Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-12 / 189. szám

A hivatástudat nem piaci fogalom Az egészségügy finanszírozásával hosszú idő óta komoly gon­dok vannak. Ezen belül is az ápolónők keresete aggasztóan ke­vés. Egy statisztikai kimutatás szerint a legalacsonyabb kerese­tekre a mezőgazdasági dolgozók panaszkodhatnak, de utánuk az egészségügyiek következnek. A Baranya Megyei Kórház néhány ápolónőjével beszélgettünk. Nekik 32 993 forint a nettó átlagkeresetük.- Mekkora összeget tartaná­nak elfogadhatónak?- Legalább a kétszeresét kel­lene kapnunk ahhoz, hogy tisz­tességesen meg lehessen élni - mondja Kuszter Jánosné, aki 36 éve végzi ezt a nehéz munkát. - A fiatalok huszonötezres kezdő bére azonban nemhogy ahhoz nem elég, hogy gyűjtögetni le­hessen belőle, hanem a puszta megélhetéshez is kevés. Ezért nagy a fiatalok között a lemor­zsolódás aránya, többnyire az olyan idősebbek maradnak, mint én, mert nem tudnék hová menni. A kereset kevés, a munka viszont sok, három mű­szak, ünnepek, vasárnapok nél­kül.- Más intézményeknél, ha­sonló munkakörben miként ala­kulnak a keresetek?- Nincsenek nagy fizetésbeli eltérések a különböző egész­ségügyi intézmények között - vélekedik Bogláriné Szilágyi Erzsébet -, hiszen a közalkal­mazottak között nem lehetnek lényegi különbségek, talán a pótlékok nagyobbak egyes he­lyeken, de az elszívásnak nem csupán ez az egyetlen oka. Ké­szül a szívcentrum, a trauma­centrum, s oda már gyűjtik az embereket. Ezek nagy kihívást jelentenek, ugyanis a jó körül­mények, a korszerű felszerelt­ség, a magasabb szinten végez­hető munka vonzó. De nemcsak ezekre a helyekre, hanem buti­kokba, fittnessklubokba is el­mennek ápolónők.- Mennyire vonzó ez a pálya, van-e utánpótlás?- Nincs utánpótlás, annak el­lenére, hogy a képzés közép- és felsőfokon is folyik a városban - mondja dr. Németh Gézáné ápolási igazgató -, pedig azok, akik érettségi után elvégzik az ápolóképzőt vagy az egészség- ügyi főiskolát, feltehetően a hi­vatásuknak tekintik ezt a szak­mát. Ugyanis nem 14 éves kor­ban kell dönteniük felőle, s mégis alig van jelentkező, akik pedig idejöttek, el is mentek hamarosan. Reményt keltő, hogy a kórház vezetése ötezer forintos fizetésemelést ígért a három műszakban dolgozó ápo­lóknak. A kardiológiáról pél­dául hét nővér is távozott a hu­szonkettőből rövid időn belül. A munkaerőpiacon nincs sza­bad kapacitás, pótolni nagyon nehéz. A kórház az ápolóképző gyakorló területe, van lehetősé­gük arra a fiataloknak, hogy jól megismerjék egy-egy osztály tevékenységét. Ha ott jól érzik magukat, akkor többnyire azt az osztályt választják akkor, amikor állást keresnek az iskola után.-Nem okoz feszültséget az, hogy csak a három műszakban dolgozók kapnak béremelést?-De igen, fontos azonban megemlíteni, hogy ez egy fo­lyamat első lépése, melynek folytatásaként szeptembertől, ha minden rendben megy, to­vábbi emelésekre kerül sor. Decemberre a teljes dolgozói kör fizetésrendezése megtörté­nik.- Ön dolgozott Németor­szágban is. Milyen arányúak a fizetéskülönbségek?- Négy-ötszörös az ottani fi­zetés, ennek ellenére a kétéves kintlétem alatt volt demonstrá­ció is az alacsonynak vélt bére­zés miatt. Ők onnan amerikai és svájci állások után vágynak, mert jobbak a keresetek és a technikai feltételek. Nagy kü­Az egészségügyi főiskolások diplomaosztásán lönbség a magyar és a német ápolónők között az a társadalmi elismertség, mert ott rangot je­lent ápolónőnek lenni, ellentét­ben a mi viszonyainkkal.-Előfordul, különösen ma­gas beosztású emberek eseté­ben - mondja Kusztemé -, hogy semmibe vesznek minket, de elvárják, hogy csak őket szolgáljuk ki. Más pedig azt mondja, látván, hogy mit kín­lódunk pél­dául azokkal, akikből csak úgy dől a széklet, hogy még százeze­rért sem vál­lalnák ezt a munkát. Mert vannak, akik csak akkor becsülnek meg minket, ha saját ma­guk is megta­pasztalják, mivel is jár mindez.-Mi a vé­leményük azokról a té­vésorozatok­ról, amelyek kórházakról szólnak?- Csupa miniszoknyás szépség for­golódik ben­nük, és nem ez a lényeg, hiszen ez felelősségteljes, ko­moly munka, nem szórakozás. A Fekete Erdő Klinikában a nővérek mást sem csináltak, mint kávézgattak. Nálunk gyakran még enni sincs mód­juk, mert annyi beteget kell el­látni, hogy önmagukra már nem marad idő - szól Németh Ist- vánné, ápolási igazgatóhelyet­tes.- Érzékelik a betegek a nő- vérhiányt?- A betegek azt érzékelik, ha a nővérek túlterheltek, hiszen a személyközpontú ellátás a cél - fejti ki Bogláriné. - Nemcsak a betegséget gyógyítjuk, hanem a teljes embert vesszük figye­lembe, valamennyi problémá­jával együtt. A betegek min­denképpen észreveszik a fe­szültséget és azt, hogy a nővér kevesebb időt tölt el mellettük. Nem az ápolói feladatok ma­radnak el, hanem például a be­szélgetések, vagy gyorsabbá válik az etetés. Ók pedig azt igénylik, hogy sokat foglalkoz­zanak velük.- Van különbség világi és egyházi ápolónők között?- Pécsbányán hat ferences rendi nővér is dolgozik, ők már a rendszerváltás előtti időkben megjelentek - magyarázza Németh Gézáné. - Nincs lé­nyeges különbség a kettő kö­zött, hiszen ugyanazok a taná­rok képzik őket, ugyanazt a tananyagot sajátítják el, és lel­kiekben lehet ugyanolyan gaz­dag a világi is. Talán a ferences nővérek esetében nem jelent­keznek napi problémaként az anyagi gondok, s a család ter­hei. Létszámukban az elmúlt két év alatt alig volt mozgás, két hete lépett be közéjük egy fiatal, ő is Romániából érkezett, mint a többségük.-Az orvosok miként viszo­nyulnak az ápolónőhiányhoz?-Elindulunk vizitelni, s az orvos azt érzi, hogy nekem dol­gom volna a beteg mellett - mondja Kusztemé. - Meg kell gondolnia, hogy vizitre invitál­jon-e vagy engedje, hogy vé­gezzem a munkámat. Vannak ugyanis önálló nővérfeladatok, de vannak az orvossal közösen végzendőek is, ez utóbbi során feltétlenül tapasztalhatják az idő hiányát, a feszített tempót.-A munka mennyisége vol­taképpen a betegek számától is függ. Ez változó?- Teljesítményfinanszíro­zásból működik a kórház, eh­hez pedig megfelelő betegszám kell - magyarázza az ápolási igazgató. - Gyakori, hogy a be­teg kéri a háziorvosát, hogy oda előtte egész este nagyon nyug­talan volt. Fogtam a kezét ez idő alatt, s végül megnyugo­dott, úgy halt meg.- A várható halál is megvisel minket, a hirtelen halál viszont stresszt okoz - mondja Boglá­riné -, ha ez a műszak kezdetén történik, van úgy, hogy a nővér alig tud tovább dolgozni.- Milyen határig várható el, hogy munkájukat a hivatástu­datra hivatkozva végeztessék el?- A hivatástudat nem piaci fogalom - fogalmaz Németh Gézáné -, az élet anyagi feltéte­leit nem teremti meg, ezzel nem utalja be, ahol már egyszer jól érezte magát. Tudomásul kell venni, hogy piaci versenyhely­zet van. A városban működik még rajtunk kívül a POTE, a Honvéd Kórház, nem mindegy, milyen az ellátás színvonala. Természetesen vannak „törzs­vendégeink” a krónikus bete­gek köréből. Persze a visszajá­rok számát maga az osztály profilja is meghatározza, az ér­sebészetre gyakrabban járnak vissza, mint például a szülé­szetre.- A versenyhelyzet akkor arra is kényszeríti a kórházat, hogy bizonyos profdokat fej­lesszen, másokat pedig elsor­vasszon ?-Vannak kötelező profilok, a Megyei Egyeztető Fórumon történő tárgyalások eredmé­nyeként határozzák mindig meg, melyik intézménynek mi­lyen feladatai vannak. Ugyan­akkor nekünk, lévén megyei in­tézmény, területi ellátási köte­lezettségeink is vannak.- Melyek a nehezen megold­ható feladatok?-Van olyan beteg, akit nem tudok egyedül megforgatni, ilyenkor az ápolófiú segítségét kell kémem - mondja Kusz­temé. - De akadnak agresszív, zavart tudatú betegek is, akik fokozott figyelmet igényelnek. A hirtelen kialakult, életveszé­lyes állapotok ellátására, a sür­gősségi helyzetek megoldására folyamatosan tettre készen kell állni, és annak megfelelően cse­lekedni.- Hogyan viszonyulnak a ha­lálhoz?- Mindennapos, hogy meg­hal valaki - szólal meg Kusz­temé -, s olyankor nekem ott kell lennem. Úgy nem halhat meg a rám bízott beteg, hogy nem vagyok ott, mert akkor nem tiszta a lelkiismeretem. Megszokni nem lehet, de kény­telenek vagyunk elviselni. A napokban is meghalt valaki, aki FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ szabadna visszaélni. Szeren­csére jó néhány megszállott kolléganőnk, kollégánk van. Kincsként kell vigyázni rájuk, és a pályán tartani őket. Hiva­tástudat nélkül lehet „gépies” munkát végezni, de a beteg ember leikéhez hozzáférni nem. A nővérhiányt súlyosbítja, hogy sokan vannak közülük gyesen, táppénzen, tájékoztat érdeklődésünkre Szabóné Vajda Mária, megyei vezető ápolónő. A státust tehát sokan lekötik, de huzamosabb ideig nem jelennek meg a munkában, hiszen tudomásul kell venni, hogy ez női szakma. Megállás nélkül képzik a nő­véreket, a szakiskola és a főis­kola is megfelelő számú szak­embert bocsát ki, de a kevés pénz miatt nem mennek erre a pályára. Az első öt évben igen magas a fluktuáció, s akik el­mennek, kikerülnek az egész­ségügyi ellátó rendszerből. Az elmúlt évben mindössze 43 ápolónő hiányzott a megyében, de azóta, ebben az évben fo­lyamatosan érkeznek a megnö­vekedett hiányról a jelzések. A közel háromszáz főt számláló körzeti nővérek ötvenhat száza­léka volt szakképzett, de az utolsó öt évben mégis több, mint háromszázat kellett ké­pezni. Ez pedig azt jelenti, hogy erről a szakterületről a vállalkozó háziorvosok mellől elmentek. A háziorvos pedig akkor kap csak végleges műkö­dési engedélyt, ha szakképzett nőyért alkalmaz. Különös ellentmondás, hogy miközben a keresetek szerinti utolsó előtti helyen állnak, és ők maguk azt tapasztalják, kicsi a megbecsültségük, egy szocio­lógiai felmérésből az derült ki, hogy a lakosság a szakmák mi­nősítése során az ápolónő fog­lakozást magasabbra sorolta, mint a szociológusét. A rang­lista előkelő nyolcadik helyét foglalják el. Cseri László Dunai Imre jegyzete X múmia Amikor váratlanul kiemelke­dett a szarkofágból a múmia, majdnem eldobtam a kólás- poharat. Ám ez a jelenet csak vicc volt a mozikban legutóbb futott amerikai horrorfilmben, amit annyit reklámozták a té­vében, hogy alig tizenéves fiam kérését nem lehetett el­hessegetni. Beültünk a kora délutáni mozielőadásra. Mél­tányolni tudtuk az ijesztgető trükkök profi voltát. És nem támadtak tőle rémálmai. Este tízkor aludt, mint a bunda. Igaz, előtte lefolytattuk a hagyományos vitát, hogy mi­kor is kell nyugovóra térnie egy hozzá hasonló korú ifjú­nak. Éjszakázásának indoka­ként a tévében megtekinteni vágyott X-akták 23 órás kez­detét hozta fel. Ám én fenn- sőbbséggel kontrázhattam. Ha a Magyar Köztársaság egyik bírósága késői kezdésre ítélte a gyermeki lélek rom­boló hatása miatt az X-aktá- kat, akkor nincs mese. Nálam nem lehet e minősítés ellen fellebbezni. Legyen törvény-, illetve bíróságtisztelő magyar állampolgár. Én is zokszó nélkül veszem tudomásul, nem népszavazhatok arról, hogy a Nép szavazzon-e vagy sem a köztársasági elnök személyéről. Pedig én is úgy gondoltam, felnőttem annyira a rendszerváltás óta, hogy eb­ből a döntésből választópol­gárként kivehessem a részem. De ha az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ez ellentétes a népszuverenitást hirdető al­kotmánnyal, akkor punktum. Én is a híradó műsorok megtekintésével gyakorlom a politikai jogaimat a 2002-es választásig. Elégedjék meg ő is a kora este kezdődött bár­melyik más filmmel: véres krimi, embereket fogyasztó űrlény, karatés gyilkosságok. Ezeket még nem ítélte veszé­lyesnek a bíróság, mert nem érkezett hozzá erről kereset. A demokratikus vitában én győztem. Egyébként fiam he­lyett beletekintettem az X-ak- ták futó epizódjába, de elál- mosodtam rajta. Aggasztó: lehet, hogy a köztársasági elnök választása sem érdekel majd, ha túl ké­sőre teszik? Kép-tár A pécsi Zsolnay-mauzóleum TAKACS DEZSŐ RÉZKARCA hetedik oldal holnap Riport Rendszerváltás Pécsett és Baranyában. Sorozatunk e részében a Fiatal Demokraták Szövetségének megalakulásával, a kezdet történéseivel foglalkozunk. Szó lesz Bretter Zoltán szerepéről is, s arról, miért vált oly gyorsan önálló erővé a Fidesz. Portré Tóth Attila, Dombóvár polgármestere azt vallja, tízévenként mást kell csinálni. Műszaki végzettségű, majd gazdasági vezető, később magánvállalkozó, öt éve pedig önkormányzati politikus.

Next

/
Thumbnails
Contents