Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-14 / 312. szám

8 * EMBERMESÉK * 1999. november 14.__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Az tás6 Üülf, íéé alfáit Ha A hányatott sorsú mulató, a felújított Moulin Rouge la­pátkereke november 22-től ismét forog. Zenei vezetőnek az ismert zongoraművész-ze­neszerzőt, karnagyot és slágergyárost, Wolf Pétert hívták.- Hosszú pályafutásom alatt rá kellett jöjjek, nincsen arra recept, hogy mi­ből lesz sláger - mondja a közönségsi­kerről. Volt, amit hónapokig érleltem, praktikákkal tervezve, mégsem jött be... Dargay Attila rajzfilmjét, a Vukot megkaptam egy keddi napon, szerdá­ra kész lettem a zenével. A Fürge ró­kalábak azóta is sláger. Nem azért, mert Kati lányom énekli... Bár a testreszabott ötletek mindig jobban beválnak. Ezt látszik igazolni, hogy például a Most kéne abbahagynit Kovács Katira, a Nem várok holnapigot Zalatnayra, a Rövid az életet Toldy Máriára, az Elsöpri a szelet Ihász Gá­borra, a Várjt Soltész Rezsőre „mére­tezte”, sikerrel. Drága Mária Híres Ave Máriája eredetileg Sass Sylviának készült, az egykori sláger kórusváltozatát most, a Szakrális Ka­tolikus Év jegyében, mind több temp­lom kéri a szerzőtől.- Az Ave Mária húsz évvel ezelőtt született, a rádió zenei osztályának párttitkárával heroikus harcokat kel­lett vívnom érte - ecseteli -, ugyanis mindenáron Drága Máriává akarta át­íratni. Wolf Péternek az ideologizálásból egy kicsit kezdett elege lenni. Hacki Tamás nagy sikerű barokk-rock társu­latával, az Ex Antiquis együttessel ak­kor már tíz éve járták a világot. A lefö­lözött fellépti- és jogdíjakkal annyi de­vizát hoztak a magyar államnak, mint egy kisebb, exportra dolgozó gyár.- Aranykor volt az együtt töltött ti­zenöt év - jellemzi -, mindig is a re­neszánsz vagy a barokk korában sze­rettem volna élni. A klasszikus zene éppúgy életem része, mint a könnyű műfajok, s közhelyszerű, de én csak jó és rossz zenét ismerek. A revüért felel Mostanában egy nagy német kottaki­adónak is dolgozik, olasz, angol, ír, amerikai és tradicionális dalokból ír zongorakompozíciókat, ami jó alapul szolgál a zongorázni tanulóknak, a már tudóknak pedig kellemes játék. Ahogyan tánczenéket költ, éppúgy ké­szült el nemrégiben Nizsinszkij életé­ről szóló balettjével. Wolf Péter, ahogy a nagykönyv sze­rint lenni szokott, előbb tanult zongo­rázni, mint járni. A papa mérnökem­ber volt (emellett színházban és loká­lokban zongorázott), a mama pedig énekelt. Péter, a nagyobbik fiú zenei óvodától a konzervatóriumon át az akadémiáig járta a grádicsokat. Öccse már mérnök lett.- Az elágazások azóta is folytatód­nak - mondja. - A nagyfiam mérnök és üzletember, az öccse üzletember és gitáros, a húguk pedig karvezetést ta­nult, mint az anyukája, Kovács Zsu­zsanna, a szentendrei Musica Beata kórus vezetője. A karvezetést, mint sok mást, Wolf Péter is felvette anno. Talán ennek is tudható be, hogy Kalmár Péter rende­ző, a Moulin Rouge ügyvezetője meg­hívta a mulató zenei vezetőjének.- Azt hiszem, hogy Európa egyik legszebb mulatóját fogjuk megnyitni. A revü mellett a zenei ötletekért és a minőségért felelek majd. A társulattal már bepróbálva készen állunk a műsorral. Utóbbiról annyit, hogy Körmendi Évát, Csengeri Attilát és Gábrielt is beépítettem. A tánchoz pe­dig nagy létszámú zenekar dukál. Stí­lusban, tudásban Jávori Vili tíztagú orkesztrája kínálkozott a legjobbnak. Az is kardinális kérdés, hogy milyen zene szóljon a kávéházi részben. Mi­vel csak a skatulyázások nélküli jó ze­nét ismerem el, biztosan nem fogok két malomban őrölni...- Pedig van tehetsége az alternatív megoldásokhoz, ám ez eddig csak el­szúrt ételek esetében vált be...- A legnagyobb huszárvágás annál a malőrnél esett, mikor Hackiékkal egy koncert után felajánlottuk kinti ven­déglátóinknak, hogy főzünk nekik egy igazi magyaros specialitást, de azt hadd ne mondjam, hol történt, mert nem fognak többet hívni... Elég az hozzá, hogy elég nyugatiak voltak. Nincs mit szépíteni, a gulyásleves ehetetlenül erősre sikerült. A helyze­tet mentendő, hiszen már nagyon be­indult a társaság a specialitásra, kita­láltam, hogy kétféle gulascht készítet­tünk. Egy igazi magyart, de az nagyon csípős, s van egy másik, ami nem any- nyira, de az nem is olyan echte. Szé­pen összeírtam, hogy ki milyet kér. Ki is porcióztuk a kétféle gulyást. Igaz, kissé sziszegve, de szépen megették. Nem buktunk le. Kultúrált népek lé­vén nem ettek egymáséba, s a konyhá­ba sem néztek ki... Napi hatvan hossz Hacki Tamás azonban mégis az orvosi pálya mellett döntött, s ezzel vége lett az Ex Antiquis szárnyalásának. Regensburgból viszont, ahol fül- orr- gégész és foniáter specialista, egyete­mi tanár, gyakran hazajár. Néhány nosztalgiakoncertet már tartottak is a közelmúltban. A zongoramotor Wolf nagyon szeretné újjáéleszteni a zene­kart, s ha sikerül, ígéri, hogy többé nem főznek kétféle gulyást... Lételeme a zene mellett amúgyis az úszás. Törzshelyén, az imádott csil­laghegyi uszodában a közönség nap mint nap megcsodálhatja pillangó­technikáját.- Az egyensúlyhoz a műfajok pár­huzama mellett szükségem van kü­lönböző stílusokban napi hatvan hosszra, délben ebédre, utána kis al­vásra, majd a munkára. Vasárnap fel­húzom a stoplis cipőt, s irány imádott lakóhelyem, Szentendre egyik grund- ja a helyi cimborákkal. Nagy meccsek­re már régen nem járok nézőként sem, az unalomig ismert okok miatt... Pedig a Fradi-induló megírása óta örö­kös tagja vagyok a klubnak, ám ezt az örökösséget szívem szerint most szü­neteltetném. Inkább hiszek a szövegé­ben, hogy Fradi volt, Fradi lesz... Sipka Tamás ■ ■ Magyarország vezető televíziója-hít I*« yMMR itái» ■h • ItoÉKMrifeMI fMMMÉMlhb Wolf Péter: Nem fogok két malomban őrölni

Next

/
Thumbnails
Contents