Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-30 / 297. szám
6 Dtmántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. október 30., szombat Röviden Exporttámogatás. Jövőre 6,6 milliárd forint nyersanyag-felvásárlási támogatást kérnének a konzervipari cégek és ennek fejében lemondanának az eddigi piacra jutási támogatásról. A Konzervgyártók Szövetsége olyan javaslatot készített, amely szerint nem a zöldség- gyümölcskivitel, hanem a nyersanyag felvásárlás kapná az állami pénzügyi segítséget. Ez szerintük könnyítené az átállást és az uniós szabályokhoz való igazodást, valamint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) normá- ' ihoz való igazodást. Ez utóbbira azért is szükség volna, mivel 2002-től a vállalt kötelezettségek szerint nem adható direkt exporttámogatás e termékkörre. (k) Új autóipari beruházás. Az amerikai Delphi Automotive Systems és a japán Calsonic Corporation (DAS-CC) 100 millió dolláros beruházással autókompresszor gyárat létesít Balassagyarmaton - jelentette be Timothy Richards a Delphi európai igazgatója. A mintegy 14 ezer négyzetméter alapterületű üzemben autókban alkalmazott légkondicionálókhoz szükséges kompresszorokat gyártanak. A termelés 2001 első negyedévében kezdődik az új gyárban. Az első időszakban az elképzelések szerint évente 350 ezer úgynevezett kompakt állítható kompresszor készül az európai piacra, (k) Nőtt az energiafelhasználás. Az energiafelhasználás 0,4 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest - tájékoztatott az Energia Információs Ügynökség Kht. Az összes energiafelhasználás az idén január és szeptember között hőértékben kifejezve 732 Petajoule volt, ez olajegyenértékben kifejezve 17,5 millió tonna. Tavaly ugyaneb- • ben az időszakban 729 Petajoule volt az összes energiafelhasználás. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 399,53 Euró 255,80 Japán yen (100) 232,33 Svájci frank 159,46 USA-dollár 243,90 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. / Eles piaci verseny a söriparban A Pécsi Sörfőzde Rt. tartja kivívott pozícióit Az ezredvég utolsó évtizedében alaposan lecsökkent a sörfogyasztás Magyarországon. A jelenségért a gyártók elsősorban a pancsolt borok elterjedését okolják, amelyek olcsóságuk folytán számos fogyasztót vontak ki a sörpiacról. Miközben az ágazat egységes fellépést tervez a hamisított borok ellen, hazánkban tovább élénkül a verseny a meghatározó sörös cégek között. Készül a Szalon fotó: tóth László PÉCS- Míg 1990-ben még 10 millió hektoliter volt az éves sörfogyasztás Magyarországon, az elmúlt évben már csak 7 millió hektolitert értékesítettek a gyártók. A csökkenés egyik, talán legjelentősebb oka a pancsolt borok megjelenése volt, amelyek olcsóságuk miatt elvonták a fogyasztókat a sörpiactól - tájékoztatott az ágazat legnagyobb problémájáról Glattfelder Béla (első kis képünkön), a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke a legutóbb Pécsett megrendezett Söripari Műszaki Napok alkalmával. Az érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, annak ellenére, hogy a sör, a bor, illetve az égetett szesz azonos arányban részesedik a hazai alkoholfogyasztásban, jelentős eltérések vannak az egyes italok adóterhei között. Míg a söripar tavaly 21,6 milliárd forint jövedéki adót fizetett, a röviditalok gyártói 16,7 milliárddal, a borászat pedig mindössze 1,25 milliárd fogyasztási adóval jelent meg a befizetési listán. A nyilvánvalóan magas állami terhek ellenére sem lehet kétségbe vonni az ágazat erejét. A legfrissebb adatok szerint jelenleg mintegy 4400 ember dolgozik a hazai söriparban, ugyanakkor a kapcsolódó munkahelyek száma elérheti az 50 ezret is. A privatizáció óta eltelt időszakban az új tulajdonosok mintegy 15 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre a sörös szektorban, amelyeknek többsége a minőség- fejlesztést, a környezetvédelmet, illetve a termékek ízlésesebb megjelenítését célozta. Az ágazat teljes adóbefizetése tavaly meghaladta a 36 milliárd forintot. A verseny élesedését bizonyítja, hogy a korábban hat szereplős hazai sörpiac mára már csak öt mértékadó gyártót számlál. Tovább folyik a küzdelem a borsodi, a kőbányai, a soproni és a martfűi gyártók között, ebben a mezőnyben található a Pécsi Sörfőzde Rt. is.- Jelenleg a hazai sörpiac valamivel több mint 7 százalékát vallhatjuk magunkénak - ismertette a helyzetet Wenckheim István (második kis képünkön), a cég igazgatója. - A sörpiac állandó mozgásban van, nagy változások azonban nem következnek be. Az éppen aktuális részesedést általában a legutóbbi marketingakciók határozzák meg. Cégünk stabilan tartja a 7 százalék körüli piacrészt. Ennek érdekében az elmúlt években mintegy 1,5 milliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre, amelyek nagy része a minőség fejlesztését, állandóvá tételét célozta. A pécsi gyár vezetője az ágazat újdonságairól szólva elmondta, hogy éppen a legutóbbi szakmai fórumon merült fel komolyan a polietilén palackok alkalmazása a sörös szektorban. Több országban már bevezették, máshol kísérleteznek vele. Mellette szól az olcsósága, könnyen kezelhetősége és visszazárható- sága is. Mivel az úgynevezett PET-palackok műszaki adatai az utóbbi években jelentősen javultak, és nem kell attól tartani, hogy rontják a tennék élvezeti értékét, a Pécsi Sörfőzde Rt. is komolyan foglalkozik az újdonság bevezetésével. Kaszás E. A Hússzövetség a túlsúlyos sertésekről A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) egyetért azzal az államtitkári bejelentéssel, miszerint a jövő év elejétől a tárca nem támogatja a túlsúlyos sertések felvásárlását - közölte Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára. A Hússzövetség úgy véli, hogy a felvásárlás területén a piaci elveknek kell érvényesülniük. A túlsúlyos sertések tenyésztését ugyanis nem szabad ösztönözni, mert azokat tőkehúsként sem bel- sem külföldön nem lehet értékesíteni, vágásukhoz pedig speciális eszközök szükségesek. A tenyésztésben elkerülhetetlenül jelen vannak a túlsúlyos sertések, amelyeket korlátozott darabszámban külön szerződések alapján értékesíteni lehet a feldolgozó üzemeknek. Ebből az alapanyagból főként szárazáru készül, de ez nem indokolja tenyésztésük ösztönzését. A szövetség szerint jövőre várhatóan mintegy 6 millió darab sertés feldolgozására lehet számítani. Ez 500 ezer darabbal több, mint az idei mennyiség. A szakértők szerint a hazai fogyasztás növekedése nem várható, így a belföldi szükséglet 2000-ben sem haladja meg a 3,5 millió darabot, ezért meg kell teremteni a fennmaradó 2,5 millió darab vágósertés külpiaci értékesítésének feltételeit. A WTO által Magyarország számára jóváhagyott exporttámogatási keret a jövő évre 5,3 milliárd forint. Ez az összeg a Hús- szövetség számításai szerint csak mintegy 1,7 millió vágósertésből készült hús- és húskészítmény támogatására lesz elég. A fennmaradó 800 ezer darab vágósertés szubvencióigénye további 4,7 milliárd forintot tenne ki, így az össztámogatás éves szinten mintegy 10 milliárd forint volna. DDGÁZ-megállapodás Megállapodás született a Tolna megyében épülő gázvezeték elhelyezését akadályozó földtulajdonos és a Dél-dunántúli Gázszolgáltató (DDGÁZ) Rt. között, ennek nyomán helyreállították a vezetéket, s a szolgáltató készen áll az üzembe helyezésre - tájékoztatott a DDGÁZ. A Tolna megyei gázvezeték építése során két hete egy gyönki földtulajdonos a magántulajdona alatt áthaladó, levegővel töltött, nyomás alatt lévő gázvezetéket 15 méter hosszúságban kiemelte a munkaárokból. A DDGÁZ Rt. érvényes bírói végzéssel a birtokában a Pécsi Bányakapitánysághoz fordult, és rendőri segédlettel szállt ki a helyszínre. A hatósági jegyzőkönyv szerint a földtulajdonos komoly balesetveszélyt, valamint jelentős károkat okozott a szolgáltató társaságnak, továbbá akadályozta a 13 érintett településsel kötött szerződés megvalósítását, amely szerint október 30-áig minden fogyasztóhoz eljut a földgáz. Koncz László gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy a megállapodás érdekében kölcsönös engedményeket tettek: a földtulajdonos csökkentette anyagi követelését, a DDGÁZ Rt. pedig elállt kártérítési igényétől. A sikeres egyezségnek köszönhetően egy-két napos csúszással ugyan, de november első hetében megindulhat a körzetben a földgázszolgáltatás. Az agrárium alternatívái A mezőgazdaságban évente mintegy 600 milliárd forintos jövedelemhiány jelentkezik, amelyből 340 milliárd forint abból ered, hogy az agrárolló az elmúlt nyolc évben több mint 140 százalékra nyűt - mondta tegnap Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MÁK) főtitkára. A mezőgazdaság lehetséges fejlődési irányairól a MÁK elnöksége három variációt adott át az érintett országgyűlési képviselőknek. Az első megoldás szerint a jelenlegi helyzet lényegében nem változik, azaz a mezőgazdaság jövedelempozíciója nem javul, a támogatások reálértékben érdemben nem emelkednek, az agrárolló nem zárul. Ebben az esetben az állami eszközöket arra kell felhasználni, hogy a jövedelemfeszültségeket esetileg és átmenetileg kezelje az agrár- kormányzat. A második lehetőség: a szaktárca kezdeményezésének megfelelően, évente jelentősen - mintegy 60-70 milliárd forinttal - csökkentenék a mezőgazdaság támogatottságának lemaradását az EU szintjétől, és ezzel párhuzamosan az agrárollót is mérsékelten - évi 6-8 százalékkal - zárni lehetne. Ezt a variációt a kiszámíthatóság és az infláció csökkenő trendjének fenn- • tartása jellemzi. A harmadik lehetőség szerint mezőgazdaság támogatási lemaradásának felszámolása érzékelhetően nem kezdődik meg, ám a kormányzat az agrárolló három év alatt történő visz- szazárásával javítja a mezőgazdaság jövedelmi helyzetét. Kamarai pályázati szolgáltatás A területi kereskedelmi és iparkamarák tárgyalásokat kezdeményeznek a helyi hatóságoknál arról, hogyan lehetne egyszerűsíteni a vállalkozók pályázati igazolásainak beszerzését. A kamara kezdeményezését indokolja, hogy a beadott pályázatok 95 százaléka hiánypótlásra szorul. A kamarák javaslatuk szerint a pályázatok benyújtásához szükséges különböző igazolások beszerzését magukra vállalnák. Ezzel egy időben a kamara ügyfélszolgálatain pályázati tanácsadói szolgáltatást fog indítani, melynek keretében az űrlapok kitöltésén kívül információt adnak a lehetőségekről, különös tekintettel az európai uniós tenderekre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége áttekinti majd a központi alapok, cél- előirányzatok felhasználásának hatékonyságát. Az elnökség elé kerülő előterjesztés megállapítja, hogy a kisvállalkozások támogatása csak a retorika szintjén erős, amit alátámaszt, hogy a kisvállalkozók a pályázati feltételeknek alig tudnak megfelelni. Mérsékelt gazdasági növekedés Nemzetközi viszonylatban jók a magyar mutatók A bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 3,3 százalékkal, a másodikban 3,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a KSH gyorsjelentésében. A növekedési ütem mindkét időszakban szerényebb a tavalyinál, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számítanak a magyarországi mutatók. Az 1998. évi hasonló adat 4,5 százalék, illetve 5,1 százalék volt. Az Eurostat legutóbbi adatai szerint az Európai Unió tagországaiban 1999 első és második negyedévében egyaránt 1,6 százalékos volt a GDP növekedési üteme az előző év azonos időszakához képest. Ebben a magyar gazdaság szempontjából fontos térségben - számos szálon kötődik oda - 1998 végéhez képest az utóbbi két negyedévben enyhe élénkülés' következett be. Az Egyesült Államokban változatlanul magas a GDP növekedési rátája. Az első negyedévben 4 százalékkal, a második negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. Japánban az első negyedévben megállt a gazdasági hanyatlás, a második negyedévben pedig már 1,1 százalékkal emelkedett a GDP. Élénkült a gazdaság a CEFTA-országok többségében is. Csehországban a GDP több mint egy éve tartó folyamatos csökkenése a második negyedévben nem folytatódott. Lengyelországban a GDP az első negyedévben 1,5 százalékkal, a második negyedévben 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Gyorsuló ütemű növekedés jellemzi Szlovéniát és Szlovákiát is. Romániában folytatódott a gazdasági visszaesés, ezzel egy időben azonban a GDP csökkenésének üteme valamivel mérséklődött. Márciusra 8000 pontos BUX-index? Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet prognózisa szerint március végére 8000 pont körüli értékre emelkedik a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX. Az előrejelzés szerint a növekedés jórészt azért következhet be, mert a magyar gazdaság alapjai stabilak, s ezt minden bizonnyal a hazai és külföldi befektetők is honorálják majd. A kutatóintézet az idén lassan emelkedő trendre, míg jövőre jelentős növekedésre számít. Az Ecostat szerint a magyar tőzsde idei rossz szereplésének fő oka a túlértékelt amerikai részvénypiac hanyatlása, amelyet a lassuló gazdasági növekedés és az amerikai jegybank harmadik kamatemelésétől való félelem motivált. Az Ecostat szakértőinek álláspontja szerint a budapesti részvényárfolyamok jelenleg meglehetősen alulértékeltek. Különösen a rosszabb makrogazdasági mutatókkal rendelkező térségbeli országok tőzsdéihez képest: október 15-én a cseh PX50 részvényindex 22 százalékkal, a lengyel WIG pedig 14 százalékkal volt magasabb tavalyi záróértékénél. A BUX viszont csak 1 százalékkal haladta meg a záróértékét. Az Ecostat szerint az idén a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése 9,9 százalék körül várható, míg a 2000 márciusi árnövekedés várhatóan 9,4 százalékkal lesz nagyobb az idei márciusihoz képest. A termelői árak a jövő év harmadik hónapjára mintegy 5,7 százalékkal növekedhetnek az előző év azonos időszakához képest. Az Ecostat kutatói úgy vélik, hogy az év hátralévő részében mind a belföldi kereslet, mind az exportértékesítés dinamikája stabilizálódni fog. Ezek alapján 2000 februárjára az ipari belföldi értékesítés 1,4 százalékkal, az exportértékesítés pedig 17,1 százalékkal nő. Az ipari termelés februárban 9,1 százalékkal emelkedhet az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Ecostat prognózisa alapján a kiskereskedelmi forgalomban további élénkülés várható. A kutatóintézet a jövő év februárjára a bázishoz képest 7,8 százalék körüli növekedést jelez előre.
