Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-14 / 312. szám
1999. november 14. * ARCKÉP ★ 7 Azt mondjak róla... „En télen fogok meghalni, biztosan télen, csúnya időben. Nyáron lehetetlen, akkor egyfolytában boldog vagyok, mert imádom a meleget” — jegyzi meg a holnap induló új női magazin, a Hölgyvilág főszerkesztője, V. Kulcsár Ildikó, amikor a hangulatáról kérdezzük. Az életkorával jó viszonyban levő főszerkesztő — „középkorúnak lenni igazán remek, csak most meg kellene állítani az időt” — a bölcsészkaron végzett, majd rövidke újságíróskodás után első meghatározó munkahelye Pestszentlőrinchez kötötte, ahol gyermekvédelmi szakfelügyelőként deviáns, szerencsétlen sorsú kamaszokkal foglalkozott. Csodálatosnak tartja azokat az éveket, hiszen életre szóló élményanyagot gyűjtött össze. „Ha bezárna ötven évig egy szobába, havonta letennék magának negyven gépelt oldalnyi történetet abból az időből — mondja, majd hozzáteszi — de azért hiányzott az írás”. Talán a lőrinci évek döntötték el véglegesen: újságíró lesz. volt —, hogy nekünk, nőknek az a mázlink, hogy ha baj van a munkában, akkor elbújhatunk a gyerekeink mögé, míg egy férfinak ez nem adatik meg, mert az erősebb nemet azzal verte meg a sors, hogy mindig bizonyí- • tania kell. Amikor ki- |, szálltam, rop- f „Ha mi, nők nem jövünk rá arra, hogy önzésből nem lehet boldogságot építeni, hogy a család hihetetlenül fontos, akkor így marad minden” Pintér Dezső, a tv2 elnöke V. Kulcsár Ildikót olyannak ismertem meg, aki hihetetlenül megéli mindazt, amivel találkozik. Nem tud napirendre térni dolgok felett, állandóan a lelkiismerete súlya alatt él és dolgozik. Mindig talál mentséget a rászorulóknak. Üdítő és biztató egyéniség a médiában, személye reményt ad. Ritka jelenség az ilyen. Az, hogy nagy családban él, hogy családanya, megmutatkozik értékítéletében, világlátásában. Maga köré gyűjti az embereket. Ha vert helyzetbe kerül az életben, mindig a kiutat keresi. Sohasem hátra néz, nem vádaskodik, nem visszafelé tekintget, mindig előre megy a jövő, az építkezés felé. Dr. Szűcs Andrea ügyvéd Ildikó olyan, mint a népmesében a jó boszorkány. Amikor Csipkerózsika megszületik, a jó és a rossz boszorkányok állják körül. Ildikó a vidámság, a jókedv, a szeretet és a szív ötvözetének boszorkánya. Hatalmas empátiával bír, ennek ellenére meglepően fegyelmezett. Rokonszenves, mennyire szereti a férjét és milyen szépen neveli az öt gyereket. Mindig jókedvű, a vidámság forgószelét viszi magával mindenhova. Ennek ellenére, amikor bizonyos szituációkban a társaságában lévő domináns helyzetbe kerül, ezzel a fantasztikus aurájával képes a háttérbe vonulni. Ráadásul kiváló újságíró! Dunai Tamás Jászai Mari-díjas, érdemes művész A mesterségbeli tudása magas fokú, nem hivalkodóan, hanem természetesen dől belőle a megragadó szöveg, mint Mozartból a zene. Az ember az írásait olvasva úgy érzi, nyugodtan hátradőlhet a székében, megfoghatja a karfát, mert Ildikó biztos kezekkel repíti egy addig ismeretlen világba. Egy csodálatos pálya közbenső állomása a mostani. V. Kulcsár Ildikónak az ország legjobb újságírói között a helye. Személyiségének a varázsa elkápráztató. A spanyol királynétól a takarítónőig hangot talál mindenkivel, maga az ember, s nem a hierarchia érdekli. Könnyed, kecses eleganciával, láttató erővel ír, jelenít meg figurákat, az ember szinte érzi riportalanya orrvakarását, odaképzeli magát a beszélgetés helyszínére. Ugyanakkor megvan az a képessége, hogy elbújik, háttérben marad, miközben pontosan ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket mi is feltennénk.’ „Grafomán vagyok, szeretek írni, érdekelnek az emberek és az emberi sorsok...” Kilencven januárjában mindjárt a legnagyobb példányszámú női hetilaphoz került: „Óriási szerencse, hogy későn lettem újságíró, nem volt időm elfásulni, nem volt időm arra, hogy valamelyik táborhoz csatlakozzak.” Azután felpörögtek az események. 1993-ban egy nemzetközi sajtópályázaton első díjat nyert az Isten veled, Vilikém című önéletrajzi ihletésű írásával, amely egy öreg Wartburg és egy ötgyerekes magyar család rendszerváltás utáni története. Az olaszországi „arannyal” egy időben sorra készítette exkluzív interjúit európai királynőkkel és királynékkal, majd megjelentette első könyvét, amely népszerű rovatának címét viselte: Ne félj, mesélj! Mindennek betetőzéseként kinevezték főszerkesztőnek. Nem egészen egy évig vezette a lapot, amikor sokak ámulatára felállt, megvált elegánsnak látszó beosztásától. Most új lapot indít HÖLGYVILÁG címmel. A hetente megjelenő színes női magazin első száma holnaptól kapható. M:tl — Mindig ilyen hirtelenkedő, ilyen „kilépős”? V. Kulcsár: — Ugyan! Akinek öt gyereke van, az nem lehet hirtelenkedő! Azzal vállaltam el a fő- szerkesztői munkakört, hogy olyan lapot csinálhatok, amilyet kelendőnek tartok. Ha a menedzsment más véleményen van, akkor két lehetősége marad az embernek: betörik vagy elmegy. Ha betörik, megszűnik saját maga lenni, elvész a hitele, tehát az írásai is hiteltelenné, hamissá válnak. Eljöttem hát, és következett egy rövidke, gyönyörű időszak, amikor otthon maradtam. A férjemtől állandóan azt hallottam: végre te nyitsz ajtót! A párom, az én „házi közgazdászom” rengeteget segít a munkámban. (Ő a második, mert az első házasságomat elrontottam, elrontottuk.) Ót gyerekünk van, a férjem hozott ajándékba kettőt, én vittem hármat. Most már elég nagyok, a legkisebb, Panni 13 múlt, a legnagyobb 23, és köz- tük vannak az „orgonasípok”. Mi« — Közös gyerekük nincs? V. Kulcsár: — Nem képzeli, hogy három éngyerekem, kettő őgyereke után jön a migyerekünk? Nálunk nincs olyan, hogy az éngyerekem, a tegyereked, nálunk csak migyerekünk van. Visszatérve az előbbiekre: otthon maradtam. Egy férfi kollégám gonoszul azt mondta — mellesleg igaza Névjegy pántul élveztem, hogy volt időm hatalmas beszélgetésekre a gyerekekkel, ráértem arra, hogy szépítsem a házunkat. És közben írtam mindenfelé örömködő írásokat. KS3 — Jókedvűeket? V. Kulcsár: — Az „örömködőn” azt értem, hogy öröm volt számomra az írás. írtam persze vidám dolgokat is, mert fontosnak tartom, hogy a lapokban igenis legyen humor. Humor nélkül nem lehet élni, nem lehet elviselni a hétköznapokat, tulajdonképpen még önmagunkat sem lehet kibírni.- Tehát ült odahaza és várt... V. Kulcsár: — Csudát! Rengeteget írtam, keményen dolgoztam, mindenféle interjút adtam, tárgyaltam a „vőlegényjelöltjeimmel” — azokkal a kiadókkal, amelyek munkát ajánlottak —, de bevallom, hogy a családom volt az első. Első az egyenlők között! Bár nekem most is a kölykök a legfontosabbak. Ha most telefonálnának, hogy Panka beteg, én biz' isten itt hagynám magát. Azután jött az ajánlat, hogy indulna egy női lap, és azt mondták, hogy olyasmit csináljak, amilyenek az írásaim. Én meg azt válaszoltam: tetszik. És jöttem. Mm — És most „csinál” egy olyasmi lapot. Miről fog szólni? V. Kulcsár: — Például arról, hogy itt a következő évezred, amelyben szerintem avítt lesz a kőkeményen önmegvalósító női ideál. Ha mi, nők nem jövünk rá arra, hogy önzésből nem lehet boldogságot építeni, hogy a család hihetetlenül fontos, akkor így marad minden. Nekem mindegy, hogy Y és Z házasságban vagy csak úgy együtt él, de hogy tartós kapcsolat nélkül az emberek nem „működnek”, az biztos. Maradjak nő, legyen fontos a gyerekem, ha nincs gyerekem, akkor a férjem, a társam, szóval szóljunk a másik emberről is, ne csak saját magunkról. BE» — A lap szerint tehát nem lesz sikk félrelépni? V. Kulcsár: — Félrelépni? Nem sikk. Ugyan! Nem tud maga nekem olyan csúnya nőt és olyan ronda pasast mutatni, aki ne tudna félrelépni, ha elhatározza, hogy felszed valakit. Sajnos nagyon olcsók és gyorsak a kapcsolatok. Tudja, mi a különlegesség? Megmaradni egymásnak. Ósszekapasz- kodni mindenféle zűr, gond, anyagi és lelki probléma ellenére. Az igen! Ab- ban van fantázia. KSH — Miről szól még a lap? V. Kulcsár: — Például arról, hogy az életnek vannak korszakai. Én ma ér- telmiségi módon élhetek a partneremmel annak el- lenére, hogy volt az életemnek o-1 y a n korszaka, amikor nem érdekelt semmi más, csak az, hogy Panka eszik-e, Zsófi, Krisztián és Kori megcsinálja-e a matekleckéjét és a zenész lányom gyakorol-e eleget. Akkor sem voltam kevesebb, műveletlenebb, mint ma. Szerintem fantasztikusan tehetséges nők és férfiak élnek itt, és nevetséges azon vitatkoznunk, hogy ki vállal többet, ki az erősebb. Ha valaki éveken át „csak” anya, attól még negyvenéves korára igenis lehet sikeres üzletasszony. Nincs kötelezően érvényes női létforma. De az nagyon fontos, hogy a sokgyerekes ne nézze le a gyerektelent, a gyerektelen pedig ne tartsa agyatlan tyúkanyónak a nagycsaládost. EJS3 — Eszerint egy nő, egy anya leÉletkor Férje: Jánossy Tamas ko g Család: öt gyerek Lakás: kertes ház . !? barátok Értéksorrend: csalad, ír hét ugyanolyan erős az életben, mint egy férfi? V. Kulcsár: — Természetesen! De ne akarjunk azzal nyerni a vitákban, hogy hangosabbak, durvábbak vagyunk a férfiaknál! Empátiával, némi pszichológiai érzékkel többre lehet menni, mint keménykedéssel. Tehát egy nő minden helyzetben maradjon nő! — Melyik korosztálynak szánják a lapot? V. Kulcsár: — Tizenhattól kilencvenhatig! Vagyis tartalmas, szórakoztató tömeglapot szeretnénk szerkeszteni, amely segíti a „közlekedést” a családban, segíti a párkapcsolatokat, azaz segít eligazodni ebben a feje tetejére állt értékrendű világban. Azoknak készítjük a lapot, akik igényes életre vágynak, még ha annak megteremtése nem is olyan könnyű és probléma- mentes, ahogy azt a reklámok sugallják. Felkészült, lelkes a stáb, és ígérhetem, hogy mi nagyon figyelünk majd az olvasóinkra, és kritikusak le- szünk önmagunkhoz. A'i:n — Elképzelem, sok önkritikus nő... V. Kulcsár: — Ne legyen cinikus, a mi szerkesztőségünkben férfiak is dolgoznak. Nem tartom jónak, ha csak nők írnak lapot nőknek! S228I — Miért éppen Hölgyvilág a lap címe? V. Kulcsár: — Azért, mert szerintünk jó lenne, ha a jövő évezredben a nők hölgyekké válnának. A szó régi, nemes értelmében. Ne legyen divat a „szakadt” nő, ne csajok, csajszik, anyókák, nőcik legyenek körülöttünk, hanem hölgyek. Mert lehet valaki hölgy egy isten háta mögötti kopott kis faluban, lehet Budapesten, Békéscsabán, és New Yorkban, szóval nem a helytől függ az élet minősége, hanem a belső igényességtől. Árpási Zoltán Nem tud maga nekem olyan csúnya nőt és olyan ronda pasast mutatni, aki ne tudna félrelépni, ha elhatározza, hogy felszed valakit. Sajnos nagyon olcsók és gyorsak a kapcsolatok. V. Egy hölgy a á Hölgyvilág!#
