Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-12 / 189. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. július 12., hétfő Főként a városokban vannak új állások Baranya megyében június hóban a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a korábbi hónaphoz hasonlóan tovább folytatódott. A pozitív jelenség azonban nem a több munkale­hetőségnek köszönhető. BARANYAI KÖRKÉP Júniusban a májusinál nagyobb ütemben, 3,9%-kal fogyott az állástalanok száma. így a hó végén a munkaügyi szervezet nyilvántartásaiban 18 044 fő szerepelt, amely 709 fővel ke­vesebb, mint az előző havi. Még nagyobb a pozitív eltérés a ’98 év azonos időszakához ha­sonlítva - 1933 fővel (9,7%- kal) vannak kevesebben idén munka nélkül. A munkanélkü­liek számának e nagymértékű csökkenése az egy évvel ez­előtti állapothoz képest azért is szembetűnő, mivel országos szinten a bázisidőszakhoz vi­szonyítva kismértékben növe­kedett a munkanélküliségi ráta. A regisztrált létszám csök­kenése következtében a megyei munkanélküliségi ráta a májusi 11,4%-ról júniusra 10,9%-ra esett, ennek ellenére az orszá­gos mutatót, amely 9,4%, így is jelentősen túlhaladja. A munkanélküliség relatív színvonalában bekövetkezett visszaesés az előző hónaphoz hasonlítva Vas és Veszprém megyében a legmagasabb, míg Baranyában némileg megha­ladja az átlagot. (Orsz. átlag 2,9%, Baranya 3,8%): A Du­nántúl megyéi között a munka­nélküliségi rátát tekintve a ba­ranyai értékénél magasabbat csak Somogy és Tolna megyé­ben figyelhetünk meg. Az átlagos megyei ráta csök­kenése mögött az egyes térsé­gekben ellentétes mozgások fi­gyelhetők meg. A legkritiku­sabb helyzetben lévő sellyei térségben csak a megyei átlag­nak megfelelően csökkent a munkanélküliségi ráta. Komló és Siklós körzetében a megyei átlagot jóval meghaladó volt a ráta csökkenése. A munkaerő-keresleti piacon nem érezhető pozitív tendencia. A júniusi érvényes álláshelyek száma mindössze 1%-kal ha­ladja meg az előző havi értéket. E hónapban összesen 2910 munkalehetőséget tartottak nyilván a megyében. A helyi munkaügyi szervezet közel 1400 új üres állást tudott aján­lani a munkanélkülieknek, s ez 12%-kal kevesebb, mint a múlt havi. Legnagyobb mértékben a közhasznú munkalehetőségek szűkültek, míg a munkaerőigé­nyek zömét kitevő feldolgozó- ipari építőipari és kereskedelmi ágazatokban további élénkülés figyelhető meg. A kiközvetített munkanélkü­liek száma közel 1600 fő volt júniusban, hasonlóan az elmúlt hónaphoz, s mintegy 870 fő tu­dott sikeresen elhelyezkedni a munkaügyi központ segítségé­vel, döntő többségük a köz­hasznú foglalkoztatás terén. Az állástalan fiatalok lét­száma az év hatodik hónapjá­ban tovább csökkent 50 fővel, így 1080 fő szerepelt pályakez­dőként a nyilvántartásokban. Ez 16,3%-kal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. Az állástalanokon belüli arányuk 6%-ra süllyedt. A munkanélküliek szociális jellegű jövedelempótló támoga­tásában részesülők hó végi száma 7822 fő volt, ők a mun­kanélküliek csaknem felét, 43,3%-át alkotják. Több mint egy éve nem talált munkát magának 5247 fő, amely a munkanélküliek 28%- át jelenti. A tavalyi év azonos időszakához képest 1637 fővel vannak jelenleg kevesebben tartósan munka nélkül. K. E. A megyeszékhelyen erős a kínálat Pécsett és térségében a segédmunkásokon kívül bőrdíszműve­seket, bőröndkészítőket (35 e. Ft, zárójelben a kereset), villa­mossági szerelőket, műszerészeket (50 e.), elektroműszerésze­ket (25-50 e.), mechanikai műszerészeket (45 e.), ügynököket (30 e.) keresnek nagyobb számban. Komló környékén ugyan­csak segédmunkások iránt van nagyobb igény, de kőműveseket (20-25 e.), szabó-, varrónőket (22,5 e.), közhasznú segédmun­kásokat (16,9 e.) is többet várnak a munkáltatók. Siklós térsé­gében egyelőre csak a segédmunkásokra van nagyobb számban szükség, más szakterületeken csupán 1-2 jelentkezőre számíta­nak. Sellye körzetében alaposan megnövekedett a kínálat, több mint 150 segédmunkásra (20-20 e.) várnak. Szigetváron ugyan­csak az alkalmi segédmunkások (17-30 e.) számára nagyobb az álláskínálat, csakúgy, mint Szentlőrincen (24 e.). Röviden Új elnök. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének (VOSZ) elnöki tisztségét július 1-jétől fél évig Zalán Barnabás, a Rába Rt. vezérigazgatója tölti be. Az elnökváltásra a VOSZ alapszabálya szerint kerül sor, amelynek értelmében a vállalkozók szövetsége élén álló 13 társelnök félévente váltja egymást a soros el­nöki poszton. Agrárreformkörök. A mezőgazdasági termelés bi­zonytalanságainak ellensú­lyozására az Agrárszövet­ség-Nemzeti Agrárpárt programokat dolgozott ki; ezek révén szeretné a rend­szerváltás legnagyobb vesz­tese, a másfél milliós falusi réteg boldogulását elősegí­teni - mondta Bálint Csaba, a párt alelnöke Foton, ahol ünnepi ülést tartottak az ag­rárreformkörök tíz évvel ez­előtti zászlóbontására emlé­kezve. A piacgazdaságnak nélkülöz­hetetlen szerepe van a nem­zetgazdaság valamennyi szek­torában, de nem mindenütt egyformán. A magyar mező- gazdaságot tisztán piaci vi­szonyoknak kitenni egyenlő lenne annak tönkretételével - jelentette ki lapunknak Ko- pátsy Sándor. Az agrárközgazdász annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy az elmúlt napokban ki­sebb vihar kerekedett akörül, milyen mértékben szükséges az állam beavatkozása az agrár- gazdasági folyamatokba. Kopátsy szerint a mezőgaz­daságot tisztán piaci viszo­nyoknak csak olyan nagyon gazdag és kedvező adottságok­kal rendelkező országokban le­het kitenni, mint amilyen az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália. De az állam még ezekben az országokban is beavatkozik - jóllehet kis­mértékben - az agrárgazdasági folyamatokba. Áz Európai Unió kiadásai­nak, költségvetésének csaknem a fele a mezőgazdaságba ván­dorol vissza. Más a helyzet a szegényebb térségekben, pél­Hitelgarancia: Az Agrár-Vállalkozási Hitel- garancia Alapítvány az idén - június 23-ig - több mint nyolcmilliárd forint hitelt ga­rantált a mezőgazdasági vál­lalkozók és vállalkozások ré­szére. Ebből az összegből 3,1 milliárdot tett ki a tőkepótló támogatás. Szabó Béla, a kuratórium el­nöke bejelentette: a korábbi sikeres gyakorlatnak megfele­lően az idén is főként a kis- és közepes vállalkozások hitel­hez jutását szeretnék elősegí­teni. Nagyobb szerepre töre­kednek a központi programok támogatásában, így a többi között segítséget nyújtanak az új típusú szövetkezetek meg­alakulásához. A teljesebb körű szolgáltatás végett a ko­rábbinál szorosabb kapcsola­tot alakítanak ki a takarék- szövetkezetekkel és az OTP Bankkal. Szabó Béla fontosnak ne­vezte a garanciabeváltások megelőzését, a vállalkozói szaktudás gyarapítását, hiszen minél több szakmai informá­cióval rendelkezik a gazdál­kodó, annál biztosabban ter­dául a kelet-európai országok­ban, amelyek még az elkövet­kező években sem engedhetnek meg maguknak ilyen mérvű támogatást. Hiába kedvezőek az ország természeti adottságai, ha az ágazat az átlagosnál tőkeigé- nyesebb, hiányzik a korszerű infrastruktúra, és a minőség te­rén is van még tennivalónk. Az agrárium teljesítménye alacso­nyabb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezt a lemaradást mindenféle­képpen be kell hoznunk, állami segítség nélkül viszont lehetet­len végrehajtani az agrárium rendbetételét. Az olyan központi intézke­dések, mint a nemrégiben elfo­gadott garantált ár meghirde­tése, vagy a minimális felvásár­lási ár meghatározása koránt­sem ellentétes a piacgazdasági elvekkel. A nálunk jóval fejlet­tebb Európai Unió is garantált árakkal segítette termelőit. De nagyot hibáznának politikusa­ink, ha az unió jelenlegi gya­korlatával azonos módon sze­retnék a mezőgazdaságot sza­bályozni, mivel piacgazdasá­gunk még nincs azon a fejlett­ségi szinten - mondotta a köz­gazdász. U. G. 8 milliárd forint mel. Ebből a célból azt fon­tolgatják, hogy a jövőben be­vezetik a gazdálkodói szakta­nácsadást. Az elnök bejelentette: az alapítvány a közeljövőben együttműködési megállapo­dást ír alá a Gazdasági Mi­nisztériummal és a Hitelga­rancia Rt.-vei. Ennek lényege az, hogy 1999. július 1-jétől a gazdasági tárca meghatáro­zott összeget biztosít a kis- és középvállalkozók részére - abban az esetben, ha 20 millió forintot meg nem haladó hi­telt vesznek fel és a kölcsön­höz az Alapítvány vagy a Hi­telgarancia Rt. készfizető ke­zességet nyújt. Ebben az eset­ben a garanciadíj ötven száza­lékát a költségvetés magára vállalja. További kedvez­ményt jelent, hogy a garan­ciadíjnak csupán a felét kell a hitelt folyósító bankon ke­resztül kifizetnie. A fennma­radó részt a garanciát nyújtó szervezetek a Gazdasági Mi­nisztériumtól kapják meg. Ez a konstrukció azonban kizáró­lag erre az évre szól - muta­tott rá az elnök. Újvári Gizella A lemaradást csak állami segítséggel lehet behozni Szükség van a beavatkozásra

Next

/
Thumbnails
Contents