Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-13 / 311. szám

1999. november 13., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Támogatás hadiárváknak Az országban mintegy 17 ezer hadiárva él, akik mind ez ideig semmiféle támogatást nem kap­tak. Ezt tanúsítja az az 1750 le­vél, amelyet Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke adott át pénteken a Parlamentben Gyar­mati Lászlónak, Áder János házelnök kabinetfőnökének. A hadigondozottakról szóló tör­vény értelmében csak azok a ha­diárvák részesülhettek egyszeri ötvenezer forintos juttatásban, akiknek pénzellátását 1944. de­cember 22-ét követően politikai okokból megvonták. Wekler Fe­renc szerint a jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy azok a hadiárvák is részesülhessenek az egyösszegű térítésben, akik nem tudják bizonyítani, hogy hozzátartozóik valamikor ilyen ellátásban részesültek. A parlament szabaddemokra­ta alelnöke elmondta, hogy az ellátásra szorulók teljes körének felmérése érdekében írt az or­szág valamennyi jegyzőjének, s kérte a településükön élő hadi­árvák számának megjelölését. Megközelítőleg 850 millió fo­rintból az állam végre teljesít­hetné morális kötelezettségét tragikus sorsú honfitársainkkal szemben - mondta. Wekler Ferenc azt kérte: a Ház elnöke vesse latba befolyá­sát annak érdekében, hogy vég­re rendeződjék ez az ügy. Gyar­mati László válaszában azt hangsúlyozta, a megoldás alig­ha múlhat a jóakaraton. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkor­mányzatának elnöke kijelentet­te, hogy nagyon sok magyaror­szági német van, akiknek annak idején azt mondták: a svábok­nak nem jár a hadiárva-ellátás. Emlékeztetett arra, hogy a kite­lepítések, a vagyonelkobzások árnyékában sokan kérelmezni sem merték ezt a juttatást. Variációk vasutasbérre A Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete (VDSZSZ) 5 százalé­kos reálkereset-növekedést kér a vasutasok számára a jövő évi bé­rekről szóló tárgyaláson - hang­súlyozta Gaskó István, a szak- szervezet elnöke pénteken. Az elnök jelezte, hogy a jövő év­re vonatkozó inflációbecslések eltérése miatt nem szándékoz­nak bruttó béremelésről beszél­ni, inkább az 5 százalékos reálke­reset-növekedéshez ragaszkod­nak. Ezt az igényt támasztja alá szerintük, hogy a kormány 2,5 százalékos reálkereset-növeke­déssel számol, és további 2,5 szá­zalékos emelkedést indokol az el­múlt években a vasutasokat ért reálkereset-csökkenés. A vasúti reprezentatív szak- szervezetek közül a korábbi beje­lentések szerint a Mozdonyveze­tők Szakszervezete és a Vasuta­sok Szakszervezete bruttó 14 százalékos emelést tart szüksé­gesnek. Az ő követelésük abban az esetben azonos a VDSZSZ- ével, ha a jövő évre 9 százalékos inflációt feltételezünk, ami azon­ban minden becslésnél maga­sabb. Most úgy tűnik, Gaskóék igénye a visszafogottabb. A Vasúti Érdekegyeztető Ta­nács ülésén a kollektív szerződés módosítására irányuló munkálta­tói ajánlatokból a VDSZSZ csak azokat támogatja, amelyek ked­vező feltételeket teremtenek a munkavállalóknak, és nem csor­bítják a szakszervezet jogosítvá­nyait. Gaskó István egyébként rendkívül alacsonynak és elfo­gadhatatlannak tartja a MÁV Rt. 8, 5 százalékos béremelési aján­latát, és számít a VDSZSZ köve­telésének támogatásában a társ­szakszervezetek együttműködé­sére is. Díjazták a kömyezetszépítést Tegnap a Sárospataki Árpád ve­zér Gimnázium aulájában rendez­ték meg a Virágos Magyaror­szágért országos kömyezetszépí- tő verseny 1999. évi díjkiosztó ün­nepséget. A versenyen több bara­nyai település is sikert ért el. A díjkiosztó ünnepségen ott vol­tak a Baranyából benevezett 26 település zömének képviselői is: polgármesterek, jegyzők, képvi­selők, kertészek, kömyezetszépí- tő polgárok. A hatodik éve tartó mozgalom­ban eddig az ország több mint 2000 községe, városa vett részt. Idén 344 település pályázott, se­rénykedett, hogy a versenyfelhí­váshoz kapcsolódva tegye színe­sebbé, szebbé környezetét, magá­nak és az odalátogató turisták­nak. Az ünnepség jelszava: „Ven­dégnek ott jó lenni, ahol a házi­gazdák is jól érzik magukat.” A Magyar Turizmus Rt. díját a turizmus fejlesztéséért évek óta végzett tevékenységéért Orfű kapta. Cserkút a Belügyminisztérium fődíját kapta a helyi emlékek pél­damutató ápolásáért. Szintén a Belügyminisztériumtól kerté­szeti támogatásban részesült a természeti környezet tervszerű fejlesztéséért Bicsérd. A Mag­nólia Bt. díját Ófalu és Boda ve­hette át. Törvény a különleges státusról Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap délután a Magyar Állandó Értekezlet második ülése. A tanácskozás után Martonyi János külügyminiszter eredményesnek ítélte a munkát, még akkor is, ha csupán a státustörvény megalkotásában sikerült egyetértés­re jutniuk a résztvevőknek. A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén a legélénkebb, olykor indulatoktól sem mentes vita az úgynevezett státustör- vény-tervezetről folyt. Csapody Miklós (MDF), aki önálló indít­ványban fogalmazta meg a jog­szabály lényegét, lapunknak el­mondta: a Fidesz és az MSZP egészen másképp gondolkodik ebben az ügyben. A kormány­pártok és a határon túli szerve­zetek úgy vélik, elengedhetetlen a különleges jogállás megadása. Megtudtuk, a státus elnyeré­sének és elvesztésének számos feltétele volna. A magyar állam­polgároknak kijáró jogok korlá­tozott igénybevételére hazánk területén a tervek szerint a nagy­korú, büntetlen előéletű, magyar nemzetiségű személyek előtt nyílna lehetőség. A vízummen­tességtől a meghatározott mér­tékű vámkedvezményen és a könnyített munkavállaláson át a felsőoktatás és az egészségügy igénybevételéig számos előnyt élvezhetnének a magyar nemze­tiségű külföldiek. Csapody szerint annyit, amennyire költ­ségvetésünkből futja. Noha az MSZP képviselője fölöslegesnek és pazarlónak ne­vezte a tervezetet, délutánra si­került kompromisszumot kötni. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képvise­lő úgy fogalmazott: az ellenzék­nek el kell fogadnia a határon túli magyarok igényét, ám meg kell akadályoznia, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőségekkel. Tegnap Orbán Viktor minisz­terelnök megbeszélést folytatott Antonio Vitorinoval, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagjával. A brüsszeli biz­tos kijelentette: tudatában van­nak annak, hogy a nagy számú határon túli magyar kisebbség szabad mozgását érintheti Ma­gyarország majdani csatlakozá­sa a schengeni egyezményhez. Az Unió szerint is kézenfekvő, hogy a magyar jogrendszerben e különleges státust biztosítsanak számukra. T. M. Kamara vagy kártyaklub? Vesztésre áll a kamarai törvény módosítása Bár az Országgyűlés tegnapi napirendjén négy téma szerepelt, a munkanap túlnyomó részében egyetlen kérdésről, a gazdasági ka­marák jövőjéről vitatkoztak a képviselők. A kormány előterjesztése sze­rint a jövőben megszűnne a kö­telező tagság és ezzel a kötelező tagdíjfizetés is. A kamarák köz- testületi jellege ugyanakkor megmaradna, a választási szabá­lyok igazodnának az önkéntes tagsághoz. A jövő év végéig so­ron kívüli választásokat kellene tartani, az Állami Számvevő- szék pedig ezentúl a gazdasági kamarák gazdálkodását is ellen­őrizhetné. A Fidesz egyik képviselője a vita legelején bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk az úgyneve­zett angolszász modellt támo­gatják, ami teljesen önkéntes tagságon alapul, közigazgatási feladatok és költségvetési támo­gatás nélküli kamarákat jelent. „Vagyis kártyaklub lesz a ka­marákból” - summázta egy SZDSZ-es képviselő. Ezt köve­tően úgy folyt le a hétórás vita, hogy nem derült ki, ez csak egy képviselői ötlet, vagy már a kor­mány is támogatja azt. A papíron 1994-ben létrejött kamarák három évig nem talál­ták a helyüket, mert se feladatot, se hatáskört, se anyagi feltétele­ket nem kaptak akkoriban, s ezért elégedetlen volt velük a tagságuk. A Fidesz szerint még mindig nincs súlya a gazdasági kamaráknak, megingott irántuk a közbizalom, a gazdaság sze­replői úgy érzik, hogy tagdiju­kért nem kapnak megfelelő szol­gáltatást. Az MSZP, az SZDSZ, az MDF és az FKGP képviselői ezt elismerték, de a megoldást szerintük a kamarák jogkörének bővítésében, nem pedig szétve­résükben kellene keresni. Az an­gol és ír kamarai rendszerről többen elmondták: ott tényleg nem kötelező a tagság, de a piac on hátrányt szenved az, aki nem tag. Egyedül a MIÉP frakciója jelezte, hogy kész megszavazni a kamarai kényszertagság meg­szüntetését. S. Á. Nincs sertés-túltermelési válság Megszűnt a sertés-túltermelési válság - jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Budapesten. Az államtitkár elmondta: a ser­téságazatnak sikerült talpon ma­radnia, a magyarországi sertés- állomány 15 százalékkal növeke­dett az idén, míg másutt össze­omlott a termelés. Az államtitkár szerint a ma­gyargazdaságok képesek kielégí­teni a belföldi igényeket, és meg­felelő mennyiségű hús jut még exportra is. Hetente 8700 darab sertés vágnak le a belföldi igé­nyek kielégítésére, további 5-6 ezer darabot szállítanak külföld­re, elsősorban Romániába. Tamás Károly bejelentette: hétfőn megkezdődik a nagy sú­lyú sertések intenzív felvásárlá­sa. A Vágóállat- és Húster­méktanács 80 millió forintot szán erre a célra, és több tízezer állat felvásárlására számít. Jelen­leg 400 ezer koca van Magyaror­szágon, 30 százalékát, mintegy 120 ezret kiselejteznek - jelezte. Havonta tehát mintegy 10 ezer darab nagy súlyú sertés kerül a felvásárlási körbe. A hétfőn induló felvásárlással az államtitkár szerint megoldó­dik minden zavar, ami a gazdá­kat az értékesítési folyamatban akadályozta. Az év végéig a ser­téságazatban várhatóan nyuga­lom lesz. A túlsúlyos sertésekre vonatkozó szerződések decem­ber 31-én lejárnak, ekkor helyre­áll a minőséghez kötött árrend­szer, jelentette be Tamás Károly. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tárcaközi bizottság csü­törtöki ülésén viták alakultak ki a sertésszektorban 2000-ben al­kalmazott intervenciós árakról. Erről a tárgyalásokat az FVM a terméktanácsokkal már meg­kezdte. Megemlítette, hogy ország­szerte 300 ezer hektáron kell el­végezni a gyommentesítést, 65 ezer hektáron már végeztek. (Kommentár az 1. oldalon) Hírcsatorna Bevonulás. November 16-án és 17-én 7800 fiatal vonul be a Ma­gyar Honvédséghez. Erdélyi La­jos a honvédelmi tárca szóvivője közölte azt is, hogy a sorkötelesek 82 százaléka korlátozás nélkül, 18 százalékuk pedig korlátozással al­kalmas katonai szolgálatra. Millenniumi OMÉK. A mil­lenniumjegyében rendezik meg a jövő évben a 73. Országos Mező- gazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállí­tást és Vásárt a kőbányai vásár- központban - tájékoztatta az új­ságírókat Torgyán József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter pénteken. Rámutatott: az első, 1896-ban megtartott mező- gazdasági kiállítás óta az ágazat meghatározó fontosságú lett. Függetlenség. A hírközlési piac liberalizációja, a szolgáltatók egészséges versengése csak akkor valósulhat meg, ha a szabályozá­sért felelős Hírközlési Főfelügye­let (HIF) függetlenné válik a szolgáltatóktól és a politikától - fogalmazott Katona Kálmán köz­lekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter pénteken. A teljes függet­lenség a jelenlegi közigazgatási rendbe csak nehezen illeszthető be - mondta -, ám az európai uniós előírások és a verseny elő­segítése ezt diktálja. Aggodalom. A járóbeteg-szakel­látásban dolgozó 7000 orvos át­lagbére arcpirító, s attól félünk, hogy ha ez az állapot még tartós lesz, akkor komoly ellátási gon­dok is adódhatnak - hangsúlyoz­ta Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinika és Szakorvosi Szövet­ség elnöke pénteken Bala- tonaligán, az első országos járó­beteg-szakellátási konferencián. Betörés. Természetesen semmi egyebet nem sejtek amögött, hogy behatoltak a lakásomba, mint hogy egy rutinbetörő járt ott, akit megzavartak - nyilatkoz­ta Lendvai Ildikó, az MSZP bu­dapesti elnöke annak kapcsán, hogy csütörtök este betörtek bu­dapesti lakásába. Mint mondta, érték nem hiányzik otthonából, mindössze papírjait szórta szét a földön az illetéktelen behatoló. Megtévesztés. Félrevezetők és időnként etikátlanok a gyerme­keknek szóló élelmiszer- és játék­reklámok, ezért az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület (OFE) a szabályozás szigorítását szeret­né - hangzott el az egyesület pén­teki sajtótájékoztatóján. A reklá­mozott gyermekélelmiszerek túl­nyomó többsége édesség, ugyan­akkor nem népszerűsítik az egészséges táplálkozást jelentő zöldségek, gyümölcsök fogyasz­tását. Az sem fogadható el a szak­ember szerint, hogy némely cso­koládét egy pohár tejjel azonos értékűnek neveznek egyes reklá­mokban. Ideális magyar lányok, asszonyok a képernyőn Szavazhatunk a női méltóságról Milyen napjaink magyar női ideálja? Legalábbis azok közül, akiket a közszolgálati televízió képernyőjén nap mint nap láthatunk. Ezt tudakolja, s egyszersmind jutalmazza, egy hazánkban mindmáig szokatlan felmérés. A díj elnevezése: Emberi méltó­ság - női méltóság. Magánsze­mélyek és civil szervezetek véle­ményét egyaránt várja decem­ber 6-áig a Szociális és Család­ügyi Minisztérium nőképvisele­ti titkársága, ahol a jelölőlapok is beszerezhetők. Az értékelés szempontjait egy hasonló témá­ban nemrégiben megrendezett konferencia résztvevői állították össze. Az idei produkciók és a kép­ernyőn látható személyek kö­zött válogatók voksát külön-kü- lön kategóriában kéri és értéke­li a zsűri. Félmillió forint vár arra az alkotó közösségre, ame­lyiknek a produkciója a két nem egyenrangúságán, kölcsö­nös tiszteletén alapuló életfor­mát mutat be. Követelmény, hogy a téma a mindennapok asszonyáról szóljon, túlzások­tól mentesen. Fektessen hang­súlyt a nők érdekérvényesítő képességére, tudatosan vállalja a hagyományos ábrázolástól való elhatárolódást. A kiírás szerint tehát nem tekinthető példaképnek a kizárólag ott­hon vagy csakis a munkahe­lyén tüsténkedő nő. A másik kategóriában 300 ezer forinttal jutalmazza a zsű­ri azt a kiemelkedő televíziós személyiséget (lehet az ripor­ter, műsorvezető, szakértő, szí­nész, hírmagyarázó), aki a leg­több szavazatot kapja a nézők­től. Nem lesz könnyű megfelel­niük az elvárásoknak a ver­senyben részt vevő jelölteknek, mert igényes követelmények szerint mérlegel majd a zsűri. A pályázati feltételek szerint napjaink követendő tévés ideál­ja mindenekelőtt legyen öntu­datos, mégse helyezze előtérbe magát, öltözéke legyen válasz­tékos csakúgy, mint a közlési stílusa. Legyen elkötelezett a magyar értékek iránt. A vele együtt képernyőre kerülő sze­mélyekkel viselkedjen korrek­tül, közvetlenül. (cs. b. j.) Nemzeti Minőség Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelő vállalati kategóriában a Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazgatója, Balog Miklós, a Cofinec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője. fotó: feb/ körmendi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents