Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-14 / 222. szám
4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1999. augusztus 14., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MARCELL nevű kedves olvasóinkat | Mobil hívószámunk: tSpSH 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Szentlőrincen napenergiával működő gyümölcsaszaló és terményszántó berendezést is bemutatnak augusztus 19-én. A napkollektor- és -elembemutatón csaknem tíz cég állítja ki újdonságait. (cs) Abaligeti természetvédők intézkednek Nemesgu- lácson, ahol a Pöttyös-majorban a német vendégek bejelentése szerint egy gazda megbéklyózva tartja szamarát. A panaszosok először a Bécsi Állatvédő Egyesülethez fordultak, onnan azonban az abaligeti székhelyű Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesülethez továbbították a panaszt. (cs) Vízállások. Mohács 310 cm, apadó, 23,4, Őrtilos -10 cm, apadó, 20,1, Barcs 58 cm, áradó, 21,5, Drávasza- bolcs 164 cm, apadó, 17,9 fok. Harminc napig fizetne a munkáltató a társadalombiztosítás helyett Felülvizsgálják a táppénzrendszert A Pénzügyminisztérium tervei szerint január 1-jétől megváltoznának a táppénz-folyósítás szabályai. Jelenleg a munkáltató fizeti a táppénzt a betegség első 15 napjára, utána veszi ezt át a társadalombiztosítás. Az új rendszer szerint azonban harminc napig kellene fizetnie a vállalatnak. Az intézkedéstől a központi költségvetés mintegy 10 milliárdos megtakarítást remél, viszont kérdéses, nem csökken-e emiatt a betegszabadságra menők száma. PÉCS-BUDAPEST A Pénzügyminisztériumban a közelmúltban készült el egy tervezet a táppénzrendszer átalakítására. A mostani szabályok szerint, ha egy dolgozó betegszabadságra megy, a munkáltató 15 napig fizeti a táppénzt, majd ezután a társadalombiztosítás állja a költségeket. Pontosabban a költségek egy részét, hiszen jelenleg a munkaadónak a táppénz harmadát meg kell térítenie. A Pénzügyminisztérium társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkára, Frajna Imre (képünkön) nevével fémjelzett tervezet szerint 15 nap helyett 30-ra emelnék a munkáltató részét a táppénzfizetésben, viszont eltörölnék azt a kötelezettséget, hogy a cégeknek a további időszak betegszabadságának egyharmadnyi költségét fizetniük kell. A szaktárca elképzelései szerint így nem érné nagyobb hátrány a munkaadókat. A változás közvetlenül érintené a dolgozókat is, mert január elsejétől megszűnne az a lehetőség, hogy az alkalmazott egy évben három napra orvosi igazolás nélkül is betegszabadságra mehet. A Pénzügyminisztérium viszont itt is kompenzálna: felmerült, hogy csökkentenék az egészségbiztosítási járulékot. Az egyelőre kérdéses, miként érintenék a változások a dolgozókat. A statisztikai felmérések szerint Magyarországon tíz évvel korábban mintegy 150 ezerrel többen maradtak otthon táppénzen, mint 1998- ban. Ez egyrészt a szigorúbb ellenőrzésnek is betudható (nehezebb mondvacsinált okokkal otthoni munkát végezni, miközben fizetik a táppénzt), másrészt viszont a dolgozók egyre inkább féltik a munkahelyüket. S bár kifejezetten a betegség miatt elvileg senkinek sem lehet felmondani, a vállalatok vezetői általában megtalálják a lehetőséget, hogy megszabaduljanak a feltűnően sokat távol levő kollégától. A kimutatások szerint tavaly a táppénzen levők átlagosan 30 napot töltöttek betegszabadságon. Ha ez nem változik, akkor a 15 napról 30-ra történő módosítással a teljes térítés a munkaadók forrásait csökkenti. így viszont előfordulhat, hogy a jövőben még kevesebb alkalmazott meri megkockáztatni a betegszabadságot - féltve az állását. A kormány a keddi ülésén sok egyéb téma mellett tárgyalt az új táppénzrendszerről is. A kabinet nevében akkor Járai Zsigmond pénzügyminiszter kifejtette: egyelőre még nem született végleges döntés az ügyben, mivel előbb a szakértők megvizsgálják a változtatás jogi és alkotmányossági szempontjait is. Szőke Lovas Zsuzsa, Frajna Imre politikai államtitkár referense lapunkat arról tájékoztatta, feltehetően jövő csütörtökön kerül ismét a kormány elé a betegszabadság reformjának kérdése. Nyaka Sz. Hét év táppénztörténete # 1992-ben vezették be a munkaadóval kapcsolatban álló betegszabadság-rendszerét. 1996-ig 10 napot „fizetett” a munkáltató, 1996-tól ez 15 napra emelkedett. Ezt a lehetőséget azonban a részfoglalkozású dolgozók nem vehetik igénybe. 1996-tól érvényes az úgynevezett táppénz-hozzájárulás, amit minden munkaadónak fizetnie kell - ez jelenleg a táppénz bruttó összegének egyharmada. ♦ A most érvényes szabályozás szerint a dolgozó három napot orvosi igazolás nélkül is betegállományban tölthet. Kiürítik az Alfa-vágatot is ősszel tömik be az uránbánya aknáit PÉCS Kisebb műszaki probléma zavarta meg a mecseki uránbánya felhagyásának munkáit, amikor egy légakna tömedékelése során a sok csapadéktól átázott tö- medékanyag elsodort egy mesterséges gátat. Az eset környezeti károkat nem okozott, a munkát új technológiával a 4. és 4/a. légakna párhuzamos tömedékelésével folytatják. Mint Benkovics Istvántól, a ME- CSEKÉRC Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, ezt leszámítva zavartalanul folyik a bánya felhagyásának, bezárásának programja. Az aknatömedékelési munkákat kissé késleltette a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos elhúzódó kormányzati döntés. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Gazdasági Minisztériumban június végén döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kell fenntartani az úgynevezett Alfa-vágatban létesített kutatólaboratóriumot. Ennek értelmében a közeli hetekben a vágatot kiszerelik, majd ezt a bányatérséget is elzárják a külvilágtól. Az őszi hónapokban kezdődik a függőleges bányatérségek, az aknák tömedékelése. A tervek szerint a rekultivációs munkákat 2002- 2003-ban fejezik be. K. E. Tízmilliók a környezetre SELLYE Mintegy harmincezer új fát ültetnek néhány héten belül az Ormánságban. A cél a falvak környezetének szebbé tétele. Húsz és fél millió forintot nyert az Ormánság Fejlesztő Társulás a tavaly vidékfejlesztésre beadott Phare-pá- lyázatával. A pénzből tizenöt - a Dráva és a Feketevíz menti - községbe telepítenek díszfákat. A huszonkilencezer facsemete a falvak tereit és az utak környezetét szépíti majd. A tenderkiírással kapcsolatos szempontokat tegnap kapták kézhez az illetékesek, a munkákat két-három héten belül megkezdik. Á társulás térségfejlesztési iroda kialakítását is tervezi, az Országos Foglalkoztatási Alapítványhoz beadott pályázatukat szeptember elején bírálják el. Az iroda - amelynek létesítésére három és fél millió forintot kaphat a város - mező- gazdasági szaktanácsadással foglalkozna, a gazdákat a hitel- és pályázati lehetőségek kiaknázásában segítené. A tervet a térség ötven polgármestere is támogatja. W. K. Színesedő települések - Megyénk kisebb és nagyobb falvaiban és városaiban egyaránt divatba jött a közvilágítási oszlopok díszítése virágokkal. A legtöbb helyen muskátlikat, futókat ültetnek a tartókba. A képünkön látható Kisdéren is, de megjelentek már a virágládák a pécsi Komlói út villanyoszlopain is. fotó: laufer László Harmadik álnevével is lebukott a külföldi gépkocsitolvaj Szinte órák alatt felderítették a nyomozók annak a két nagy értékű gépkocsi tolvajainak kilétét, amiket a napokban tulajdonítottak el a megye legifjabb városából. HARKÁNY-SIKLÓS Dr. Schmidt Henrik siklósi rendőrkapitány (képünkön) szerint a siker négy megye - Baranya, Csongrád, Bács-Kis- kun és Zala - nyomozóinak köszönhető, akik szívósan dolgoztak az ügyeken, amelyekhez hasonló az utóbbi időben nem sok akadt a délvidéken. (A bűnözők „leszoktatásában” nagy szerepet játszott a gyakori elfogás.) Maros István őrnagy, a bűnügyi alosztály vezetője arról tájékoztatott, hogy az egyik meglovasított - Mercedes típusú - gépkocsi tolvaját Szegeden fogták el, míg a másikét már Mohácson sikerült „lekapcsolni”. A két, bolgár származású személy jelenleg a siklósi kapitányság vendégszeretetét élvezi. Az őrnagy elmondta, hogy hagyományos módon törték fel a kocsikat. Akit Szegeden vettek őrizetbe, egy ismerősét kérte meg, hogy nála parkolhasson a járművel, nehogy valaki feltörje azt. Őt a Mercedes mellett csípték fülön, s egy horvát útlevéllel igazolta magát. A vizsgálat arra vezetett, hogy az illetőnek semmi köze nincs déli szomszédainkhoz, és ez ideig két alkalommal - igaz, mindig más-más néven - folytattak vele szemben eljárást a hatóságok, s utasították ki az országból. Az őrnagy tájékoztatása szerint jelenleg már a valódi nevén zajlik a kihallgatás. A két tolvaj külön-külön tevékenykedett ugyan, azonban mindketten egy harmadik személyt neveztek meg tettestársként, akinek a felkutatása folyamatban van. Kótány J. Egy kis címervita MAGYAREGREGY Surányi Béla egykori helyi lakos azt javasolta az ön- kormányzatnak, hogy újítsák meg a nemrég készült falucímert. A jelképben a Máré-vár, a gyógyvízéről híres Mária-kút és napraforgófej látható. Ez utóbbi egy középkori pecsét dísze volt - tán a Napot illusztrálja. A szimbolikamódosító csak ezt tartja ősi és helyi címerelemnek, a többit töröltetné. A jegyzőség elutasította az indítványt, és azt sem engedi, hogy két címere legyen Egregynek. Az elr származott nem tágít, és magánkiadásban olyan képeslapot jelentetett meg, amelyen csak a napraforgós községjelkép látszik. Cs. J. Közlemény Megalakult a Baranya Megyei Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság. Az eddigi önkormányzati és lakossági adatok alapján összeállították, és az illetékes kormánybizottságnak felteijesz- tették a megyei összesített helyreállítási és újjáépítési tervet, amit a héten pontosítottak és egészítettek ki. Azzal a céllal, hogy az önkormányzatok és magánszemélyek a kormányzattól, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembe vételével, a jogszabályi feltételek megléte esetén a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács döntésével segítséghez juthassanak. A szervezet operatív törzse végzi a különböző önkormányzati, gazdálkodó szervezeti, vállalkozói és egyéni felajánlások gyűjtését, nyilvántartását, a beérkező igények alapján azok továbbítását, a raktározási, szálh'tási feladatok megszervezését. Kérik a tisztelt felajánlókat, hogy felajánlásaikat írásban tegyék meg, annak tárgyára, a térítésmentességre, az esetleges szálh'tási ellátási igényekre részletesen térjenek ki. Felajánlásaikat megtehetik a Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybizottság Operatív Törzse részére levélben az 1903 Budapest, Pf. 324. címen, vagy a 06/1-333-13361- es telefaxon, illetve a Baranya Megyei Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság Operatív Törzsénél a 7627 Pécs, Engel J. u. 1. címen, valamint a 72/311-154-es telefon- illetve faxszámon. Vadorzók: húsra, trófeára Bár szükség lenne rá, továbbra is várat magára a vadászati törvény szigorítása - a vadorzók garázdálkodása megyeszerte komoly károkat okoz. Bár nem bizonyított, hogy a rapsicok által kilőtt vadak agancsai külföldre kerülnének, mégis egyre többen utaznak a többmilliós értékű trófeákra. BARANYAI KÖRKÉP- Ha látványos javulás nem is, de mindenképpen mutatkozik némi változás a felderítésben és a probléma kezelésében - mondta el a Dunántúli Naplónak Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadásztársaságok Szövetségének vadászmestere. A szakma továbbra is gondnak tartja, hogy míg ugyan a vadkárokat okozó vadászok ellen hatékonyan fel lehet lépni, a nem vadászokkal kapcsolatban az eljárás nem elég szigorú. Bár egy belügyminisztériumi rendelet szigorította a tiltott fegyver- használat szankcionálását, a rapsicok által okozott többmilliós károkhoz képest mindez elenyésző. Az orvvadászok gyakran a vadászoknál és a felügyelőknél lényegesen jobb felszereltséggel indulnak portyáikra, így a vadásztársaságok gyakran tehetetlenek ellenük - állítja Gondos Gyula. Elmondása szerint a vadorzók túlnyomó része még mindig a vadhúsra utazik. Ennek komoly feketekereskedelme és orgazdái hálózata alakult ki. A vadásztársaságok még a fogyasztóvédelmi felügyeletekkel együttműködve sem képesek megfelelően kezelni ezt a problémát, és egyre gyakoribb az alkalmasint több millió forint értékű trófeáért dolgozó orvvadász. A komlói térségben a közelmúltban fogtak olyan vadorzót, aki a vadállományban több tízmillió forintnyi kárt okozott, többek között 13 szarvasbika, 12 őzbak és egy dámvad írható a számlájára. Gondos Gyula lapunkat úgy tájékoztatta, a kalkulációk szerint a megyében a tízmillió forintos évenkénti kár alapösz- szegnek számít. Csak ebben az évben 17 vadászengedélyt vont be az illetékes hatóság - a vadászokat egy évre felfüggeszthetik -, ennél lényegesen nagyobb az olyan rapsicok száma, akik eleve nem rendelkeznek sem igazolványnyal, sem fegyvertartási engedéllyel. T. G.
