Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-14 / 252. szám

1999. szeptember 14., kedd Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Névtelen feljelentés elmaradt haszon miatt Még tart a vizsgálat Még tart a fegyelmi vizsgálat Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park felfüggesztett igazgatójának ügyében, annyi vi­szont megállapítható, hogy ed­dig nem került elő dokumentáció az ingyenesen művelésbe adott 10 ezer hektárnyi földterület hasznáról - jelentette be hétfőn Vass Nándor, a Környezetvédel­mi Minisztérium helyettes állam­titkára. A zöldtárca képviselője el­mondta: a fegyelmi eljárás alapjául egy állampolgári levél szolgált, amelyet augusztus kö­zepén kapott meg a Környezet- védelmi Minisztérium. A levél­hez mellékelt számítás szerint az elmaradt haszon értéke mintegy egymilliárd forint. A helyszíni tájékozódás alapján a miniszter szeptember elsején találkozóra hívta a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóját, amelyen Aradi Csaba nem tu­dott részt venni. Ezt követően rendelkezett úgy, hogy a köz- igazgatási államtitkár fegyelmi vizsgálatot inditson ellene. A számítást nem ellenőrizték, de a bejelentés alapján indokolt­nak látszott elrendelni a fegyel­mi vizsgálatot. Aradi Csaba szeptember 2-án személyesen vette át a fegyelmi eljárás kez­deményezéséről szóló határo­zatot „közszolgálati jogvi­szonyból eredő kötelezettség vétkes megsértése miatt” in­doklással. Az államtitkár elmondta: ed­dig nem találtak dokumentá­ciókat arra, hogy a parknak in­gyenesen használatba adott 10 ezer hektárnyi földterületet mi­ként hasznosította. A nemzeti park késve készítette el a ter­mészetvédelmi értékek a meg­óvását garantáló, a földhaszná­lóknak szóló kezelési szabály­zatot. A térségben mintegy 200 vadásztársaság működik, de a vadásztatási bevételekről sem találtak adatokat a nyil­vántartásban, mindössze egyetlen vadásztársaság fi­zetett be egymillió forint körü­li összeget. Az erdőgazdálko­dási szerződéseket rendben találták. Az ügyben szerdán fejeződik be a vizsgálat, újabb informá­ciókkal akkor szolgál majd a minisztérium. A helyettes ál­lamtitkár végezetül közölte: a vizsgálat elrendelése kötelessé­ge volt a miniszternek, bármely másik tárca vezetője is így járt volna el.- ug ­Bárók, hercegek, grófok Ha Csapody Miklós MDF-es honatya javaslata megnyeri a képviselők többségének tetszé­sét, akkor a történelmi címek- rangok tulajdonosai törvényesen használhatják nevük előtt a bá­ró, a gróf vagy a herceg megjelö­lést is. A főnemesi címek enge­délyezéséről a névhasználat kér­désében amúgy is illetékes Bel­ügyminisztérium döntene a ké­relmező által benyújtott igazolá­sok, kutyabőrök alapján. Az 1947. évi IV. törvény törölte el a nemesi címek használatát, bár szankcióval nem fenyegette azt, aki ennek ellenére így írta le nevét. A Magyar Történelmi Családok Egyesülete mégis úgy gondolta, hogy kezdeményezi: törvény biztosítsa a nemesi ha­gyományokkal rendelkező tör­ténelmi családok leszármazot- tainak, hogy teljes nevüket - a bárói, a grófi vagy a hercegi címmel együtt - használhas­sák. Kezdeményezésüknek megnyerték Csapody Miklóst, aki egyelőre csupán saját frak­ciója támogatását tudhatja ma­ga mögött. A képviselő a Ferenczy Europress kérdésére elmondta: nem kíván koalíciós feszültsé­get kelteni kezdeményezésével, és avval is tisztában van, hogy a költségvetési viták közepette, a zsúfolt őszi program során nem a nemesi rangok visszaál­lítása áll majd a képviselői vi­ták középpontjában. Mint ki­fejtette, először azt szeretné felmérni, melyik párt állna kez­deményezése mellé, s a reagálá­sok alapján dönti majd el, hiva­talossá teszi-e az 1947-es tör­vény megváltoztatását célzó ja­vaslatát vagy nem. Az első ellenzők egyike Túri- Kovács Béla kisgazda képviselő, aki egyelőre csupán a saját nevé­ben utasítja el az ötletet. „Nem időszerű, egyben történelmiet­len a kezdeményezés”, fogalma­zott. Véleménye szerint a neme­si címek használatának megen­gedése szükségtelenül megosz­taná a társadalmat, az amúgy is sajnálatosan jelen lévő urbánus­népi ellentétet egy születési elő­jogon alapuló feszültség is tetéz­né. Ráadásul Magyarországon túl sokáig volt jelen a feudális maradvány, amelynek kárát az ország nagyon is megszenvedte. A mai, magát polgárinak valló kormánynak aligha a nemesi cí­mek, rangok visszaállításával kellene foglalkoznia - vélekedik Túri-Kovács Béla. Szerinte a névviselés engedélyezése amúgy is kivihetetlen, oktalan, értel­metlen hisztériát váltana ki egyesekből, s ez csupán az ősök kutatásával foglalkozók számlá­ját gyarapítaná. Horváth Magdolna Az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat rövidesen az Országgyűlés napirendjére kerül. Szembeötlő, hogy némely tekintetben szigorúbb, mint az országgyűlési képviselőkre vonatkozó hasonló jogszabály. A tervezetről dr. Bekényi Józsefet, a belügyi tárca illetékesét kérdeztük.- A helyi viszonyokat ismerve, egy kisebb testületben máskép­pen hatnak bizonyos dolgok, mint a nagyobban. Egy öttagú „csapatban” például egy házas­pár nagyobb erőt képvisel, mint a közel 400 tagú Ország- gyűlésben. Éppen ezért nem célszerű, ha a képviselőtestület tagjai közeli hozzátartozók.- A közéletben összeférhetet­lenségi törvény néven ismert ez a tervezet. E tekintetben is szi­gorúbbak a szabályozók, mint az országgyűlési képviselők esetében?- Mondhatnám igen. Ne le­gyen önkormányzati képviselő, aki hivatásként felügyeleti szervben dolgozik, és hatáskö­rébe olyan ügyek is tartoznak, amelyek az adott település éle­tét befolyásolják. Ezentúl azok az intézményvezetők, közalkal­mazottak, köztisztviselők, akik megbízásukat a képviselőtestü­lettől kapják, nem lehetnek ön- kormányzati képviselők. Tehát sem a helyi orvos, sem az isko­laigazgató vagy helyettese nem választható. Jogos érvek sorol­hatók fel amellett, hogy ezzel a közszereplést vállaló helyi ér­telmiséget zárjuk ki a település vezetőségéből, ám az ellenérv szerint - amely az eddigi viták során győzött - óhatatlan, hogy az illető a saját intézmé­nyének védelmében jelentős előnyöket harcoljon ki, ami egyébként érthető!- Gazdasági összeférhetetlen­ségről is szól a törvény?- Sok önkormányzat bizo­nyos kötelező feladatait vállal­kozási szerződés keretében lát­tatja el. Ezek és az önkormány­zat által alapított vállalatok, gazdasági társaságok meghatá­rozó tisztségviselői lennének kizárva ebből a körből, mert ők önmaguknak szavazhatná­nak meg munkákat. Újdonság az is, hogy a helyi médiák, lap­kiadók, lapterjesztők vezetői sem választhatók. Koós Tamás Elveszett milliárdok nyomában Olyan, a gazdasági bizottságon belüli albizottság felállítását terve­zi Latorcai János, a bizottság elnöke, amely kivizsgálná, hogyan keletkezett 70 milliárd forint hiány a Magyar Nemzeti Bank béc^i leányvállalatánál, a CW Banknál. Surányi György, a jegybank el­nöke még áprilisban tájékoz­tatta a gazdasági bizottságot a CW Banknál bekövetkezett 70 milliárd forintos hiányról. Mi­vel akkor Surányi nem tudott a részletekre válaszolni, megálla­podtak, hogy a későbbiekben az MNB felügyelő-bizottsága ad átfogó tájékoztatást. Latorcai János lapunknak elmondta: a felmerült kérdé­sekre annak ellenére nem kap­tak választ, hogy az MNB a nyár folyamán megküldte éves jelentését, amely a CW Bank­kal kapcsolatos vizsgálatot is tartalmazza. Mégsem világos, hogy mekkora veszteség kelet­kezett pontosan, mekkora cél­tartalék-állománnyal rendelke­zett a CW Bank. Latorcai tisz­tázni szeretné azt is, hogy a jegybank miért csak tavalyi je­lentésében tért ki először ke­reskedelmi bankjainak gazdál­kodására, arra, hogy mennyi veszteséget okoztak az MNB- 4 nek, holott erre a törvény sze­rint 1991-től kötelezve volt. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybank osztalékot fizet a költségvetés számára, ami vi­szont tavaly elmaradt az elő­irányzat mögött - tette hozzá a gazdasági bizottság elnöke. Az albizottság felállítását Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazza. A kormányfő szerint nagyon erős a gyanú, hogy a Horn-kabinet bankkon­szolidációkat fedezett a hiány­zó 70 milliárd forintból, az MNB kereskedelmi bankjainál keletkezett veszteségeket ezzel pótolták. A jegybank elnökének ta­nácsadója szerint nincs össze­függés a két évvel ezelőtti adósságcsere és a nemzeti bank bécsi leányvállalatának konszolidációja között. (sts) Uj védőoltások az iskolákban A most indult tanévben az általános iskola hatodik és nyolcadik osztályosai első ízben kapnak új típusú védőoltásokat a tanintézet­ben. A kisebbek karjába a kanyaró, a mumpsz és a rubeóla ellen injekcióznak kombinált „emlékeztető” vakcinát. Míg a nagyobba­kat a veszélyes hepatitis-B vírussal szemben védik. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ fő­igazgató-helyettes főorvosa la­punknak elmondta, hogy mindkét oltást az iskolaorvosi hálózat adja be térítésmente­sen a gyermekeknek. A vakci­nák kötelezőek, mivel nem­csak az egyén, hanem a közös­ség érdeke is, hogy ne legyen járvány. Bár vannak, akik el­lenállásra, az oltások megtiltá­sára bíztató röpiratokkal „fer­tőzik” a szülőket, a főorvos szerint a lakosság többsége tisztában van a védőoltások je­lentőségével. Szerencsére nem­zedékek nőttek fel úgy, hogy nem szembesültek nagyobb járványokkal, például a Ma­gyarországon régebben pusztí­tó tömeges gyermekbénulás ál­dozataival. Az idei tanév legfőbb újdon­sága a hepatitis-B vírus elleni oltás, amelyre azért van szük­sége a 14 éves korosztálynak, hogy a szexuális élet megkez­dése előtt védelmet kapjon egy rendkívül súlyos következmé­nyekkel járó, nemi úton terje­dő betegséggel szemben. Ez a vírus vér és testváladék útján terjed, és krónikus májgyulla­dást okozhat, amiből rákos el­változás is kialakulhat. Az oltások beadása október­ben kezdődik. A hepatitis-B el­leni vakcinát 3 részletben ad­ják be a gyermekek karjába. Az iskolaorvosok előzőleg mindenkit megvizsgálnak, mert beteg diákot nem olthat­nak. Részükre később, a gyógyulásukat követően pótol­tást szerveznek. Az alkalma­zott vakcina régóta bevált ké­szítmény, amelynek szövőd­ményeitől a járványügyi szak­emberek nem tartanak. Ettől függetlenül, ha a szülők az enyhébb duzzanaton, kisebb fájdalmon vagy a hőemelkedé­sen kívül súlyosabb tüneteket fedeznek fel gyermekükön, for­duljanak orvoshoz. (németh) Hírcsatorna A miniszter álma. Olyan or­szágban szeretnénk élni, amely­ben a polgárok érezhetik, hogy az állam értük dolgozik, ezért a közigazgatás fontos kérdés a magyar kormány számára - mondta Stumpf István az Ál­lamigazgatási Főiskola ünnepé­lyes tanévnyitóján hétfőn. A kancelláriaminiszter ünnepi be­szédében kiemelte: az állam- igazgatás szilárd alapjainak megteremtése az ország egyik legégetőbb feladata. Nem hullarablók. A Magyar- országi Praktizáló Orvosok Szö­vetsége közgyűlésének állásfog­lalása szerint a háziorvosi praxi­sok működtetését sodorja ve­szélybe, és a betegellátás színvo­nalát ronthatja, hogy az OEP - a gyógyszerkassza túllépése mi­att - az év utolsó negyedében el­vonja a teljesítményük után járó díjazás 10 százalékát. Kollai Ba­lázs elnök közöké azt is, hogy a közgyűlés ízléstelennek minősí­tette a háziorvosok „hullarabló­ként” való beállítását. Perben, haragban. Reméljük, hogy még az idén helyreállítha­tó a KDNP törvényes működé­se - jelentette ki Szakolczai György, a „Munkaközösség a Kereszténydemokrata Néppárt törvényességéért” nevű szerve­zet főtitkára. Mint mondta, az 1996-ban és 1997-ben történt szabálytalanságok miatt leg­alább két tucat per indult a KDNP ellen. A jogerőre emel­kedett ítéletek közül eddig egyikben sem a pártnak adott igazat a bíróság. Frankfurti vásár. A volt keleti tömb országai közül elsőként Magyarország a frankfurti könyvvásár díszvendége - hang­súlyozta hétfőn Szegedy- Maszák Mihály irodalomtudós, miniszteri biztos. Az idén 51. al­kalommal megrendezendő szemle a világ legnagyobb és legjelentősebb ilyen jellegű ren­dezvénye, tavaly a látogatók szá­ma elérte a 300 ezret. Az októ­ber 13. és 18. közötti kiállítást magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg. Félsiker. Mind a 11 általuk ke­resett embert megtalálták a ro­mok alatt - sajnos már csak hol­tan - a magyar különleges men­tőszolgálat emberei. Ezt követő­en a csoport, valamint a török- országi mentés során hírnevet szerzett Mancs kutya vasárnap este hazaérkezett Athénból. Elhunyt Bojtor Imre. A nép­dal- és nótaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdem­keresztjével kitüntetett művésze szeptember 20-án lett volna 76 esztendős. A halál vasárnap es­te érte. Temetéséről később in­tézkednek. Visszaszámlálás A kormány Y2k cselekvési programja A 2000-es dátumváltás miatti problémahalmaz (amelyet az angol szakiro­dalom Y2k azaz Year 2 kilo feladatnak nevez) a társadalmak minden szfé­rájában és szülte ugyanazon időtartamban vezethet működési zavarhoz. Ebből kiindulva hozott létre a magyar kormány is cselekvési programot. Ahogy közeledünk az ezredfor­dulóhoz, úgy válik egyre széle­sebb körben ismertté, hogy jó néhány informatikai rendszer nem képes feldolgozni a követke­ző század dátumadatait. Ennek alapvető oka az, hogy takarékos- sági megfontolásokból annak idején az év adatának tárolására csak az utolsó két számot hasz­nálták a dátumban. Ez a számí­tógépeknél kétértelműséghez ve­zet, hiszen nem tudni, melyik századot kell figyelembe venni. Kevéssé közismert azonban a probléma kiterjedtsége és annak következményei - mutat rá a kormányzat cselekvési program­ja. A modern társadalmakban az információtechnológiának már meghatározó szerepe van a szol­gáltatásokban, a pénzügyi rend­szerekben, az iparban, gyakorla­tilag az élet minden területén. A magánszektorban az infor­matikai hiba komoly bajokat okozhat, ha gyártási, termelési folyamataik a „pontos idejű” megrendelésekre épülnek, s azo­kat számítógépes automata prog­ramok vezérlik. A bankoknál és más pénzintézeteknél ma már mindenütt számítógépek dolgoz­zák fel a személyzeti, fizetési és számlázási adatokat. A tranzak­ciók többsége dátumfuggő, az időadatok hibás feldolgozása pénzügyi, jogi következmények­kel járhat, sőt csődbe vihet válla­latokat. A közigazgatásban is nagy mértékű az informatika al­kalmazása. A dátum-feldolgozá­si probléma minden olyan beren­dezésben, készülékben megje­lenhet, amelybe mikroprocesszo­rokat építettek be. (A skála szé­les: mobiltelefon, videokamera, pénztárgép, bélyegzőóra, tűzjel­ző, riasztó, széf, bankkártya-leol­vasó, stb.) Minthogy a kormány köteles­sége a társadalom és a gazdaság működőképességének fenntartá­sa, a kabinet 5 fejezetből álló, mindenre kiterjedő cselekvési programot dolgozott ki, nevesít­ve a feladatokat és a megvalósítá­sért felelős intézményeket, illet­ve személyeket. Jó jel a rosszullét A család asztala Száll a Gólya fészkére Élhetnénk hosszabban Ki lehet önkormányzati képviselő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents