Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-13 / 311. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. november 13., szombat MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ALIZ nevű kedves olvasóinkat IBB A KAPCSOLAT Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Cserdiben teleházat alakítottak ki, egyebek között a bükkösdiek útmutatása alapján. A teleházban tanácsadással is segítik a vállalkozókat, ingyenes jogsegély- szolgálat működik. A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendenek a számítógépek. (cs) Az István-aknai volt bányász lakótelephez út készült Pécsett az önkormányzat segítségével. Nem kizárt, hogy idővel a most üresen álló lakásokat felújitják, amiket majd kispénzű nyugdíjasoknak kínálnak. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 210 cm, áradó, 9,5 fok, Őrtilos -80 cm, apadó, 9,8 fok, Barcs 17 cm, áradó, 10,0 fok, Drávaszabolcs 120 cm, áradó, 10,5 fok. A kistelepülések idősei vannak a legrosszabb helyzetben - Az elit otthonokban több mint 30 ezer a gondozási díj Vegetáló idősgondozás: öreg hiba A minőségi idősgondozásra egyre több helyen van lehetőség megyénkben, ám az alapellátó rendszer sürgős átalakításra szorul. A legrosz- szabb helyzetben a kistelepüléseken élő öregek vannak, hiszen ezekben a helységekben az önkormányzatnak általában egy fillérje sincs arra, hogy megfelelő módon gondoskodjon róluk. Arra pedig minimális az esélyük, hogy amikor szükséges, otthonba kerüljenek. Gondos kezek vigyázzák az öregeket a helesfai otthonban is. A megyében 360-an várnak valahol elhelyezésre. BARANYAI KÖRKÉP Ha egy idős pécsi ember, akinek 15.500 forint a nyugdíja, mondjuk takarítást vagy bevásárlást „rendel” valamelyik gondozási központban, 180 forintot kell óránként fizetnie a szolgáltatásért. Ő azonban még viszonylag szerencsés helyzetben van. A kistelepüléseken élő sorstársainak ugyanis - az önkormányzatok üres kasszája következtében - gyakran még ez a lehetőség sem adatik meg.- Ha a helyi önkormányzatok megfelelő minőségű idősgondozási szolgáltatásokat tudnának nyújtani, sokkal kevesebb öreg ember kényszerülne otthonba - fejtegette lapunknak Pörös Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke a tegnapi szekszárdi Az idősvédelem dilemmái című konferencia előtt. A tanácskozáson arról cseréltek eszmét a résztvevők, hogy vajon melyek azok a szociális szolgáltatások, amelyeket esetleg regionális szinten lehetne működtetni. Pörös Béla szerint nyugat-európai pályázatokról maradhat le, területfejlesztési forrásokat veszíthet a Dél- Dunántúl, ha nem jön létre egy több megyés együttműködés ebben a szférában. Bár a minőségi idősgondozásra egyre több lehetőség van a megyében (lásd keretes írásunkat), a szakemberek szerint még mindig kevés az olyan intézmény, amely emelt szintű ellátást tud nyújtani. Ennél azonban jóval nagyobb probléma - véli a megyei közgyűlés alelnöke -, hogy az alapvető feltételek nem adottak a túlzsúfolt, többségükben nem hatékony szociális otthonok normális működéséhez. Baranyában jelenleg 360- an várnak arra, hogy bekerüljenek valamelyik gondoskodást nyújtó intézménybe. Pörös Béla szerint a férőhelyek bővítése, az épületek felújítása, a helyi idősvédelmi rendszerek fejlesztése a legsürgetőbb feladat. Annál is inkább, mivel 10-15 éven belül egy igen népes korosztály (az 50-es évek elején születettek) lépi át a nyugdíjkorhatárt. A házi gondozásra - már ahol van - igen nagy az igény. Pécsett a négy területi Gondozási Központban igényelhetők különböző szolgáltatások. Nemcsak az érintett, hanem a családorvos, egy rokon, de akár a szomszéd is megrendelheti a rendszeres mosdatást, takarítást, bevásárlást, ételszállítást vagy éppen a betegápolást, ami természetesen nem orvosi segítségnyújtást jelent. Szilasi Pálné, a pécsi I. sz. Gondozási Központ vezetője lapunknak elmondta, télen fordulnak a legtöbben hozzájuk. Az árakat az igénylők anyagi helyzete szabja meg. A nyugdíjminimumnál (15.350 forint) kisebb jövedelemmel rendelkezőknek a szolgáltatások ingyenesek, 30.700 forint felett 180 forint a díj óránként, a 33.771 forintot meghaladónál pedig 300. Ez utóbbi határ felett egyébként általában csak krízishelyzetben segítenek. Az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezőket sem küldik el, ha baj van, hanem egyéb házigondozással foglalkozó szervezetekhez vagy magánszemélyekhez irányítják őket. Nimmerfroh F. Több mint egymillió a belépés A tehetősebb idősek, vagy akiket hozzátartozóik segítenek anyagilag, egyre több emelt szintű ellátást biztosító szociális otthon közül választhatnak Baranyában. Egy pécsi egyházi intézményben például másfél millió forint a „belépő”, és havonta 32 ezer a gondozási díj. Szentlőrincen decemberben nyílik egy otthon, ahol 24 órán át teljes ellátást ígérnek napi ötszöri étkezéssel, gyógyszerrel, kezeléssel, orvossal és szakápolókkal. Az otthonba 1,5 millió forint az életvégig szóló megváltás összege, a havi ellátási díj pedig 36 ezer forint. Galambparádé Harkányban - Öt ország 320 kiállítója 1400 galambot és 60 díszbaromfit mutat be a helyi sportcsarnokban tegnap kezdődött háromnapos rendezvényen. A pécsi Mecsek Kisállattenyésztő Egyesület szervezte kiállítás egyik érdekessége a King galambok „szépségversenye”. fotó: laufer László Közterület-felügyelők: erőszak nélkül Január elsejétől bővül a közterület-felügyelők jogköre, így az eddiginél is hatékonyabban tudnak fellépni a szabálysértők ellen. Arról azonban nincs szó, hogy - mint egyes pletykákból már hallani lehetett - egyfajta erőszakszervezetté válna a felügyelők testületé. PÉCS Gumibotot nem, gázspray-t és kutyát engedélyez a közterületfelügyelőknek a január elsejétől életbe lépő új törvény. Ezeket az eszközöket azonban nem használhatják ok nélkül, és arról sincs szó, hogy pusztán büntetés jelleggel a felügyelő lefújhatja gázzal a szabálysértőt, vagy ráuszíthatja a szolgálati kutyát.- A felügyelők csak akkor használhatják a jogszabályban engedélyezett eszközöket, ha a saját testi épségük vagy életük veszélyben forog, egyéb esetekben nem - fejtette ki Csatlós Ferenc (képünkön), Pécs Megyei Jogú Város Közterület-felügyeletének vezetője. - Gázspray-t eddig is hordhattak a munkatársaim, gumibotot pedig a jövőben sem lehet alkalmazni. A városban feltehetően a közeli jövőben kutyás járőrrel nem fognak találkozni a polgárok, mivel egyelőre nem adottak hozzá a körülmények - bár a törvény lehetővé teszi, hogy a felügyelők pórázon és szájkosárral „bevonják őket a munkába”. Pécsett ugyanis egyelőre nincsenek meg a feltételek: nincs megfelelő telephely, ráadásul az ebek kiképzéséhez, tartásához több pénzre és személyzetre is szükség volna. A felszerelésben tehát nem várható lényeges változás, a hatósági jogkörben viszont annál inkább. A januártól életbe lépő rendelkezés szerint a közterületfelügyelők megállíthatják a vétkes gépkocsivezetőt, igazoltathatják a szabálytalankodót, és adott esetben elő is állíthatják. Ha ekkor a felügyelőt támadás éri, testi erőt is alkalmazhat. Azt azonban nem árt tudni, hogy nem a helyi közterület-felügyeletre, hanem a rendőrségre kisérhetik be a vétkes polgárt, ahol a rendőrök foglalkoznak vele, és a további eljárást már ők folytatják le.- A rendőrséggel nagyon jó a kapcsolatunk, eddig is gyakran járőröztünk, s bármikor kérhetjük a segítségüket. A közlekedési osztállyal napi rendszerességgel működünk együtt, ez a jövőben sem változik - vázolta Csatlós Ferenc. - A célunk a nagyobb jogkörrel is a szabálysértések megelőzése vagy szankcionálása marad, de erőszakot nem kívánunk alkalmazni. Ny. Sz. Megszépül a városközpont SELLYE Bevásárló- és sétálóutca létesítését tervezi a helyi önkormányzat. A látványterv december végére elkészül. A mintegy kétezer négyzetméternyi területen különböző üzletek kapnak majd helyet. A város központjában - a lebontott régi iskola helyén - lenne az új bevásárló- és sétálóutca. Az önkormányzat az autók elől elzárt utcán kívül különböző kereskedelmi és vendéglátóhelyek kialakítását tervezi a jelenleg üresen álló területen. A látványtervek készítését a héten kezdték a szakemberek, erre kétszázezer forintot különített el a helyhatóság. Az elképzelések szerint a beruházás tavasszal kezdődik. W. K. Zavaros kárpótlás az egyházi ingatlanokért Többmilliárdos tétel. Mégis csak kevesen tudják, hogy az egyházi ingatlanok kárpótlásáért időről időre kifizetett pénzt többnyire a helyi önkormányzatok kapják - az általuk használt és visszaadott ingatlanok után. S ha nem tudnak a kért háztól, telektől megválni, akkor illeti csak a pénz az egyházmegyét, a hitközséget. Mégis az egyházak kizárólagos feladata az egyezkedés után a pénzek számba vétele és igénylése. BARANYAI KORKÉP Mayer Mihály pécsi katolikus megyéspüspök szerint az egyházi kárpótlás sok furcsaságot is tartalmaz. Ha az egykori egyházi ingatlant (többnyire lerobbant állapotban lévőt) az ön- kormányzat visszaadja az egyház tulajdonába, kárpótlásban részesül. De nem a lerobbant ingatlan jelenlegi értékét kapja meg, hanem annyit, amivel egy új épület építhető. Fordított esetben viszont - ha nem tud az önkormányzat a kért ingatlanról lemondani, mint például Pécsett az egykori Szent Mór kollégium esetében -, az egyház az épület jelenlegi, amortizálódott értékét kapja meg pénzben. Jelesül: a Szent Mórért 500 millió járna. Egyébként a pécsi egyházmegye (Baranya és Tolna) katolikusai még alig kaptak valamit a nagy kárpótlási csomagból. A református egyházmegye esperese, Bóka András (képünkön) hasonlóan jellemzi a kárpótlás értelmezésének és kivitelezésének zavarait. Amikor a sajtóban megjelenik a közlemény, hogy mondjuk a történelmi egyházak az idén 4 milliárd forint kárpótlásban részesültek, senki sem teszi hozzá, hogy ennek az összegnek közel a 80 százaléka az önkormányzatokhoz vándorolt. Az állam az egyik zsebéből a másikba tette. A hír viszont olykor borzolja a közvéleményt. Ezért is szerettek volna nyilvánosságot kérni annak az egyházmegyei értekezletnek, amelyen a napokban a jogosultság alapján számba vették a baranyai egyházi és önkormányzati igényeket, és javaslatot tettek a pénzek ütemezésére. A baranyai reformátusság és az önkormányzatok eddig 700- 800 millió forint közötti kárpótlást kaptak, és a következő tizenkét év alatt (évenkénti ütemezésben) még 90 millió forintra tartanak igényt. Ebből 46 millió a helyi önkormányzatoké lesz. Az elmúlt évek kárpótlása során a reformátusok az elvett épületekből több kisközségben gyülekezeti termet alakítottak ki, volt, ahol új parókiát építettek. A legörömtelibb esemény mégis a pécsi kárpótlást követte: sikerült megépíteni, és azóta is bővítik a Református Kollégiumot, amely ma már egyházmegyei levéltár is. Bóka András elmondta még, hogy a mostani igénylistát és ütemezési kérelmüket Budapestre, a zsinati irodának küldik meg, s a majdani országos egyeztetés után derül ki, hogy az elkövetkező 12 év alatt az évenkénti 5-6 millió miképpen és kiknek csordogál majd. Nem nagy összeg, de az érintett kisebb falvak önkormányzatai, az egyházmegyéhez hasonlóan, számítanak rá. Kozma Ferenc Még 62 milliárd kellene Az egyházi ingatlanokért járó kárpótlás tudora dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, aki a különböző történelmi egyházaktól és önkormányzatoktól beérkező igényeket számon tartja, és vezeti azt a bizottságot, amelyik a Kincstárral tárgyal. Lapunk kérdésére elmondta, hogy az elkövetkező 12 évben még 62 milliárd forintnyi kárpótlásra számítanak a történelmi egyházak az egykor elkobzott ingatlanok után. E tétel több mint 75 százaléka az önkormányzatokat illeti meg, s ugyancsak e tétel 73 százaléka a Magyarországi Katolikus Egyháztól elvett ingatlanokért cserébe jár.
