Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-17 / 255. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. szeptember 17., péntek Hírcsatorna Pécsett megkoszorúzták tegnap az I. román-magyar polgármester találkozó résztvevői a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Ün­nepi megemlékezést az aradi Román-Magyar Ba­ráti Társaság elnöke, Czuc- zuruzán Ilona mondott. A román vendégeket fogadták Pécs és Baranya vezetői is. (gy) Kékesden már megvá­lasztották a bírót, bírónét és a kisbírót a hétvégi ha- gyományfelidőző szüreti vígság idejére. Hogy az eseményeket az elődök szo­kásainak megfelelően ele­venítsék fel, tehát Mező Zsolt, Borgya Renáta és Gyenis József felelnek. A felvonulásban menettáncot adva Erzsébet, Szellő és Ká- toly ifjai is részt vesznek. Keresztesposztánál a lakók illegális veszélyes hulladéklerakóra bukkan­tak. Számlákat is felfedez­tek, amelyek szerint egy pé­csi cégtől származnak a ve­szélyes anyagok. Krasznai Miklós ipari melléktermé­keket elszállító vállalkozó értesítette a környezetvé­delmi hatóságot. (cs) Egy dunaszekcsői gazda megengedte, hogy a Vár­hegyen lévő három telkén római és kelta emlékek után kutathassanak az archeoló­gusok. A területet önkéntes járőrszolgálat védi, hogy tá- •vol tartsák a fémkeresőkkel kontárkodó zugásókat, (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 262 cm, apadó, 19,3, Őrtilos 8 cm, apadó, 15,6, Barcs 96 cm, áradó, 17,4, Drávaszabolcs 213 cm, áradó, 15,0 fok. A körzeti tévé műsora MTV 1. 13.00-13.50. „SÉ­TATÉR”. Hogyan süssünk rétest? A mesztegnyői rétes­sütő verseny győztese. Is­mét fellép a Spirituálé együttes Pécsett. Miért jó pécsinek lenni? Körkérdés. Az ünnepek, kulturális ren­dezvények feszültségoldó szerepéről dr. Koltai Mária pszichiáter. Népek, nemze­tek napjai a Pécsi Napokon. A tavalyi szépségkirálynő vágyai, tervei. Bluesklub és a fellépő PMO. Az adás te­lefonszáma: 06-80-210-224. Szerkesztő: Hárságyi Mar­git. Műsorvezető: Petz Margó, Élő Gábor. Majd’ százmilliót költött lakásotthonok létesítésére a megyei önkormányzat Kétezer fiatal - szülő nélkül A gyermekvédelmi törvény értelmében 2002 végéig a zsúfolt gyermekintézményekben élőket családiasabb otthonokba kell költöztetni. Baranyában már 1996-ban, a törvény megszületése előtt megkezdődött az intézményrendszer átalakítása, a beru­házások nagy része idén befejeződött. BARANYAI KÖRKÉP A megyében jelenleg közel kétezer fiatalkorú részesül gyermekvédelmi szakellátás­ban. Számuk évről évre nő an­nak ellenére, hogy - a törvény értelmében - anyagi okok miatt nem szabad kiemelni a gyerme­ket családjából. 1997-ben több mint huszonháromezer veszé­lyeztetett kiskorút regisztráltak, ebből több mint húszezer volt az anyagi okok miatt veszélyez­tetettek száma.-A nevelésbe vett gyermek számára - nevelőszülőnél vagy családias intézményben - az otthont nyújtó ellátás biztosí­tása a megyei önkormányzat feladata. Baranya az országban elsőként kezdte meg a gyer­mekvédelmi intézményrend­szer kötelező átalakítását. A minisztériumhoz benyújtott pá­lyázatok többsége - a többi megyével ellentétben - sikeres volt. Az átalakítás tapasztalatai­ról a szeptemberi közgyűlésen számolunk be - mondta Pörös Béla (képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke. A törvény megszületése előtt a pécsi Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet mellett a csertői, bükkösdi és bakócai kastélyok­ban működtek nevelőotthonok. Ezeket az intézményeket a me­gyei önkormányzat megszün­tette. Helyette családi házakban és lakásokban helyezték el a fiatalokat, ahol lényegesen jobb körülményeket teremtettek számukra.- Jelenleg Szigetváron, Komlón, Szentlőrincen, Sely- lyén, Pécsett, Berkesden, Maj- son és Bogádon működnek la­kásotthonok. A fiatal felnőttek számára négy pécsi és egy komlói lakásban tették lehetővé az utógondozást. A helyi lakos­ság mindenütt rövid idő alatt befogadta a fiatalokat, letelepe­désük ellen sehol nem tiltakoz­tak. Ez elsősorban az ottani szakemberek gondos előkészítő munkájának köszönhető - mondta Koch József, a nép­jóléti iroda fő­tanácsosa. A beruházások kilencvenhá- rommillió fo­rintba kerül­tek, ebből több mint hatvanegymilliót minisztériumi pályázatokkal nyert az önkor­mányzat. A felszabadult kasté­lyokat a közeljövőben értékesí­tik. Az ombudsman legutóbbi vizsgálatai kimutatták, hogy sú­lyosan sérülnek a gyermekinté­zetekben élők alkotmányos jo­gai. A helyzet javítása érdeké­ben dr. Polt Péter, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sának általános helyettese a szakminisztériumhoz intézett ajánlásában a törvény módosí­tását kezdeményezte. Az egyez­tetések folyamatban vannak. A nevelőszülői szolgálat bő­vítése lenne az ideális megol­dás, hiszen a nevelés családi környezetben a leghatéko­nyabb. Ezenkívül anyagi szem­pontból is jobban megérné, mint az intézmények működte­tése. Baranyában jelenleg öt­száz gyermek él nevelőszülők­nél. A gondozottak számának csökkentéséhez a helyi önkor­mányzatok nagyban hozzájá­rulhatnának. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartása - ami a megelőzésben fontos szerepet tölthetne be - a gyermekvé­delmi törvény értelmében min­den településen kötelező. A megyében több mint ötven he­lyen a hatályba lépés óta eltelt két év sem volt elegendő ennek megvalósítására. A működő szolgálatok - pénz hiányában - nagyon rossz körülmények kö­zött dolgoznak. « Wald Kata Az ősrégi tévék megnémultak Néhány napja Baranyában is új hangnormával fogható a Ma­gyar Televízió 1-es csatornája. Az átállás miatt egyes régi tí­pusú fekete-fehér készülékeken a csatorna adásai csak hang nélkül nézhetők. PÉCS Ez év végéig - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium 1998-as rendelete értel­mében - az MTV 1 országos földi hálózatának adóin át kell állni az EU-szabványnak meg­felelő hangnormára.- Az újítás a szolgáltatás bő­vülését és színvonalának emel­kedését eredményezi. Hazánk­ban létrejön ugyanis az első földi hálózat, ami képes lesz sztereóhang kibocsátására - mondta Kalotai János, a Pécsi Televízióállomás vezetője. A nézők döntő többsége semmit nem vett észre a változ­tatásból, mert a legtöbb készü­lék automatikusan vált az új normára. Egyes nagyon régi - például Junoszty - fekete-fehér készülékek azonban a váltás óta hang nélkül sugározzák az 1-es csatorna műsorát. Ezek a tele­víziók csak öt-hatezer forintos átalakítással tehetők alkalmassá az új hang vételére. A szakem­berek szerint az ilyen készülé­kek száma ma már csak néhány százra tehető, döntő többségü­ket már a kereskedelmi televí­ziók beindulásakor átalakítot­ták. Gond lehet a drága, bonyo­lult televíziókkal is, ebben az esetben azonban szerelő nélkül is megoldható a probléma. Ezeknél a tévéknél a hangnor­mát csatornánként lehet beállí­tani, a használati utasítás alap­ján a műveletet laikusok is el tudják végezni. W. K. Vizsgára kötelezett buszvezetők BARANYAI KÖRKÉP Egy nemrégiben elkészült törvényjavaslat szerint a jö­vőben időszakonként köte­lezővé tennék az autóbusz- vezetők vizsgáját. A szak- szervezet máris tiltakozik az igen költséges és szerintük felesleges felmérés ellen. Az autóbuszvetők nem érte­nek egyet a közlekedési tárca nemrégiben elkészített mun­kaanyagában leírtakkal, amelyben a buszsofőröket öt­évenként tanfolyamok elvég­zésére, valamint vizsga letéte­lére köteleznék. A havi 60 ezer forintos átlagkeresetért dolgozó sofőrök leginkább azért berzenkednek a terve­zett módosítás ellen, mert a tanfolyam- és vizsgadíj a hí­rek szerint több mint tízezer forint lenne, s a legtöbb busz­vezetőt foglalkoztató vállal­kozás (például a Volán Rt.) ezt a költséget nem akarja át­vállalni. Dr. Kelemenné dr. Konkoly Thege Mária (ké­pünkön), a Pannon Volán Rt. szakszervezeti elnöke szerint a hivatásos gépkocsivezetők mind vezetési, mind a közleke­déstechnikai ismeretekben „otthon” vannak. Ráadásul ná­luk meghatározott időközön­ként valamennyi gépkocsive­zető pályaalkalmassági vizsgán megy keresztül. Itt azt mérik fel, hogy az illető megfe- lel-e az ilyen nagy felelős­séggel járó munkára. Weidinger Antal, a Köz­lekedési Fel­ügyelet me­gyei igazgatója viszont úgy vélekedik, hogy a pályaal­kalmassági vizsgálat egyálta­lán nem pótolja a tervezett tanfolyamokon szerzett isme­reteket. A pszichológiai felmé­rés ugyanis elsősorban arra koncentrál: a buszvezető lelki habitusa megfelel-e az óriási fe­lelősség okozta megterhelés­nek. Az igazgató egyetért azzal a törekvéssel, hogy időnként nem árt a megváltozott körül­ményekhez igazítani a szaktu­dást. Példaként megemlíti, hogy a közúti járműveken az utóbbi években a gyártók olyan technikai megoldásokat alkal­maznak, amelyek új vezetési stílus kialakítást igénylik. B. G. Kényelmesebben az iskolába SZIGETVÁR-ZSIBÓT Januárban kísérleti jelleg­gel indították reggelente a zsibóti gyerekeket a városba vivő iskolabuszt. Bevált, így az új tanévben is közlekedik a tanítási napokon.- A Pannon Volánnal sikerült megegyeznünk, a zsibóti és a szőlőhegyi, a turbéki 35 isko­lás és 10-15 óvodás kényel­méért a részönkormányzatunk vállalja a negyedévenként fi­zetendő 112 ezer forintot - újságolja Viljovácz Józsefié, a Szigetvár-Zsibót-Becefa ré­szönkormányzat vezetője. Tíz-tizenkét éve még nem volt a településnek ilyen gondja, mert annyi volt a be­járó a város üzemeibe, hogy a gyerekek is nem túl korán in­dulva elérhették a becsönge- tést. A munkahelyek meg­szűntével alaposan megcsap­pant az utaslétszám, maradt a 6.40 órakor induló és Sziget­várra 7 órakor érkező járat. Nem kevés pénzt áldoz a részönkormányzat negyed­évente. De ennyit megér. A gyerekek reggelente tovább alhatnak. A 7.10-kor induló járat 7.30 órára viszi be az is­kolákba, óvodákba igyekvő­ket és a felnőtteket Sziget­várra. B. M. L. I I Viszik és váljék a kukoricát SZENTLŐRINC A város szélén lévő közrak­tárból naponta 6-8 kami­onnyit szállítanak el az ál­lami tartalékként betárolt tavalyi kukoricából. Kell a hely az idei termésnek. A fedett tárolóiban 21 ezer tonna terményt képes befo­gadni a szentlőrinci közraktár. Deinkmajer Ferenc vezető szerint jelenleg állami tarta­lékként 10 ezer tonna kukori­cát és 950 tonna búzát, to­vábbá bérmunkában 7700 tonna repcét tárolnak, és más terményt is fogadhatnak. Várják a baranyai gazdák­nak a me: ú földművelődési hivatalnál Dejelentett és enge­délyezett mennyiségű kukori­cáját, ami után garantált árat fizet az állam. Idén hektáron­ként búzából 2,4, kukoricából 3,2 tonna a kvóta. B. M. L. Egy vállalkozás kockázatai SIKLÓS A képviselő-testület határo­zata értelmében a város vál­lalkozási formában üzemel­teti a helyi filmszínházat, a szerződést a minap írták alá. A szerződéses üzemeltetés október 1-jén lép életbe, így a városi mozi - túl azon, hogy Harkány teljesen új és kor­szerű mozgófilmszínház épí­tését vette tervbe - életben maradására némi esély mu­tatkozik. A szerződésre cseppnyi árnyékot vet az a tény, hogy a mozi hátsó részében három önkormányzati lakás is talál­ható, melyek közül az egyik­ben olyan család él, amely nehezen tűri a mozi sajátos környezetét. A lakók néha festékkel öntik le a betérő nézőket, néha - ittas állapot­ban - pedig a fejsze is előke­rül. A mozilátogatók nem épp a legnagyobb tetszést nyilvánítják a tapasztaltak miatt, holott - mint elmond­ták szívesen járnak a film­színházba. A polgármesteri hivatalban megtudtuk, a család nőtagja még 1996-ban szerzett jogot a lakásra, ugyanis az előző bér­leménye szanálás miatt meg­szűnt. A mostani lakásból tör­ténő elhelyezésükről a város a jelenlegi helyzetben nem tud gondoskodni. A vállalkozói szerződésben egyébként az önkormányzati lakásokról nem esik szó. K. J. A csak érettségivel rendelkezőknek nehezebben találnak munkát Kereslet és kínálat nincs összhangban Közel hétszáz nyilvántartott, illetve nem nyilvántartott mun­kanélkülivel vették fel a kapcsolatot Pécsett és Mohácson az Újra dolgozom program munkatársai öt hónap alatt, s közülük több mint százötvennek sikerült is munkát találniuk. PÉCS- A csak érettségivel rendelke­zőket a legnehezebb elhelyezni, a segéd- ,illetve betanított munkát is vállalókat pedig a legkönnyebb - mondják a Dél­dunántúli Regionális Forrás- központ által tavasszal beindí­tott Újra dolgozom program munkatársai. A programba fel­vettek jelentős hányada már több mint egy éve munkanél­küli, többségük legmagasabb végzettsége nyolc általános vagy szak­munkás- képző. Nóránt Szilvia prog­ramasszisz­tens (képün­kön) úgy látja, Pécsett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat nincs összhangban. Viszonylag sok a szabad álláshely, ám a munkanélküliek egy részének elhelyezkedési tervei meglehe­tősen irreálisak. Sokaknak azért nehéz a munkába állás, mert megvan ugyan a képzettségük, viszont alig van tapasztalatuk. A program munkatársai sze­rint van olyan, akinek egy kis lökés elég ahhoz - ami tulaj­donképpen a cél -, hogy önál­lóan intézze ügyeit, saját ke­zébe vegye a sorsát, másokkal viszont hónapokig kell foglal­kozni ahhoz, hogy valahova be tudják ajánlani. Öt hónap alatt közel hétszá- zan kerültek kapcsolatba a programmal, közülük több mint százötvenet sikerült is elhe­lyezni.-Most fogjuk felmérni - mondja Nóránt Szilvia -, hogy a másfél száz kiközvetített kö­zül hányán maradtak ott az adott munkahelyen. A munkál­tatóknak egyébként megéri fel­venni a kapcsolatot az Újra dolgozom-mal, hiszen sokszor jelentős költséggel jár megta­lálniuk a megfelelő embert, és egy esetleges megalapozatlan döntés anyagi és erkölcsi vesz­teséget okozhat mindkét fél számára. Uránvárosból és Kertváros­ból nem nagyon jönnek be az emberek a Szent István téri központba, ezért a program ve­zetői azt tervezik, hogy idővel több bázishelyet is kialakítanak majd szerte a városban. Elkép­zelhető, hogy Mohács után rö­videsen Siklóson is kiadják a jel­szót: „Újra dolgozom.” N. F.

Next

/
Thumbnails
Contents