Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-22 / 199. szám
1999. július 22., csütörtök Háttér - Riport tizenöt perc alatt Gazdaggá lenni Ma a hazai lakosságnak több, mint nyolcvan százaléka gondolja azt, hogy rosszabbul él, mint tíz évvel ezelőtt. Egy másik felmérés szerint az embereknek közel a fele akár nyomban elindulna koszovói békefenntartónak, és akár agyon is lövetné magát, csak hogy megkapja a zsoldosfizetést. A pénzszerzés nehéz, megfeszített munkával elért módja mellett azonban léteznek másféle gazdaggá tévő lehetőségek is. A népi bölcsesség azt mondja, a pénz nem boldogít, a tévében bankóhalmokon heverésző férfi is, csak más hangsúllyal. Vagyis a pénz mégiscsak boldogít, de legalábbis elégedetté tesz, hiszen könnyebb a segítségével megszerezni az élethez szükséges javakat. Számos cég még ma is úgy hiszi, a pénz az egyetlen motiváló tényező a munkásai számára, így lehet őket több munkára vagy fokozottabb teljesítményre ösztönözni. A század közepét elhagyva azonban egyre több kutató bizonyította, hogy a fizetésnek az elégedettségre gyakorolt hatása a munka világában fokozatosan csökken, s a szociológusok a ’70-es évekre úgy találták, a kapcsolat nagyon is gyengévé sorvadt. Az ember teljesítményét és a munkával való megelégedettségét ugyanis az befolyásolja inkább, hogy önmaga és a környezete hogyan ítéli meg a munkáját, s nem az, mennyi bért kaphat érte. A gazdagság sohasem önmagában érdekes. Az számít, milyen az ember „boldogságszintje”, ez pedig nincs közvetlen összefüggésben a vagyonával. Szociológusok 50 országra kiterjedő vizsgálatából az világ- lőtt ki, hogy még azokban az államokban is, ahol az egy főre jutó átlagos jövedelem 60 év alatt a négyszeresére nőtt, a „boldogságszint” gyakorlatilag nem változott. Kiderült az is, hogy a volt szocialista társadalmak lakóinak legnagyobb része a rendszerváltás hatásait negatívan értékeli. Különleges tapasztalat volt, hogy az emberek „elégedettségszintje” és a jövedelmek elosztása között kapcsolat van, minél nagyobb ugyanis az egyenlőtlenség az egyes rétegek között, annál boldogtalanabb a társadalom. A „több pénz=több boldogság” képlet nem válik be azért sem, mert a gazdagodó személyek hamar hozzászoknak a jobb körülményekhez. Új rétegbe emelkednek, ahol összehasonlítják magukat másokkal, és szomorúan láthatják, hogy új csoportjukban szinte szegények. Mindezeken túl az is bebizonyosodik, hogy vannak olyan dolgok, melyek pénzzel egyszerűen nem vásárolhatók meg, így például a szabadság, a biztonság, a magánélet nyugalma, a barátság, a szerelem. Es megjelennek az újabb aggodalmak is, hiszen ha gyarapodik valaki, több az őrizni- és féltenivalója is. Az utóbbi években a magyar lelkeket néhányszor fölborzolta a vágyakozás a hatalmas, fél- milliárdot verdeső lottónyeremények után. Pedig a vizsgálatok szerint a hirtelen nagy vagyont szerzett emberek csak alig lettek boldogabbak, mint voltak. Angliai kutatások kimutatták, hogy 70 százalékuk felhagyott a munkájával, ám ezzel megszűntek a régi baráti, munkatársi kapcsolatok. A főnyeremények birtokosai elköltöztek, ezzel régi környezetükből is kiszakadtak, az új helyen pedig nem fogadták be őket. A gyors meggazdagodás reménye viszi a teljes csődbe azokat is, akik elhiszik, hogy szinte negyedórás munkával is vagyonokhoz lehet jutni, vagy hogy nagy pénz van a növénymagok otthoni csomagolásában. Baranyaiak százait húzta csőbe csak nemrég egy azóta nyoma veszett cég, hogy a videós üzeneteket küldő Tribu- szeméről már ne is beszéljünk. Mint ahogyan nem igaz az, hogy csak fáradságos munkával lehet tisztességes bért keresni, úgy az sem igaz, hogy elég otthon üldögélni, a sült galambra várva. Sok olyan tanfolyam, iskola, hálózat és helyzetgyakorlatokkal tűzdelt kurzus van az országban, mely fényes eredményeket ígér a hallgatóinak. A nagy hanták mellett vannak olyan módszerek is, melyek valóban sikeresek. A pécsi Horváth Gabriella és társa, Palkó Zoltán szinte a csőd széléről jött vissza egy meditációs módszer és egy ' hangkazetta segítségével. A baj ’97 októberében történt meg, amikor Gabi és Zoltán tulajdonostársa olyan visz- szaélést követett el, mely a közös vállalkozást szinte tönkretette. Választani kellett: bezárnak, vagy különleges meditációs technikák segítségével megpróbálnak túlélni.- Hallgattuk a gazdagságról szóló kazettákat mindig, munka közben, kocsiban, lefekvés előtt - mondta el a 26 éves Gabi, aki ’95-ben ismerte meg a módszert. - Az eredmény az lett, hogy megkétszereződött a forgalmunk, kiterjedt a vevőkörünk, és nyereségesek lettünk. Sajnos most még görcsösen fogjuk a pénzt, nehogy újra olyan kilátástalan helyzetbe kerüljünk, mint két éve. Nem kellene már 16 órákat dolgoznunk, de még nincs elég kollégánk. Gabi és a 34 éves Zoltán racionális emberek. Közgazdász és mérnök páros ez, hidraulikával, pneumatikával foglalkoznak. Hiszik, hogy nem irracionális dolgok történtek velük, egyszerűen a meditáció során átformált gondolataik szabadították ki energiáikat. Pedig csak olyan mondatokat hallgattak, mint: „Elegendő időm van, hogy másokon segítsek, és minden kiadott fillérem duplán térül meg” vagy „Esz- reveszem azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájuttatnak, hogy anyagilag gyarapodjak”. A magyart sírva vigadó, pesszimista nemzetnek szokták emlegetni, s az igaz is, hogy nálunk egy-egy csapás végleg padlóra küldhet embereket. A más szemléletű és neveltetésű amerikaiak viszont képesek a többszöri újrakezdésre is. Dr. Bradicsné Magyar Katalin és férje, Bradics Gábor szerint sokan siránkoznak a helyzetük miatt, de amikor például lehetőséget és munkát kínálnak nekik, vagyis tenni kellene az előbbre jutásért, meghátrálnak.- Az is baj, hogy kivesztek az álmok az emberekből - véli Gábor. - Sokukba azt sulykolták, maradjanak csak a helyükön, ne csináljanak semmit. Ha a rosszal bombáznak bennünket, akkor elvészMZ energiánk. A jogász feleség és a mérnök férj szerint egyébként a gazdagság nem vagyont jelent, hanem szabad életet, amikor az ember azt teheti, amit akar. Pedig őket is megrendítette egy váratlan esemény, s nem láttak más kiutat, csak a tanfolyamon tanultakat és a meditációs kazettát.- Néhány nap múltán egy ismeretlen felhívott egy olyan horderejű megbízással, mely teljesen helyrebillentette a család anyagi helyzetét - mesélte Katalin. - Másik vállalkozásba is kezdtünk, ahová olyanok kezdtek seregleni, akik hozzánk hasonló elveket vallanak. Meggyőzőek ezek a sikertörténetek, pedig a középpontjukban még csak nem is a pénzszerzés áll. A lényeg a gondolat, mely megteremti a gazdagságot. Hodnik Ildikó Gy. Tapasztalatok a pénzről 174 országot az életminőség szempontjából áttekintő ENSZ vizsgálat szerint Magyarország a 47. helyen áll. Még Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is megelőzi. Az első három egyébként Kanada, Norvégia és az USA lett. • A világ lakosságának leggazdagabb 20 százaléka éppen 74- szer keres többet, mint a legszegényebb 20 százalék. • 200 olyan ember van a világon, akinek összesen több pénze van, mint a világ legszegényebb 40 százalékának. • Magyarországon alig hat éve egy család rezsiköltsége a jövedelemnek csak egyötödét tette ki. Ma a fizetésünk egyharmadát költjük a lakás fenntartására. BékefenntarÖk a Balkánon. A kérdezettek közül sokan vállalnák ezt a munkát fotó: laufer László Méhes Károly jegyzete Közlekedj okosan! Volt valaha az „ántivilágban” a fenti bölcs címmel megáldott közszolgálati sorozat. Nincs is ezzel semmi baj, jó lenne ma is okosan közlekedni. Csakhogy arra jutottam, hogy ma Magyarországon kizárólag hülyén lehet. Néhány éve Bandónak volt egy poénja, hogy nálunk sikerült összeereszteni a svéd adórendszert az albán bérrendszerrel - hát ez a közlekedésre dettó igaz. Kereken tíz évvel vagyunk a rendszer- váltás után. Ha valaki meg tudja mondani, mikor fognak kipusztulni a magyar utakról a Barkasok, Roburok, IFA-k, Skoda nyerges vontatók és a Kamazok, kérem, valami rövid határidőt jósoljon! Zsánerkép: dinnyével csurig rakott pótkocsis IFA, a szokásos módon féloldalra dőlve, hogy szinte az árokba borul. Végsebesség 30 km/h, kipufogó-emisszió a halálos értékhatár környékén. Megelőzöd az egyiket, már feltűnik elöl a következő. Vérbeli csatajelenet, mikor egy-egy ilyen szállítmányt előzni próbál egy 50-re is felgyorsulni képes Ikarus busz. Lehetőleg dombnak felfelé. Kapaszkodósáv sehol, halálverfték jócskán. Na, ez az albán szekció, amiről szó volt, meg hát maguk az utak! Próbáljon csak valaki letérni a halálos 6-os- ról, megtudja rögvest, milyen is volt átkelni a Király-hágón, mielőtt az olaszok Phare- pénzből nem rakták rendbe az egészet! A „svéd vonal” végül is nem egyéb, mint hogy egyre több szép és új autó dönget keresztül-kasul e kies hazában. Mindegyik „megy, mint golyó”, „pöccre indul”, „felszánt Pestig” - iiiigen, csak hát a jelzett viszonyok közepette mindez még horroriszti- kusabbá teszi a közlekedést. A frontális ütközések ma már úgy hozzátartoznak a napi hírekhez, mint az időjárás-jelentés. És mind emögött az ember az ő végtelen sármjával. Mikor megáll mellettem egy kolléga, letekeri az ablakot, ajkán cigi fityeg, ezt két ujja közé veszi, hogy a képembe ordíthassa: Te gyökér! Hogy ez mit jelenthet? Biztos a föld alá való vagyok. Kép-tár A villányi templom takács dezsó rézkarca hetedik oldal holnap Folytatódik a rendszerváltás A kisgazdáknak óriási előnyük volt az újonnan szerveződő pártokkal szemben: a szocdemekkel együtt csak ketten voltak a politikai palettán, akik történelmi gyökerekhez nyúlhattak vissza. Portré A vendéget is szabad nevelni - vallja Betlehem István, aki hét Balaton-parti üdülőnek a vezetője. A volt válogatott sportoló sok mindent elért az életben. Portré Akinek hajdan Pécs volt a kertje Segédmunkásként kezdte, aztán a főmérnöki poszt előtt végigjárta a ranglétrát: brigádvezető, munkacsoport-vezető, a park- fenntartó és parképítő üzem, majd á zöldterület-gazdálkodási osztály vezetője. 1997-ben Pro Civitate kitüntetést kapott Pécstől a zöldterületek sok évtized alatt végzett fejlesztéséért.- Hosszúnak tűnik az út a különleges mérnöki diplomáig.- Azért sikeredett későbbre a diplomaszerzés, mert 56-os ténykedésemért 1959-ben, a végzés előtt egy hónappal kirúgtak a Kertészeti Egyetemről. Sőt a felségemet is, aki ugyancsak kertészmérnök. Ő bere- mendi származású, ezért kerültem Baranyába. Később nem bántottak, és elkötelezettséget sem vártak el tőlem, ettől megvédett a múltam. A rendszerváltáskor ebből nem kívántam proiskola parkja, a Malomvölgyi-tó környezete, a Béke park ... — Van saját kertje?- Természetesen. Meg aztán az összes barát és ismerős, akinek kertészeti problémája akad, hozzám fordul tanácsért.-A mostani parkgondozást milyennek tartja? Kalla Gábor 1934-ben született Sopronban. A Kertészeti Egyetemen 1965-ben szerzett kertészmérnöki, táj- és kertépítész mérnöki diplomát. 1958-tól dolgozott a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. A cég 1995-ös megszűnésekor 12 éves főmérnöki tevékenység után vonult nyugállományba. fitálni. Szerettem a munkámat és szakmai szempontból szerencsés időszakban dolgozhattam Pécs közterületein.- Melyek a kedvenc munkái?- Például az Alsó-Tety- tye, a püspöki kert, a Klimó utcai várfal melletti park, az Aradi vértanúk útja, a Szent István téri szökőkút, a műszaki fő- Ehhez a munkához állandó gondviselő kell. Az alkalomszerűen, vagy rövid időszakra megbízott, haszonra törő vállalkozónak értelemszerűen nem az a vágya, hogy csökkentse a nyereségét a gondosabb ápolás költségeivel. Élvégzi azt a munkafolyamatot amiért megfizetik, és leáll. Márpedig most nincs elég pénz. Annak idején a virágüzleteink nyereségéből pumpáltunk át pénzt a parkfenntartásra. Mindez áldozatául esett a profiltisztításnak. Másutt nem így csinálják.- Legkedvesebb növénye?- Inkább növénycsoportot mondanék. Nagyon rászolgál Pécs arra, hogy a mediterrán jellegű növényeket itt jobban elterjesszék.-Akad-e folytatója a családi szakmának?-Talán azért, hogy sokat kellett dolgozniuk a kertben, de mindkét fiam pedagógus lett. Feleségeik is azok. Az öt unoka pedig még fiatal a pályaválasztáshoz. Dunai Imre i t
