Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-27 / 204. szám

8 Dunántúli Napló Zöld-Híd 1999. július 27., kedd Zöld-HId-HIrek Korszerűsítés a déli ha­táron. Július 12-én átadták a DÉDÁSZ Rt. egymilliárd forintos beruházási költség­gel megépített 120/20 kV-os söjtöri transzformátor állo­mását. A régi létesítmény 1952-ben létesült, és csak 1995-ben került a DÉDÁSZ Rt. tulajdonába. Műszaki ál­lagfelmérést követően dön­tött úgy az Rt., hogy kor­szerű állomást létesít köz­vetlenül a régi mellett. Az alállomás egyébként kap­csolatot jelent Horvátország felé, tehát nemzetközi jelen­tőséggel is bír. Az is felme­rült, hogy a régi trafóállo­más épületét a Letenyei Üzemvezetőség szakembe­rei múzeumként működtet­nék egy közhasznú társaság segítségével. Akcióban a gázkom­mandó. Június közepén megkezdte működését a DDGÁZ Rt. fogyasztói el­lenőri szervezete, amelynek feladata a szabálytalan gáz- vételezések felderítése és megelőzése. A csoport felál­lítását az elmúlt évek háló­zati veszteségeinek jelentős növekedése indokolta, amelynek nagy része sza­bálytalan vételezésekből származott. A 30 főből álló szervezet Baranya, Tolna és Fejér megyékben vizsgálja a fogyasztói rendszereket. Környezetbarát techno­lógia. A Pécsi Hőerőműben az 1998. évi importszén fel- használás eredményeként, mintegy ezer tonnával csökkent a kéndioxid-kibo­csátás. Idén további ötezer tonna importszén felhaszná­lást terveznek a mélyműve­lésű bányászat termelésének leállításával párhuzamban. Jól vizsgázott a vízelve­zető rendszer. Az elmúlt hetek viharos időjárása csak kisebb gondokat okozott a Pécsi Hőerőműben. Az erőműves parkban ugyan néhány idős fát kifordított az erős szél, de a szokatla­nul nagy esőben is helytállt a nemrég kiépített csapa­dékelvezető rendszer és a nyár elején kitisztított árok. ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-Híd Egyesülés támogatásával készült Változás a díjszámlázásban Egy alkotmánybírósági döntés okán megváltozott a szemétdíj Pécsett július 1-jétől. Az új tarifákról szóló értesülést még a héten postázzák: az adatközlések határideje augusztus 15-e. Erről váltottunk néhány szót Leitol Csabával (kis képünkön), a Biokom Kft. kereskedelmi és marketing igazgatójával. sok, hogy mikortól és mennyit kell fizetniük? Augusztus 15-e az adatszol­gáltatás határideje, ez a rende­letben meghatározott időpont. Ezen a héten postázzák munka­társaim azokat az adatkérő la­pokat, amiket az egyéni, családi házas övezetbe fogunk kikül­deni. A csomag tartalmazza a szerződéskötési tájékoztatót, magát az adatlapot, illetve egy ingyenesen visszaküldhető vá­laszborítékot. A társasházak, lakásszövetkezetek részére az elmúlt héten postáztuk az adat­kérőlapokat. A közös képvise­lőket üzletkötőink fel fogják keresni. Akinek már van szer­ződése, az megkötheti a szer­ződésmódosítást, akinek még nincs, az újat köthet. Akinek kérdése van a sze­métdíj számlázásával kapcso­latban, a Biokom Kft. ügyfél- szolgálati irodájában (ingyene­sen hívható zöld szám: 06- 80/200-590) további informá­ciókhoz juthat. tési szüneteltetést azok, akik 60 napnál hosszabb időre Pécs közigazgatási területéről eltá­voznak. Fontos még, hogy olyan területek közelében, ahová a hulladékszállító jármű­vek nem tudnak elmenni, az önkormány­zat, a közterü­let felügyelet és a Biokom Kft. gyűjtő­pontokat fog kijelölni, ahol elhelyezhető a hulladék.- A szol­gáltatás is magasabb színvonalú lesz? Egy-másfél évvel ezelőtt kezdtük el a szelektív hulla­dékgyűjtést. Ezt kívánjuk kiter­jeszteni a város egész terüle­tére. Jövő év januártól kibocsá- tunk egy gyűjtési naptárt, ami egész évre tartalmazni fogja az összes hulladékszállítással kap­csolatos eseményt. Olvashatjuk benne a tavaszi és őszi lomtala­nítás, a hagyományos hulladék- szállítás időpontjait és azokat a szelektív hulladékgyűjtési idő­ket, amikor például papírt, mű­anyagot, zöldhulladékot, illetve veszélyes hulladékot, például akkumulátort fogunk gyűjteni.- Honnan tudják meg a lako­PÉCS- Mennyivel kell többet fi­zetni a sze­métszállítá­sért?- A válto­zás nem egy­formán érinti a háztartáso­kat, hiszen itt a tarifán belüli átszerveződésről beszélhetünk. így aztán egyes családok jobban járnak, mások kevésbé. Az átlagdíj, ami 532 forint lett volna az előző díj­formákkal éves szinten, ezzel a díjjal 527 forint lesz, lényegé­ben tehát nincs nagy különbség köztük. A díjban meg kell fi­zetni mindazt, amit a hulladék- szállítás tevékenysége jelent. Például a szolgáltatásokhoz ta­padó felújítások, beruházások, illetve a hulladékkezelés, és a hulladéklerakó költségeit.- Mi az, ami új ebben a ren­deletben ?-A legfontosabb új elem a díjfizetés alapja, amely a család nagyságához kötött. Ez azt je­lenti, hogy ahogy növekszik a család létszáma, vele növekszik a hulladékszállítási díj. Egy fő esetében 432 forint és ettől a bázistól kezdve növekedik a díj. Másik újdonsága a rende­letnek, hogy kérhetnek díjfize­Szelektív hulladékgyűjtés Pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött Pécsett a szelektív hulla­dékgyűjtés a Biokom Kft. szervezésében. Akkor elsősorban két sűrűn lakott városrészt - Kertvárost és Uránvárost - célozták meg az új hulladékgyűjtési formával, mára azonban sokkal több helyen találkozhat a városlakó a színes gyűjtőedényekkel, egyre több a „gyűjtősziget”.- Az egyéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pécsi pol­gárok felelősséget éreznek közvetlen környezetükért - mondja Kissné Illyés Eszter, a Biokom Kft. másod nyersanyag osztályának vezetője. - Igaz, még az akció kezdetekor szóró­lapokat juttattunk el a lakók­hoz, amelyen a tárolók helyes használatáról adtunk felvilágo­sítást.- Előfordult-e ennek elle­nére, hogy valamelyik gyűjtőjük mégis használhatatlanná vált?- Sajnos igen, de ez egyrészt a kukaturkálók miatt történt, tudvalevőleg ők gyűjtik az üvegeket és mivel nehezen tud­ták ezekből a fajta edényekből kiszedni, tönkretették a konté­nert. De azért ez nem gyakori eset. Természetesen rongálok is vannak, akik csak úgy, szóra­kozásból, egyszerűen felgyújt­ják a hulladékgyűjtőt, de ez sem tartozik a mindennapi ese­tek közé.- Mennyivel kerül többe ez a fajta szemétgyűjtés a hagyomá­nyosnál, megéri?- Ezt így nem lehet mérni. A haszon óriási, de nem elsősor­ban a cégnek, ráadásul nem konkrétan és nem azonnal lát­ható. Az például, hogy a város drága pénzen építtetett egy új szeméttelepet és ennek az ál­laga, valamint az élettartama jó pár évvel meghosszabbítható a mi tevékenységünk által, ez az igazi haszon.- Fejleszteni kívánják tevé­kenységüket, hogyan?- A város egész területén lesznek ilyen gyűjtők, nehézsé­get a Mecsek-oldal jelent egye­dül, ahol kevés a sík terület, de ezt a problémát is meg fogjuk oldani. Helyeztünk már el sze­lektív hulladékgyűjtőket a na­gyobb bevásárlóközpontoknál, a környező kisebb települése­ken is, valamint a megye na­gyobb városaiban, például Szi­getváron és Mohácson. Folya­matosan tartunk különböző ak­ciókat is. Általános a lomtalaní­tási és a veszélyes hulladékot gyűjtő akciónk. Talán nem érdektelen az in­formáció: néhány héten belül megkezdi munkáját Pécsett az Eperfás úti hulladékkezelő központunk, ahová a lakosság ingyenesen leadhatja a haszno­sítható és egyéb hulladékait. Sőt szigorú ellenőrzés mellett, a háztartásban keletkező veszé­lyes hulladékokat is fogadják. A szemétszállítási „szolgálmányok” -114 éve Ki hinné, hogy már 1748-ban rendeletet hoztak Pécs váro­sában arról, hogy „Senki ...ámbár Nemes és Polgár is, az szemetet és gazt, porhamut az utcára kiönteni és vinni ne merészelje. ” Valószínűleg már akkor is működött az a belső reflex az emberek egy részében, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Lásd "Nemes és Polgár is", így az­tán a mai napig telve az utca szeméttel, tiltott helyeken - úgymint erdőszél, mező, rét, lápos, - roskadozik a félig ki­bomlott szemeteszsákoktól. Arról nem is beszélve, hogy milyen látvány egy hűtőgép, akkumulátor, autógumi és még sorolhatnánk a többi ve­szélyes anyagot, a gyanútlan erdei kiránduló számára. Pedig a XVIII. század vé­gén felvilágosító könyvecskét adtak ki a járványokról és a betegségekről: „... ki-ki min­den tisztátalanságtul csinos- san tartsa a maga házát, szo­báját, kamráját, udvarát. ” Ja, hogy akkor még alig tud­tak olvasni néhányan, igaz. Ma ez már nem mentség, a te­levízióból és a rádióból is tudhatná mindenki, milyen veszélyekkel jár a helytelen szemetelés. Miért gondolják azt az erdőben szemetelők, hogy ott majd magától eltű­nik. Régóta ismeretes: az anyag nem vész el, csak át­alakul. De mikor és mivé? Egyáltalán nem mindegy. Álig 114 éve a városi ta­nács már előírta a pécsi háztu­lajdonosoknak, hogy vegyék igénybe a szemétszállítási „szolgálmányt” - igaz ez még lófogattal történt, ami maga is elég illatos szemetet termelt, de ezért voltak (többek kö­zött) takarító emberek, azaz utcaseprők. A fejlődés innen már egye­nesen ível felfelé. Ez a század először létrehozta a köztiszta­sági üzemet és persze a köz- tisztasági rendeletet. A jól be­vált lófogat egészen 1969-ig bírta - vajon miért? - innen datálódik a kukás autók tér­Szemétgyűjtő tartályok a századelőn hódítása. Persze, ha egyszer „egy üzlet beindul”, tisztítjuk az utcát, a lakást, tisztítjuk a gyűjtőedényeket is. Na senki se higgye, hogy ez olyan ma­gától értetődő. Az országban elsőként a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat kí­sérleti műhelyében használtak gyűjtőedények tisztításához mosógéprendszert. Elérkeztünk a mához. Óri­ási a fejlődés, mert nemcsak, hogy szelektíven gyűjthetjük a hulladékot, amit csak lehet azt újrahasznosítanak. A környezetvédelmi tör­vény kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van em­berhez méltó, egészséges környezetben élni, s hogy az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata. Legyen is az. Korabeli helyzetkép: a szemetestartályokat daruval eme­lik a platós kocsira Zöld-Híd-információk A Mecsekére Kft. közbeszer­zési pályázatot hirdetett két uránipari zagytározó tájrende­zési tervének elkészítésére. Ez­zel a mecseki uránércbányászat okozta környezeti károk közül a legjelentősebb - a pécsi ivó­vízbázist veszélyeztető objek­tum rekultivációs munkálatai kezdődnek el. - Folytatódik Kővágószőlős határában az úgynevezett „Perlokáció II.” te­rületen tárolt 2,6 millió köbmé­ter meddőnek a III. üzemi med­dőhányó keleti oldalára történő átszállítása. Naponta 8-10 ezer köbméter anyag kerül át a tor- tyogói vízbázis védelme szem­pontjából kedvezőbb helyre. A DDGÁZ Rt.-nél 2000-től minden bizonnyal évente egy­szer olvassák le a gázórákat. Áz új rendszer tervezhetőbbé és egyenletesebbé teszi a fogyasz­tók kiadásait. Lényege, hogy 11 részszámla után a 12. hónapban végszámlát kap az ügyfél, s ha hiány mutatkozik, ő pótolja rá­fizetéssel. Túlfizetés esetén természetesen a szolgáltató té­ríti vissza a különbözetet. Egy­előre a fogyasztó választhat a két rendszer - havi leolvasás és éves számlázási rendszer - kö­zött. - Júliustól megváltozik a vezetékes földgázszolgáltatás díjelszámolásának gyakorlata. Az alapdíj a gázmérővel nem rendelkező háztartásokban be­épül az eddigi átalánydíjba, a többi fogyasztónál pedig a gázmérők névleges teljesítmé­nye határozza meg. A jelenlegi áron számolva a DDGÁZ Rt. által beszedett díj általánosság­ban nem nő, sőt egyes csopor­toknál mérséklődhet is. A hőszigetelésről mindenkinek Nyáron szenvedünk a hőség­től, mivel lakásunk gyakran csapdába ejti a hőt, főleg igaz ez akkor, ha nagy üvegfelüle­tekkel rendelkezünk. Ebben az évszakban elsősorban a nap­sugárzás okozta meleg ellen védekezünk árnyékolással, szellőztetéssel. Télen ellenté­tes gondokkal küzdünk, a sok­szor nehezen előállított meleg megtartása a feladat. Ez még nehezebb, mint gondolnánk. Persze ki ne tapasztalta volna, hogy öreg nyílászárói alatt fü­tyülve tör be a hideg levegő. Talán meglepő, de egy átla­gos magyar lakás éves energiafogyasztásának 54 %- át fűtésre használják. Az or­szágban a családi házak 5 szá­zaléka megfelelő hőszigete­lésű, háromnegyede pedig elégtelen, így nyáron 20 száza­lékkal több meleg jön be, télen 25 százalékkal több megy ki, mint a megfelelő szigetelés mellett. A fűtésre fordított energia fele kiszökik a sza­badba. Mégis, hogyan véde­kezhetünk a pénztárcánkat sem kímélő hővesztesóg ellen? Ha különálló lakásunk van, amelynek a tetőtere beépítet­len, szigeteljük a tetőt, mert a felszálló meleg levegő itt tűnik el a legkönnyebben. A meny- nyezet és a padlástér akár a tel­jes hőveszteség egynegyedét is okozhatja. A külső falakat is ajánlatos szigetelni, bár ez egyenlőre nem olcsó. A padlás és a tetőtér szigetelésére leg­jobb a kőzetgyapot, a nádfo­nat, a parafalap, vagy más természetes anyag. A poliure- tán, vagy polisztirolhab, pél­dául a hungarocell, vagy styropor ellen szól, hogy gyár­tásukhoz freonszármazékokat, vagy „üvegházgázokat” hasz­nálnak. Hőszigetelő ablakokkal fe­lére csökkenthető az ablakon át elszökő hő. Az ablakok glet- telése, gipszelése, tömítése is sokat segíthet. A fapadló, a parketta, a sző­nyeg is jó hő és zajszigetelő. Az ajtók alja ragasztós hátol­dalú szivaccsal, gumicsíkkal, filc, vagy gumilappal zárható. Régi ötlet, de belülről az abla­kok párkányára helyezett kí- gyópáma is jó védekezés a hi­deg ellen. A függöny és a redőny sok hőt tart vissza, ahol nincs füg­göny, ott télen nagy a hővesz­teség, nyáron viszont forró kat­lanná változik a szoba. A füg­göny a feladatát akkor látja el, ha befedi az ablakot, sőt még túl is nyúlik rajta. Szeles na­pokon, télen éjszaka húzzuk szorosan össze! Apró trükköket rejt a külső kert kialakítása is. A déli-dél­nyugati ablakok elé lombhul­lató fákat ültessünk, ezek a téli napot beengedik, ám a rekkenő nyári melegtől megóvnak. Az örökzöld növények az év min­den napján szélámyékot adnak észak-északnyugat felől. A falra futtatott növények az épület energiaveszteségét 30 százalékkal is csökkenthetik!

Next

/
Thumbnails
Contents