Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-18 / 286. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. október 18., hétfő Menekülés a gazdasági társaságokba Elveszett a közösség szociális érzékenysége A megyében működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy része már átalakult gazdasági társasággá. Néhánynak a cégbíróság formai hibákra hivatkozva visszaadta a kérelmét, de vannak olyan téeszek is, amelyek egyelőre maradnak a régi szövetkezési formánál. BARANYAI KÖRKÉP A kilencvenes évek elején egyszer már volt lehetőség arra, hogy a tulajdoni aránynak megfelelően a vagyonrészt kivigyék a téeszből. Volt, ahol ezt a tagok megtették, ahol viszont úgy gondolkoztak, jobb helye van a traktornak, teheneknek a közösben, ott is maradt minden, folytatták a termelést a régi, megszokott rend szerint. Az utóbbi időben ismét hallatszik néhány politikus szájából olyan vélekedés, hogy a szövetkezeti törvény módosításával ismét meg kellene engedni a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy a vagyonrészüket kivehes- sék a közösből. A téeszek most már úgy gondolkoznak, az újabb „szétverési” kísérletet megelőzendő átalakulnak gazdasági társaságokká. Ebben a gazdálkodási formában ugyanis már nincs lehetőség vagyonosztozkodásra, a tulajdonrész ellenében a valamikori tagság részvényt kap, amelyet eladhat, szabadon forgathat.- A baj csak az - kesereg Gráf József (első képünkön), a részvénytársasággá átalakult szabadszentkirályi termelőszövetkezet elnöke -, hogy ezzel a szövetkezés egy igen fontos funkcióját veszítette el. Nevezetesen, a kemény piaci verseny miatt rt.-ben már nincs lehetőség a szociális kérdések megoldására. A téeszben ugyanis sok mindennel lehetett segíteni a tagokat, terményfelvásárlástól kezdve a takarmányjuttatásokig. Ez a világ megszűnt, sőt költség- kímélés miatt még elbocsátásokra is sor kerülhet. A Rózsafai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is beadta a cégbíróságra átalakulási kérelmét, azonban alaki hiba miatt (a vagyonértékek nem szerepelhetnek - még ha amortizálódtak is - 0-ás értéken) visszakapták a kérvényüket. Buzássy Lajos (második képünkön), a szövetkezet elnöke szerint nonszensz, hogy az idők folyamán értéket vesztett vagyontárgyaknak értéket kell adni, mert csak úgy lehet felosztani. A szerintük hibás döntésbe nem nyugszanak bele, jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. Egyelőre még nem kaptak választ a bírói testülettől. A Villányi Új Alkotmány Termelőszövetkezetnek viszont egyelőre nincs szándékában változtatni a jelenlegi gazdasági formáción. Megszokták az emberek a szövetkezet - mondja Czigler János elnök -, a jelenlegi tagok többsége azon a véleményen van, nem érdemes bolygatni az eddig jól működő, megszokott termelési rendszert. Az elnök szerint az integrációs tevékenységük miatt sem ódzkodnak az emberek a szövetkezettől, hiszen ennek köszönhetik termelési biztonságukat, termékeiknek biztos piacot jelent a téesz. B. G. Hitelgarancia: díjmérséklés A kis- és középvállalatok hitelhez jutásának elősegítése érdekében a Hitelgarancia Rt. januártól nem számit fel kezelési költséget, és csökkenti a garanciadíjakat. Az éven belüli lejáratú hitelek esetében a garanciadíj a garantált hányad 0,5 százalékára csökken az idei 3 százalékról. Az éven túli kölcsönöknek eddig a garanciadíja egységesen 2 százalék volt. Jövőre sávosan állapítják meg: 1-10 év között 0,75-1,5 százalékot, a 10 éven túli lejáratú, nagy kockázatú hiteleknél pedig évi 2-3 százalékot számítanak fel. Az 1 százalékos kezelési költség megszűnik. A Gazdasági Célelőirányzatból finanszírozott támogatásnak nincs felső határa, azt minden hitelképes igénylő megkapja. A Hitelgarancia Rt. jövő évi díjbevétele 800 millió forint körül alakulhatna, ám a január 1-jétől bevezetésre kerülő kedvezmények ezt várhatóan 220 millió forinttal csökkentik. Jövőre a kis összegű, 10 millió forint alatti hitelgaranciát igénylőktől lényegesen kevesebb adatot kérnek majd, mint a nagyoktól. Az ígéret szerint a forma- nyomtatványok is jóval egyszerűbbek lesznek, és lerövidül az elbírálási idő is. A 10 millió forint alatti hiteleknél 5 nap, a 10-50 millió közötti sávban 7-10 nap, a nagyobb kockázatú, 50 millió forint feletti hiteleknél legfeljebb 15 nap alatt vállalja a cég a döntés meghozatalát. Csökkent a támogatás Nemcsak forintból él a kisvállalkozó Néhány hónappal ezelőtt, amikor Fónagy Jánossal, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárával készítettünk interjút, arról volt szó, hogy kis- és középvállalkozások jövőre 15 milliárd forint támogatást kaphatnak. A most parlament előtt lévő költségvetés viszont erre a célra csak 5 milliárd forintot irányzott elő. A változtatás okát keresve ismét megkérdeztük a politikai államtitkárt.- A Gazdasági Minisztérium valamennyi hivatal között a legkisebb költségvetéssel dolgozik. Honnan tudnak pénzt átcsoportosítani?- Be kell látni, hogy nem jut több erre a célra. Azért ez az összeg sem kevés. A felosztási célok nem változtak, csak az elemekre nem jut annyi, ameny- nyit optimális körülmények között elképzeltünk.- Az 5 milliárd forint mekkora növekedést jelent az idei kerethez képest?- Először is az 5 milliárd nem 5 milliárd: a PHARE-társfinan- szírozással együtt meghaladja a 7 milliárdot. Ez mintegy 25 százalékkal több, mint az idén e célra előirányzott 5,7 milliárd forint. Mint tudjuk, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap is jelentős összeget fordít a kisvállalkozások támogatására. Ehhez hozzávehetjük még, hogy a Földművelésügyi és Területfejlesztési Minisztérium is jelentős összeget tervezett be az agrári- um kisvállalkozásainak segítésére.- Itt az év vége. Elég volt az idei támogatásokra betervezett J, 7 milliárd?- Olyannyira, hogy nem is pályáztak ennyire a kisvállalkozók.- Talán nem kaptak elég bankhitelt?- Ez is előfordulhat, talán a tapasztalatok is alátámasztják. De a magyar pénzintézetek sem különböznek a világ más bankjaitól. Vagyis a hitelnyújtásnál általában figyelembe veszik a kölcsön összegét is. Világjelenség, hogy a bankok nem szeretnek kis kölcsönökkel foglalkozni. A kicsikkel ugyannyi munkájuk van, mint a nagyokkal, és 20-25 kölcsönt kell kihelyezniük, hogy elérjék egy nagyobb kölcsön jövedelmét. Az is természetesnek tekinthető, hogy nem szeretik az üzleti előzmény nélküli kezdőket, a fedezet nélküli hiteleket, mert nagy a kockázat. A kisvállalkozásokat egyébként nem csak forinttal lehet segíteni. Szaporítani kívánjuk a garanciaszervezeteket, mert úgy véljük, hogy a kisvállalkozásoknak leginkább az a bajuk: nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. Ezzel is egyre több bankot akarunk ösztönözni arra, hogy a kisvállalkozókat fogadják. K. T. Növekedtek a bérek A bruttó átlagkereset 16,2 százalékkal, a nettó 12,6 százalékkal növekedett 1999 első nyolc hónapjában, ami a reálkeresetek 2,7 százalékos emelkedését jelenti. Tavaly az első nyolc hónapban a bruttó átlagkereset 19,6 százalékkal, a nettó 19,4 százalékkal, a reálkereset pedig 3,3 százalékkal haladta meg az 1997. januáraugusztusi mértéket. Idén augusztusban a bruttó átlagkereset 73.969 forint volt nemzetgazdasági szinten, 16,6 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, míg a nettó átlagkereset 48.363 forintot tett ki, 12,9 százalékkal többet, mint tavaly a nyolcadik hónapban. Az első nyolc hónapban a költségvetési intézményeknél 72.020 forint, a versenyszférában 73.880 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 18,5, illetve 15,1 százalékos emelkedést jelent. A nettó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 47.990 forint volt, 12,6 százalékkal több, mint tavaly az első nyolc hónapban. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, ahol átlagosan 159.170 forint volt a bér. A nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladta a vegyipar is, ahol a bruttó bér 105.390 forint volt. A legkevesebbet, 45.540 forintot a szociális ellátásban fizettek. ÍD CSAVARSZAKÜZLET Pécs, Kolozsvár u. 19. Tel./fax: 72/213-774 Csavarok (acél Is), anyák, alátétek szegek, szegecsek, tiplik, zárak, lakatok, kéziszerszámok,... és még „1000 aprócikk“ széles választékban! NÉMET RÖGZÍTÉSTECHNIKA.
