casciolini, Croce, Clemens Non Papa motettái. A Pécsi Katolikus Ifjúsági Iroda a közösségi képviselők találkozóját és továbbképzését rendezi meg Máriakéménden november 19-én, 18 órától no­vember 20-án 15 óráig. A meg­hívott előadók: Balás Béla püs­pök, ifjúsági referens, dr. Kele­men Gábor professzor, dr. Bata Mónika és Guld József, valamint Várnai Péter egyete­mi lelkész és Gábor Miklós if­júsági elnök. Új ökumenikus rádióműsor indult a Pécsi Publikum Rá­dióban. Minden pénteken 20- 21 óra között hallható a 101,2 MHz-n. Karitász tanfolyam. A kari­tatív munkára felkészítő tan­folyam kezdődött november első hetében Pécsett az egy­házmegye Karitász Központ­jában (Janus Pannonius ut­ca 4.). A díszesen hímzett hófehér vállkendőket az ünnepeken használták fotó: laufer László Templomba fehérben Fehérbe öltöztek a lányok, asszonyok a Szigetvár környéki református falvakban az év leg­szebb ünnepein: karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és ősszel a hálaadás ünnepén - még a múlt század végén is - és úgy mentek a templomba úrvacsora osztáshoz. Fehér volt -, mert ez a tiszta­ság jelképe - a fejkendő, a váll­kendő és a zsoltáros kendő. S még egy funkciójuk volt: ha ha­lott feküdt a háznál, a fejkendő­vel letakarták- a tükröt és a váll­kendő lett a szemfedő. így hát majdnem a sírból - hisz csak néhány darab maradt meg - próbálja visszahozni ezt az egyedülálló, csak Szigetvár környékén, ott is csak a refor­mátus falvakban élt kultúrát dr. Komlósi Sándorné néprajzkuta­tó. Pécsett a Várostörténeti Mú­zeumban egy teljes áttekintést nyújtó kollekciót mutat be no­vember 30-áig. Van ezeknek a hófehér visele­ti daraboknak még egy jellegze­tességük: magas hímzéssel ké­szítettek - s ez is fehér. A váll­kendő minden oldalon hímzett, s a két sarka közül az egyik dí­szesebb -, ezt vették fel az ün­nep első napján. Délután már a kevésbé díszeset. A jegykendő cakkos szélű, vi­rágmintás - a menyasszony ajándéka'az eljegyzés napján a vőlegényének. A zsoltáros kendőt templom­ba menet vitték a? asszonyok vagy a zsoltáros könyv fölött, vagy a könyv táblája alatt együtt a rozmaringgal, de úgy, hogy a himzés látható legyen. Érdemes volt megmutatni. Csak az öltésnek 20 fajtáját használták. S a minták! - Ró­zsák, tulipánok, levelek - stili- záltan és naturális formában, bimbós és kinyílt alakban. Ked­velték a szőlőt és a gránátalmát. S mindez kimeríthetetlen fantá­ziával harmóniába fűzve. Nem mindenki tudja így elkészíteni - nekik író és hímzőasszonyok se­gítettek. A kiállítás legszebb pél­dányai az övék. A két világháború között a gyöngyösbokréta-mozgalom próbálta újraéleszteni ezt a kul­túrát, most a diszítőművész szakkörökben látják a reményt. Ma már természetesen nem vállkendő kell. A pécsi Belváro­si Református Egyház szakköre úrasztalterítőket hímez és lakás- díszítő kendőket. Mint a cukrot, veszik a svájciak, hollandok, né­metek. És micsoda felemelő gondolat: a pénzt a lepra misszi­ónak továbbítják. Bekapcsoló­dott a vasasi és a komlói szak­kör is - főleg tanárnők. S hátha, hátha újjáéleszthető az ősi kultúra otthon is - Somogyhatvanban, Nagydob­szán, Dencsházán, Rózsafán...! Mert érték és szép, és hát a sa­játjuk. Felekezeti sokszínűség Tomka Miklós vallásszocioló­gus adatai szerint Magyarorszá­gon a legismertebb felekezet a katolikus és a református. A má­sodik legismertebb csoportba az evangélikusok, Jehova tanúi és az izraeliták tartoznak. Tőlük jócskán elmaradva kö­vetkeznek a baptisták, a Krisna- tudatú hívők, a buddhisták, a muzulmánok, a Hit Gyülekeze­te. A többi egyház, vallási kö­zösség ismertsége nem éri el a 10 százalékot. Tomka Miklós szerint: a köz­vélemény tisztában van azzal, hogy Magyarország felekezeti szempontból sokszínűvé vált. A társadalom közel 35 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a val­lási csoportok növekvő száma gazdagítja a kultúrát, 44 száza­lékuk úgy véli, hogy a sokszínű­ség konfliktusok forrása lehet. A vallási sokféleséget legkevés­bé a nem vallásosak tekintik kulturális nyereségnek. A vallásos emberek egy része hajlik arra, hogy saját hitét az igazság egyedüli képviseletének tartsa. A társadalomban határo­zott ellenszenv él a szektákkal szemben. A kérdezettek negye­de akkor sem engedélyezné bi­zonyos vallási közösségek mű­ködését, ha azok betartják a tör­vényeket. A döntő többség tilta­ná vagy korlátozná az utcai hit­térítést. A közvélemény szemé­ben a szektáknál csak a cigá­nyok, a homoszexuálisok, a ká­bítószeresek és a bőrfejűek nép­szerűtlenebbek. A társadalom hetede egyik felekezetnek sem, csaknem fele kizárólag a történelmi egyhá­zaknak adna rendszeres állami támogatást. Az iskolai végzett­ség emelkedésével csökken azok aránya, akik mindegyik vallási közösséget támogatás­ban részesítenének. A vallásszociológus rámutat: Magyarországon ma a gazdasá­gi, a kulturális és a politikai éle­tet meghatározó rétegekben a nem hívők aránya messze meg­haladja a társadalmi átlagot. „Az előző évtizedek módszeres diszkriminációs politikájának” következményeként viszonylag kicsi a hívő értelmiség aránya. Ezen belül is kevesen tevékeny­kednek olyan szakmákban, amelyek nyilvános megszólalás­sal és szerepvállalással járnak. Üzlet Mégpedig nagy. Mert vannak kicsik is, de azok nem sokáig élnek - legalábbis a papírforma sze­rint. Mert ha a nagyban minden megvan egy he­lyen, miért aprózzuk el a vásárlást? A gyakorlat­ban persze másképp mennek a dolgok. Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk és nem csak fogyasz­tók arc és kapcsolat nélkül. Jóllehet a nagy üzle­teknek, illetve bevásárló- és újabban egyben szóra­koztató központoknak ez áll érdekükben. De mi tulajdonképpen az ember érdeke? Nem a nagy cégeké, nagy vállalkozóké, hanem az emberé. Az, hogy otthon legyen. S itt kell vigyáznunk, hogy otthonunk legyen a földünk, orszá­gunk, lakókörnyezetünk, családunk. A nagy, az elnyelő, a mennyisé­gi éppen ezt kezdi ki. A meghittet, a kicsit, az átláthatót, a kezelhe­tőt, a közvetlent. Minél átfogóbbak az információink, kereskedel­münk, kapcsolataink, annál inkább elmagányosodunk. De nem lehet összebékíteni a nagyot és a kicsit, az általánost és a személyest? Mikor mire van szükség, azzal éljünk? Csapda ez, amelyben elvész az otthon. Csak ott nem történik ez meg, ahol a nagy kapcsolata a kicsihez alapjában a segítés, megbe­csülés, de mondhatni a szeretet kapcsolata. Am ilyen kapcsolat megbízhatóan egy van: Isten, a nagy kapcsola­ta az emberrel. Jézus kapcsolata ez a kicsikkel. Vajon nem azért nő az ember otthontalanságérzése, mert a nagy­kicsi kapcsolat (felnőtt-gyermek, tanár-diák, főnök-beosztott, gazdag­szegény stb.) nem elégszer veszi innen a mintát? Szénási János Zsinati megbeszélések Az egyház küldetése abban áll, hogy a misztikus lényegét a Krisztusban nyert új életet az egyháztagok életében és rajtuk keresztül a társadalom­ban megjelenítse - írja Mayer Mihály megyés püspök a most megjelent zsinati könyv elő­szavában. Szeretnék, ha a zsi­naton megfogalmazott irány­elvek alapján az egyházmegye hitélete új lendületet kapna. Ezért öt témacsoportban zsi­nati megbeszéléseket tartanak Pécsett és Szekszárdon. Ezek­re tisztelettel meghívnak min­den érdeklődőt. A pécsi meg­beszélések az Alapítványi Székházban (Janus Pannoni­us u. 11.) 18 órakor kezdőd­nek. A témájuk: november 24: Evangelizáció, vallási élet, papság, december 15: Házas­ság, családjanuár 12: Egyház- község, világi munkatársak, szociális kérdések, február 16: Hitoktatás, ifjúság, iskola, március 22: Közélet, kultúra. Missziós konferencia A Biblia Baptista Gyülekezet minden évben megrendezi a missziós konferenciát. Idén november 21-25-ig tartják a Rózsadombon, a Polgárszőlő út 1-ben hétköznap este 6, va­sárnap délelőtt 9 és este 5 órá­tól. A belépés ingyenes. Egy párizsi lelkész-házaspár és Magyarországon tevékeny­kedő misszionáriusok tarta­nak előadásokat arról, hogyan lehet bejutni a mennyország­ba, és hogy Magyarország mi­lyen fontos misszionárius te­rület. A konferenciát 25-én, csütörtökön 6 órától nemzet­közi vacsoraest zárja, amelyen különböző nemzetek étkeit kínálják a gyülekezet tagjai minden kedves vendégnek, ezzel mintegy ízelítőt adva a mennybéli szeretetközösség- ből. Jótékonysági hangverseny A Vasasért Egyesület és a Vasasi Egyházközség novem­ber 28-án, advent első vasár­napján du. 5 órakor ünnepi hangversenyt rendez a vasasi rk. templomban. A hangverse­nyen összegyűlt adományokat a 20-as években épült temp­lom tetőszerkezetének felújítá­sára fordítják. Minden érdek­lődőt szeretettel várnak. Ez­úton is szeretnének köszöne­tét mondani a műsorban in­gyenesen fellépő művészek­nek, előadóknak, továbbá mindazoknak, akik önkéntes munkájukkal a rendezvény si­keréhez hozzájárulnak. Ismerni, érteni Az ember hagyja, hogy elkáp­ráztassa a modern világ rek­lámjainak hamis csillogása, ami felébreszti benne a birtok­lási vágyat, a mind többre, a mind nagyobb gazdagságra va­ló féktelen törekvést. Akinek szívét az anyagiak kötik le, annak másodlagossá, lényegtelenné válnak az igazi értékek, mint az igazságosság, a felebaráti szeretet, a segítő­készség. Ha önmagunkba nézünk és környezetünket vizsgáljuk, rá­jövünk, hogy mennyire jelen van világunkban a kapzsiság, a fösvénység, a pénzsóvárság, az anyagiakhoz való rendetlen ragaszkodás. A kapzsi arra törekszik, hogy minél többet birtokol­jon. Úgy ragaszkodik tárgyai­hoz, mint valami istenséghez, ezért számít bálványimádó­nak. A tulajdonhoz való ren­detlen ragaszkodás, a pénzsó­várság megrontja az emberi kapcsolatokat is. A rendetlen birtoklási vágy, a haszonszerzés érzéketlenné teszi a fösvényt rászoruló em­bertársai szükségletei iránt, csak magára tud gondolni, mi­közben mások rovására növeli vagyonát. Miközben javakat halmoz fel, jövőjét, jólétét akarja bebiztosítani, megta­pasztalja, hogy a gazdagság megszerzése közben elveszíti belső békéjét, állandó nyugta­lanságban, aggodalomban él. Földi életében sem éri el a megelégedett boldogságot, és életének örök célját is szem elől téveszti. Hardi Szilvia Szeretetszolgálat Az elmúlt évtizedekben a Római Katolikus Szeretetszolgálat volt az egyetlen katolikus intézmény, amely intézményes keretek kö­zött gondoskodott a rászoruló idős, beteg, tehetetlen emberek­ről, köztük a létbizonytalanság­gal küszködő szerzetesekről és papokról. Az országos feladatot ellátó Római Katolikus Szeretetszol­gálat ma tíz szociális otthon fenntartója, üzemeltetője. Az otthonokban négyszáz munka­társ segítségével nyolcszáz gon­dozottról gondoskodik, emel­lett a nyolcvanas évektől bein­dították a lelkisegély telefon- szolgálatot, lehetőségeikhez mérten részt vesznek az alko­holisták, hajléktalanok, siketek gondozásában, napközi otthon és bentlakásos fogyatékos ott­hon fenntartásával segítik a fo­gyatékosokat. A szeretetszolgá­lat célja, hogy minél több em­bernek enyhítse testi-lelki baja­it. Ezeket a feladatokat állami támogatás nélkül, rendkívül ne­héz anyagi körülmények kö­zött, zömmel arra alkalmatlan épületekben végezte az elmúlt évtizedekben. A szolgálat mun­katársai mindent megtettek az otthonok fejlesztésére, átalakí­tására, az emberhez méltó élet- körülmények biztosítása érde­kében. Ehhez nemcsak kül- és bel­földi adományozókat kutattak fel, hanem a központ munka­társai közül többen évek óta minimális díjazással, illetve dí­jazás nélkül, a felebaráti szere­tet parancsa alapján végzik munkájukat a legrászorultab­bak érdekében. Prohászka önmagáról Szabó Ferenc jezsuita atya Rómában kezdte el szerkesz­teni és kiadni a Mai írók és gondolkodók című könyvso­rozatát, amely korunk nagy íróit és gondolkodóit mutatja be vallomásaik alapján. Mauriac, Macel, H. U. von Balthasar és Varillon vallo­másai Rómában, Schneider és Emmanuel gondolatai pe­dig már Budapesten, a Szent István Társulatnál jelentek meg. A 7. kötettől (Teilhard önmagáról, 1999) már a sze­gedi Agapé teszi közzé a so­rozatot. A legújabb kiadvány Prohászka önmagáról című kötet. Prohászka Ottokár székes- fehérvári püspök, „Magyaror­szág apostola és tanítója, szo­ciális apostol, lelki író teoló­gus volt egyszemélyben. Pró­fétai szelleme messze meg­előzte korát, modern katoli­cizmusa a II. Vatikán zsinatot elővételezte. A szocializmus évtizedei alatt Prohászka hivatalos megítélése egyértelműen ne­gatív volt, elsősorban állítóla­gos antiszemitizmusát támad­ták. A rendszerváltozás után el­kezdődött „Prohászka ébresz­tése”, egy történészekből, teo­lógusokból álló kutatócsoport folyamatosan feltárja és köz­zéteszi a magyarországi kate­kizmus egyik legjelentősebb alakjának lelki-szellemi örök­ségét. Ebből ad ízelítőt ez a válogatás, Barlay Ö. Szabolcs és Szabó Ferenc SJ gondozá­sában. (Agapé Kiadó).

Next

/
Thumbnails
Contents