Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-11 / 249. szám

1999. szeptember 11., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 13 Kortárs Magyar Fotográfia ’99 címmel október elejéig Pécs számos pontján várja fotókiállítás az érdeklődőket. Felvételeinkkel ízelítőt kívánunk nyújtani a kiállított anyagból. : Nkxwi.ViC*»'. 1999; Magyarul magyarán Felületesség? Néhány észrevétel az írott és az elhangzó sajtónyelvről. A cím utáni kérdőjel felhívás arra, ki-ki maga döntse el, hogy az ilyesmi felületesség-e vagy valami más. Mostanában sok szó esik történelmünk, művelődéstör­ténetünk nagy alakjairól. (De még mindig nem elég!) Kezd­jük a BolyaiakkaP. A figyel­mes rádióhallgatónak és té­vénézőnek bizonyára feltűnt az a következetlenség, amely a családnév kiejtésé­ben fordul elő. (Elsősorban Németh László Bolyaiak c. drámájának előadásával kapcsolatban.) Ez a sze­mélynév a család szárma­zási helyéről ered. Ez pedig rövid o-val van írva, és ej­teni is rövid o-val kell. Van ugyan bolya szavunk is. Ah­hoz azonban a két matemati­kusnak legfeljebb közvetett köze lehetett. A másik nagy székely Kö­rösi Csorna Sándor. Előszere­tettel ejtik és írják az ő nevét is rövid ö-vel. Az én nemze­dékemből való magyar sza­kos tanárok a nyelvtörténet­ből megtanulták, hogy eltér a folyónév és a városnév - eredetét (etimológiáját) te­kintve is. A folyók neve Kö­rösök, a városoké Kőrös (Kis- és Nagy-). Csorna Sándor szü­lőfalujáé is hosszú. A nagy tudós iránti tiszteletből a szü­lőhelyet Csomakőrös-nek ne­vezték el. Ez azonban nem jogosítja fel az újságírót arra, hogy így tudósítson: „Cso­rnára utaztatta az önkor­mányzat a Körösi Csorna Sándorról elnevezett iskola diákjait”. Lorántffy Zsuzsanna nagy­asszony nevét is jogtalanul és igazságtalanul vesszőzik meg! Ebbe a hibába bizo­nyára belejátszik a családnév forrását jelentő Loránd - Ló­ránt ma is elevenen élő két­féle írásmódja is. A Széchenyiek neve sem ír­ható egységesen. A könyvtár­alapító Széchényi Ferenc ne­vében mindkét é ékezetes. A könyvtár nevét is így kell írni: Országos Széchényi Könyv­tár. A legnagyobb magyar vi­szont Széchenyi István. Ezért a hegy, amelynek ő a név­adója: Széchenyi-hegy. Nem is egyszer hallottam, olvastam Ady Endre szülőhe­lyének neveként ezt: Érd- mindszent. Minden bizonnyal a közismert Érd helynevünk hatására. Pedig az Ady költé­szetét valamelyest ismerők tudják, hogy a sok Mindszent településnév közül arról van szó, amely az Ér folyóvíz mellett található. (Vö. Az Ér­től az Óceánig!). Érdemes megjegyezni, hogy a költő családneve is helynévi eredetű. Diósad köz­ség Zilahtól északra. Ugyanez az utótag (Ad) található a külső-somogyi Szorosad falu nevében. Nem erkölcsi tanulságnak szánom, de szerényen meg­jegyzem: Nem lehet olyan szorongató a lapzárta, a hír- szerkesztés, hogy ne jusson idő - utolsó ellenőrzés vé­gett - a szükséges verskötet, térkép, helységnévtár, szó­tárak, főként a Helyesírási tanácsadó szótár kézbevéte­lére. Rónai Béla Antigoné a malom padlásán Gimnazista korában úgy kép­zelte, a drámai színésznők egész életükben görög tragé­diák hősnőit, Shakespeare és Csehov nőalakjait játsszák. Ké­sőbb Koszta Gabriella számára is kiderült: nem így van. Épp húsz éve jött Pécsre. Er­délyből, a Kisküküllő menti Erdőszentgyörgyről kanyargós út vezetett idáig. A Pécsi Nem­zeti Színházban utoljára A néma leventében láthattuk. Nemrég Petőfi-esttel jelentke­zett, de színésznőként egyre kevesebbet hallunk róla. Elke­rüli a reflektorfény, a család és az irodalom vonzásában telnek napjai.- Kevés színházat láttam, mielőtt a főiskolára kerültem - meséli -, inkább hallottam és olvastam róla. Nagyanyám a tí­zes, húszas években a gyulaku- tai színjátszó kör oszlopos tagja volt, s rengeteget beszélt nekem a népszínművekről, amelyeket a helyi református pap tanított be nekik. Gyermekkoromban gyakran, míg mosott, főzött, kukoricát fejtett és ellátta egy falusi malom körüli teendőket, mesélt, balladát mondott - vagy a János vitézt kívülről. Renge­teget olvastam, imádtam a drá­mák nagymonológjait, s boldog voltam, amikor a malom padlá­sán, térdig járva a búzában, előadtam azokat.- Úgy tűnik, egyenes út veze­tett a marosvásárhelyi Szent- györgyi István Színművészeti Főiskolára.-Túlzottan is. A tehetség mellett a színházban az egyéni­ség is fontos, s azt hiszem, a vá­rosi fiatalok mellett annyira ki­lógtam a sorból, hogy ezt érde­kesnek találták, s elsőre felvet­tek. Azért is imádtam a színhá­zat, mert a diktatúrában az em­ber itt szabadnak érezhette ma­gát.- Friss diplomával 1970-ben a temesvári Állami Magyar Színházhoz került.- Azért ezt választottam, mert ott dolgozott Taub János rendező. Thurzó Gábor egyik darabjában debütáltam. Jól si­került, az író is megdicsért, azt Koszta Gabriella Petőfi-eslje mondta, érdemes lenne darabot írnia nekem. Odafigyeltek rám a színház vezetői, s a közönség is megkedvelt. Boldogsággal emlékszem két Csehov-figurára az Ivanovból és a Ványa bácsi­ból. Taub János irányításával olyan közegben dolgoztunk, amely meghatározó volt szá­momra. Ahhoz a próbafolya­mathoz viszonyítok azóta min­dent, s ő nagyon magasra állí­totta a mércét.- Ön szerint milyen a jó színház?-Ezerféle, állandó kihívást jelent, és a felfedezés gyönyö­rűségét nyújtja. Komoly és szenvedélyes játék, amely az egész személyiséget veszi igénybe, s az ember annyi min­FOTÓ: TÓTH L. dent megtud önmagáról és má­sokról!- Miért döntött úgy, hogy Magyarországra települ?- Mert sok minden nem tet­szett. A 70-es évektől egyre erősebb lett a színházban is a politikai nyomás, kurzusdara- bpkból, kétes értékű román szerzők magyarra fordított munkáiból kellett nézhető elő­adást csinálni. Taub Bukarestbe ment a Bulandra Színházhoz, én évekig nem kaptam útleve­let, pedig több magyar tévé- és filmszerepre hívtak. Beadtam a végleges áttelepülési kérelmet. Hét évig kellett vámom rá. 1977-ben jöttem át két forint készpénzzel és két bőrönddel. Másfél évig voltam hontalan. Pécsre 1979-ben Sík Ferenc akkori főrendező hívott, előtte Szolnokon játszottam.-Az áttelepülés beváltotta a hozzá fűzött reményeket?-Nagyon gazdagnak érzem az itt töltött évtizedeket, sokat tanultam, rengeteg barátra lel­tem, s néhány színházi örömöm is akadt. Sikerek és kudarcok egyaránt értek.-Nem hiányzik az ügyelő színpadra hívó hangja s a taps?- De igen. Kár, hogy annak a színháznak, ami engem érde­kel, Magyarországon nincs kö­zege. De keseregni nem szok­tam azon, amin nem tudok vál­toztatni. Örülök a családomnak, a gimnáziumba járó gyerme­kemnek, a szabadságnak, hogy magam dönthetem el, mivel foglalkozom. A Jelenkor Kiadó körüli teendőim mellett nem unatkozom. A taps és a reflek­torfény a színháznak csak az egyik oldala. A másik, ami leg­alább olyan fontos, a próba. A színész helyzetekre és sorsokra fogékony, szeret más bőrébe bújni, ismeretlen sorsokat meg­élni. A mai világ ilyen szem­pontból igen érdekes, tele van drámai szituációval, megannyi helyzetgyakorlattal. Valójában állandóan próbálok - és tudo­másul veszem, hogy az előadás „technikai okok miatt” elma­rad. Csató Andrea Dzsessznapok: vissza a gyökerekhez A Pécsi Napok egyik rendez­vénysorozatának egyik jelentős eseménycsoportját akár Pécsi Dzsessznapoknak is nevezhet­jük, ugyanis az idei kínálat igen széles skálán hozza elénk en­nek a műsornak a kiválóságait. Másrészt szeptember 17-25. között nincs olyan nap, amikor ne találnának valami csemegét a dzsesszkedvelők. Bár a dixieland párbajtól az acid jazzkoncertig minden meg­található a felhozatalban, de azért a nagy öregekről szól való­jában ez a dzsessztalálkozó. Rögtön az első napon, szeptem­ber 17-én 19 órakor azon tana­kodhat az ember, hogy a 30 éves Pécsi Spirituálé Együttes jubile­umi koncertjére menjen-e - zongorán Bagi Dániel és Szabó Dániel kísér -, vagy pedig az Ella Fitzgerald emlékkoncertet válassza. A három éve elhunyt fekete énekesnő volt a jazz-scat stílus megteremtője, és a pécsi Bornemissza Mária az ő dalai­ból válogatva mutatja be a hall­gatóknak ezt a sajátos technikát. A produkció elmaradhatatlan kísérője a Trio Midnight zene­kar (Oláh Kálmán zongora, Egri János bőgő, Balázs Elemér dob). A társaság országos tur­néra indul, s az első fellépésük lesz a pécsi. Jövő szombatra is jut kül­földi szereplő, a franciaországi Villenes-Sur-Seine-ből érkezik a Pollenta jazzegyüttes. Ők ek­kor a Sétatéren, 20-án pedig az Ifjúsági Házban adnak koncer­tet. Ugyancsak 20-án a szek­szárdi Éreefolk és a Calliope etno-jazz bulija következik, s erre a napra szervezték a dzsesszhét talán legígéretesebb programját, az amerikai Lee Kronitz altszaxofonos fellépé­sét. A dzsessz-zene nagy gene­rációjának egyik utolsó élő tagja (73 éves Lee Kronitz) szinte minden ismert muzsikus­sal játszott már együtt, Miles Davistől kezdve Chet Bakerig. Kronitz névjegyét főként a cool irányzat kialakításánál tette le, s most Magyarországon Pécs mellett csupán Budapesten lesz koncertje - a kíséretet a Trio Midnight két tagja, Egri János és Balázs Elemér adja. Ezúttal is megrendezik (21- én) a Benkó-Molnár dixi pár­bajt a fesztiválsátorban, s ugyanitt Eb Davis is fellép a PMD-vel (24-én), de a Völgyi Tamás jazz trió (IH, 21-én), a Bornemissza Mária fotó: t. l. Harkányi Big Band 22-ei Szé­chenyi téri fellépése, a Szörp együttes acid-jazz koncertje is tartogat kellemes perceket a dzsesszkedvelőknek. Mészáros B. Endre A költőre emlékeztek Emléktábla az általános iskola falán Lánycsókon Arató Károly költő születésének hatvanadik évfordulója alkalmából az ál­talános iskola falán emléktáb­lát helyeztek el. Arató Károly magyar-né­met szakos tanárként élete je­lentős részében különböző baranyai gimnáziumokban próbálta megszerettetni diák­jaival az irodalmat. Tanári munkája közben tíz éven ke­resztül a Jelenkor című iro­dalmi folyóirat szerkesztője­ként- is dolgozott. A versek mellett prózai műveket is írt, német szépirodalmi alkotáso­kat fordított, és több újságban publikált. Négy verseskötete jelent meg. 1992-ben hosszan tartó betegség után Lánycsó­kon hunyt el. Az emléktábla leleplezésé­nek alkalmából Tüskés Tibor, pécsi író - aki a poéta köte­teit szerkesztette és kiadatá­sukban is sokat segített - méltatta barátja munkássá­gát. Ezt követően Arató Ká­roly verseiből hajdani tanít­ványai szavaltak el részlete­ket. Az ünnepség érdekessége volt, hogy Arató Antalné, a versíró édesanyja aznap ün­nepelte kilencvenedik szüle­tésnapját. A nyugdíjas taní­tónő hetven éven keresztül kiváló pedagógusként dolgo­zott. Munkája elismeréseként a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola rubindiplomával jutal­mazta. W.K. 1 J 4 i i

Next

/
Thumbnails
Contents