Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-14 / 252. szám
2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 14., kedd Ismét felrobbantottak egy lakóházat Moszkvában A csecsen vezér tagadja a merényletet A földdel vált egyenlővé a fölrobbantott moszkvai lakóház fotó: feb/reuters Borisz Jelcin szerint: „a gonosztevők újabb, vészterhes kihívást intéztek hozzánk, de a terroristák nem tudják megfélemlíteni Oroszország népét”. Az orosz elnök a hétfői moszkvai merénylet miatt a Kremlben tartott válságtanácskozáson 24 órát adott a moszkvai hatóságoknak, így Jurij Luzskov polgármesternek arra, hogy az összes moszkvai lakóház pincéit, alagsorait, padlásait és más közös helyiségeit átvizsgálják. Ehhez a szövetségi hatóságok minden segítséget megadnak, újabb rendőri erőket vezényelnek a fővárosba. Ugyancsak 24 órát adott az orosz elnök a fokozott biztonsági intézkedések bevezetésére nemcsak Moszkvában, hanem a nagyobb városokban is. Az óvintézkedések során a forgalmasabb helyeket, így a repülőtereket, a pályaudvarokat, a piacokat és más közterületeket a rendőrség folyamatosan ellenőrizni fogja. Jelcin gyáva akciónak minősítette az ártatlan emberek elleni merényletet, egyben figyelmeztetett arra, hogy a hatóságoknak törvényes keretek között kell maradniuk, nem szabad megengedni, hogy elmérgesedjék a nemzeti viszály. Úgy vélte, hogy a moszkvai merényletsorozat célja éppen a nemzetek közötti ellentét szítása, a hatalom megingatása és az anarchia, a rendkívüli állapot meghirdetésének kierőszakolása. Mindent meg kell tenni a pánik megelőzése és az emberek megnyugtatása, biztonságuk szavatolása érdekében - mondta Jelcin. Mint ismeretes, Moszkvában hétfő hajnalban újabb lakóházat rombolt porig egy robbanás. A merénylet helyi idő szerint röviddel hajnali öt után következett be Moszkva déli részén, a Kasira felé vezető úton. A detonáció következtében a földdel vált egyenlővé a nyolcemeletes téglaház. A mentőalakulatok reggelre tucatnyi halottat emeltek ki a romok alól, s két embert élve sikerült kimenteni. Szemtanúk szerint hatalmas a pusztítás, több száz méteres körzetben a környező házak ablakai betörtek, s több másik épület is károsodott. A látvány kísértetiesen emlékeztet a négy nappal ezelőtti moszkvai robbantáshoz, amelyben 95 ember vesztette életét. A hétfőn elpusztított ház első szintjén ugyancsak üzlethelyiségek voltak, többek között egy bútorbolt. Vlagyimir Putyin kormányfő, aki az új-zélandi APEC-csúcs- ról már visszaindult Moszkvába, orosz újságíróknak úgy nyilatkozott: ha beigazolódik az összefüggés a dagesztáni ösz- szetűzések és a moszkvai merényletek között, akkor „az orosz kormány agressziónak fogja értékelni, és jogot formál arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel visszaverje azt”. Az Állami Duma vezetése hétfőn úgy döntött, hogy a keddi ülésre meghívják Jelcin államfőt, Putyin kormányfőt és a fegyveres testületeket irányító tárcák vezetőit. Genna- gyij Zjuganov, az alsóházi kommunista frakció vezetője bejelentette: rendkívüli ülést kezdeményeznek a Moszkvában és az Észak-Kaukázusban kialakult súlyos helyzet megvitatására, s a felsőházat is rendkívüli tanácskozás megtartására szólitják fel. Sámil Bászájev, az egyik leg- hírhedtebb szélsőséges csecsen csapatparancsnok tagadta, hogy az ő embereinek közük lenne a moszkvai robbantásos merényletekhez. Bászájev kijelentette, hogy sem az ő, sem Hattab parancsnok emberei, sem pedig a dagesztáni muzulmán harcosok nem követtek el merényletet Moszkvában vagy Bujnakszkban. Hattab Cse- csenföldre költözött jordániai szélsőséges, aki a dagesztáni harcokat vezette e hónapban. Bujnakszkban szeptember 4-én 64 embert ölt meg egy robbanás egy katonai lakótelepen. A Moszkvába tartó amerikai védelmi miniszter élesen elítélte a hétfői merényletet, és felajánlotta Oroszországnak az Egyesült Államok támogatását a terrorizmus elleni küzdelemben. William Cohen a vele utazó tudósítóknak nyilatkozott. A robbantást egyértelműen „ártatlan polgárok elleni terrorista cselekedetnek” minősítette. Kijelentette, hogy az semmivel sem indokolható, és hozzátette, hogy „az Egyesült Államok minden lehetséges módon együtt akar működni Moszkvával a terrorizmus ellen”. Hírháttér Keserű szájízzel Aligha jelenthetett meglepetést a nyugatnémet kormányzópárt számára a vasárnapi, tiiringiai választások kimenetele. Az SPD háza táján nyilván fel voltak készülve a visszaesésre, figyelmeztető jel lehetett már a múltkori, Brandenburgban elszenvedett kudarc is, ez azonban aligha tüntette el a berlini illetékesek keserű szájízét. Schröder kancellár és csapata ismételten megállapíthatta: a következetesen hirdetett takarékossági csomagterv a közvélemény szemében visszaveti a kabinet népszerűségét. A mostani fiaskót, az ellenzéki CDU diadalát azonban még egy tényező motiválja: nevezetesen a választás helyszíne. A kancellár tanácsadói úgy vélték, hogy a hajdani NDK-hoz tartozó Türingiában egy baloldali kormány nagyobb esélyekkel indulhat, mint a nyugati tartományokban, ám ez a feltételezés nem vált be. Sőt éreztették hatásukat azok a fejlettségbeli eltérések is, amelyek máig megfigyelhetők némethonban. A munkanélküliség például, amelyet a nyugati országrészben már jó ideje 10 százalék alá tornáztak, keleten még ma is 15 százalék felett jár. A nagy kérdés mindezek ismertében csupán az: meddig tarthat még a sorozat? Schröderéknek ezen az őszön hét tartományi voksolás kihívásával kell szembenézniük, s ha az eddigi tapasztalatokat vesszük alapul, sok sikerélményben nem reménykedhetnek. Szondy Gábor A tartós békéért Szíria és Kuvait is tárgyalna Izraellel A palesztinok 85 százaléka tartaná helyesnek, hogy népszavazás döntsön az Izraellel kötendő, tartós békét szolgáló tárgyalások eredményéről. Egy palesztin közvélemény-kutató az elmúlt héten megkötött sarm es-sejki megállapodásnak megfelelően az erezi ellenőrző- pontnál megtartandó újabb tárgyalások alkalmából kérdezte meg az embereket. A forduló témája a palesztin területek - beleértve Jeruzsálem - végső jogállásának a tisztázása. A fölmérés szerint a palesztinok kétharmada pártolja a békefolyamatot, és csak egynegyedük gondolja úgy, hogy a Wye Plantationben kidolgozott terv kiegészítését Izrael nem fogja betartani, ezért inkább a fegyveres harcok folytatása mellett száll síkra. Az izraeli hatóságok hétfőn 0 órától feloldották azt a zárlatot, amelyet négy nappal korábban rendeltek el a zsidó újév péntektől vasárnapig tartó ünnepségei idejére, eltorlaszolva így az izraeli területeket a palesztinok előtt. Az általános zárlat Júdeá- ra és Szamáriára (a Jordán nyugati partvidékére), valamint a Gáza-övezetre vonatkozott. II. Abdalláh jordániai király kijelentette, hogy „két héten vagy egy hónapon belül” felújulnak Szíria és Libanon Izraellel folytatott béketárgyalásai, s ezt alátámasztani látszik egy izraeli lapjelentés, amely szerint az izraeli hadsereg már a Golán-fennsík kiürítését gyakorolja. Hírek röviden Az Európai Unió és Törökország Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben újjáépítési segélyről és makrogazdasági kölcsönről döntöttek a földrengést szenvedett és a tagjelöltség felé tartó Törökországnak. Az augusztusi földrengés után az Unió és Ankara régóta feszült viszonya enyhülni kezdett. Szeptember eleji találkozójukon a miniszterek megszellőztették, hogy a kormányfők decemberi értekezletén döntenek majd Törökország tagjelöltté nyilvánításáról. Újabb erős földrengés rázta meg hétfő délután, magyar idő szerint 2 órakor Törökország nyugati részét, nagyjából ugyanazt a területet, amelyet augusztus Í7-én. Az első adatok alapján a földmozgás 5,8-as erősségű volt a Richter- skála szerint. Milosevics nem mond le Még ebben az évben döntésre akarja vinni a Milosevics-rendszer elleni küzdelmet Zoran Djindjics, a jugoszláviai ellenzék egyik vezetője. A Demokrata Párt vezetője bejelentette: szeptember 21-én ellenzéki tiltakozó akciósorozat indul Jugoszláviában, amelyben nincs helye kompromisszumnak. A bejelentés hallatán Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ismételten egyértelművé tette: nem hajlandó önként távozni posztjáról. Megnyirbálnák Havel hatáskörét Václav Havel cseh államfő már a jövő tavasszal, három évvel megbízatásának lejárta előtt elveszítheti jogkörének jelentős részét, mert a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt megegyezett az alkotmány módosításában. A legfontosabb változás az lenne, hogy az elnök a parlamenti választásokat követően ezentúl nem saját belátása szerint bízhatna meg valakit a kormányalakítással, hanem kötelezően a legtöbb szavazatot kapott párt képviselőjét kellene jelölnie. Rossz az élelmiszerek minősége A kárpátaljai megyei fogyasztóvédelmi főosztály hétfőn Úngváron nyilvánosságra hozott adatai szerint a megyében forgalmazott élelmiszerek egynegyede rossz minőségű. A főosztály élelmiszervegyészeti laboratóriuma az idei első félévben átfogó vizsgálatba kezdett annak megállapítására, mennyire felelnek meg az üzletekben és piacokon forgalmazott élelmiszerek a hivatalos minőségi követelményeknek. Több az illegális bevándorló Ausztriában az év első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 138,4 százalékkal, 24405 főre emelkedett az illegálisan az országba érkezettek száma - jelentette be Karl Schlögl belügyminiszter. Magyarországról az illegális határátlépők 21,75 százaléka érkezett, ami még mindig messze a legmagasabb arány, de nagy javulást jelent ahhoz képest, hogy korábban csaknem a fele jött a magyar határon. Az ENSZ is beavatkozik Nemzetközi erők tartanak Kelet-Timorra Az Egyesült Államok hétfőn megerősítette, hogy kész néhány száz katonával logisztikai támogatást nyújtani a kelet-timori ENSZ-bé- kefenntartó missziónak, de nem kíván harcoló egységeket küldeni a véres események helyszínére. Az amerikai elnökkel való auck- landi találkozója után Jósé Ramos-Horta Nobel-békedíjas kelet-timori ellenzéki vezető jelezte: kifejtette Clintonnak, mennyire fontos lenne amerikai katonák jelenléte a helyszínen. Ramos-Horta reményét fejezte ki, hogy 24 órán belül légi úton megkezdődhet a menekülteknek szánt gyorssegélycsomagok ledobása. Ramos-Horta olyan „béketeremtő” többnemzetiségű haderő gyors kiküldését sürgette ENSZlobogó alatt, amelyet azonnal cselekedni képes, önként jelentkező államok állítanak ki, jelesül Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Államok. Ezeket a csapatokat aztán a békefenntartó lépcsőben mások válthatnák föl, például malajziai, Fülöp-szigete- ki, thaiföldi katonák. Ramos- Horta egyébként jelezte, hogy Clinton elfogadta Kelet-Timorra szóló meghívását, mihelyt a béke helyreáll. „Indonézia nem határozhatja meg a Kelet-Timorra vezénylen- dő nemzetközi békefenntartó erők jellegét” - szögezte le hétfőn Aucklandben Bili Clinton, aki egyben üdvözölte Jusuf Habibie indonéz államfő bejelentését arról, hogy Jakarta hozzájárul a kéksapkások közreműködéséhez. Agyvelőgyulladás-járvány New Yorkban. Rudolph Guiliani főpolgármester egy térképen mutatja a legveszélyeztetettebb városrészeket: Brooklynt, Queenst, Bronxot és Staten Islandet. A mind sűrűbben előforduló betegséget azok a fertőzött szúnyogok okozzák, amelyeket egy repülőgép hurcolt be. fotó: feb/reuters Melyik Washington ölelte Venust? Nem volt fából George Washington (1732-1799), az Egyesült Államok első és második elnöke (1789-1797). Ezt igyekeznek mostanában bebizonyítani egy valamikori rabszolganő kései leszármazottai. Amerika-szerte ismert a legenda: az egykori elnöknek - Washingtonnak - a szeretőjétől „balkézről” született egy fia, név szerint West Ford, akit az elnöki família mindvégig családtagként kezelt. (Tavaly novemberben egyébként egy másik elnökről, Thomas Jejfersonról is kiderítették DNS-vizsgálattal, hogy anyává tette rabszolganőjét, Sally Hemingsel.) West Ford unokája adta tovább annak idején anyja - Venus - és George Washington románcának történetét, majd a további leszármazottak - például Linda Bryant - is tudomást szereztek a történtekről. Eszerint a későbbi elnök 1784 áprilisában egy családtagja temetésére utazott, ott ismerte meg Venust. Bryant és néhány rokona most azt szeretné elérni, hogy a Jefferson-ügy- höz hasonlóan DNS-vizsgálat derítse ki az igazságot. Akadnak ugyanis történészek, akik valószínűtlennek tartják a legendát, mondván: a nemzésképtelen Washingtonnak nem született gyereke a feleségétől, tehát nem lehetett a szeretőjétől sem. Ha a DNS-próbák egyezést mutatnak is ki, akkor is csak az bizonyítható, hogy West Ford rokonságban állt Washing- tonékkal, viszont apja nem okvetlenül volt a legendás elnök. Történészek egyébként is kétségbe vonják, hogy az arculatára oly kényes Washington valaha is ágyába vitt volna egy rabszolgalányt. Igaz, Jefferson esetében is sokáig éppen az imázsféltés volt a „kizáró ok”, mígnem bebizonyosodott az ellenkezője. Washington-szakértők nem zárják ki, hogy West Ford apja az elnöki család valamelyik bővérű tagja volt. Könnyen lehet, hogy a szép Venust éppen valamelyik legénykorú unokaöcs tette magáévá. West Ford feltűnően világos bőrű néger volt, ami arra utal, hogy az apja fehér lehetett. Washington sógornője, Hannah külön rendelkezett végakaratában a fiú tanittatásáról és felszabadításáról. Legidősebb fia, Bushrod sem feledkezett el a fiatalemberről, magához vette, asztalosként foglalkoztatta, földet ajándékozott neki. (kulcsár)
