Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-27 / 204. szám

1999. július 27., kedd Háttér - Riport CiEIÍDSZERVÁLTÁS PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 I 17. rész Az elszalasztott történelmi lehetőség A baranyai kisgazdák viszonylag gyorsan sajátos helyzetbe kerültek. Mint előző írásunkból ki­derült, a párt országosan is első szervezői közé tartozott a pécsi jogász, dr. Böröcz István (ekkor már alelnök). Hamarosan több baranyai is az országos vezetésbe került: az elnök Vörös Vince, az alelnök a kisharsányi Nagy Ferenc József, és Csirke Ernő, mint megyei elnök is a budapesti központban dolgozott. Ám az országos vezetésben hamarosan éppen két baranyai kisgazda kö­zött is ellentét tört ki, amelynek eredménye a megyei elnökváltás lett. Böröcz István (Jobbról) az első baranyai szervezők egyike, már képviselőként a Parlament folyosóján fotó: laufer l. Ennek annyiban volt jelentő­sége, hogyha a Baranyából fel­került országos vezetők egy felé húznak, a megyei szervezet sem polarizálódik akár nemze­déki ellentétek, akár másként fogalmazott programpontok mentén. A gyakorlat azonban mást mutatott. Hangya Antal (első kis ké­pünkön) volt megyei elnök sze­rint Csirke Ernő (Hangya elődje a poszton) szembe for­dult Nagy Ferenccel, aki ko­rábban magával vitte őt az or­szágos központba a pártszerve­zési munkák segítésére. Ennek „lecsapódása” volt, hogy Csirke Ernőt eltávolították a megyei kisgazdaszervezet élé­ről, 1991 nyarán. Csirke a ’40- es évek közepén a párt ifjúsági szervezetének megyei vezetője volt. Jóllehet, az újjászervezés legelső lépéseinél nem volt ott, de 1989 márciusában már kis­gazdaként vett részt a demonst­ráción, miután Böröcz, mint régi pártkádert, őt is megke­reste és felkérte a csatlakozásra. Vörös Vince még később vál­lalkozott arra, hogy a párt tag­jaként a nyilvánosság elé lép, erre csak március végén került sor. Vörös Vincét ugyanis kis­gazda múltja miatt a kommu­nista rezsim meghurcolta, töb­bek között Kánba száműzte két évre. A régi, a ’80-as évek végére már időssé vált kisgazdáktól kerültek elő azok a dokumen­tumok is, amelyekre alapozva a szervezők megfogal­mazhatták az új időkre adaptált kis­gazda eszme­kört. Nagy Ferencnél volt egy példánya az 1946-os pártprogramnak, ere­deti iratok kerültek elő Veér Elemérnél, csakúgy, mint a ’40-es években ugyancsak me­gyei ifjúsági vezető kővágósző- lősi Varga Gyulától. Megkeres­ték a legendás kisgazdavezér, Kovács Béla leszármazottak is eredeti iratokért.- Lényegében - mondja Hangya Antal - ezzel körvona­lazódott is a két generációs pó­lus. A felkeresett, felkért ré­giek, és az őket felkereső, a szervezésben oroszlánrészt vál­laló fiatalabbak. Együtt össze­sen közel ötven alapító. A FKgP-t újjáalakítókban energiaforrás volt a párt 1946- os választási sikere (54 száza­lék).-Ennek eredménye lehetett - mondja Hangya Antal -, hogy megbecsülést éreztünk a párt iránt a szervezés idején, illetve amikor a többi párttal tárgyalá­sokat folytattunk. Óriási törté­nelmi lehetőséget szalasztot­tunk el - akkor is ez volt a ma­gánvéleményem -, amikor 1989-től a választásokig terjedő időszakban nem kötöttünk a szociáldemokratákkal szövet­séget. Ennek a két pártnak ösz- sze kellett volna fognia, ebben az esetben akár a háború utáni eredmény elérésére is lett volna lehetőségünk. Ez a mi hibánk is volt, de döntően az MSZDP akkori helyzete gátolta meg. Nem tudtuk, melyik SZDP-vel kell, lehet tárgyalni... (A választások után egyéb­ként a megyei kisgazdapárt megállapodást írt alá az akkor már Pataki György vezette ba­ranyai szocdemekkel.) Ä kerékasztal-tárgyalások idején keresték a szocdemeken túl a kapcsolatot a keresztény- demokratákkal, az MDF-fel, sőt, az SZDSZ-szel is. Az úgy­nevezett „négyigenes” népsza­vazáskor az utóbbi párt és az FKgP válasza a négy kérdésre azonos volt. A kisgazdák - Pártayék kivá­lása ’90 januáijában szakítás­hoz megyei szinten nem veze­tett - úgy vélték, Baranyában legalább 25 százalékot szerez­nek a választásokon. A szava­zást azonban közvetlenül meg­előzte néhány sajtónyilatkozat, TV-szereplés, amelyek - külö­nösen Zsíros Gézának köszön­hetően - Hangya szerint „si­ralmas benyomást keltettek”, visszavetették az FKgP-t. Ezt viszont megérezték a megyé­ben is. Pedig látványos akciói vol­tak a pártnak. A választások előtt Birjánban zászló- és transzparenserdő árnyékában foglaltak vissza egy olyan csa­ládi házat, ami a belvárdgyulai tsz tulajdonába került, ám nem akarta visszaadni volt - kis­gazda-tulajdonosának.-Ez volt a leglátványosabb demonstrációnk - mondja a házfoglalási akciót akkor meg­szervező Hangya Antal. Jk Az 1923-ban született, de már 14 éves korában a tovább­tanulás helyett tudatosan a pa­raszti munkát vállaló (utóbb, 1967-ben agrármérnöki diplo­mát szerző) kisharsányi Nagy Ferenc József (második kis ké­pünkön) édesapja a siklósi kis­gazdaszervezet elnöke volt. így családi hagyományai is a párt felé terelték, s hamarosan egyik országosan is ismert ifjúsági vezetője lett, az országos tanács tagja. 1989-ben azonban csak a sajtóból értesült róla, hogy új­jáalakult ’88 őszén a budapesti Pilvaxban a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt.- Csodálkoztam kicsit, mert úgy éreztem, hogy én is a párt egyik öreg tőkéje vagyok. Még az is átfutott az eszemen, hogy mellőztek. Ettől függetlenül azonban mi akkor már Bara­nyában aktívak voltunk. Nem a helyi szervezet révén kapcso­lódtunk ismét a párthoz, hanem Budapesten, 1989. március 23- án. Akkor a baranyai szervezet már megvolt, élén Gerendáival. Úgy gondoltam, ha országos szinten kezdek dolgozni, ezzel is a megyét erősítem. Hatan mentünk fel a Jurtába - Szomor Ferenc, Gerendái István, Vörös Vince, Szakály József, Csirke Ernő' - a kisgazda alakuló ülésre. Óriási zűrzavar volt, már akkor sokan minden áron főszerephez akartak jutni, csupa fővárosi.- A nem sokkal korábban megválasztott három baranyai kisgazdavezetó'- Hangya, Bó'g- ner, Böröcz - közül egyik sem volt ott a Jurtában?- Úgy emlékszem Böröcz István ott volt. Közel 300 kül­dött jött fel az országból. Egy­szerűen nem tudtuk, mi lesz ebből. Hol a Himnuszt énekel­tették a jelenlévőkkel, vagy a Székely himnuszt, amit én na­gyon nem odavalónak éreztem. Szót kértem én is, a baranyaiak valósággal feltuszkoltak a szín­padra.- Úgy tudom, ezt követőén az újjáalakuló kisgazdapárt egyik legfontosabb beszédét mondta el. Sikerült „egy húrra pendíte­nie ” a küldötteket.- A 40 év utáni újjászületés örömérzetével és reményében mentünk fel, olyan esemény ré­szeseiként, amit még egy évvel ezelőtt sem mertünk volna hinni! Helyette a minősíthetet­len torzsalkodást tapasztaltuk. Erre vagyunk csak képesek? Azt is mondtam: Nagy Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky bizonyára forognak a sírjukban. Döbbent csend lett. Azt szerették volna, ha azonnal átveszem a vezetést, de ezt elhárítottam. Minden megye és a főváros képviselői­ből álló grémium felállítását ja­vasoltam, amely elkezdi a párt­építés munkáját. Baranyából Vörös Vince és én kerültem bele. Kéthetente utaztunk Bu­dapestre, a Kisrabló-vendéglő- ben kaptunk egy különtermet.-A régióban Böröcz István feladata lett a szervezés?- Akkor még nem beszéltünk régiókról, ezt Torgyán dobta be a kisgazda-politikába. Úgy tu­dom, Böröcz Pista volt a bara­nyai szervező, de országos szin­ten is nagyon jó eredményt ér­tünk el, mert alig három hónap alatt kiépült a teljes szervezet. Amikor az első baranyai ülések egyikén itt voltam, közel 80 küldött alkotta a nagyválaszt­mányt - mindegyik 20 kisgaz­dát képviselt. A Nagy Fe­renc József ál­tal összetar­tott szervező­dés mellett működött azonban a Pártay-féle vonal is. Pár- tay az év me­legebb hónapjait Balatonszár­szón töltötte. Nagy Ferenc Jó­zsef elutazott hozzá, hogy lét­rehozza az egységet. A megbí­zást sikerrel teljesítette. (Az egyesülést egyedül egy újságíró ellenezte, Hardy Péter.) Ez az egyesülés volt az egyik feltétele annak, hogy az országos nagy­választmány összehívásának idejéről döntsenek, ahol már meg kellett választani a kisgaz­dapárt vezetőit is. Érden jöttek össze, 1989. jú­nius 3-4-én. Már akkor úgy érezték, hogy bomlasztó ele­mek épültek a pártba. Közöttük olyan is, aki Ausztráliából ér­kezett haza emigrációból. Ezen az ülésen a baranyai kisgazdák, mondhatnánk, taroltak. Orszá­gos elnök lett Vörös Vince, al- elnökök lettek Nagy Ferenc Jó­zsef és Böröcz István. A sikert a politikus a baranyai kisgaz­dahagyományokkal magya­rázza, többek között Kovács Bélát említi és Nagy Ferenc közírói munkásságát, akivel egyébként időben távoli családi kötődéseik is vannak.- Ezen a nagyválasztmányi ülésen Önnek felajánlották az elnöki pozíciót is.-Nem vállaltam, mert erre Vörös Vince sokkal méltóbb volt. Akkor a főtitkári funkci­óra próbáltak rábeszélni, azt azzal kerültem ki, hogy Kishar- sányból nem lehet egy országos szervezetet irányítani. Az ag­rárágazati alelnöki megbízás­nak azonban örültem.- Utóbb viszont azzal támad­ták, hogy a kommunista rend­szerben lett agrármérnök.-Igazuk is volt, de nem a párt küldött az egyetemre, ha­nem magam indíttatásából mentem, saját költségemre. Az, hogy valaki benne él egy esz­merendszerben - most a kom­munista diktatúrára gondolok -, természetesen hat a tudatára, de nem jelenti azt, hogy a rendszer prominens képviselője. Én sem lettem marxista, vallásos ma­radtam. (A következő részben folytatjuk a beszélgetést a Kisharsányból az FKgP országos elnökévé vá­lasztott Nagy Ferenc Józseffel. Úgy véli, túl sokan bukkantak fel a párt vezetői közül az isme­retlenségből, akik számára nem volt fontos a párt történelmi örökségének megőrzése.) Mészáros Attila A hitelfeltételek, kJmmUAb koUreantínyes legyen, mert el új­rakezdés megvalósulása esetén bőven megtérül a népgazdaság számá­ra az indulási támogatás. A hitelek fedezetét, alapját a föld jel- záloga képezze, melynek ára garanciti a hitelekre. Minden helységben, településen létre kell hozni egy Reform - vagy Nemzeti Bizottságot, mely Ismeri a múltat és az ott elköve­tett sérelmeket, törvénysértéseket. Ez d legautentikusabb szerv a7. erkölcsi Jóvátétel igazolására is szolgálna, és egyben felmérné a változások tulajdonosi érdeklődés-igény összetételét, nagyságát, segítené az igazságos kibontakozást. Vl) Ma szinte nehezebb az ország helyzete, mint a második világ­háború után, és ennek megjavítása, a kiemelkedés méltán nevezhető új honfoglalásnak. E jiphéz, de magasztos munkára hív o Kisgazdapárt minden rög­höz ragaszkodó 7^mül thoz kapcsolódó parasztot, mezőgazdaságból élő öreget és fiatalt egyaránt. Az idősebbek józan paraszti ésszel, ta­pasztalatokkal segítsék az újrakezdő, vállalkozó fiatalokat: a jö­vő kialakítóit, az ország építőit. E bizalom legyen kölcsönös, egy­más tiszteletben tartása, segítése - támogatása, mert csak így tudjuk megvalósítani egykori elnökünk, íildy Zoltán szavait: "Szabadságot és jólétet befelé, függetlenséget kifelé!" E nagyszerű elgondolás megvalósításához kíván a Független Kisgazda- párt erejéhez képest politikai támogatást adni és zászlónk alá hív minden magyar állampolgárt, falusit, városit egyaránt, aki a fenti célokat magáénak érzi? Bort, búzát, békességet! í Részlet Nagy Ferenc József agrárprogramjából hetedik oldal holnap Riport Torgyán József, a miniszter, viharos gyorsaságú látogatást tett a múlt hét szerdáján Baranyában. Drávakeresztúron zöld-fehér kockás abrosszal leterített asztalok várták. Riportunkban visszaidézzük a faluban töltött két órát. Portré A Pécsett élő Bognár József táncol, koreografál, rajzol, helyesírási hibákat javít, kiad­ványokat szerkeszt, ötlet­gyáros. A gyors élet ellenére a nyugalom szobrát lehetne róla megmintázni. Portré A vendéget is szabad nevelni Egy kisgyerek, ha kérdik, mi akar lenni ha nagy lesz, ritkán mondja azt, hogy üdülőigazgató. Már pedig Betlehem István így indult neki az életnek. Az, hogy közben válogatott atléta is volt (sok egyéb mellett), nem mellékes, de az álom valóra vált.-Hogy is volt ezzel a vágy­álommal?-Édesapám vasutas volt, én pedig Zamárdiban üdültem éle­temben először. Nagyon impo­nált, hogy egy komoly bácsi odaállt a gyerekek elé, elma­gyarázta, hogyan viselkedje­nek, mi a napirend. Nekem ez valamiért nagyon megtetszett, és ott helyben elhatároztam, hogy én üdülőigazgató leszek. Egyébként, hogy ez sikerült, kész csoda, de már 12 éve veze­tem a MÁV Balaton déli parti üdülőit, összesen hetet.- Lehet, hogy azt gondolta, kész üdülés ez a szakma. Köz­ben mégsem az, ugye?- A nyár kemény munka a Balaton-par­ton. Min­denki nya­ralni akar, la­zulni, és ez természetes is. Nekünk ilyenkor egy feladatunk van: kiszolgálni úgy, hogy az emberek valóban vendégnek érezhessék magukat.- Gondolom, vannak boga­ras vendégek is, nem?-Az egoista is nyaral! Tu­dom, hogy sokszor olyan kö­rülményeket biztosítunk a számára, amit otthon - sajnos - soha nem engedhet meg ma­gának, de itt reklamál, okos­kodik. Meg kell tanulni, ho­Betlehem István 1944-ben született Pécsett. Az 1960-es évek elején válogatott atléta volt, utóbb tanári diplomát szerzett. Pályafutása a vasúthoz köti. A MÁV Balaton-parti üdülőinek vezetője 1987-től. Felesége ápolásigazgató, két fiuk építési vállalkozó. gyan lehet őket leszerelni. Ne­kem amúgy is az az elvem, hogy a vendéget lehet egy ki­csit neveim is. Hogy csak azért, mert nem a miénk, nem hagyjuk ugrálni a gyereket az asztalon, nem vonulunk be szinte pucéron az ebédlőbe.- Mennyire segít mindebben a sportolói múlt?- Az az egész életben segít. Akinek valaha volt ereje ah­hoz, hogy üres futópályán vág­tasson körbe- körbe egy lehet, hogy nagyon tá­voli cél elérésé­nek reményében, az tudja, hogy soha nincs lazí­tás. A másik - szintén a sport hozadéka -, hogy fiatalon mó­domban volt sokfelé, sok min­dent látni, amiből az ember ta­nulhat.-A másik nagy szerelem a színház. Honnan a vonzódás?- A sport és művészet rokon „szakmák”, gondoljunk a régi görögökre. Ha az ember szereti a hazáját, a nyelvet, amit be­szél, akkor a művészettől nem lehet elhatárolódni, sőt otthon vagyunk benne! Méhes K. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents