Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-10 / 308. szám

Világtükör 1999. november 10., szerda 2 Dunántúli Napló A német elnök az egység újragondolására szólított fel Tíz éve omlott le a berlini fal Berlinben megkezdődtek a város keleti és nyugati részét kettéosztó fal lebontásának tizedik évfordulóján. Eberhard Diepgen kormány­zó főpolgármester a szenátus jubileumi ülésén olyan ünnepnek ne­vezte november 9-ét, amelyre mindenki egyformán büszke lehet. Berlin, 1989. november 9. Buldózerek bontják a falat fotó: Reuters „A tíz évvel ezelőtti nap a bé­ke, a demokrácia és a jólét va­lós távlatát nyitotta meg nem csak Németország, de egész Európa népei számára. E nagy­szerű távlat fényében Németor­szág ezután is az Európai Uni­óba igyekvő országok szószóló­ja lesz” - hangoztatta a német parlament ünnepi ülésén a szö­vetségi kancellár. A berlini fal lerombolásának napjára emlékezve Gerhard Schröder leszögezte: a nemzetet és Európát megosztó határ nem a Nyugat követelésére vagy nyo­mására, hanem a keletnémet la­kosság elszántságának és sza­badságvágyának köszönhetően dőlt le tíz évvel ezelőtt. Az ak­kori NDK lakosai bátorságuk­kal egyedülálló módon gazdagí­tották a német történelmet: megmutatták, hogy a békés áll­hatatosság és a demokratikus összetartozás érzése diktatúrá­kat képes megdönteni. A kor­mányfő rámutatott: tíz évvel ez­előtt a XX. században először indult ki német földről a sza­badság és önrendelkezés magá­val ragadó jelzése Európa felé. Schröder méltatta a szomszé­dos országok és a nyugati szö­vetségesek, valamint személy szerint Mihail Gorbacsov szemé­lyes szerepét a német egység előkészítésében. Mint mondta, az NSZK-nak az euro-atlanti szövetségben elfoglalt szilárd helye, valamint a Willy Brandt által elinditott enyhülési politi­ka tette lehetővé azt a fejlődést, amelynek eredményeként erő­szak nélkül el lehetett söpörni a berlini falat. A kancellár köszö­netét mondott a kelet- és a kö­zép-európai reformországok né­peinek is; a demokráciáért és az emberi jogokért tanúsított bátor kiállásuk, valamint szolidaritá­suk és segítőkészségük volt az előfeltétele annak, hogy a kelet­német kommunista rendszerrel szembeni ellenállást végül siker koronázta. A Bundestag ünnepi ülésére meghívott díszvendégek között foglalt helyet Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő, George Bush volt amerikai elnök, Richard von Weizsäcker korábbi német szövetségi elnök és Helmut Kohl. A volt kancellár köszönő szavakkal emlékezett meg a német nép magyar, cseh és lengyel barátairól, az 1956. évi magyar forradalomról, az 1968. esztendei prágai tavasz­ról és a Szolidaritás szakszer­vezetről. Egyúttal felszólította a németeket: a meglévő problé­mák ellenére legyenek derűlá­tóak. „Tekintsük ajándéknak és a jövőbe mutató esélynek a né­met egységet, s a gondok és ba­jok ellenére se váljunk kishitű- ekké” - mondta Helmut Kohl. Az évforduló alkalmából te­levíziós beszédében Johannes Rau köztársasági elnök arra szólította föl országa minden állampolgárát és lakóját, hogy lépjenek fel a társadalmat meg­osztó különböző hatások és fo­lyamatok - köztük a szélsősé­ges gondolkodás, a szociális egyenlőtlenség - ellen. 1961. augusztus 13.-1989. november 9. A gazdasági és politikai viszonyokkal elégedetlenkedve egyre több keletnémet állampolgár fordított hátat az öt­venes évek végén, a hatvanas évek elején az NDK-nak. Egyedül 1961 januárjától augusztusig 160 ezer menekül­tet számoltak meg a hatóságok. Gyakorlatban könnyű volt a dolguk, hiszen a szovjet zóna és a három nyugati nagyhatalom által ellenőrzött szektor határa csupán fes­tékkel volt jelölve. Walter Ulbricht, az NDK akkori vezetője 1961. június 15-én megtartott nemzetközi sajtóértekezletén egy újság- írónőnek így válaszolt: „Úgy értelmezem a kérdését, hogy Nyugat-Németországban olyan emberek élnek, akik azt kívánják, hogy mozgósítsuk az NDK építömunkásait, és falat emeljünk. Nincs tudomásom arról, hogy léteznék ilyen terv... Senkinek nem áll szándékában falat emelni.” Volt. Két hónap sem telt el: 1961. augusztus 13-án, egy vasárnap hajnalon Erich Honecker irányításával szö­gesdrótot vontak a későbbi Kelet- és Nyugat-Berlin közé. Macskakövekből barikádokat emeltek, és 192 utcát vág­tak ketté. A központi helyekre páncélosok vonultak. Az egységes földalatti és gyorsvasúti forgalom megszakadt. A keleti állampolgároknak - köztük 60 ezer munkába já­ró ingázónak - megtiltották az átlépést a nyugati szek­torba. A következő napokban megépült a végleges fal, amelyet a „tényleges” határtól egy száz méter széles biz­tonsági zóna választott el. Nyugat-Berlin, valamint a keleti városrész és az NDK összesen 166 kilométer hosszan volt határos; eb­ből 107 kilométert „biztosított” a 4 méter magas be­tonelemekből készült fal. A menekülőket tűzparancs fenyegette: nemcsak az őrök, hanem később érzékelő­vel ellátott automaták is lőttek a vállalkozókra. A fal megszűnéséig az áldozatok számát ezerre becsülik. (gyulay) Hírek röviden A pápa Grúziában A robbanásveszélyes kaukázusi helyzetet vitatta meg tbiliszi látogatásának befejezé­seként II. János Pál pápa és Eduard Sevardnadze grúz elnök. A katolikus egy­házfő és a vendéglátó politikus felemelte szavát a konfliktusok békés megoldásáért, de elmaradt a várt közös felhívás a csec- senföldi békéért. Megvan a fekete doboz Az amerikai haditengerészet robotberen­dezése helyi idő szerint kedd hajnalban fel­hozta az Atlanti- óceánból az október 31- én szerencsétlenül járt egyiptomi gép feke­te dobozát. Az adatrögzítő berendezésben tárolt információk elemzése révén próbál­ják kideríteni a katasztrófa okát. Dávid Ibolya Ukrajnában Ukrán kollégájával, Szuzanna Sztanikkal aláírta a két minisztérium közötti együtt­működési megállapodást Dávid Ibolya igazságügyi-miniszter. A Kijevben folyta­tott megbeszéléseken szó esett az Uk­rajnában élő kisebbségek helyzetéről is. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma közbelépésének köszönhetően az ukrajnai elnökválasztás második fordulójában már lesznek magyar nyelvű szavazólapok is Kárpátalján. Megverték a diákokat Rendőrségi fellépés szakította félbe tegnap Belgrádban az Otpor (Ellenállás) diák- mozgalom által meghirdetett diáktünte­tést. A karhatalmi erők a városközpontban szétkergették az előrehozott választásokat követelő egyetemistákat, közülük mintegy húszat megvertek. Iráni szankciók még egy évig Bili Clinton újabb egy évvel meghosszabbí­totta az Irán elleni gazdasági és pénzügyi büntetőintézkedéseket. A két állam közöt­ti problémák húsz év elmúltával sem szűn­nek meg teljesen - jelentette ki az amerikai elnök. Apad az árvíz Vietnamban Vietnamban az áradásoknak további személyek estek áldozatul: számuk csak­nem 550. A megáradt vizek nyolc tarto­mányt borítottak el 600 kilométer hosz- szan. Az utóbbi napokban a vízszint fo­lyamatosan csökken, és éhínség sem fe­nyeget már. Az anyagi kár csaknem 51 millió dollár. Képviselők éhségsztrájkja Az ETA baszk terrorszervezet politikai pártjának (Euskal Herritarrok) öt parla­menti képviselője szombatig tartó éhség- sztrájkba kezdett azoknak a börtönben lé­vő ETA-tagoknak a támogatására, akik a múlt hét óta bojkottálják az étkezéseket. A képviselők a sztrájk alatt a parlament egyik irodájában tartózkodnak. NATO-emlékművet avattak Kevesebb katona lesz a Balkánon A NATO fennállásának 50. év­fordulója alkalmából kedden délben emlékművet avattak fel a szövetség brüsszeli központ­jának díszudvarán. Az egyszerű kő emlékoszlopon ez a szöveg áll: „NATO 1949-1999 - mindazok emlékére, akik a bé­ke és a szabadság ügyét szol­gálták”. Az emlékművet a szövetség ka­tonai bizottsága állította, s az el­nöke, Guido Venturoni olasz ten­gernagy, valamint Lord George Robertson főtitkár avatta fel. Je­len voltak a tagországok NA- TO-nagykövetei és hadseregeik vezérkari főnökei - köztük Simonyi András, valamint Fodor Lajos vezérezredes -, akik ked­den és szerdán tartják szokásos év végi kétnapos értekezletüket a NATO főhadiszállásán. A ve­zérkari főnökök ez alkalommal külön ülést tartanak Ukrajna képviselőivel, illetve üléseznek az euro-atlanti partnerség kato­nai bizottságaként is. A katonai bizottság ülésén az a két délszláv térség áll az esz­mecsere középpontjában, ahol a szövetség katonai erőket állo­másoztál: Bosznia és Koszovó. A NATO-tanács nemrég dön­tött úgy, hogy Boszniában meg­érett a helyzet az SFOR létszá­mának harmadával való csök­kentésére és átszervezésére. En­nek előkészítése és lebonyolítá­sa a katonai vezetés feladata lesz. Szóba kerül a jubileumi washingtoni csúcsértekezleten elfogadott hosszú távú haderő­fejlesztési program is, amelynek előkészületeiről ugyancsak né­hány napja tárgyaltak Brüsszel­ben a 19 tagország haditechni­ka-beszerzési főfelelősei. Robertson főtitkár a tervek szerint csütörtökön Magyaror­szágra látogat. Tél tábornok védi Groznijt Az orosz légierő kedden ismét tá­madta Groznij északi peremke­rületeit, és csapásokat mért a csecsen-grúz határ mentén lévő célpontokra. Észak-Oszétiából négy harcá­szati föld-föld rakétát lőttek ki csecsen célpontokra, de azt nem közölték, hol csapódtak be a lövedékek. Az orosz légi­erő kedden elsősorban Szu24- es hadszintéri bombázóit vetet­te be, mivel elég bonyolultak az időjárási viszonyok: az Észak-Kaukázusban hétfőn és kedden is havazott, több he­lyütt sűrű a köd. Ezért a szá­razföldi csapatok harci tevé­kenysége is a minimálisra kor­látozódott. Ugyanakkor az orosz tüzérség tovább támadta Groznijt, Gudermeszt és Urusz-Martan körzetét. Moszkvai bejelentés szerint az orosz erők kiverték a csecsen fegyvereseket a stratégiai fontosságú Bamutból. A hava­zás következtében azonban alig járhatóak a hegyi utak. Az orosz politikai pártok kö­zül elsőként a liberális Jabloko- frakció emelte fel szavát a cse- csenföldi bombázások beszün­tetéséért és a tárgyalások megin­dításáért. A Grigorij Javlinszkij vezette orosz párt keddi nyilat­kozatában úgy foglalt állást, hogy az eddigi orosz katonai ak­ciók elérték céljukat, s immár tárgyalni kell - igaz, az erő pozí­ciójából - a hivatalos grozniji vezetéssel a politikai rendezés kidolgozása érdekében. Véget ért a Szocialista Intemacionálé kongresszusa A piac nem mindenható A Szocialista Intemacionálé XXI. kongresszusa elfogadta a párizsi nyilatkozatot, amely a politika elsőbbségét, a megfelelő válaszadás szükségességét han­goztatja a „globalizáció kihívá­saival szemben”. A világ 180 szociáldemokrata és szocialista pártjának vezetője és küldöttje többségi szavazással hagyta jóvá a határozatot, amely szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy „szociális dimenziót kell adni a végbemenő globalizá­ciónak, azt az emberi lét szolgá­latába állítva”. A nyilatkozat megállapítja: a demokratikus szocializmus a kapitalizmussal állandó kritikai viszonyban szü­letett és fejlődik. Elfogadva a „piac gazdagságteremtő funk­cióját” és támogatva a vállalko­zási szellemet, egyben hangoz­tatja: „nem szabad elvárni a pi­actól azt, amire nem képes”. A Szocintern tagjai hangoz­tatták: olyan átfogó gazdasági és pénzügyi rendszer megvalósí­tására törekszenek, amelybe szervesen beépülnek, és jobban alkalmazkodva, hatékonyabban működnek a fél évszázaddal ko­rában létrehozott nagy intézmé­nyek, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Kereskedelmi Vi­lágszervezet és a többi. A nyilat­kozat elfogadása előtt a külön­böző törekvések képviselői - a brit Tony Blair, a német Gerhard Schröder, a francia Lionel Jospin - védték ugyan saját nézeteiket, de egységre tö­rekedtek. Autó helyett csónakkal. Közép- és Dél-Görögországban, Athén­tól 40 kilométerre a keddre virradó éjszaka a folyók kiléptek medrükből a heves esőzések következtében. fotó: feb/reuters A százezer dolláros bankjegy és társai Ritkaságok, értékes nyomatok A legnagyobb névértékű papírpénzt 1946 júniusában Magyarorszá­gon hozták forgalomba. „Egymilliárdbillió pengő” - állt rajta, félre­érthetetlenül utalva arra, hogy tombol az infláció. Napjaink legnagyobb értékű bankjegye a korlátlan lehetősé­gek hazájában van forgalom­ban: a százezer dollárosokat a Amerikai Szövetségi Tartalék Bank és a pénzügyminisztérium közötti tranzakciók esetén hasz­nálják. Az elméletileg közforga­lomban lévő 345 darab nagy- cimletű zöldhasú előállítási költsége egyenként négy cent. Zsebpénzét kiegészítendő adta el 1885-ben egy stockholmi diák nagymamája levelét hét koroná­ért. A borítékon az azóta legen­dássá vált, 1857-ben nyomtatott Treskilling-bélyeg díszeleg. Érde­kessége, hogy ez az egyetlen, amelynek nyomata nem zöld, mint a többié, hanem sárga. (A tévnyomat legutóbb, 1996-ban 2875 ezer svájci frankért cserélt gazdát egy zürichi árverésen.) Keletkezése idején igen érté­kes vászonutánzatú papírosra tükörírással írta Leonardo da Vinci (1452-1519) tanulmánya­it a vízről, a Földről, az égites­tekről, és egészítette ki 360 rajz­zal. Az összesen 36 oldal Codex Leicester néven vonult be az emberiség kulturális törté­nelmébe, és ma a világ legdrá­gább könyve. Öt évvel ezelőtt 6,2 milliárd forintért vette meg egy árverésen Bill Gates, a Mic­rosoft szoftverművek alapító ve­zére. Leonardo munkáját azóta megjelentette számítógépes lé­zerlemezen. A Codex Leicester a mester egyetlen kézirata. Forgatókönyvekkel is (fő­ként, ha szex és erőszak a tartal­muk) nagyszerűen lehet keres­ni, egy-egy ilyen mű (papíron is) vagyont ér. Shane Block (37) hollywoodi szerző négymillió dollárt kapott a The Long Kiss Goodnight cimű, 278 oldalas szcenáriójáért. A belőle készült film (Halálos karácsony) vi­szont nem sokkal a bemutatása után megbukott. Az Elemi ösz­tön forgatókönyvének szerzője ezzel szemben „csak” három­millió dollárt kapott, ám a film­mel milliárdokat kaszált a pro­ducer. (kulcsár) Lányoknak a hívás alapdíjas: a 488-5603-as telefonszám on Fiúknak: 06 90 2304S57 A hívás díja 99 Ft+áfa/perc+6,60 Ft+áfa A telefonszám nem hívható a 27, 28, 62, 63-as körzetekből,rádiótelefonról, nyilvános utcai készülékről, Éjjel-nappal hívható! Axel Springer-Bp. Kft Audíotext :!ÚLd m­a lehetőségek vonalán! f A i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents