Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-22 / 199. szám

1999. július 22., csütörtök Hobbiállatok Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Török Éva Aprókák Gazdát kereső kutyák a Misina Egyesületnél: Panka: belgajuhász jel­legű, fekete-bama színű szuka, Apolló: dobermann jellegű, fekete-barna kan, Pepce: fekete-bama dober- man szuka, Tigris: hét hó­napos, fekete színű, puli jel­legű keverék kan, Kozák: csau-csau jellegű, vékony testalkatú, fekete szőrzetű kan, Gombócka: egyéves, németjuhász jellegű kan, Füli: kopó jellegű, három­féle színű, keverék kan, Kíra: fekete, vizsla jellegű, keverék szuka, Tenkes: né­metjuhász jellegű, fekete- bama keverék kan, Tücsök: puli jellegű, fekete szőrzetű szuka. A kutyákról bővebb információ kapható a 72/337-035-ös telefonon mindennap 8-16 óra között, illetve személyesen is meg­tekinthetők Pécs-Somo- gyon, a Pajtás u. 18. alatt. Örökbefogadható ku­tyák a Komlói Ideiglenes Állatmenhelyről. Kan ku­tyák: Rocky: törzskönyve­zett appenzeller, ötéves pásztorkutya, Pajtás: másfél éves labrador jellegű keve­rék, Bobi: kétéves, spitz- szerű keverék, Buksi: négy­éves corgie-tacskó jellegű keverék, Bendegúz: hatéves óriás Schnauzer. Szukák: Jenny: kétéves Staffordshire terrier, Polly: németjuhász jellegű, hároméves keverék, Floki: kétéves tacskó-foxi- szerű keverék, Muki: két­éves agár jellegű keverék. Keverék kölykök: hathetes dobermann kan, németju- hász-beagle jellegű nyolche­tes szuka, négy hónapos németjuhász kan és szuka, vizsla-labrador jellegű nyolchetes szuka, németju- hász-husky jellegű öt hóna­pos keverék szuka, vizsla- dobermann jellegű, nyolc hónapos kan, németjuhász- foxi jellegű, tíz hónapos szuka, vizsla-collie jellegű nyolc hónapos szuka, vizsla jellegű tíz hónapos szuka, németvizsla-németjuhász jellegű kilenc hónapos szuka, három darab három hónapos rottweiler-schnau- zer kölyök. Érdeklődni lehet Komlón, a Sallai u. 17. alatt vagy a 72/483-101-es tele­fonon. Áldás vagy átok a házi kedvenc? Megismerve egy macska- vagy kutyatartó családot, gyakran az az érzésünk, hogy a társállat a família első számú kedvence. Hisz hiába van együtt az egész család, többnyire a macska vagy a kutya akivel mindenki foglalkozik. A gyerekek igazi kedvence lehet a kutya fotó: laufer László A városokban, ahol az ember távol él a természet­től, annak egy részét je­lenti a társállat tartása. Ki jobban, ki kevésbé vágyik rá, és elsősorban a gyere­kek azok, akik kikönyör- gik, hogy cicájuk, kutyá­juk legyen. Ennek érdeké­ben mindent megígérnek, jobb jegyeket, sétáltatást, törődést. A fogadkozások­ból néha sajnos csak annyi marad, hogy velük alszik a négylábú. És a családban megkezdődnek a viták. A gond legtöbbször ak­kor kezdődik, hogy bizony még a kertes házban tartott ebeket is sétáltatni kell, hi­szen igénylik a mozgást, a találkozásokat, a szaglá­szást az utcán. És az oly sokat ígérő gyermek is haj­lamos megkérdezni, ha sé­tálni küldik a kutyával, hogy: miért pont én? Kutyát sétáltatni nem csupán ragyogó időben le­het és kell. Ha esik, ha fúj, bizony vinni kell az ebet. Vannak családok, ahol be­osztás szerint megy a sé- táltatás. Másutt mindig az indul reggel, este sétál­tatni, aki először kel, érke­zik, vagy aki egyszerűen csak unja a vitát. A kutya mindenkivel haj­landó sétálni,' aki a család tagjai közül erre ráér. A futkosó gye­rekkel, a tempósan haladó fel­nőttel, még a bottal járó, mo­zogni alig tudó nagyival is. Ilyenkor legfeljebb körbe sza­ladgálja az illetőt, magának do­bálja a labdát, vagy kézbe adja, hajolni se kelljen érte. De az örökös hántást, szeretetlenséget megjegyzi magának. A kutyák tele vannak érzel­mekkel, szeretik a gazdájukat. Még azt is, aki ezt alig-alig vi­szonozza. Amellett, hogy kivá­lasztják azt, akihez leginkább ragaszkodnak, a család minden tagjának jut a szeretetből. Nem csupán ideges felnőttek, gyak­ran magukra hagyott, sokat, szidott gyerekek is továbbad­ják feszültségeiket annak, aki nem szól vissza, aki sokat tűr, sokat elvisel. Ezért kell figyel­nie a családnak, hogy érzi nála magát a kis négylábú, akit egy életre választott. Hogy igazi házi kedvencként élhessen. Mert, Exupery Rókájának sza­vaival, felelősek vagyunk azért, akit megszelídítettünk. A világ legokosabb papagája A szenzáció közöttük is gyorsan terjed Dr. Irene Pepperberg, az arizo­nai egyetem tanára sajtóérte­kezleten mutatta be kedvencét, Alexet, a világ legokosabb pa­pagáját. A zseni - gazdája sze­rint - „elvont gondolkodásra is képes”. Huszonkét éves, ami papagájéknál nem kor. Alex egész mondatokat mond ango­lul, például olyanokat, hogy „na, most megyek vacsorázni, aztán jóéjszakát mindenkinek, tegyük el magunkat holnapra”. Irene asszony elismeri, hogy ezt még sok papagáj tudja. De fejben hatig számolni már csak Alex képes. És ez még nem minden. Ha kiteszünk elé hat tárgyat és felkérjük a madarat, hogy csoportosítsa azokat szín, forma, netán anyaguk szerint, Alex válaszai statisztikai átlag­ban 83,3 szá­zalékban tö­kéletesek. Ez, véli a professzor- asszony, megfelel a felnőtt ember találati kvótá­jának és így világszenzá­ció. Mint ahogy az is, hogy a madár ismeri a ha­sonlóság és különbözőség kategóriáját, tehát képes fogalmi gondolkodásra is. Két tárgy kapcsán megkérdezték a gazdái, mi a hasonlóság köztük.- Semmi - vágta rá Alex és ez volt az a pillanat, amikor dr. Pepperberg a mennybe ment. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor Májgyulladás A fertőző májgyulladások nemcsak bennünket, de a kör­nyezetünkben élő állatainkat is veszélyeztetik. A kutyák­ban és vadon élő rokonaikban előforduló „fertőző májgyul­ladás” csak elnevezésében azonos az ember fertőződését okozó májgyulladásokkal. Más a kórokozó vírus és az úgynevezett Ruburt-kór iránt csak a kutyafélék és a medvék fogékonyak, az ember nem. Bár a megbetegedés világ­szerte előfordul, a kiterjedt vakcinázások eredményeként manapság a kór klinikai tüne­tekkel járó formája ritkábbá vált. A 2-5 nap lappangási idő után jelentkező kórkép igen változatos lehet. Előfordul a tünetmentes átvészelés (ez idősebb kutyákban gyakori), de egy-két nap alatt elhullás­sal végződő túl heveny, 3-5 napig tartó heveny, valamint egy-két hétre elhúzódó félhe­veny lezajlást is megállapítot­tak már. A heveny formában 40-41 Celsius fokos hőmér­séklet mellett az állatok el­esettek, étvágytalanok, feltű­nően szomjasak és gyakran hánynak. A száj nyálkahártyá­ján vérzések láthatók, később sárgaság is kialakul. A májtá­jék igen fájdalmas. A tulajdo­nosok legtöbbször mérge­zésre gyanakodnak. Az elhúzódó esetekben a bőr alatti kötőszövetben, a fe­jen, a nyakon és a has alján ödémák jelennek meg. A sza­ruhártya ödémája a szem át­meneti, vagy tartós elhomá- lyosodását okozhatja. Ez na­gyon jellemző a betegségre, megállapítása segíti a diagnó­zis felállítását. Az agyvelő megbetegedése miatt ismétlődő görcsroha­mok alakulhatnak ki. Ez a forma a rókákra különösen jellemző. Esetükben a hirtelen jelentkező vérzéses agyvelő- gyulladás tüneteit gyors elhul­lás követi. A kutyák három hónap és egy év között foko­zottan érzékenyek. Ilyenkor a megbetegedés többnyire el­hullással végződik. Az idő­sebb egyedeknek jobbak a gyógyulási kilátásaik. A beteg állatok minden vá­ladékkal, de főleg vizeletük­kel ürítik a vírust, amely köz­vetlenül állatról állatra, vagy táplálékkal, vízzel, és ragály­fogó tárgyak közvetítésével is terjedhet. Járványtani szem­pontból fontos tudnivaló, hogy a gyógyult, vagy a fer­tőzésen tünetmentesen átesett egyedek még fél évig üríthe­tik a vírust. Ezért mindenképpen in­dokolt a fiatal állatok vakci- názása. Háromhetes időköz­zel végzett kétszeri oltás után megfelelő védettség alakul ki. Az immunizálást az anyatejjel felvett ellen­anyagok kiürülése után a nyolc-tizenkettedik héten célszerű elkezdeni. Hogyan értsük meg az állatokat? Gyerekeknek a kedvenceikről A Misina Természet- és Ál­latvédő Egyesület egész na­pos foglalkozásokat szervez augusztus 9-13-ig pécsi és környékbeli gyermekek ré­szére. A program keretében a fia­talok megismerhetik az álla­tok alapvető viselkedési szo­kásait, megtanulhatják ho­gyan bánjanak kedvenceik­kel, hallhatnak az etológia, az állati magatartás-kutatás alap­jairól. Megtudhatják például azt, hogy mit miért csinálnak az állatok; hogyan „beszélget­nek” egymással a kedvence­ink; mikor érzik jól magukat az állatok; s nem utolsósorban azt is, hogy a gazdáknak mi­lyen kötelességeik, feladataik vannak velük szemben. Az elméleti ismereteket gyakorlati foglalkozások, ki­rándulások színesítik és lehe­tőség lesz videófelvételek ké­szítésére is! Érdeklődni lehet a részle­tekről a 72/337-035-ös tele­fonszámon mindennap 8-16 óráig! KÉK KEHELY tLEJY KÉK KERESZT (Vásárcsarnoknál) (Régi állatkórház) Pécs, Nagy Lajos kir. ú. 18. W Pécs, Megyeri út 24. Tel.: (72)310-317 Jb Tel./fax: (72) 332-463 Héttő-péntek: 7.30-17.00 Tel.: (72) 312-493 Szombat: 7.30-12.00 Allatpatika Hétfő-péntek: 7.30-16.00 őshonos háziállataink A pödröttszarvú racka A fajta Kis-Ázsia sztyeppéiről ered, valószínűleg őseinkkel ke­rült a Kárpád-medencébe. Mivel más gazdasági állatoknál ke­vésbé abrakigényes, főleg a nagy kiterjedésű sztyeppéken, fü­ves legelőkön foglalkoztak tenyésztésével. Rendkívül edzett, ellenálló és igénytelen a ridegtartást na­gyon jól bírja. Gyapjútermelése nem számottevő. Á gyapjú évi növekedése 25-30 cm-t is elér­het, ám a felszőr és a finom gyapjú közt az arány nagyon rossz. A minősége nem éri el a jelenleg tenyésztésben levő ju­hok által termelt gyapjú minő­ségét, csak durva daróc előállí­tására alkalmas. Az egész föl­dön az egyetlen juhfaj, amely­nek pödrött szarva van, ami még a honfoglalás előtti mutá­ció eredménye. Két tájfajtáját különböztet­jük meg. Ä magyar alföldi, más néven: hortobágyi, debre­ceni racka. A XIX. század ele­jéig uralta a magyar Alföldet. Fehér és fekete színváltozata ismert. A kosok és az anyák is pörge (dugóhúzószerű) fekete vagy barna egyenes szarvakat viselnek. Gyapja valamennyi racka közül a legdurvább, ezért csak más, jobb gyapjúval ke­verve dolgozható fel. Szőr­més bőrébcíl készül a magyar juhász hagyományos ruhá­zata: a suba. Mivel általában a suba világos színű és a textil­anyag (pokróc satöbbi) gyár­tására is elsősorban a minden színre jól festhető világos színű gyapjú a keresett, így elsősorban az Alföldön is a fehér színű rackát tenyésztik szívesebben. Fő haszna a teje­lés, ami főleg juhtúró, sajt formájában kerül fogyasz­tásra. Egy kilogramm juhsajt elő­állításához 5-6 liter juhtej szükséges. Másik táj faj táj a a havasi racka, főleg Érdélyben és a Felvidéken, elvétve az Alföl­dön is előfordul. Kisebb, zö- mökebb termetű mint az al­földi és bundája is finomabb. A bunda „tincsei” 30-40 cm hosszúságot érnek el. A ko­sok csigás szarvakat viselnek, az anyák suták vagy kecske- szarvúak. Jó tejtermelő, egy anyától a báránytejen túl akár 60-90 li­ter tejet is lefejnek. A Kárpátokban a havasi le­gelő mindig jobb, mint a csa­padékszegény Alföldön, ezért mutat jobb tejelőképességet a havasi racka az alföldi racká­nál. A magyar hortobágyi pöd­röttszarvú rackajuh ma már sokkal inkább értékes zooló­giái ritkaság, mintsem gazda­sági állat, csak nemzeti par­kokban tartják nagyobb nyá­jakban. 4 ♦ A A

Next

/
Thumbnails
Contents