Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-11 / 249. szám

1999. szeptember 11., szombat

Kultúra - Művelődés

Dunántúli Napló 13

Kortárs Magyar Fotográfia ’99 címmel október elejéig Pécs számos pontján várja fotókiállítás az érdeklődőket. Felvételeinkkel ízelítőt kívánunk nyújtani a kiállított anyagból.

: Nkxwi.ViC*»'. 1999;

Magyarul magyarán

Felületesség?

Néhány észrevétel az írott és az elhangzó sajtónyelvről. A cím utáni kérdőjel felhívás arra, ki-ki maga döntse el, hogy az ilyesmi felületesség-e vagy valami más.

Mostanában sok szó esik történelmünk, művelődéstörténetünk nagy alakjairól. (De még mindig nem elég!) Kezdjük a BolyaiakkaP. A figyelmes rádióhallgatónak és tévénézőnek bizonyára feltűnt az a következetlenség, amely a családnév kiejtésében fordul elő. (Elsősorban Németh László Bolyaiak c. drámájának előadásával kapcsolatban.) Ez a személynév a család származási helyéről ered. Ez pedig rövid o-val van írva, és ejteni is rövid o-val kell. Van ugyan bolya szavunk is. Ahhoz azonban a két matematikusnak legfeljebb közvetett köze lehetett.

A másik nagy székely Körösi Csorna Sándor. Előszeretettel ejtik és írják az ő nevét is rövid ö-vel. Az én nemzedékemből való magyar szakos tanárok a nyelvtörténetből megtanulták, hogy eltér a folyónév és a városnév - eredetét (etimológiáját) tekintve is. A folyók neve Körösök, a városoké Kőrös (Kis- és Nagy-). Csorna Sándor szülőfalujáé is hosszú. A nagy tudós iránti tiszteletből a szülőhelyet Csomakőrös-nek nevezték el. Ez azonban nem jogosítja fel az újságírót arra, hogy így tudósítson: „Csornára utaztatta az önkormányzat a Körösi Csorna Sándorról elnevezett iskola diákjait”.

Lorántffy Zsuzsanna nagyasszony nevét is jogtalanul és igazságtalanul vesszőzik meg! Ebbe a hibába bizonyára belejátszik a családnév forrását jelentő Loránd - Lóránt ma is elevenen élő kétféle írásmódja is.

A Széchenyiek neve sem írható egységesen. A könyvtáralapító Széchényi Ferenc nevében mindkét é ékezetes. A könyvtár nevét is így kell írni: Országos Széchényi Könyvtár. A legnagyobb magyar viszont Széchenyi István. Ezért a hegy, amelynek ő a névadója: Széchenyi-hegy.

Nem is egyszer hallottam, olvastam Ady Endre szülőhelyének neveként ezt: Érd- mindszent. Minden bizonnyal a közismert Érd helynevünk hatására. Pedig az Ady költészetét valamelyest ismerők tudják, hogy a sok Mindszent településnév közül arról van szó, amely az Ér folyóvíz mellett található. (Vö. Az Értől az Óceánig!).

Érdemes megjegyezni, hogy a költő családneve is helynévi eredetű. Diósad község Zilahtól északra. Ugyanez az utótag (Ad) található a külső-somogyi Szorosad falu nevében.

Nem erkölcsi tanulságnak szánom, de szerényen megjegyzem: Nem lehet olyan szorongató a lapzárta, a hír- szerkesztés, hogy ne jusson idő - utolsó ellenőrzés végett - a szükséges verskötet, térkép, helységnévtár, szótárak, főként a Helyesírási tanácsadó szótár kézbevételére.

Rónai Béla

Antigoné a malom padlásán

Gimnazista korában úgy képzelte, a drámai színésznők egész életükben görög tragédiák hősnőit, Shakespeare és Csehov nőalakjait játsszák. Később Koszta Gabriella számára is kiderült: nem így van.

Épp húsz éve jött Pécsre. Erdélyből, a Kisküküllő menti Erdőszentgyörgyről kanyargós út vezetett idáig. A Pécsi Nemzeti Színházban utoljára A néma leventében láthattuk. Nemrég Petőfi-esttel jelentkezett, de színésznőként egyre kevesebbet hallunk róla. Elkerüli a reflektorfény, a család és az irodalom vonzásában telnek napjai.- Kevés színházat láttam, mielőtt a főiskolára kerültem - meséli -, inkább hallottam és olvastam róla. Nagyanyám a tízes, húszas években a gyulaku- tai színjátszó kör oszlopos tagja volt, s rengeteget beszélt nekem a népszínművekről, amelyeket a helyi református pap tanított be nekik. Gyermekkoromban gyakran, míg mosott, főzött, kukoricát fejtett és ellátta egy falusi malom körüli teendőket, mesélt, balladát mondott - vagy a János vitézt kívülről. Rengeteget olvastam, imádtam a drámák nagymonológjait, s boldog voltam, amikor a malom padlásán, térdig járva a búzában, előadtam azokat.- Úgy tűnik, egyenes út vezetett a marosvásárhelyi Szent- györgyi István Színművészeti Főiskolára.-Túlzottan is. A tehetség mellett a színházban az egyéniség is fontos, s azt hiszem, a városi fiatalok mellett annyira kilógtam a sorból, hogy ezt érdekesnek találták, s elsőre felvettek. Azért is imádtam a színházat, mert a diktatúrában az ember itt szabadnak érezhette magát.- Friss diplomával 1970-ben a temesvári Állami Magyar Színházhoz került.- Azért ezt választottam, mert ott dolgozott Taub János rendező. Thurzó Gábor egyik darabjában debütáltam. Jól sikerült, az író is megdicsért, azt

Koszta Gabriella Petőfi-eslje

mondta, érdemes lenne darabot írnia nekem. Odafigyeltek rám a színház vezetői, s a közönség is megkedvelt. Boldogsággal emlékszem két Csehov-figurára az Ivanovból és a Ványa bácsiból. Taub János irányításával olyan közegben dolgoztunk, amely meghatározó volt számomra. Ahhoz a próbafolyamathoz viszonyítok azóta mindent, s ő nagyon magasra állította a mércét.- Ön szerint milyen a jó színház?-Ezerféle, állandó kihívást jelent, és a felfedezés gyönyörűségét nyújtja. Komoly és szenvedélyes játék, amely az egész személyiséget veszi igénybe, s az ember annyi minFOTÓ: TÓTH L.

dent megtud önmagáról és másokról!- Miért döntött úgy, hogy Magyarországra települ?- Mert sok minden nem tetszett. A 70-es évektől egyre erősebb lett a színházban is a politikai nyomás, kurzusdara- bpkból, kétes értékű román szerzők magyarra fordított

munkáiból kellett nézhető előadást csinálni. Taub Bukarestbe ment a Bulandra Színházhoz, én évekig nem kaptam útlevelet, pedig több magyar tévé- és filmszerepre hívtak. Beadtam a végleges áttelepülési kérelmet. Hét évig kellett vámom rá. 1977-ben jöttem át két forint készpénzzel és két bőrönddel. Másfél évig voltam hontalan. Pécsre 1979-ben Sík Ferenc akkori főrendező hívott, előtte Szolnokon játszottam.-Az áttelepülés beváltotta a hozzá fűzött reményeket?-Nagyon gazdagnak érzem az itt töltött évtizedeket, sokat tanultam, rengeteg barátra leltem, s néhány színházi örömöm is akadt. Sikerek és kudarcok egyaránt értek.-Nem hiányzik az ügyelő színpadra hívó hangja s a taps?- De igen. Kár, hogy annak a színháznak, ami engem érdekel, Magyarországon nincs közege. De keseregni nem szoktam azon, amin nem tudok változtatni. Örülök a családomnak, a gimnáziumba járó gyermekemnek, a szabadságnak, hogy magam dönthetem el, mivel foglalkozom. A Jelenkor Kiadó körüli teendőim mellett nem unatkozom. A taps és a reflektorfény a színháznak csak az egyik oldala. A másik, ami legalább olyan fontos, a próba. A színész helyzetekre és sorsokra fogékony, szeret más bőrébe bújni, ismeretlen sorsokat megélni. A mai világ ilyen szempontból igen érdekes, tele van drámai szituációval, megannyi helyzetgyakorlattal. Valójában állandóan próbálok - és tudomásul veszem, hogy az előadás „technikai okok miatt” elmarad. Csató Andrea

Dzsessznapok: vissza a gyökerekhez

A Pécsi Napok egyik rendezvénysorozatának egyik jelentős eseménycsoportját akár Pécsi Dzsessznapoknak is nevezhetjük, ugyanis az idei kínálat igen széles skálán hozza elénk ennek a műsornak a kiválóságait. Másrészt szeptember 17-25. között nincs olyan nap, amikor ne találnának valami csemegét a dzsesszkedvelők.

Bár a dixieland párbajtól az acid jazzkoncertig minden megtalálható a felhozatalban, de azért a nagy öregekről szól valójában ez a dzsessztalálkozó. Rögtön az első napon, szeptember 17-én 19 órakor azon tanakodhat az ember, hogy a 30 éves Pécsi Spirituálé Együttes jubileumi koncertjére menjen-e - zongorán Bagi Dániel és Szabó Dániel kísér -, vagy pedig az

Ella Fitzgerald emlékkoncertet válassza. A három éve elhunyt fekete énekesnő volt a jazz-scat stílus megteremtője, és a pécsi Bornemissza Mária az ő dalaiból válogatva mutatja be a hallgatóknak ezt a sajátos technikát. A produkció elmaradhatatlan kísérője a Trio Midnight zenekar (Oláh Kálmán zongora, Egri János bőgő, Balázs Elemér dob). A társaság országos turnéra indul, s az első fellépésük lesz a pécsi.

Jövő szombatra is jut külföldi szereplő, a franciaországi Villenes-Sur-Seine-ből érkezik a Pollenta jazzegyüttes. Ők ekkor a Sétatéren, 20-án pedig az Ifjúsági Házban adnak koncertet. Ugyancsak 20-án a szekszárdi Éreefolk és a Calliope etno-jazz bulija következik, s

erre a napra szervezték a dzsesszhét talán legígéretesebb programját, az amerikai Lee Kronitz altszaxofonos fellépését. A dzsessz-zene nagy generációjának egyik utolsó élő tagja (73 éves Lee Kronitz) szinte minden ismert muzsikussal játszott már együtt, Miles Davistől kezdve Chet Bakerig. Kronitz névjegyét főként a cool irányzat kialakításánál tette le, s most Magyarországon Pécs mellett csupán Budapesten lesz koncertje - a kíséretet a Trio Midnight két tagja, Egri János és Balázs Elemér adja.

Ezúttal is megrendezik (21- én) a Benkó-Molnár dixi párbajt a fesztiválsátorban, s ugyanitt Eb Davis is fellép a PMD-vel (24-én), de a Völgyi Tamás jazz trió (IH, 21-én), a

Bornemissza Mária fotó: t. l.

Harkányi Big Band 22-ei Széchenyi téri fellépése, a Szörp együttes acid-jazz koncertje is tartogat kellemes perceket a dzsesszkedvelőknek.

Mészáros B. Endre

A költőre emlékeztek

Emléktábla az általános iskola falán

Lánycsókon Arató Károly költő születésének hatvanadik évfordulója alkalmából az általános iskola falán emléktáblát helyeztek el.

Arató Károly magyar-német szakos tanárként élete jelentős részében különböző baranyai gimnáziumokban próbálta megszerettetni diákjaival az irodalmat. Tanári munkája közben tíz éven keresztül a Jelenkor című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként- is dolgozott. A versek mellett prózai műveket is írt, német szépirodalmi alkotásokat fordított, és több újságban publikált. Négy verseskötete jelent meg. 1992-ben hosszan tartó betegség után Lánycsókon hunyt el.

Az emléktábla leleplezésének alkalmából Tüskés Tibor, pécsi író - aki a poéta köteteit szerkesztette és kiadatásukban is sokat segített - méltatta barátja munkásságát. Ezt követően Arató Károly verseiből hajdani tanítványai szavaltak el részleteket.

Az ünnepség érdekessége volt, hogy Arató Antalné, a versíró édesanyja aznap ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A nyugdíjas tanítónő hetven éven keresztül kiváló pedagógusként dolgozott. Munkája elismeréseként a Kaposvári Tanítóképző Főiskola rubindiplomával jutalmazta.

W.K.

1

J

4

i

i