Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-18 / 316. szám
Hitélet 1999. november 18., csütörtök 6 Dunántúli Napló Emlékeztető Gimnáziumavató. Elkészült a pécsi református kollégium új iskolai szárnya, amelynek felszentelésére november 19- én, pénteken 14 órakor kerül sor, amit dr. Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyház- kerületének püspöke végez. A Keresztény Értelmiségi Fórum november 19-én, pénteken 17 órakor tartja nyílt rendezvényét a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében. Előadó: dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Témája: Önpusztító magyarság? Mit tehetünk ellene? A drogfüggőség megelőzéséről és gyógyításáról lesz előadás november 20-án, szombaton 9 órakor a Karitász Házban (Pécs, Janus Pannonius u. 4. szám alatt). Az előadásra és utána a beszélgetésre minden érdeklődőt szívesen látnak. Te- fefon/fax: 72/327-352. Szekszárdiak a német misén. Vasárnap a Belvárosi templomban fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus és a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola 20 fős gitárzenekara működik közre. A rádió fél 11-kor közvetíti. A Pécsi Madrigál Kórus november 21-én, vasárnap este a 6 órai szentmisén Szent Cecília, az egyházi zene védőszentjének tiszteletére zenés áhítatot tart a Szent Ágoston plébániatemplomban. Bemutatásra kerül Palestrina Krisztus örök ajándékai miséje és Anerio, Casciolini, Croce, Clemens Non Papa motettái. A Pécsi Katolikus Ifjúsági Iroda a közösségi képviselők találkozóját és továbbképzését rendezi meg Máriakéménden november 19-én, 18 órától november 20-án 15 óráig. A meghívott előadók: Balás Béla püspök, ifjúsági referens, dr. Kelemen Gábor professzor, dr. Bata Mónika és Guld József, valamint Várnai Péter egyetemi lelkész és Gábor Miklós ifjúsági elnök. Új ökumenikus rádióműsor indult a Pécsi Publikum Rádióban. Minden pénteken 20- 21 óra között hallható a 101,2 MHz-n. Karitász tanfolyam. A karitatív munkára felkészítő tanfolyam kezdődött november első hetében Pécsett az egyházmegye Karitász Központjában (Janus Pannonius utca 4.). A díszesen hímzett hófehér vállkendőket az ünnepeken használták fotó: laufer László Templomba fehérben Fehérbe öltöztek a lányok, asszonyok a Szigetvár környéki református falvakban az év legszebb ünnepein: karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor és ősszel a hálaadás ünnepén - még a múlt század végén is - és úgy mentek a templomba úrvacsora osztáshoz. Fehér volt -, mert ez a tisztaság jelképe - a fejkendő, a vállkendő és a zsoltáros kendő. S még egy funkciójuk volt: ha halott feküdt a háznál, a fejkendővel letakarták- a tükröt és a vállkendő lett a szemfedő. így hát majdnem a sírból - hisz csak néhány darab maradt meg - próbálja visszahozni ezt az egyedülálló, csak Szigetvár környékén, ott is csak a református falvakban élt kultúrát dr. Komlósi Sándorné néprajzkutató. Pécsett a Várostörténeti Múzeumban egy teljes áttekintést nyújtó kollekciót mutat be november 30-áig. Van ezeknek a hófehér viseleti daraboknak még egy jellegzetességük: magas hímzéssel készítettek - s ez is fehér. A vállkendő minden oldalon hímzett, s a két sarka közül az egyik díszesebb -, ezt vették fel az ünnep első napján. Délután már a kevésbé díszeset. A jegykendő cakkos szélű, virágmintás - a menyasszony ajándéka'az eljegyzés napján a vőlegényének. A zsoltáros kendőt templomba menet vitték a? asszonyok vagy a zsoltáros könyv fölött, vagy a könyv táblája alatt együtt a rozmaringgal, de úgy, hogy a himzés látható legyen. Érdemes volt megmutatni. Csak az öltésnek 20 fajtáját használták. S a minták! - Rózsák, tulipánok, levelek - stili- záltan és naturális formában, bimbós és kinyílt alakban. Kedvelték a szőlőt és a gránátalmát. S mindez kimeríthetetlen fantáziával harmóniába fűzve. Nem mindenki tudja így elkészíteni - nekik író és hímzőasszonyok segítettek. A kiállítás legszebb példányai az övék. A két világháború között a gyöngyösbokréta-mozgalom próbálta újraéleszteni ezt a kultúrát, most a diszítőművész szakkörökben látják a reményt. Ma már természetesen nem vállkendő kell. A pécsi Belvárosi Református Egyház szakköre úrasztalterítőket hímez és lakás- díszítő kendőket. Mint a cukrot, veszik a svájciak, hollandok, németek. És micsoda felemelő gondolat: a pénzt a lepra missziónak továbbítják. Bekapcsolódott a vasasi és a komlói szakkör is - főleg tanárnők. S hátha, hátha újjáéleszthető az ősi kultúra otthon is - Somogyhatvanban, Nagydobszán, Dencsházán, Rózsafán...! Mert érték és szép, és hát a sajátjuk. Felekezeti sokszínűség Tomka Miklós vallásszociológus adatai szerint Magyarországon a legismertebb felekezet a katolikus és a református. A második legismertebb csoportba az evangélikusok, Jehova tanúi és az izraeliták tartoznak. Tőlük jócskán elmaradva következnek a baptisták, a Krisna- tudatú hívők, a buddhisták, a muzulmánok, a Hit Gyülekezete. A többi egyház, vallási közösség ismertsége nem éri el a 10 százalékot. Tomka Miklós szerint: a közvélemény tisztában van azzal, hogy Magyarország felekezeti szempontból sokszínűvé vált. A társadalom közel 35 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a vallási csoportok növekvő száma gazdagítja a kultúrát, 44 százalékuk úgy véli, hogy a sokszínűség konfliktusok forrása lehet. A vallási sokféleséget legkevésbé a nem vallásosak tekintik kulturális nyereségnek. A vallásos emberek egy része hajlik arra, hogy saját hitét az igazság egyedüli képviseletének tartsa. A társadalomban határozott ellenszenv él a szektákkal szemben. A kérdezettek negyede akkor sem engedélyezné bizonyos vallási közösségek működését, ha azok betartják a törvényeket. A döntő többség tiltaná vagy korlátozná az utcai hittérítést. A közvélemény szemében a szektáknál csak a cigányok, a homoszexuálisok, a kábítószeresek és a bőrfejűek népszerűtlenebbek. A társadalom hetede egyik felekezetnek sem, csaknem fele kizárólag a történelmi egyházaknak adna rendszeres állami támogatást. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken azok aránya, akik mindegyik vallási közösséget támogatásban részesítenének. A vallásszociológus rámutat: Magyarországon ma a gazdasági, a kulturális és a politikai életet meghatározó rétegekben a nem hívők aránya messze meghaladja a társadalmi átlagot. „Az előző évtizedek módszeres diszkriminációs politikájának” következményeként viszonylag kicsi a hívő értelmiség aránya. Ezen belül is kevesen tevékenykednek olyan szakmákban, amelyek nyilvános megszólalással és szerepvállalással járnak. Üzlet Mégpedig nagy. Mert vannak kicsik is, de azok nem sokáig élnek - legalábbis a papírforma szerint. Mert ha a nagyban minden megvan egy helyen, miért aprózzuk el a vásárlást? A gyakorlatban persze másképp mennek a dolgok. Egyszerűen azért, mert emberek vagyunk és nem csak fogyasztók arc és kapcsolat nélkül. Jóllehet a nagy üzleteknek, illetve bevásárló- és újabban egyben szórakoztató központoknak ez áll érdekükben. De mi tulajdonképpen az ember érdeke? Nem a nagy cégeké, nagy vállalkozóké, hanem az emberé. Az, hogy otthon legyen. S itt kell vigyáznunk, hogy otthonunk legyen a földünk, országunk, lakókörnyezetünk, családunk. A nagy, az elnyelő, a mennyiségi éppen ezt kezdi ki. A meghittet, a kicsit, az átláthatót, a kezelhetőt, a közvetlent. Minél átfogóbbak az információink, kereskedelmünk, kapcsolataink, annál inkább elmagányosodunk. De nem lehet összebékíteni a nagyot és a kicsit, az általánost és a személyest? Mikor mire van szükség, azzal éljünk? Csapda ez, amelyben elvész az otthon. Csak ott nem történik ez meg, ahol a nagy kapcsolata a kicsihez alapjában a segítés, megbecsülés, de mondhatni a szeretet kapcsolata. Am ilyen kapcsolat megbízhatóan egy van: Isten, a nagy kapcsolata az emberrel. Jézus kapcsolata ez a kicsikkel. Vajon nem azért nő az ember otthontalanságérzése, mert a nagykicsi kapcsolat (felnőtt-gyermek, tanár-diák, főnök-beosztott, gazdagszegény stb.) nem elégszer veszi innen a mintát? Szénási János Zsinati megbeszélések Az egyház küldetése abban áll, hogy a misztikus lényegét a Krisztusban nyert új életet az egyháztagok életében és rajtuk keresztül a társadalomban megjelenítse - írja Mayer Mihály megyés püspök a most megjelent zsinati könyv előszavában. Szeretnék, ha a zsinaton megfogalmazott irányelvek alapján az egyházmegye hitélete új lendületet kapna. Ezért öt témacsoportban zsinati megbeszéléseket tartanak Pécsett és Szekszárdon. Ezekre tisztelettel meghívnak minden érdeklődőt. A pécsi megbeszélések az Alapítványi Székházban (Janus Pannonius u. 11.) 18 órakor kezdődnek. A témájuk: november 24: Evangelizáció, vallási élet, papság, december 15: Házasság, családjanuár 12: Egyház- község, világi munkatársak, szociális kérdések, február 16: Hitoktatás, ifjúság, iskola, március 22: Közélet, kultúra. Missziós konferencia A Biblia Baptista Gyülekezet minden évben megrendezi a missziós konferenciát. Idén november 21-25-ig tartják a Rózsadombon, a Polgárszőlő út 1-ben hétköznap este 6, vasárnap délelőtt 9 és este 5 órától. A belépés ingyenes. Egy párizsi lelkész-házaspár és Magyarországon tevékenykedő misszionáriusok tartanak előadásokat arról, hogyan lehet bejutni a mennyországba, és hogy Magyarország milyen fontos misszionárius terület. A konferenciát 25-én, csütörtökön 6 órától nemzetközi vacsoraest zárja, amelyen különböző nemzetek étkeit kínálják a gyülekezet tagjai minden kedves vendégnek, ezzel mintegy ízelítőt adva a mennybéli szeretetközösség- ből. Jótékonysági hangverseny A Vasasért Egyesület és a Vasasi Egyházközség november 28-án, advent első vasárnapján du. 5 órakor ünnepi hangversenyt rendez a vasasi rk. templomban. A hangversenyen összegyűlt adományokat a 20-as években épült templom tetőszerkezetének felújítására fordítják. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Ezúton is szeretnének köszönetét mondani a műsorban ingyenesen fellépő művészeknek, előadóknak, továbbá mindazoknak, akik önkéntes munkájukkal a rendezvény sikeréhez hozzájárulnak. Ismerni, érteni Az ember hagyja, hogy elkápráztassa a modern világ reklámjainak hamis csillogása, ami felébreszti benne a birtoklási vágyat, a mind többre, a mind nagyobb gazdagságra való féktelen törekvést. Akinek szívét az anyagiak kötik le, annak másodlagossá, lényegtelenné válnak az igazi értékek, mint az igazságosság, a felebaráti szeretet, a segítőkészség. Ha önmagunkba nézünk és környezetünket vizsgáljuk, rájövünk, hogy mennyire jelen van világunkban a kapzsiság, a fösvénység, a pénzsóvárság, az anyagiakhoz való rendetlen ragaszkodás. A kapzsi arra törekszik, hogy minél többet birtokoljon. Úgy ragaszkodik tárgyaihoz, mint valami istenséghez, ezért számít bálványimádónak. A tulajdonhoz való rendetlen ragaszkodás, a pénzsóvárság megrontja az emberi kapcsolatokat is. A rendetlen birtoklási vágy, a haszonszerzés érzéketlenné teszi a fösvényt rászoruló embertársai szükségletei iránt, csak magára tud gondolni, miközben mások rovására növeli vagyonát. Miközben javakat halmoz fel, jövőjét, jólétét akarja bebiztosítani, megtapasztalja, hogy a gazdagság megszerzése közben elveszíti belső békéjét, állandó nyugtalanságban, aggodalomban él. Földi életében sem éri el a megelégedett boldogságot, és életének örök célját is szem elől téveszti. Hardi Szilvia Szeretetszolgálat Az elmúlt évtizedekben a Római Katolikus Szeretetszolgálat volt az egyetlen katolikus intézmény, amely intézményes keretek között gondoskodott a rászoruló idős, beteg, tehetetlen emberekről, köztük a létbizonytalansággal küszködő szerzetesekről és papokról. Az országos feladatot ellátó Római Katolikus Szeretetszolgálat ma tíz szociális otthon fenntartója, üzemeltetője. Az otthonokban négyszáz munkatárs segítségével nyolcszáz gondozottról gondoskodik, emellett a nyolcvanas évektől beindították a lelkisegély telefon- szolgálatot, lehetőségeikhez mérten részt vesznek az alkoholisták, hajléktalanok, siketek gondozásában, napközi otthon és bentlakásos fogyatékos otthon fenntartásával segítik a fogyatékosokat. A szeretetszolgálat célja, hogy minél több embernek enyhítse testi-lelki bajait. Ezeket a feladatokat állami támogatás nélkül, rendkívül nehéz anyagi körülmények között, zömmel arra alkalmatlan épületekben végezte az elmúlt évtizedekben. A szolgálat munkatársai mindent megtettek az otthonok fejlesztésére, átalakítására, az emberhez méltó élet- körülmények biztosítása érdekében. Ehhez nemcsak kül- és belföldi adományozókat kutattak fel, hanem a központ munkatársai közül többen évek óta minimális díjazással, illetve díjazás nélkül, a felebaráti szeretet parancsa alapján végzik munkájukat a legrászorultabbak érdekében. Prohászka önmagáról Szabó Ferenc jezsuita atya Rómában kezdte el szerkeszteni és kiadni a Mai írók és gondolkodók című könyvsorozatát, amely korunk nagy íróit és gondolkodóit mutatja be vallomásaik alapján. Mauriac, Macel, H. U. von Balthasar és Varillon vallomásai Rómában, Schneider és Emmanuel gondolatai pedig már Budapesten, a Szent István Társulatnál jelentek meg. A 7. kötettől (Teilhard önmagáról, 1999) már a szegedi Agapé teszi közzé a sorozatot. A legújabb kiadvány Prohászka önmagáról című kötet. Prohászka Ottokár székes- fehérvári püspök, „Magyarország apostola és tanítója, szociális apostol, lelki író teológus volt egyszemélyben. Prófétai szelleme messze megelőzte korát, modern katolicizmusa a II. Vatikán zsinatot elővételezte. A szocializmus évtizedei alatt Prohászka hivatalos megítélése egyértelműen negatív volt, elsősorban állítólagos antiszemitizmusát támadták. A rendszerváltozás után elkezdődött „Prohászka ébresztése”, egy történészekből, teológusokból álló kutatócsoport folyamatosan feltárja és közzéteszi a magyarországi katekizmus egyik legjelentősebb alakjának lelki-szellemi örökségét. Ebből ad ízelítőt ez a válogatás, Barlay Ö. Szabolcs és Szabó Ferenc SJ gondozásában. (Agapé Kiadó).
