Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-22 / 199. szám
8 Dünántúli Napló Hitélet 1999. július 22., csütörtök Jó ütemben folytatódik Pécsett, a Bazilika rekonstrukciója. A délnyugati toronyra már az új kereszt is felkerült, tovább szépülnek a díszítő szobrok és a falfelületek is megújulnak a védőháló alatt. fotó: laufer László ENSZ-értekezlet a szegénységről Az ENSZ becslései szerint évente 25 millióval növekszik a szegények száma és percenként 47 ember süllyed a végleges szegénység állapotába. A szegénység globális jelenség, amely útlevél nélkül átlépi az országhatárokat: kábítószer-kereskedelem, betegségek, elvándorlás és politikai instabilitás formájában. A szegénység elleni harcban a fejlett országoknak meg kell érteniük, hogy vagy mindannyian együtt haladunk előre, vagy együtt süllyedünk el. A végletes szegénység problémája G8-ak közelmúltbeli, kölni találkozójának is egyik központi témája volt. Ekkor született az a döntés, hogy csökkentik a legszegényebb országok külföldi eladósodását. Most a templom homlokzata magasodik a leleteket rejtő domb felett fotó: laufer László Elpusztult középkori kolostorok Baranyában 1. A mágocsi bencés apátság 1500 évvel ezelőtt alapította a Rómától délre fekvő Subiacoban első kolostorát Szent Benedek, az európai szerzetesség atyja. „Benedictus amat montes” - Benedek a hegyeket szereti, tartotta a középkori latin mondás. Valóban, hazánkban is több bencés kolostor települt hegyek, vagy magasabb dombok tetejére. Ilyen kiemelkedő helyen épült fel a Szente - Mágocs nemzetség valamelyik tagja által alapított mágocsi apátság is. A kolostor apátja először 1223-ban tűnik fel, amikor pápai megbízatást kap. 1251-ben Opsa ispán felesége Erzsébet végrendelkezést tett, amely szerint leányai után a Pozsega megyei Pribinye, Kanakuta és Feliok nevű birtokai a mágocsi apátságra volt felszentelve. Egy évszázad múltán Márk apát sikertelenül pereskedik az ábrahámi cisztercitákkal Tekerő nevű Tolna megyei birtokért. Vince apát neve is szerepel 1449-ben azon bencés apátok között, akik nem voltak hajlandóak az esztergomi templom építési költségeihez hozzájárulni. A prímásnak ezért pápai beavatkozást kellett ellenük kérnie. A mágocsi apátság is részt vett a magyar bencések reformmozgalmában. János apát képviselte a kolostort az 1515- ben Pannonhalmán megtartott rendi káptalanon. (A rendi káptalan a bencés apátok tanácskozási fórumaként a rendi reformot volt hivatott előmozdítani.) A rend megújításának folyamatára a török félhold veti rá az árnyékát, a hódítás miatt sok kolostor megszűnt, a szerzetesek pedig elmenekültek. A mágocsi kolostor fennállásának utolsó emléke az 1542. évi adólajstrom, ekkor 6 portával szerepel, melyek zöme a töröktől való félelem miatt már pusztán áll. A hódoltság elmúltával viszonylagos épségben maradt fenn a hajdani apátsági templom. Még romjaiban is nagyszerű építménynek nevezi az 1729. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv. Jellegzetes bencés építkezésre mutat, hogy a leírás szerint a templom két homlokzati toronnyal rendelkezett. A kolostor alapfalait a mai - 1804-ben épült - plébánia- templom mellett rejti a föld mélye. Az emlékét őrző mágocsi apát címet pedig napjainkban is adományozzák. Patton Gábor régész Emlékeztető Pénteken este 8 órakor Luigi Celeghin orgonahangversenye lesz a Pécsi Bazilikában. A Pécsi Székesegyház plébániája felújítás után újra a régi helyén működik: Szent István tér 17. A hivatali idő hétfőtől péntekig 10-12.30- ig tart. Telefon: 513-050. Ciszterci kórusok Németországban. Négynapos bajorországi koncertútra indul ma a Ciszterci Gyermekkar és a Ciszterci Diákszövetség Janus Pannonius női kórusa Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével. Az énekkarok elsősorban szentmiséken működnek közre magyar és német szerzők műveivel, gregorián és ambrózián dallamokkal, néger spirituálékkal. Vallásközi hét. Hétfőn este nyitották meg a VII. Vallásközi hetet Sopronban. A katolikusok és evangélikusok után csütörtökön a baptisták és a Hit Gyülekezet mutatkoznak be. Pénteken az iszlámról lesz szó, szombaton a középkori zsinagógában a zsidó vallásról tartanak előadást. Vasárnap a reformátusoké. Július 27-én, kedden 19 órától tartják találkozójukat az egykori Székesegyházi Énekiskola volt növendékei. Krausz György tanár-karnagy ismerteti néhai Mayer Ferenc kanonok, énekisko- lai igazgatóról írt könyvét. A találkozó helye: Hunyadi Mátyás Diákotthon, Pécs, Széchenyi tér 11. Nerses Pozapalján érsek az új örmény kathalikosz. Az örmény apostoli egyház tanácsa július 4-én Nerses Pozapalján érseket választotta meg ideiglenes egyházfővé, I. Karekin kathoh- kosz utódává, aki gégerákban hunyt el június 29-én, 66 éves korában. Nerses Pozapalján 62 éves, Törökországban született és a volt örmény szovjet köztársaságban nőtt fel. Később a nagy-britanniai és svájci örmény apostoli egyházban töltött be fontos hivatalokat. Az észak-koreai kommunista hatóságok aggódnak a keresztény hit terjedés miatt. Dél-Korea 47 millió lakosa közül 10 millió a keresztény, míg a közel 24 milliós észak-koreai közül csak 12 ezer személy meri bevallani, hogy valamelyik hivatalosan megtűrt keresztény egyház tagja. Szent Illés próféta A görög katolikus egyház július húszadikán ünnepélyes tisztelettel veszi körül Szent Illés prófétát. A bibliában a Királyok első' könyve szépen írja le életét, küzdelmeit. Olyan korban élt, mikor az egész nép bűnös szokásokat folytatott. Elfordult az igaz Isten tiszteletétől és bálványokat imádott. Még a király és a királyi udvar is ezeknek hódolt. Ekkor kellett neki prófétáimat mutatni az ißaz utat, jóra inteni az embereket, hirdetni az Úr haragját. Mikor emiatt menekülnie kell, és életére törnek, keserű szavakkal fakad ki: „Izrael fiai elhagyták szövetségedet, lerontották oltáraidat, megölték prófétáidat karddal, egyedül én maradtam meg, s most nekem is az életemre törnek". Gyötrelmes történelmi idő', istenkísértés, hitetlenség - egy ilyen miliő vette körül, ebben kellett hatékonyan működnie. A mi korunkban is megvannak ezek a jelek. Úgy tűnk, Isten országának - mely már köztünk van - ezek állandó jelei. Bennünket is küld az Úr hirdetni igéjét, örömhírét. Akkor is, amikor a pusztaság, a lelki sivárság várja a küldöttet. Prófétái küldetésünknek ez is része: az ember magára marad. A gyötrelmes időben is meg kell őrizni a reményt a tiszta élet után. Amikor sokak futnak a bálványok, a mű-istenek és művallásosságok felé, a hívő ember tudja, kinek higgyen, hol van az igazság. Illés próféta személye az újszövetségben is többször szerepel. A közfelfogás szerint az ő eljövetelének kell megelőznie a Messiás eljöttét, Keresztelő Szent János személyét és tevékenységét vele azonosítja Jézus („Illés ő, akinek el kell jönnie”), a Tábor hegyi színeváltozásnál Jézus Mózessel és vele beszélget. Olyan bibliai alak, akit nyugodtan lehet eszménynek és mértéknek tekinteni. Isten kegyelme rajta különleges módon megnyilvánult. Az, hogy őt ma is ünnepeljük, annak a jele, hogy Isten semmilyen maradandó értéket nem enged pusztulásba menni. Minden kor minden emberének értéket kell teremtenie. Amit teszünk, azt nem csak megmérik majd egykor, hanem ahhoz mérik magukat - családunk tagjai, ismerőseink, barátaink. így lesz az ember élete tanúságtétel, amellyel bizonyíthatja Isten létét és erejét. így tudunk mi is hírnökök és Isten-bizonyítók lenni. Már nem kell előhírnöknek lenni, mint Keresztelő Szent Jánosnak és Illésnek, mert eljött Krisztus, de előre kell mutatnunk. El kell készíteni szívünkben és mások szívében is az Úr útját. Illés próféta alakja ehhez is segít bennünket. Bodogán László parókus Veronika kendője? Meghökkentően hasonlít a torinói leplen látható arclenyomathoz Egy római tudós azt állítja, Abruzzo tartomány egyik kolostorában megtalálta azt a kendőt, amelyet a keresztény hagyomány szerint Veronika nyújtott át Krisztusnak a ke- resztútján, hogy letörölje magáról az izzadságot és a vért, s amelybe belerajzolódtak a Megváltó vérző arcának körvonalai. A felfedezést Heinrich Pfeiffer, a római Gregorián Egyetem docense, a keresztény művészetek szakértője jelentette be római sajtóértekezletén. Pfeiffer a közép-itáliai Manapello kapucinus kolostorában talált egy 17x24 centiméteres, majdnem átlátszó fátylat. Barnás-vöröses jelek láthatók rajta, amelyek egy szakállas, hosszú hajú férfi képmását adják. Az ábrázolat attól függően látszik, hogy milyen szögben tartják a fény felé a kendőt. A kapucinus barátok által őrzött régi dokumentumok szerint egy katona felesége adta el a kendőt 1608-ban egy manoppellói nemesembernek, hogy az érte kapott pénzből kiváltsa fogoly férjét. A vevő nem sokkal később a szerzeteseknek adta át a fátylát, amelyet 1618-ban két üveglap közé, ezüstözött és aranyozott diófakeretbe helyeztek, s az azóta is ott lóg a falon a kolostorban. Pfeiffer azt állítja, hogy a vászondarabon kivehető képmást nem emberi kéz festette, és a rajzolat „meghökkentően” hasonlít a nevezetes torinói leplen - a Krisztus halotti leplének tartott vásznon - látható arclenyomathoz. Laboratóriumi elemzések segítik majd megállapítani Szent Veronika állítólagos kendőjének pontos életkorát. Ismerni, érteni A Bibliában az első bűn története nem zárul le anélkül, hogy ne csillantaná meg a reményt. A szakítás kezdeményezése az embertől ered, de a kiengesztelődés csak Istentől származhat. És Isten ettől az első bűnbeeséstől kilátásba helyezi, hogy egy napon megszünteti a bűnt. Isten elküldte egyszülött Fiát a világba, hogy végrehajtsa a megváltás művét. Jézus nyilvános működésének kezdetétől állást foglal a bűnnel szemben és őszinte megtérést hirdet. Azonban elsősorban mégsem az ember bűnösségét hirdeti, ellenkezőleg: beszédeiben azon van a hangsúly, hogy Isten végtelen irgalmában meglátogatta a bűnös embert. Amikor az ember vétkezik, Isten nem hagyja magára, megkeresi őt. Jézus tehát elítéli a bűnt, de nem veti meg a bűnöst. Jézus életével, halálával és feltámadásával legyőzi a bűnt és a halált, örök életet ajándékoz az embereknek. A bűntől való szabadulás lehetséges az őszinte megtérés által, ha az ember maradéktalanul Istenre hagyatkozik és a kegyelem vezetésének adja át magát. Fel kell tehát ismernünk a bennünk is a világban ma is uralkodó bűnt és fel kell vennünk a küzdelmet vele szemben a kegyelem segítségével az üdvösség reményében. Manapság senki sem jelentheti ki, hogy nem felelős a társadalomban jelenlévő súlyos problémákért, amelyek mint már láttuk a bűn következményei. Hardi Szilvia 900 éve történt Jeruzsálem elfoglalása Kilencszáz éve, 1099. július 15-én az európai keresztes hadak - Bouillon Gottfried, Normandiai Róbert és Tankréd vezetésével - elérték első számú céljukat, Jeruzsálemet, a keresztenység szülővárosát, és elfoglalták a moszlimoktól. Birtoklásáért a XIII. század végéig folytak a keresztes háborúk. Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa hirdette meg az 1095-ös clermonti zsinaton, hogy a Szent Sírt visszaszerezzék. A négy hadtestet Bouillon Gottfried, Alsó-Lotharingia hercege, a dél-itáliai normann Bohemond, Szent Gilles-i Raj- mund, Toulouse grófja és Róbert, Flandria grófja vezették. Összesen mintegy 300 ezer lovag kelt hadra. Közülük 25 ezer gyalogos és 4000 lovas 1096-97-ben ért el Konstantinápolyba. Az anatóliai hegyvidéken az előrenyomulás egyre nehezebb lett: csak októberben érkeztek meg Anti- ochia (ma Antakya) alá, amelyet 1098 júniusában vettek be. A sereg ezután Jeruzsálem felé fordult, létszáma 12 ezer gyalogosra és 1500 lovasra csökkent. A keresztesek, Godofréd, Normandiai Róbert és Tankréd vezetésével 1099. július 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, s noha sértetlenséget ígértek, több tízezer embert kardélre hánytak és kifosztották a várost. Ezután a sereg zöme hazatért, az ottmaradókra bízva a kormányzást. Bouillon Gottfried lett a kormányzó, Pisa érseke a jeruzsálemi pátriárka. Gottfried halála után, 1100-ban bátyja, Baldvin Jeruzsálem királya lett, s megalapították az első feudális államot a Szentföldön. Később létrejött az An- tiochiai Fejedelemség, a Tripo- liszi és az Edesszai Grófság, s az Örmény Királyság, melyeknek vezetői és főpapjai mind nyugatiak (latinok) voltak. 1144-ben Zangli szeldzsuk uralkodó elfoglalta Edesszát (ma Urfa). Válaszul III. Jenő pápa újabb hadjáratra felhívó bullát bocsátott ki. A toborzásban fő szerepet vitt Clairvaux-i Szent Bemát. A vezetők VII. Lajos francia és III. Konrád német király voltak. A németek 1147 októberében nagy vereséget szenvedtek Kis-Azsiában, maradékuk 1148-ben Jeruzsálemben egyesült a franciákkal. 50 ezer fős sereg indult Damaszkusz ostromára, de Zangli utóda, Nureddin hadai elől megfutamodtak. Nureddin unokaöccse, Szaladin 1169-ben Egyiptomot, 1183-ban Aleppót is elfoglalta, így a keresztes államokat bekerítette. 1187-ben El-Hakimnál szétverte a lovagok seregeit, majd visszafoglalta Jeruzsálemet és számos más erősséget. Nyolc keresztes hadjáratot indítottak 1270-ig, de tartós erdményt elérni nem tudtak. A XI-XIII. századi keresztes hadjáratok két kultúra összecsapásai voltak. E háborúk azonban közelítették is egymáshoz a moszlim és keresztény világot, és jelentősen növelték az európaiak földrajzi és egyéb ismereteit
