Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-14 / 282. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. október 14., csütörtök Röviden Hajrá, Hazai! A Magyar Áruk Klubja Egyesület a négy évvel ezelőtti megala­kulása óta, a Hajrá, Hazai! programon keresztül több rtiint 40.000 fogyasztóval lé­tesített kapcsolatot a külön­féle termékbemutatókon, ki­állításokon. Október 8-10. között Kalocsán adtak tájé­koztatást, 15-17. között pe­dig a Dunaújvárosi Expón mutatkoznak be. (I) MiZo-egyezség. A hol­land Friesland multinacio­nális cég újabb egyezséget kötött a cég tulajdonosai­val, így a közeljövőben nem tesz nyilvános ajánla­tot a társaság 32,99 száza­lékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A holland vállalkozáscég ugyanis a nyár eleji vásárláskor opci­ós vételi jogával élve nem tett nyilvános vételi ajánla­tot. Az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyelet az érték­papírtörvényre hivatkozva érvénytelenítette az adás­vételt. A most kötött meg­állapodás is a tulajdonrész átadásáról szól, az eladási árról azonban egyik fél sem nyilatkozott. (I) AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 396,07 Euró . 257,48 Japán yen (100) 224,25 Svájci frank 161,85 USA dollár 239,16 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Ismét új vezető a Zsolnay élén Modernizálták a termelés minden területét Id.én már ötödik vezetőjét „fogyasztja” a Zsolnay Porcelángyár Rt., illetve a belőle megalakult Zsolnay Manufaktúra Rt. Adorjáni Béla, az új megbízott vezérigazgató szerint remény van arra, hogy a szep­tembertől tiszta lappal induló új társaság eredményes gazdálkodást folytasson a jövőben. PÉCS Több éve húzódik immár a Zsolnay Rt. kálváriája. Annak ellenére, hogy a céget az elsők között jelölték ki privatizációra, a magánosítás tulajdonképpen a mai napig nem járt eredmény­nyel, a társaság, illetve utódszer­vezeteinek részvényei, üzletré­szei a Magyar Fejlesztési Bank, illetve az ÁPV Rt. tulajdonában vannak. Az idei év közepéig nem jár­tak eredménnyel a reorganizáci­ós törekvések sem a cégnél. Mi­közben a porcelánszigetelő-pia­con érzékeny veszteségek érték a Zsolnayt - elsősorban az al­ternatív anyagok elterjedése mi­att -, a társaságnak nem állt rendelkezésére elegendő forrás, hogy végrehajtsa modernizációs elképzeléseit. A lehetetlen hely­zet a gazdálkodás eredményé­ben is megmutatkozott, tavaly 679 milliós, az idei első félév­ben 300 millió forintos veszte­séggel zárt a cég. A forrásszűke állapoton vál­toztatott a társaság tavaszi köz­gyűlése, amikor három profil szétválásáról, az egyes társasá­gok megerősítéséről döntöttek. Az ipari szigetelők gyártását folytató Zsolnay Porcelángyár Rt. 550 millió forintos hitelt ka­pott a reorganizáció egyes, lépé­seinek finanszírozására. A Zsolnay Manufaktúra Rt.-t 500 milliós pénzbeli alaptőkével hozták létre, mig az ingatlanva­gyont kezelő Zsolnay-örökség Kht. 350 millió forintos induló tőkeinjekciót kapott. A nyáron két hónapra leálló gyárban vég­rehajtották a legszükségesebb fi­zikai beavatkozásokat - gyártási folyamatokat, égetőkemencéket költöztettek. Időközben fokoza­tosan csökkent a dolgozók lét­száma, az évet még 900 fővel in­dító Zsolnay-manufaktúra rész­legében 420, a porcelángyárban 250 ember dolgozik most.- Annak ellenére, hogy a kül­ső piaci tényezők általában nem kedveznek a porcelániparnak, azt hiszem, hogy most minden esélyünk megvan az eredmé­nyes gazdálkodásra - mondta első nyilatkozatában Adorjáni Béla, az új vezérigazgató. - Ebben komoly szerepe van an­nak, hogy most tiszta lappal, megfelelő termelési és létszám­szerkezettel indulhatunk. Ezen kívül nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a pirogránittal, illetve az eozinnal olyan aduk vannak a kezünk­ben, amelyekkel senki más nem rendelkezik sem Európában, sem pedig a tengerentúlon. A Zsolnay Manufaktúra Rt. új vezetője derűlátását az épü­letkerámia iránti kereslet dina­mikus növekedésére, illetve a különlegességek iránt fogékony vásárlók érdeklődésére alapoz­za. Elképzelése szerint a kézi festésű, nagy munkaigényű ter­mékek hagyományát egy mo­dern marketingszemlélettel erősítik a piacon. Ebben a mun­kában komoly szerepet kapnak a Zsolnay-márkaboltok, ame­lyek a jövőben nemcsak szép edényekkel, dísztárgyakkal, ha­nem a hozzájuk fűződő szolgál­tatásokkal is a vásárló rendelke­zésére állnak. A siker érdeké­ben szemléleti megújulást szor­galmaznak a cég vezetői a ter­mékeket előkészítő művészeti munkában is, amelynek új irányt szabnak a 21 század em­berének igényei. Kaszás E. A Zsolnay-manufaktúrában jelenleg 420fő dolgozik Ellenőrzött támogatások A "Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium tájékoz­tatása szerint a megyékben megkezdődött a földalapú tá­mogatások ellenőrzése. Ä falu­gazdászok területközpontokra bontva rögzítik a gazdák, gaz­daságok elszámoltatását. Ugyancsak elkezdődött az 1999. évi gázolaj jövedékiadó­visszaigénylése. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium tájé­koztatása szerint a megyék­ben megkezdődött a földalapú támogatások ellenőrzése. A falugazdászok területközpon­tokra bontva rögzítik a gaz­dák, gazdaságok elszámolta­tását. Ugyancsak elkezdődött az 1999. évi gázolaj jövedéki- adó-visszaigénylése. Több helyen gondot okoz, hogy jelentős eltérés mutatko­zik az APEH által megállapí­tott üzemanyag-tarifák és a va­lós árak között. Az elmúlt he­tekben sokan fordultak taná­csért a falugazdászokhoz a földek bérbeadásával, eladásá­val kapcsolatban. Többen nem tudják fizetni a bérleti dí­jat és ezért visszamondják a bérleteket. A földtulajdonosok közül pedig eszköz hiányában szá­mosán nem tudnak mit kezde­ni a birtokukkal. így fennáll annak a veszélye, hogy jelen­tős területek maradnak jövőre parlagon, műveletlenül. A kedvezőtlen adottságú földek­től sokan igyekeznek megsza­badulni. A falugazdászoknál az el­múlt hetekben nagymérték­ben megnövekedett a szakta­nácsadást igénybe vevők szá­ma. Jelenleg 1500 szaktanács­adói szerződést regisztráltak a földművelésügyi hivatalok. Ja­vában tart az évi 500 ezer fo­rint árbevételt el nem érő, re­gisztrált termelők számára in­gyenes szaktanácsadási, cso­portos programok szervezése és az igények felmérése. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en X. 13-án Részvény megnevezése Utolsó kötés Változás Forgalom (db) BorsodChem 6800 40.600 Danubius 4495 10.182 Dédász 9500 1801 Egis 7005 5451 Matáv 1314 760.072 Mezőgép 1780 19.789 Mól 4895 1.031.146 OTP 10.300 136.595 Pick 8300 2276 Pannonplast 3930 2752 Rába 2160 37.314 Richter 10.390 152.565 Synergon 2740 20.582 TVK 3720 104.215 Zalakerámia 1630 54.817 Zwack 6115 83 A BUX-index alakulása: 6655.82 A vállalkozók partnere Európa legnagyobb nagykereskedelmi áruházlánca, a pécsi áruházába azonnali belépéssel munkatársakat keres HÚS-FELVÁGOTT OSZTÁLYÁRA, hentes eladói, illetve élelmiszer-eladói szakképesítéssel, kereskedelmi gyakorlattal. Ha szeretne egy biztos munkahelyet és vonzó fizetést, kérjük küldje el fényképes önéletrajzát az alábbi címre: 7634 Pécs, Makay István út 6., személyzeti oszály Nem várható radikális kiigazítás Kutatói előrejelzés: jövőre javulhat a vállalkozók helyzete Az idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5, jövőre 3,6-3,8 szá­zalékkal bővül - ismertette intézete prognózisát kedden Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Az előrejelzés szerint az idén az éves átlagos fogyasztói áremelke­dés 10 százalék, jövőre pedig 8- 8,5 százalék körül lesz. A folyó fizetési mérleg deficitje 1999-ben eléri a 2,6-2,7 milliárd dollárt, vi­szont 2000-ben mintegy százmil­lió dollárral mérséklődik. Az ex­port az idén 8 százalékkal, jövő­re pedig 9 százalékkal nő, míg az import ebben az évben 10 száza­lékkal, 2000-ben pedig 9 száza­lékkal bővül. Petschnig Mária Zita elmond­ta: azért gondolják, hogy az idén a GDP csak 3,5 százalékkal nő, mert a Pénzügykutató Rt. túl magasnak tartja a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) által a második negyedévre jelzett 3,8 százalékos növekedési adatot. Ezt az indokolja, hogy a máso­dik negyedévben az elsőhöz ké­pest az építőipar, az ipar, a keres­kedelem és a szállítási tevékeny­ség teljesítménye is csökkent, és ezek a területek 50 százalékos arányt képviselnek a GDP-szá- mítás tényezői között. A kutató kifejtette: a negyedéves GDP- adatok nagyon labilisak, s ezért azt várják, hogy a KSH később lefelé korrigálja a második ne­gyedéves növekedési rátát. Az idei évvel kapcsolatban a kutató elmondta, hogy az állam- háztartás GDP-arányos hiánya 4,6 százalék lesz, míg jövőre 0,6 százalékpontos javulást várnak. Petschnig Mária Zita úgy érté­kelte, hogy az idei 4,6 százalékos deficit nem jó teljesítmény, hi­szen az állam jelentős egyszeri bevételekre tett szert, mint pél­dául a mobiltenderből befolyó 40 milliárd forint. A kutató elmondta: jövőre ra­dikális gazdaságpolitikai kiigazí­tásra nem kerül sor, ezért tovább­ra is fontos lesz az egyensúly- romlás feltartóztatása. E kihívás­ra azonban a kormány nem új re­formok elindításával, hanem a döntések további centralizálásá­val válaszol. Mádi: Ne beszéljünk inflációról! Heves vita a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban Általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetési javasla­tot keddi, budapesti ülésén az Országgyűlés Foglalkoztatási és Mun­kaügyi Bizottsága. A vitában Fiiló Pál (MSZP) hangsúlyozta, hogy független ku­tatók szerint nem tartható a 6-7 százalékos infláció, és ez meg­kérdőjelezi a kormány által Ígért 2 százalékos reálbérjavulást, il­letve a nyugdíjak reálpozíciójá­nak erősödését. Kifogásolta, hogy a családi pótlék még reálér­tékét sem tartja meg. Közölte: az egészségügy csődhelyzetben van, a költségvetés viszont még a minimális összegeket sem juttat­ja erre a területre. „A Miniszter- elnöki Hivatal ugyanakkor ki­emelt támogatásban részesül” - tette hozzá. A képviselő bírálta, hogy miközben 1998-ban a köz­hasznú munkára 6 milliárd fo­rint jutott, jövőre csak 2 milliárd forintot irányoz elő erre a célra a kormányzat. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) szerint a javaslat alap­ján nem teljesíthető az agrártár­ca és a mezőgazdasági érdek- képviseletek között kötött egyezség. A képviselő szerint az önkormányzatok is rendkívül rosszul járnak, és nem tudják majd finanszírozni a hozzájuk tartozó intézményeknél, köztük az iskoláknál a béremeléseket. Mádi László (Fidesz) azzal érvelt, hogy a kutatók szerint sem irreális a kormány által prognosztizált 6-7 százalékos infláció, és ők is csak legfeljebb 8 százalékos pénzromlást felté­teleznek, s nem 9-10 százalékot. A képviselő szerint különben sem célszerű a lehetségesnél magasabb inflációról beszélni, mert a pénzromlás egyik lénye­ges oka az inflációs várakozás. Mádi László nem értett egyet azokkal a véleményekkel, ame­lyek szerint az önkormányzatok általánosan rosszabb finanszíro­zási körülmények közé kerülnek jövőre. Elmondta: többségük magasabb forrásokhoz jut, mint korábban, csak más módon kapja meg ezeket az összegeket. Bernáth Ildikó (Fidesz) alel- nök elmondta, hogy sokkal ki­sebb mértékben kívánják csök­kenteni a személyi jövedelem- adóból az önkormányzatoknak jutó részt, mint azt a korábbi kormányzat tette.

Next

/
Thumbnails
Contents