Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-16 / 284. szám

Tömegjelenetektől a telkekig 10. oldal A természet vallatása 11. oldal Drámánk angol nyelven 11. oldal Egyszemélyes színház 11. oldal Kulturális melléklet Egyetemi közélet Nyaka Szabolcs jegyzete Lajos királyunkról Erről megint jól lekéstünk: a miskolci felsőoktatási egyesület, szövetség vagy mi - erről is foly­nak még viták - felvette a Nagy Lajos Magánegyetem nevet. Az más kérdés, hogy az illeté­kes hatóságok azonnal megvé­tózták ezt az elképzelést, hiszen a miskolci társaság lehet egyesü­let, szövetség vagy mi, de egye­tem az semmiképpen sem. Am minket itt Pécsett nem is az isko­la jogi viszonylata érdekel, ha­nem a név, véreim, a név. Az első kérdés: miért veszik fel a miskolciak iskolaalapító Nagy Lajos királyunk nevét, ha nem is az ő intézményüket alapította meg?! Mi közük hozzá nekik?! Hiszen 1367-ben a Mecsek lan­kái alatt hozott létre okító inté­zetet a híres uralkodó, Miskolc végképp észébe sem jutott. A második, nem kevésbé sú­lyos felvetés: most aztán velünk mi lesz? Hiszen az integráció után itt állunk január elsejétől a szép, ámde meglehetősen sem­mitmondó nevű Pécsi Tudo­mányegyetemünkkel, elveszítve Janus Pannoniust és Illyés Gyu­lát, nem is beszélve korábban Pollack Mihályról. Volt is erről vita bőven, ho­gyan neveztessék az universitas. Maradjon a Janus Pannonius, hiszen ez már világszerte egy jól bevezetett név, igaz, a POTE be­tűszóra éppúgy elmondhatták ezt az orvosisok. Akadt, aki azt mondta, térjünk vissza a Po­zsonyból idetelepített egyetem nevéhez, legyen Erzsébet Tudo­mányegyetem, igaz, ezt nem is­meri senki, és a királyné talán a városban sem járt soha. Ekkor merült fel Nagy Lajos királyunk neve, hiszen mégis ő az alapító, oly régen uralkodott, hogy talán még az aktuálpoli- tikába sem lehet belekeverni - szinte tökéletes megoldás. Erre tessék, a miskolciak el­lopják tőlünk. Nem baj, majd ha külföldön kiejtik: Nági Lájosz, lehet fogni egymás fejét. A HÖOK a költségvetésről Mivel a felsőoktatásra fordítan­dó költségvetési tételek nem emelkednek számottevően, ro­hamosan csökkenhet a képzés hagyományosan magas színvo­nala - véli a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferen­ciája. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási költ­ségvetés jövő évi irányzatainak ismeretében aggodalmát fejezi ki a felsőfokú képzés működő- képességét, fejlődési lehetősé­geit, valamint a hallgatók ta­nulmányi és szociális körülmé­nyeit illetően. A szervezet hét közben kiadott közleménye szerint aggasztó, hogy a felső- oktatásra fordítandó költségve­tési tételek várhatóan nem emelkednek számottevően. A HÖOK úgy véli, hogy a ta­pasztalt folyamat sajnálatos módon a hazai értelmiségi kép­zés fokozatos elszegényítésé- hez vezet, s ez az amúgy is ne­héz helyzetben lévő magyaror­szági felsőoktatás hagyomá­nyosan magas színvonalának rohamos csökkenését eredmé­nyezheti. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint az elkövetkező öt-hat évben 100 milliárd forin­tot fordítanának felsőoktatási beruházásokra, mondta Béres István, a tárca beruházásokat és felújításokat felügyelő mi­niszteri biztosa a minap egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Ismertette: szeptember 30-ig újabb 12 integrálódó intéz­mény fejlesztési terve érkezett meg a tárcához. Béres István közölte: az intézményi refor­mokhoz kapcsolódó beruházá­sokra az idei évben összesen 2,8 milliárd, jövőre 5 milliárd, 2001-ben 7 milliárd forint áll majd rendelkezésre. N. F. - MTI A régi-új rektor továbbra is konszenzusra akar törekedni „A törvényre támaszkodom” „Belesápadtam.” Ez volt dr. Tóth József első szava az eredményhir­detést követő beszédében, miután a 2000. január l-jével megalakuló Pécsi Tudományegyetem Ideiglenes Intézményi Tanácsa őt választot­ta a JPTE, a POTE és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főisko­la egyesülésével létrejövő új intézmény élére. A szavazás végered­ményét tekintve nem lett volna ok az izgalomra.- Meglehetősen nagy fölénnyel nyert. Hogyan értékeli a válasz­tást?- A két és fél éves rektori, há­roméves dékáni és az ezt meg­előző kutatói és tanszékve­zetői tevé­kenységem­nek köszönhe­tően alakult ki rólam az a kép, amelyre a mai siker épít­kezik. Jó érzés látni, hogy az ember nem dolgozott hiá­ba. Nyilvánva­ló volt, hogy ha a POTE ál­lít jelöltet, ak­kor az sok sza­vazatot elvisz. A JPTE volt any- nyira méltányos, hogy több sza­vazatot biztosított a POTE-nak az Ideiglenes Intézményi Ta­nácsban, mint amennyit a tör­vény előír. Mindez azért tör­tént, hogy ne érezzék azt, hogy be akarjuk darálni őket. Tizen­hármán szavaztak doktor Lé- nárd Lászlóra, aki a POTE rek­torhelyetteseként fantasztikus teljesítményt nyújtott az elmúlt években, súlya volt az integráci­ós folyamatban. Természetes volt, hogy az én JPTE-s ellenzé­kem is odaszavaz.- Egy rektorválasztási kam­pány során a háttérben fontos tárgyalások folynak a jelöltek és a karok, illetve azok képviselői között. Mit tapasztalt egyetemi „körútja" során?- Tulajdonképpen semmi lé­nyeges nem történik a háttér­ben. Ha a kampány elmaradt volna, valószínűleg ugyanez a végeredmény. Az adott érdek- csoport ilyenkor megnézi, hogy mit kapott a régi, és mit vár az új rektortól. Ugyanaz történik, mint amikor mondjuk a bélyeg- gyűjtő szakkör elnökét választ­ják. Természetes és emberi je­lenség, hogy akinek a jelölt megígéri a „kaszakövet”, az sza­vazatot ígér cserébe.- Nevezzük nevén a gyereket: előfordult, hogy megzsarolták Önt, hogy a támogatást kemény feltételekhez kötik?- Volt ilyen irányú törekvés. A legagresszívebbet visszautasí­tottam, vesztettem vele körülbe­lül öt szavazatot. Egy szelídeb- bet - ami olyasmire vonatko­zott, amit ha esik, ha fúj, meg­csináltam volna - elfogadtam, belementem a játékba.- Változtat egyetempolitikája alapelvein az új helyzetben?- Nem kell változtatnom. Annyi azonban biztos, hogy na­gyon kell ügyelnem az orvosok érzékenységére.- Sokan félnek attól, hogy az Egészségtudományi Centrumhoz való viszony állandó konfliktusok forrása lesz.- Nem értek az orvostudo­mányhoz, nem fogok beleszólni semmi olyan dologba, ami köz­vetlenül a gyógyítással van ösz- szefüggésben. A törvény vi­szont előírja, hogy a centrum is része kell hogy legyen az egye­temnek, vezetése tehát nekem tartozik felelősséggel. Hogy eb­ből a helyzetből milyen konflik­tusok származnak majd, nem tudom. Doktor Bellyei Árpád­dal, a POTE jelenlegi rektorával két és fél éven keresztül reme­kül tudtunk együttműködni, ha ő lesz a centrum elnöke, nem hiszem, hogy komoly problé­mák adódnának. Ha hagyják él­ni az orvosokat országszerte, akkor könnyebb lesz, ha szorít­ják őket, akkor valószinűleg ne­hezebb. Én konszenzusra törek­szem, így nagyobb az esély a bé­kés megoldásokra. Éles helyzet­ben a törvényre fogok támasz­kodni.- Lépten-nyomon arról lehetett hallani az elmúlt időszakban, hogy a jelenlegi politikai hatalom nem rokonszenvez a JPTE vezeté­sével és személy szerint Önnel.- Ez érdekes já­ték volt. Elterjesz­tették azt - a for­rás nagyjából lo­kalizálható hogy én a Fidesz­nek nem tetszem. Itt generálisan megfogalmazva arról volt szó, hogy a „vörösö­ké” a város, a „vö­rösöké” a megye, a harmadik nagy egységről, az egyetemről, azon belül pedig rólam az terjedt el, hogy ha nem is vörös, de legalábbis rózsaszín vagyok. El kellett gon­dolkodnom azon, hogy vajon tényleg itt tart-e a magyar de­mokrácia, és arra jutottam, hogy hát nem tarthat itt. Azt mondtam, nem tudom elképzel­ni, hogy az oktatási miniszter ne terjessze a kinevezésemet a köztársasági elnök elé, ha meg­választanak.- Az elkövetkező egy-két évben milyen kihívások fognak jelent­kezni a magyar felsőoktatásban?- A központi támogatás egyre kevesebb lesz. Ez azt jelenti, hogy meg kell szerézni a pénzt. A korábban létrehozott Társa­dalmi Szenátus szerepét ezért növelni kell. Egyre nagyobb a tömegoktatás iránti piaci igény, úgyhogy meg kell küzdeni majd az elitistákkal. Be kell látnia mindenkinek, hogy nem a régi szakmai struktúra szerint igény­li a piac a munkánkat. Nem elég, ha tanszéke, meg kényel­me van a professzor úrnak, aki­hez ha hozzányúlok, ordít. Pe­dig én csak arra akarom ráven­ni, hogy ne tartassa el magát más szakterületekkel. A talán legnagyobb kihívást természete­sen az ország európai uniós csatlakozásához kötődő felada­taink jelentik. N. F. Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek XXXI. Egyetemi Napok. Október 22-23-án tartja a Pécsi Orvostudományi Egye­tem hagyományos rendezvé­nyét. Az esemény pénteken hangversennyel kezdődik, majd Pro Universitate em­lékérmek, arany-, vas-, gyé­mánt- és rubindiplomák át­adására kerül sor. A POTE e napon Honoris Causa dísz­doktorrá fogadja prof. Ermeraldo V. Cosmit, prof. Michael John Godfrey Farthingot, prof. Vilhelm Stellán Hjertént, prof. Irene Jakabot és prof. Albert Schinzelt. Másnap előadá­sokra és évfolyam-találko­zókra kerül sor. (ns) Díszdoktoravató tanács­ülés. Csütörtökön Doctor Philosophiae Honoris Causa címet adományoz a JPTE prof. dr. Harald Zimmer­mann, budapesti születésű osztrák történésznek. A cere­mónia után habilitációs és PhD okiratok átadására is sor kerül. A díszdoktoravató előtt az Ifjúság úti épület­tömbön az egyetem vezetése koszorút helyez el az 1956-os hősökre emlékezve. (nf) Tudományos szakosztály­ülés. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Tudományos Szakosztálya október 18-án, hétfőn 16 órakor az Elméleti Tömb III. számú tantermé­ben tartja soros ülését. (ns) Új kutatóbázis Kaposvá­ron. Európa egyik legkorsze­rűbb kutatóbázisát avatták fel kedden Kaposvárott, a Pan­non Agrártudományi Egye­tem Állattenyésztési Karán. A mintegy félmilliárd forint értékű beruházás a takar­mánytanszék kutatóinak és hallgatóinak munkáját segíti. (nf) 2000: átállás terv szerint A tervezettnek megfelelően zajlik a Janus Pannonius Tudományegye­temen a számítógéppark és a frissítésre szoruló szoftverek cseréje. A szakemberek ígérik, az átállás során a szolgáltatások színvonala nem romlik majd.- A terveknek megfelelően zaj­lik az egyetemi adminisztrációs és nyilvántartó rendszer - mely az intézmény működését bizto­sítja - „gyógyítása”, felkészítése az ezredfordulóra - mondta el lapunknak Juhász Pál (képün­kön), a JPTE informatikai veze­tője. Juhász Pál úgy véli, nincs az egyetemen olyan terület, melynek ezredfordulós felkészí­tése ne indult volna el. Mint megtudtuk, a központi informa­tikai rendszer 2000-kompati- bilissé tételére-15 millió forintot szavazott meg az Egyetemi Ta­nács; a karok gépparkjainak rendbetételét pedig az oktatási egységek vezetőinek hatásköré­be utalták, így azoknak a he­lyi fejlesztést saját költségve­tésből kell ki­gazdálkodni­uk. Juhász Pál elkerülhetet­lennek és el­sődlegesen fontosnak nevezte többek között a telefonközpont, a központi informatikai hálózat és a nagy ügyviteli rendszerek karbantartását. Az informatikai vezető érdeklődésünkre el­mondta, az egyetem által készí­tett kérdőíves felmérés alapján kiderült, 200-220 körül mozog a problémás gépek száma. Ebből 40-45 gép teljes cseréjére van szükség, a többi berendezés ki­sebb javításokkal felkészíthető az ezredfordulóra. További problémát a több gépre telepí­tett Windows 3.1 operációs rendszer okozhatott volna: az ezzel felszerelt gépek frissítése zajlik. Az egyetem hallgatói adatbázisát kezelő UNIX alapú szervert is ki .kellett cserélni, en­nek költsége egymillió forint fe­letti volt. Juhász Pál a probléma és a határidők tartásának fontossá­gát hangsúlyozva elmondta, semmilyen területen nem akar­nak visszalépést a szolgáltatá­sok színvonalából. A lezajlott javítások, korrekciók összegzé­sére és egy esetleges katasztró­faterv kidolgozására december 10. a határidő. T. G. Megjelent a Lakáskultúra őszi különszáma! A tartalomból: kOlöns2'1"- ,,«s. ok'6“r •Fürdő-show •Sztárok fürdőszobái (Sárfalvi Péter, Pataki Ági, Földes! Judit) KERESSE A HÍRLAPÁRUSOKNÁL! 4 I 4 t i A négy rektorjelölt a szavazás előtt fotó: wéber t

Next

/
Thumbnails
Contents