Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-11 / 249. szám
14 DUnántúli Napló Iskolák A Jövőnek 1999. szeptember 11., szombat Oldalszerkesztö: Hírcsatorna Pedagógiai napok. „Informatika - pedagógia - internet” címmel szeptember 30-ától október 2-áig rendezik meg a XI. Baranyai Pedagógiai Napokat pécsi helyszíneken, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet „rendezésében számítástechnika iránt érdeklődő pedagógusoknak. Jelentkezni szeptember 10-éig lehet még az intézetben Koszta Zsuzsannánál, illetve a 313- 917-es telefonon. Erdők Hete. Megyei természetismereti vetélkedőt szervez a Mecseki Erdészeti Rt. alsótagozatos diákok számára szeptember 27. és október 3-a között, amelyre az iskolák harmadik-negyedik osztályaiból 3-3 fős csapatok nevezését várják szeptember 15-éig. Felvilágosítást Adorján Rita ad a 30/9930-675-ös telefonszámon. Baksaiak a fővárosban. Üdülési csekkek kiváltásával megduplázta a pályázaton nyert 600 ezer forintját a Baksai Körzeti Általános Iskola, így a tanév kezdetén öt napot tölthettek Budapesten az Óbuda szigeti Honvéd Üdülőben. A programban a tanórák mellett a parlament megtekintése, múzeumlátogatások, állatkerti séta szerepelt. Német előkészítő tanfolyamot indítanak Pécsett a Belvárosi Általános Iskolában szeptember 15-étől leendő elsősök számára Ju- hászné Kernya Andrea vezetésével. Érdeklődni a 310- 864 és a 315-352-es telefonszámokon lehet. Út Dániába, Németországba. A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium vegyeskara a napokban közel kéthetes vendégszereplésre utazik Dániába és Németországba. A dániai Haslewben majd Koppenhágában valamint a németországi Ulm- ban adnak önálló koncerteket reneszánsz alkotók, továbbá Várnai Ferenc, Tillai Aurél kortárs pécsi zeneszerzők műveiből is válogatva. Vezényel Kertész Attila karnagy. Az ellenzők kasztosodást emlegetnek / Életrevaló újdonság, A mai oktatás számos olyan új, korszerű elemet, módszertani fogást alkalmaz - a szemléltető eszközök használatától a nyelvi képzésben megszokott csoportbontásig - amelyekre két-három évtizede még igencsak felkaptuk volna a fejünket. Most kisebb meglepetéssel szolgál a Belvárosi Általános Iskola is. kétellyel rugalmasak, átjárhatóak a határok - inkább a lassabban illetve a gyorsabban haladók szerint különülnek el a gyerekek. Nagy előnye az is, hogy a „normál” órákon meg se mukkanó kisA rugalmas átmenet a gyerekcsoportok között szintén az eredményes tanulást szolgálja illusztráció: wéber t. PÉCS A magyar nyelvtant eleddig ugyanis nem sok helyen taníthatták azzal a módszerrel, ahogyan most szeptembertől a pécsi iskola igyekszik diákjai segítségére lenni. Először csak olyan hírek szállingóztak erről, hogy a belvárosi általánosban külön csoportokba ültetik a hatodikos gyerekeket a magyar nyelvtanban elért érdemjegyük szerint; majd azt is, hogy akadt kisdiák, akit a teljesítménye alapján a négyesek-ötösök közé kellett volna sorolni. Elsőre újszerűnek és szokatlannak találta dr. Meláth Fe- rencné „magyaros” szaktanács- adó is, hogy a csoportbontás magyar nyelvtanból történik. De mindjárt hozzátette, az esetleges kifogásokat - a jegyek szerint történő kasztosodást, a méltánytalan besorolást, illetve az elitképzés vádját - csak akkor lehetne sorolni, ha közelebbről is megismernénk a módszert. Ugyanis ha a tanítandó gyerekek száma a csoportokban csökken és a jobb megértést szolgálja, és ha rugalmas az átmenet a különbözően minősített gyerekcsoportok között, akkor ez a tananyagban elmaradók felzárkózását nagyon jól szolgálhatja. Persze nem zárhatók ki a fenti veszélyek sem, és az is lélektani tény, hogy a „normál” osztályokban gyakran sokat tanulnak egymás hibáiból is, s persze van jófejű „hármas”, és szorgalmas, nehezebb fejű „négyes” is. Koszorús Lászlóné iskola- igazgató elmondta, a módszer kidolgozását a magyartanárok iskolai munkaközössége vállalta, amely méltán építhetett a matematika tantárgyban szerzett több éves eredményes tapasztalatukra. Nemcsak a négy hatodikos osztályban, hanem az ötödikesek és a hetedikesek körében is alkalmazzák. Mindehhez Henglné Kovács Melinda szaktanár hozzátette, a csoportok száma több az osztályok számánál, tehát a tanteremben kevesebb gyerek ül ezeken az órákon, ami lehetővé teszi a személyre szabott foglalkozásokat is. Teljességgel diák is megszólalhat, sikerélményhez juthat. Ezt már most tapasztalják, és azzal a hittel fogtak munkához, hogy a módszer az esélyegyenlőséget segíti. Maga a módszer szakmai kérdés - nem kíván egyeztetést úgy, mint a pedagógiai program egésze, amelyet a „megrendelő” önkormányzat, végső soron a lakosság fogad el. A szakemberek szerint a más tárgyaknál is alkalmazott és bevált módszerben jó előre nincs okunk kételkedni, ahogy a pedagógusok szakértelmében, jobbító szándékában sem. Bóka R. A tanfolyamokat minősíteni kell A Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a múlt héten nyitotta meg kapuit. Ez az év a felkészülés jegyében telik, tekintettel a Nemzeti Alaptantervet is módosító kerettantervek bevezetésére és a minisztériumi előírásokra is. PÉCS A tanév végén meghirdetett továbbképző tanfolyamokra eddig kétezren jelentkeztek a megyéből, tájékoztat Wall Jánosáé, az intézmény igazgatója (képünkön). 105 tanfolyamuk van, amelyből csak 10 akkreditált, de jövőre már csak ilyen tanfolyamok indíthatók. Számuk ezért várhatóan 40-50 valóban értékes tanfolyamra fog csökkenni. Továbbra is az informatika iránt a legnagyobb az érdeklődés 195 jelentkezővel 72 „haladóval.” Kedveltek a kézműves tanfolyamok, és továbbra is fontos a vezetőképzés. Az intézet az oktatás színvonalának értékelésére és fejlesztésére értékelési és mérési központot működtet, amely az ellenőrzést végző új Országos Értékelési és Vizsgaközpont munkáját segíti. Baranyában eddig matematikából és idegen nyelvekből mérték fel a végzős nyolcadikosok tudásszintjét, hogy fejlődésük üteme nyomon követhető legyen a középiskolákban is. A pedagógiai intézet 140 baranyai szaktanácsadó pedagógus munkáját szervezi, akik módszertani segítséget adhatnak, és az iskolák rendelkezésére áll információs irodájuk is. Itt a legújabb nemzetközi pályázatokhoz lehet hozzáférni, és segítséget nyújtanak a pályázatok elkészítéséhez is. Az intézet szeptember közepétől kistérségi tanácskozásokat tart a megyei régiók központjaiban. B. R. Bóka Róbert jegyzete Őszelő, új tanév A csendes apátiától az óvatos bizakodásig meglehetősen változó volt az a közérzet, ahogy az iskolák az új tanév kezdetét várták. Végeláthatat- lanul sokféle a starthelyzete a megye, az ország közoktatási intézményeinek. Nem lehet felszabadult örömmel tanítani egy szegény, hosszú agóniára ítélt iskolában, ahol a pénzért való kuncsorgás és kényszerű pozícióharc kilúgozza a hivatásérzet maradékát is; és a kapu- kon-berkeken belül korántsem rózsás azoknak a pedagógusoknak a helyzete sem, akik Pécsett összevonás, megszüntetés miatt szorultak le a katedráról. Még akkor sem, ha csak kisebb hányaduk mondott búcsút a hivatásának, menekült kényszerűen elfogadott állás révébe. Az új pedagógiai programok javára írható, hogy a pedagógus legalább a „megrendelő” önkormányzatok előtt szakemberként határozhatta meg önmagát, ismét úgy tekinthetett hivatására, amely kivételes felelősséggel jár, és amelyben ezt a felelősséget szakértelme, embersége méri. A nagy odaadással készült programok azonban olyany- nyira különbözhettek, hogy miközben ösztönzést adtak és erősítettek valamit a pedagógus sokféleképpen megtépázott önbizalmán, átjárhatat- lanná tették az iskolát, mértéktelenül pazarlóvá a tankönyvkiadást. Egyébként pedig - túl költségvetési számokon, szegénység-adta buktatókon és kormányprogramokon - az iskola ma is csak olyan, mint volt tegnap vagy tegnapelőtt. A telefirkált padok lehetnek régiek, unottak, lebeghet fölöttük a múlt pora, szállonghatnak ígéretek a jövőről - ma is az a cél, hogy a padok önkéntes foglya, a kisdiák a tudás birtoklásával közelebb jusson céljaihoz, és a tudás révén is táplálódó érzéseivel a teljesebb, a boldogabb élet kulcsát is megtalálja. Osztályozás nélkül PÉCS-BUDAPEST A minőséget, s a személyiségnevelés szempontjait helyezik előtérbe azok a változások, amelyek az oktatási intézményeket érintik. A módosítások közt azonban vannak olyanok is, amelyek megvalósulási feltételei még nem tisztázottak. Az egységes képzési követelmények érdekében újra visszaállított kerettanterveket a 2000/2001-es tanévtől az iskolák első két évfolyamán kötelezően bevezetik, a többin választható lesz. Erről többek között Pokomi Zoltán oktatási miniszter beszélt a héten megrendezett IV. Országos Szaktanácsadói Konferencián. Az intézményvezetőktől várják, hogy a kerettan- terv bevezetése körüli bizonytalanságot áthidalják, ám, ahogyan a konferencia egyik résztvevője, Szolcsányi Já- nosné, (képünkön) a pécsi Leőwey Gimnázium igazgatója elmondta, a kerettantervek csak az év végére készülnek el, az iskoláknak azonban már az ősszel meg kell hirdetniük programjaikat a felvételizők számára. Az sem tisztázott, milyen feltételekkel, milyen státusszal fognak a 300 fő feletti iskolák úgynevezett szabadidőt szervező pedagógust foglalkoztatni. A költségvetés szorításában az önkormányzatok valószínűleg átszervezéseket, csoportok megszüntetését szorgalmaznak majd. Pécsett az összevonásokkal több intézmény is ebbe a kategóriába jutott, a megyében inkább csak a nagyobb városokban van 300 fő fölötti létszám. A kisiskolákban a személyiségalakítás kiemelt feladatai, illetve a képességfejlesztő pedagógiai módszerek alkalmazása továbbra is az osztályfőnökökre vár. Lehetőség lesz az is, hogy az iskola első három osztás lyában a tanítók ne osztályoz-^ zanak, bár a szülők többsége ragaszkodik a számjegyes értékeléshez. Hodnik I. Gy. A piachoz igazította az iskolát A kilencvenes évek közepén csaknem csődbe jutott a Szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági szakközépiskola. Szabó Zoltánt akkoriban nevezték ki igazgatónak. Mostanság már az ország egyik legjobb szakiskolájaként tartják nyilván. Az igazgató „átalakító” tevékenységét ismerték el a szakoktatásért járó legmagasabb kitüntetéssel, a Nagyváthy János-díjjal. Felmenői közül csak a nagypapa volt pedagógus, de ő sem ösztönözte unokáját a nem nagy társadalmi megbecsüléssel,járó hivatás gyakorlására. A Mohácson született, de iskolaéveit már Pécsett töltő Szabó Zoltán leginkább a mezőgazdasághoz vonzódott. így azután nem volt egy pillanatig sem kétséges számára, az általános iskola elvégzése után melyik irányba induljon el. A szentlőrinci szakközépiskola, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem következett, amelyet népköztársasági ösztöndíjjal végzett el. A KGST tápanyaggazdálkodás programja kidolgozásában a szakterületen a legnagyobb hírű professzornak, Láng Gézának volt szakköröse.- Egy percig sem volt kétséges előttem, hogy az egyetem elvégzése után a reálgazdaságba menjek-e, avagy valamilyen elméleti pályát válasszak. Á drávasztárai téesz kitűnően megfelelt elképzeléseimnek: nem volt nagy, 1100 hektáron gazdálkodott, meglehetősen rossz minőségű földön. Vagyis itt főagronómusként megvalósíthattam mindazt, amit az elméletben megtanultam. Volt is sikerben részem, hiszen mindvégig nyereségesen termeltünk, amely az akkori mezőgazdasági viszonyokat tekintve elég ritka jelenség, azonkívül szója és kukoricatermelésben országosan kimagasló helyezést értünk el. Részben személyi okok, részben a gyerekek iskoláztatása miatt hagyta ott sikerei színhelyét, azért vállalta el valamikori iskolájának mérnöktanári állását, mert közelebb akart kerülni Pécshez. S amikor az igazgató nyugdíjba ment, pályázott és nyert.-Azért annyira már ismertem az iskolát belülről, hogy amikor átvettem a megbízólevelemet, határozott elképzelésem volt az intézmény átalakításáról. A gazdasági rendszeren belül a mezőgazdaság is nagy átalakuláson ment keresztül, nekünk ehhez kellett igazítani a szakképzési rendszerünket. Például a nagy állatenyésztő telepek felbomlottak, rengeteg ilyen foglalkozású szakember került az utcára, a magánszektor meg leginkább a munkaerővel spórol, így közülük kevesen tudtak elhelyezkedni. Minek képezzünk akkor állattenyésztőket, amikor feltehetően nem tud majd az érettségizett a szakmájában elhelyezkedni? Ezért széles körű szakmai, közgazdasági, s ezen belül is a marketingismeretek okítását helyeztük előtérbe, hiszen az agrártermelésben is fontossá vált a termékek minősége, mit mennyiért állítanak elő, s azt a piacon hogyan lehet eladni. Az átalakításhoz sok pénz kellett, pályáztak tehát mindenre. Sikerült is 100 hektáros gazdaságukat, 7 hektáros kertészetüket, állattenyésztő telepüket úgy felszerelni, hogy az megfeleljen a korszerű szakképzésnek, agrárgazdálkodásnak. Öt év alatt 80 millió forintot fordítottak az iskola fejlesztésére. Világbanki támogatással pedig beindították a közgazda- sági képzést, az oktatáshoz szükséges felszerelések nagy részét termelő üzemek, pénzintézetek támogatásából fedezték.- Szenvedélyem a szakmám, s bár a közalkalmazotti funkció ellátása sem nyolc órát igényel, azért szinte mindennap szakítok időt a konkrét mezőgazda- sági munkára. Kötelességem is, hiszen a 100 hektáros iskolabirtokot én irányítom. Élvezettel csinálom. B. G. I j Bóka Róbert
