Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-14 / 282. szám
1999. október 14., csütörtök Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Patthelyzet orgonaügyben DUNASZEKCSŐ-PÉCS Lapunkban is beszámoltunk a templom orgonájának felújítására kezdeményezett gyűjtésről. Mivel az egyház továbbra sem járul hozzá a munka elvégzéséhez, az ötlet gazdája felajánlotta, hogy visszafizeti az adományokat. A millenniumot tehette volna emlékezetessé a hangszer részleges rekonstrukciója, amit legutóbb még a múlt században javítottak, s mára igen rossz állapotba került. - 612 ezer forint jött össze - mondta dr. Pálos Ferencné, a gyűjtést kézdeményező özvegyasz- szony. - Azonban a püspökség csak a tető kijavítása utáfn engedélyezné a felújítást. Ezért felajánlottuk az adományozóknak, hogy visszaadjuk a pénzüket, de eddig ezt senki sem kérte.- Egyházi célra gyűjteni kizárólag egyházmegyei engedéllyel lehet, dr. Pálos Ferencnének ez nem volt a birtokában - közölte Werner Imre, a Pécsi Püspöki Hivatal irodavezetője. - Az árajánlat szakmailag nem kielégítő, és az orgona hibáit nagyon kis mértékben javítaná. Ha az adományokat nem kérik visz- sza, helyezzék letétbe, hogy a tetőzet renoválása után az orgonajavítás alapjául szolgálhasson. M. B. Valami bűzlik a lefolyóban KOMLÓ A Táncsics utcából a város központja felé vezető csapadékvíz-csatornában akkor is hallatszik a víz zuhogása, ha hosszú ideje nem esett eső - hívta föl a figyelmünket a furcsa jelenségre egy olvasónk.- Azon túl, hogy bűzös levegő keseríti a környéken lakók életét, a környezetvédelmi szempontokat is megcsúfolja a szennyvízelvezetés illegális módja - panaszolta. - A csatorna tartalma ugyanis a Kaszánya-patakba folyik. Jeleztük már az ÁNTSZ-nek is, hogy valami nincs rendjén, de nem tapasztaltunk intézkedést. Polics József, a városüzemeltetési iroda vezetője hangsúlyozta, a rendszerbe legális bekötés nem történt. Helyszíni bejárásoh ő is tapasztalta a jelenséget, feltételezi, hogy turpisság van a háttérben. A Komló-Víz Kft. főmérnökétől, Degré Andrástól megtudtuk, hogy megkezdték a kivizsgálást, honnan ömlik a szennyvíz a csapadékcsatornába. - Sajnos másutt is van hasonló probléma - mondta. - Éppen a mai postával kaptam egy levelet, melyben jelzik, hogy a Berek utcában is szennyvíz folyik a csapadékrendszerben. Koha Zs. Utódaiknak ültetnek fát SÁSD-HEGYHÁT Erdősítéssel mentik meg a parlagokat. A gazdák főként akácosokat ültetnek. Ezen a tavaszon csaknem száz hektáron telepítettek csemetéket. Ágon például húsz, míg Mágocs és Bikái határában félszáz hektáron cseperednek a növények, ami megyénkben magánerős vállalkozásban és a terület nagyságát tekintve rekordnak számít. Mintegy tíz földdel rendelkező személy határozta el, hogy valamilyen formában megmenti az alacsony aranykorona értékű haszontalan tábláit, főként a talajpusztulástól fenyegetett domboldalakat, valamint a mocsaras részeket. Nem kevés pénzzel rukkoltak ki, hisz egy hektár akácos kialakítása az első évben csaknem 150 ezer forintba kerül. Egyre több csemetekert nyílik, Sásdon például három, Bakócán pedig egy működik. Bár mint megtudtuk, az utóbbi időben nehezebben tudják eladni portékájukat. Ugyanis mindenki az akácban bízik, mivel az pár év után már kitermelhető. Ezért számít rendhagyó esetnek, hogy Barátúron egy magángazdálkodó harminc hektáron tölgyest nevel. Ez a faj csak fél évszázad múlva lesz olyan, hogy kivághassák. Vázsnok és Sásd közt is tölgyes terebélyesedik. Aki ezzel próbálkozik, aligha élvezi munkája hasznát. Fiainak fektet be. Cs. J. A sertések marhalevéllel érkeztek Érvényes marhalevelekkel, állatorvosi ellenőrzés után kerültek a vágóhidakra azok a sertések, amelyeket fizetés nélkül vásárolt fel egy nemrég leleplezett bűnszövetkezet. A törvényesen működő feldolgozóktól kikerült késztermék tehát nem volt fertőzött. BARANYAI KÖRKÉP A megyében elterjedt, hogy a csalással megszerzett sertések minden orvosi ellenőrzés nélkül jutottak el a feldolgozókhoz, s emiatt előfordulhatott, hogy fertőzött húsok kerültek a baranyai üzletekbe. Dr. Guzsvány Mihály (kis képünkön), a Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója szerint ennek előfordulása csaknem teljes mértékben kizárt. Ugyanis a sertéseket a tenyésztő csak abban az esetben adhatja el, ha az állatorvos megvizsgálja, ez után kapja meg az önkormányzattól a marhalevelet. A felvásárlók is hoznak magukkal ellenőrző orvost, sőt vágásra is csak akkor kerülhetnek az állatok, ha az illetékes állatorvos egészségesnek találja. A Pécsett bejegyzett Meil Kft. nevében dolgozó felvásárlók három megyében a hivatalos fel- vásárlási árnál magasabb ösz- szeget ígértek a sertésválság miatt megszorult gazdáknak. Né- hányuknak előleget fizettek, de volt, akiknek még azt sem, viszont átvételi elismervényt mindenütt adtak. A vágóhidakon leadott disznókat aztán az általuk kínált felvásárlási árnál alacsonyabb összegért adták tovább, az akciójukban tehát eleve azzal számoltak, a gazdáknak a kilónként ajánlott vételárat úgysem fizetik ki. A rendőrség mind a Nagy gond a túlsúlyos A megye néhány tenyésztőjének az a legnagyobb gondja: kinek adja el az úgynevezett túlsúlyos, 120 kilón felüli sertéseket. A feldolgozók csak meghatározott kilogrammig veszik át az állatokat. A túltermelési válság miatt sok tenyésztőnek nem sikerült időben értékesíteni a disznókat, a továbbtenyésztéssel a súlyuk miatt is eladhatatlanná váltak. A minisztérium ugyan ígéretet tett arra, hogy felvásárolja a hízókat, ám ez eddig csak ígéret maradt. Baranyában körülbelül 2000 ilyen sertés várja sorsa beteljesedését. Nekik befellegzett illusztráció: Tóth l. mai napig folytatja a több százmilliós csalás ügyében a nyomozást, most a feldolgozó üzemeket veszik sorra, ugyanis néhány vágóhíd tulajdonosa vagy bérlője - mivel a felvásárlási ügyben is benne volt - orgazdasággal gyanúsítható. Nekünk eleve feltűnt volna az alacsony eladási ár - tiltakozik Speidl Ferenc, a bólyi Apró Hús Kft. ügyvezető igazgatója. Azt is elmondja, hogy cége csak az általuk jól ismert termelőkkel és szállítókkal dolgoztat, tehát a csalókkal nem is kerülhettek kapcsolatba. Hozzáteszi, hogy a törvényesen működő vágóhidak - ha az állat papírjai rendben vannak - nem vizsgálják, honnan származnak a sertések. Straub István, a Baranya Megyei Területi Agrárkamara sertésosztályának vezetője szerint konszolidálódott a sertéspiac, a túlsúlyos állatok kivételével eladhatók a disznók. A megyében a legtöbb tenyésztő szerződött valamelyik vágóhíddal, nekik általában nincsenek értékesítési gondjaik. Néhányan viszont kapzsiságból „megszédülnek” a piaci árnál magasabb ajánlattól. Az osztályvezető szerint ilyen bűncselekmény majd a jövőben is előfordul, ugyanis nincs visszatartó ereje annak, ha 40-50 milliós csalásért a bűnözőnek csak néhány év börtönt kell leülnie. B. G. Ha a civilek összefognak Pécsett szerdán megalakult az Európáért Civil Egyeztető Tanács, mely elsősorban Baranya, Somogy és Tolna megye közgyűléseinek támogatását élvezi, ám országosan is lehet csatlakozni. Természetesen a hangsúly a civil közösségek minél szélesebb összefogásán van, mondván: ők ismerik igazán a problémák gyökerét. PÉCS A szerdán megalakult Európáért Civil Egyeztető Tanács (ECET) elsősorban a dél-dunántúli civil közösségek és egyéb társadalmi szervezetek integrálásával azt szeretné elérni, hogy az európai uniós csatlakozás ne csak a hirekből ismert folyamat legyen, hanem a települések apróbb egységei is cselekvési programmal és saját tudásuk, kapcsolatrendszerük hozzáadásával segítsék a munkát. Annál is inkább, mivel az európai uniós pályázatoknál kikötés, hogy feltüntessék: az egyes projektek hogyan érintik a lakosságot, kik a kedvezményezettjeik - mondta dr. Varga- Sabján László, az Egyeztető Tanács szakértője. Emlékezetett rá, hogy Magyarországon már ma is sok civil közösség van, amely az EU- normákat ismerve segíti a csatlakozást, ám a kistérségek együttműködése még nem kielégítő, ezt segítheti a most alakult formáció. A régió egyik legsikeresebb civil szerveződése a Somogyért Egyesület, amely a legutóbbi országgyűlési választáskor listát tudott állítani. Az egyesület alel- nöke, Szabó Károly arról beszélt lapunknak, vajon a sikerhez el- engedhetetlen-e a civilek és a politika valamilyen szintű „ösz- szefonödása”?- A politikai életben való szereplés elkerülhetetlen - vélte -, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek pártként kezdenének el működni, szerencsére nem is ilyen a struktúrájuk.- Mennyire stratégia ez a fajta működés, és mennyire kényszer?- Elsősorban stratégia. Kidolgoztunk egy tervet, amely szerint a legkisebb településen is megalakulhatnak az önálló jogi személyként működő helyi egyesületek. Ugyanis csakis az itt élő emberek tudják igazán, hogy mik a gondok. A politikai pártok soha nem mennek le ilyen mélységekbe, és épp ezért nem láthatják a valós problémákat. így aztán ha ezek a kis civil közösségek összefognak, hosz- szú távon olyan reprezentánsaik lehetnek a nagypolitikában is, akik valóban őket képviselik! Az alapító okirat elfogadása előtt rendezett plenáris ülésen részt vett Habsburg György, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (képünkön), valamint Varga Imre külügymi- nisztériumi főosztályvezető, aki az EU-csatlakozás menetéről tartott előadást. Méhes K. Eltűnt, keresik Engedélyezett eltávozásra ment, és nem tért vissza az intézetbe a képen látható Járkó Valéria, (Szigetvár 1977. 09. 26.) a molványhidi szociális otthon lakója, ezért a Szigetvári Rendőrkapitányság eltűnés miatt körözést adott ki az ismeretlen helyen tartózkodó gondozott felkutatására. Kérik, hogy aki bármit tud a 170 centiméter magas, szőkésbarna hajú, kék szemű nőről, jelezze a 107-es telefonszámon, vagy bármelyik rendőrnél. Fórum az esély- egyenlőségről SZENTLŐRINC A 145 tagot számláló Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete szentlőrinci szervezete tegnapi fórumán az esélyegyenlőségről szóló törvényt vitatták meg a résztvevő sérült és rehabilitált emberek, valamint az életük megkönnyitéséért tenni tudó önkormányzatok képviselői. Dr. Sohár Endre, a pécsi népjóléti iroda vezetője és Szentivánszky Jeromos, a közigazgatási hivatal építésze a törvény előírásait és megvalósítandó céljait ismertette. Szentlőrincen és térségében a mozgássérültek száma 300-400-ra tehető. B. M. L. A határok nélküli Európa álma Tegnap ünnepélyes megnyitóval kezdődött a Határon Túli Magyarok Vili. Fesztiválja. A Kárpát-medencei magyarság találkozója a vendégek és a fogadó települések közti testvérkapcsolatok erősödésére is alkalmat ad. PÉCS Másfél hétig pécsi, pécsváradi, szigetvári, sombereki, siklósi helyszíneken több kiállítást és koncertet rendez a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, s a pécsi székhelyű Határon Túli Magyarságért Alapítvány. A fesztiválra érkező ausztriai, ungvári, felvidéki, szlovéniai, horvátországi és erdélyi együtteseket Boda, Kisdobsza, Kozármisleny, Pel- lérd, Sellye, Somberek, Bicsérd és Mindszentgodisa látja vendégül. Kiemelkedik a programok közül a ma zajló, már szokásos médiatalálkozó, idén pedig, 20-án és 21-én először lesz tanácskozás a magyarság építészeti hagyományairól, kolozsvári, grazi egyetemek, és a JPTE PMMF oktatóival, illetve marosvásárhelyi, aradi, kassai, zentai szakemberekkel, s a Dél-dunántúli Területi Építész- kamara tagjaival. A szervezők nevében Páll Lajos elmondta, hogy a határon túliakkal való együttműködés nem kampányjellegű, hiszen az alapítvány folyamatosan segíti a kinti fiatalok anyaországbeli felsőoktatási tanulmányait, rendszeresek a látogatások. Több baranyai településen is élő kapcsolatok születtek, így Somberekén például, ahol Dombai Gyula polgármester (kis képünkön) kiemelte: a kitelepített németek, s az ideköltöztetett felvidékiek miatt magától adódott a testvérfalvakkal való kapcsolatkeresés. Az identitáserősítés és a hasonló mezőgazdasági jellegű tapasztalatok cseréje mellett keresztény, karitatív segítséget is kaptak már, ám sem üzleti téren, sem a falusi turizmust illetően nem történt előrelépés. A barátságok és kultúra szerepe mégis fontos Kovács Győző bodai polgármester szerint, hiszen így érhető el a határok nélküli Európa álma. Hodnik I. Gy. Borral és kaláccsal várták a megnyitó vendégeit fotó: laufer László
