Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-14 / 222. szám

1999. augusztus 14., szombat Baranyai Tükör DÜinántuli Napló 5 Ceruza és csavarhúzó, tanulás és munka Most hét szakmában indult a képzés Rendhagyó tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap a baranyai megyeszékhelyen. Megkezdte működését az országosan is egyedülálló Pécsi Termelőiskola, ahol egyszerre szakmát ta­nulnak, de dolgoznak is a bekerült fiatalok, akiket tanáraik az önálló életre és vállalkozásra is felkészítenek. Az első évben 93 fiatal kezdi meg az új iskolát Kertvárosban PÉCS Az intézmény létrehozói és a résztvevő fiatalok egyaránt nagy várakozással tekintenek a program elé. Az érdeklődést jól mutatja; hogy összesen több mint 250-en jelentkeztek a ter­melőiskolába, közülük 93 fia­talt vettek fel az első tan-, il­letve munkaévre. A termelő- iskola létre­jötte rendkí­vüli lehetősé­get nyújt azoknak a fia­taloknak, akik képzettség hi­ányában, la­kóhelyük munkaerőpiaci helyzete miatt nem tudták sikeresen elindítani életüket.- Iskolánkban a programok résztvevői valós munkakörül­mények között tanulhatnak olyan szakmákat, amelyek akár egész életre boldogulást nyújt­hatnak számukra. Nagyon fon­tos tényezője munkánknak, hogy a fiatalok tanulnak, dol­goznak, ugyanakkor pénzt is keresnek. Oktatóik nemcsak az adott szakterület elméleti és gyakorlati tudnivalóira, hanem az élet, a vállalkozás általános szabályaira is megtanítják őket annak érdekében, hogy a ké­sőbbiek során önállóan is bol­dogulni tudjanak - ismertette a speciális iskola lényegét Szőke Attiláné (kis képünkön) prog­ramigazgató. A Magyar Iparszövetség Ok­tatási Központja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ hatékony pénzügyi támogatásával hozta létre a Pécsi Termelőiskolát. A kezdeményezésben azóta már többen is fantáziát látnak. Ezt mutatja a támogató cégek, vál­lalkozások folyamatos gyara­podása. Az első tanévben hét - fo- nottbútor-készítő, gyógynö­vénytermelő, pincér, üvegező, szakács, parkgondozó és épü­let-karbantartó - szakmában kezdi meg tanulmányait és munkáját a 93 felvett fiatal. A korcsoport és a megye speciális foglalkoztatási helyzetét jól jel­lemzik a következő adatok, arányok: a résztvevők közel kétharmada férfi, és a jelentke­zők 70 százaléka a megye kü­lönböző vidékéről érkezett. A program legtávolabbi résztve­vői Drávasztáráról, illetve Drá­vátokról, mintegy 60 kilomé­terről kapcsolódtak be a kísér­leti szakmai munkába. A Pécsi Termelőiskola nem akármilyen vállalást tett a prog­ram elindításakor. Az intéz­mény ugyanis garantálja, hogy a 12-18 hónapos tanuló-dol­gozó kurzusok végeztével a résztvevők 50-80 százalékát munkahelyhez, illetve megél­hetést biztosító vállalkozási le­hetőséghez juttatja. Mint Szőke Attilánétól meg­tudtuk, a terveik szerint tovább folytatódik és bővül a termelő- iskola programja. Jövő tavasz- szal kívánják elindítani a má­sodik ütemet, amelyben újabb szakmák - összességében 18 profilt vesznek fel a listára - bővítik majd a palettát. Akkor várják majd ismét a felvételi­zőket a speciális iskolába. Azok számára, akik nem tudtak beke­rülni, különböző képzési lehe­tőségeket ajánlanak, közösen a munkaerőpiaci szervezettel. Ahogy idén, 2000 őszén újra nyitott lesz a lehetőség a fiata­lok számára, hogy bekapcso­lódjanak a tanulásba, a mun­kába. A program folytatásához további pályázati forrásokat akarnak igénybe venni, ezek feltárását már most megkezd­ték. Kaszás E. Harangot kér vissza egy falu A község ősztől templomot épít. Önkormányzata úgy értesült, hogy középkori harangjukat a sásdi helytörténeti gyűjtemény­ben őrzik, és szeretnék azt visszakapni. A múzeumi szakembe­rek szerint erre nincs mód. FELSŐEGERSZEG Vajda Józseftől, aki a sásdi helytörténeti kiállítást beren­dezte, megtudtuk, hogy a jó két évtizede talált bronz harangot egy ideig valóban őrizték, de aztán a megyei múzeumba ke­rült. Nehezen váltak meg a ha­rangtól, amelyről bizton állítja, hogy az az oroszlói középkori Szent Mihály templom tornyát díszítette. A felsőegerszegi polgármes­ter, Papp Magdolna Jolán évek óta járja a levéltárakat és plé­bániákat, hogy a beszerzett ada­tok alapján bebizonyítsa: a szántás közben 1978-ban fellelt kovácsolt harang a helységük Árpád-kori elődjének imahe­lyén szólt. A templom a mai Oroszló határán állt, kétszáz méterre onnan, ahol Korom Sándor traktoros rábukkant. - A magyarhertelendi plébánián fellelhető iratok is ezt igazolják - mondta kérdésünkre a pol­gármester. Az egerszegiek mindent megtesznek, hogy visszakapják. Ügy vélik, hogy a jog is mellettük áll. Lehet, hogy felújítják a ha­rangot, ami csak kifizetődő lenne, mert egy új elkészítése sokba kerül. Ha azonban mű­szakilag kivitelezhetetlen az öt­let, akkor kiállítják a majdani templomban. - Ami az előde­inké volt, az csakis minket illet - érvel a polgármester. Oroszló faluveze­tősége nem folyik bele a lokálpatrio­tizmustól erősen fű­tött harangmentési akcióba. A múze­umi illetékeseket vi­szont cseppet sem hagyja hidegen a téma. Megtudtuk: valóban Pécsett, a Megyei Múzeum régészeti osztályá­nak raktárában őrzik a feltehetően XV-XVI. századi leletet. A traktoros és Dudás Sándor amatőr régész becsületén múlott, hogy meg­menekült az elkallódástól. A muzeológusok szerint Oroszló, de az eltűnt Szarándok dísze is lehetett a ritkaságnak számító lelet, és Egerszeg aligha büszkélkedhetett vele. A harang marad a múzeumban. Csuti J. Hírek Röviden Kásádon arra emlékeznek augusztus 15-én, hogy végre el­készült a templom. Már 1948-ban el kezdték építeni, de aztán az ötvenes években megyei és országos döntés nyomán abba kellett hagyni a kivitelezést. (cs) Okorágon a patakkiöntések ellenére az önkormányzat folytatja a szociális földprogramot. Csaknem nyolcvan helybeli munkanélkülinek szeretnének jutányos áron vetőmagvakat biz­tosítani. (cs) Belvárdgyulán és környékén csaknem egy héten át na­ponta több órás áramszünet volt. Szederkény és Boly, valamint a szomszédos falvak is időnként elektromos energia nélkül ma­radtak. Egy megrepedt szigetelőbe néha esővíz folyt, ez okozta a kiesést. A hibás helyet először nem találták, de péntekre fel­robbant a szigetelő, amit gyorsan kicseréltek. (cs) Pécsett teljes terjedelmében kiégett tegnap egy személy­autó az Esztergár utcában. A jármű parkolóban állt, a tovater­jedő lángokat a tűzoltók fékezték meg. (cs) Torlódások az 56-os úton MOHÁCS-PÉCS Hétfőn hozzáfognak az 56- os út sátorhelyi elágazójától a határig tartó szakasznak a felújításához. A munka ok­tóber végéig tart, s ezalatt több helyen is részleges for­galomkorlátozás várható.-A beruházás 253,2 millió forint plusz áfába kerül - tá­jékoztatott Sziládi Zoltán, a megyei közútkezelő kht. osz­tályvezetője. A munkát a pá­lyázati kiírás szerint október végéig be kell fejezni. Az út­test szélső, egy-egy méteres szakaszát elbontják, és he­lyette kétszer másfél méteres új burkolatot építenek. A minél kisebb torlódások érdekében nem egyszerre bontanak és építenek. Az el­ágazótól kezdve ötszáz méte­res szakaszokon félpályás út­lezárások lesznek, esetenként a hat kilométeres úton egy­szerre több helyen is, de min­denütt forgalomirányító lám­pákat helyeznek el. Udvar község belte­rületén ötven méteres sza­kaszokon lesznek fél pályás útle­zárások, köz­tük pedig marad egy száz méteres rész, ahova a járművek beso­rolhatnak.- Biztos, hogy a falu életét a munka megzavarja - mondta dr. Schwalm Mária (képünkön), Udvar polgár- mestere de lesz rendes utunk, és a házakhoz vezető hidak egy részét is felújítják. M. B. Kibővített ingatlanadatok KOMLÓ A jelenlegi ingatlannyilván­tartási rendszer helyett újat vezetnek be a földhivatal­nál. Az országos számítógé­pes hálózat mindenki szá­mára elérhető lesz. Az átál­lás időtartama alatt az ügy- félfogadás és a telekkönyve- zés szünetel. A jelenlegi ingatlannyilvántar­tási rendszer helyett a majdan digitális térképet is kezelni ké­pes országos számítógépes há­lózat alállomását alakítják ki a városban - Baranyában első­ként Komlót csatolják hozzá a hálózathoz. Az adatállományt szerda délután elmentették, majd az információkat Buda­pesten írták át. Az új programot 16-án te­lepítik, ezért ezen a napon nem tudják az ügyfeleket fo­gadni, és a tulajdoni lapokról sem adnak ki másolatot. A há­rom nap alatt elmaradt iktatá­sok pótlása után 18-án vissza­áll a korábban megszokott rend.- Eddig is számítógépen történt az ingatlannyilvántar­tás, de az csak regionálisan működött, bár meglehetősen jól - mondta Bálinti Béla hi­vatalvezető. - Már évekkel ezelőtt elhatározták egy olyan egységes rendszer kialakítá­sát, amely összefogja a föld­hivatalokat. A rendszer a térképeket is kezelni tudja, és az ország minden helységéből lehet adatokat, információt lekérni. Németh L. Történelem: lábunk alatt a múlt A legtöbben nem is gondolnák, hogy nap mint nap ókori síro­kon, épületeken, szentélyeken és fürdőkön keresztül sétálnak a belvárosban. Számos római kori emléket, épületmaradványt tártak és tárnak fel még mindig a régészek. Az aprólékos munkának köszönhetően mára egyre inkább ismerté válik az ókori Sopianae. PÉCS Legtöbbször különböző utcai munkálatoknál, átépítéseknél kerülnek felszínre a leletek, és terelődik a figyelem egy-egy területre - tájékoztatott Kárpáti Gábor régész (képünkön). Je­lenleg 56 épületet ismernek a régi városból. Az első komolyabb leletek a Citrom utca átalakításánál ke­rültek napvilágra. Megtalálták a régi - római - városfalat és a főutat, valamint épülettöredé­kéket tártak fel. A Sopianae- téren istenszobrokat és oltáro­kat ástak ki, amelyből arra kö­vetkeztetnek, hogy a városnak ez a része lehetett a szentély­körzet, a Capitolium. Úgyne­vezett beneficiárius oltárokat találtak, így elképzelhető, hogy ezek a benefíciumot - hűbéri szolgáltatás fejében adott bir­tok - kapott katonák oltárai, imádkozó helyei lehettek. Ugyanitt találtak rá Pannónia (Dunántúl) eddig ismert legna­gyobb közfürdőjére, illetve az úgynevezett veremházakra, amelyek a legkorábbi római le­leteknek bizonyultak. A Római-udvarban egy lu­xusépületet tártak fel, amely­nek 80-90 négyzetméteres házi fürdője is volt. A Keres­kedők Házában a , jómai szin­ten” sikerült kiemelni a romokat, és beilleszteni az épület egé­szébe. Sajnos ezt nem min­denhol lehet így­Számos hely ismert még a régészek előtt, ahol római és egyéb kor­ból származó maradványokat találtak, de a feltáráshoz szük­séges anyagi feltételek megle­hetősen szűkösek. Bár nem római korú lelet, mégis jelentős esemény az Ágoston-rendi remeték régóta keresett kolostorának a megta­lálása. Ezt 1988-ban fedezték fel, talajmechanikai vizsgála­tok során. A teljes feltárásra viszont csak idén kerülhet sor. A középkori épület már az 1220-as évektől ismert, a török hódítás során lerombolták, és köveiből építették azt a dzsá­mit, amely a jelenlegi Ágoston templom alapját képezi. A ré­gészek és a város célja egy romkert kialakítása, amely méltó bejárat lenne a városfal felé. A régészeti ásatásokat a közhasznú beruházások 9 ezre­lékéből tudják finanszírozni, de ez csak töredéke a szüksé­gesnek. T. Zs. - K. G. Római kori emlékek Pécs belvárosában o TJ ■S 1. Római udvar: Luxus lakóépület, házifürdővel 2. Nagyposta: Palatinusi palota 3. Matáv-székház: Fürdő- és falmaradvány 4. Ifjúsági Ház: Capitolium, szentély-körzet 5. Kereskedők Háza: Épületmaradvány 6. Citrom utca: Városfal, kikövezett út, épületmaradvány h I V. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents