Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-09 / 186. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. július 9., péntek Röviden Beruházások. Tavaly 450 millió dollár értékű - köztük az Elcoteq és Ensto pécsi - tőkebefektetésről született döntés a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közreműködésével. A társaság a világ 34 országának 37 városában rendelkezik képviselettel, (k) Esik az arany. Húszéves mélypontra süllyedt a héten a nyersarany ára a londoni nemesfémpiacon: egy uncia eladási ára a lélektani küszöbértéknek tartott 260 dollár alá ment, egészen 256,65 dollárig. Pár hete még csak megközelítette az ár a 260 dollárt. (k) Tőzsdeújdonság. Szeptember közepétől indulhat az elektronikus határidős kereskedés a tőzsde MMTS I rendszerén. Ezzel egy időben megszűnik a most csekély forgalmú opciós kereskedés, amely az MMTS II rendszer üzembe állításakor, 2000-ben indul újra. (k) Borexport. Magyarország évente 1,3-1,5 millió hektoliter bort exportál, amely a teljes 3 milliárd dolláros mezőgazdasági exportbevételen belül 105-120 millió dollár értékű. A borexport egynegyede az Európai Unióba kerül. (k) Internetbörze. Az elektronikus kereskedelem 1998. évi bevétele Magyarországon meghaladta a 34 millió dollárt. Az internetnek 80 ezer előfizetője van, ám legalább 400 ezer azoknak a száma, akik rendszeresen látogatják a világhálót. Elektronikus úton 60 magyar cég árulja portékáit. (k) Agrárárak. Az agrártermékek termelői ára májusban az előző hónaphoz képest 0,5%-kal nőtt, az egy évvel korábbinál 6%-kal volt kisebb. A növényi termékek ára 4,3%-kal nőtt, az élőállatoké és állati termékeké 3,5%-kal csökkent áprilishoz képest. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,57 Japán jen (100) 199,53 Svájci frank 155,26 USA-dollár 244,30 Euró 249,01 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Folyamatosan magas színvonalú termékek készülnek a gyártósoron A teljesítmény európai színvonalon / Évente új terméket igényel az építőanyag-piac Két évvel ezelőtt szétválással jött létre a pécsi székhelyű ABe- ton Térkő Rt. Elődje, az ABeton Kft. 1992 óta volt szereplője a magyar piacnak. A jelenleg osztrák, angol és magyar érdekeltségben lévő társaság tulajdonosai még nem vettek ki osztalékot a cégből, az eredményt fejlesztésre fordítják. PÉCS A megalakulása óta eredményesen működő cég tavaly 2 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Fő profiljában, a be- tontérkőgyártásban a piac jelentős részét birtokolva meghatározó.-Fejlődésünket több tényezőnek is köszönhetjük - mondta Penczel Zsolt, a társaság vezérigazgatója. - Tulajdonosaink a cég megalakulása óta nem vettek ki osztalékot, az eredményt folyamatosan fejlesztésekre, fejlődésre fordíthatjuk. A technológia adott, nagy teljesítményű présgépekkel készülnek a térkőelemek, a különbség a megjelenésben van. Ennek változatosságát folyamatos saját fejlesztésekkel biztosítjuk. A társaság, illetve elődje komoly szakmai sikereket ért el saját fejlesztéseivel. A sevillai világkiállításon építészeti díjat kapott termékük, idei újdonságuk a Pécs Expón nyert díjat. Érdekessége miatt ez utóbbi készítésének technológiája is megér egy mondatot. A kész térkőelemeket utólag mesterségesen öregbítik, „antikolják” egy malomban megforgatva. A terméket különösen műemlékek környezetében alkalmazzák szívesen - felmerült, hogy a pécsi Ágoston tér is ilyen burkolatot kap. Mint a vezérigazgató elmondta, a társaság túlnyomó részt Magyarországon értékesíti, exportpiacot csak Horvátország, Románia és Szlovákia jelent számukra. Ennek elsődleges oka, hogy a nehéz termék értékesítése, kiszállítása 100- 150 kilométeres körzetben gazdaságos. A részvénytársaság jelenleg mintegy 100 főnek ad munkát, közülük 35-en kötődnek a pécsi központhoz. Penczel Zsolt külön kiemelte: büszkék arra, hogy a cégnél az egy főre jutó termelési mennyiség már régóta európai színvonalú. K. E. Rosszul kitöltött nyomtatvány miatt is jogtalannak minősíthetik a támogatást Szorgosan büntet az adóhatóság Zavaros helyzet alakult ki az agrártámogatások körül, erre utalnak az elmarasztaló adóhatósági határozatok és bírságok - tájékoztatott Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A MOSZ képviselője elmondta: az elmúlt időszakban számtalan termelőt sújtott bírsággal az adóhatóság, mivel jogosulatlannak minősítette a támogatások igénybevételét. A gazdáknak nemcsak a pénzt nem fizették ki, hanem utólag még bírságot is kivetettek rájuk - olykor az igényelt támogatás összegének dupláját. A jelenlegi helyzetet a titkár azzal magyarázta, hogy a január elsejétől hatályos jogszabályokat az APEH megyei igazgatóságai egymástól eltérő módon, de többnyire a mező- gazdasági termelők kárára alkalmazták. Példaként a vágósertés 59 forintos intervenciós támogatásáról szóló rendeletet említette, amely 1998. december 31-ig az úgynevezett EU- ROP-minőségű sertésekre vonatkozott, s amely a január 1. és 14. közötti időszakban történt módosítások eredményeként már csak az eggyel magasabb minősítésű S-EUROP hízókra volt érvényes. Jóllehet az új minősítési rendszer a támogatás igénybevétele szempontjából minden részletében azonos volt, az adóhatóság jogosulatlannak ítélte azoknak a termelőknek a kérelmét, akik a rendelet módosításának időszakában igényelték az állami támogatást. (Olyan kérelmeket is jogtalannak ítéltek a megyei adóhatóságok, amelyeken az igénylő formai hibát követett el.) Máhr szerint a keletkezett károk összege elérheti akár a több százmillió forintot is, nem szólva arról, hogy a kiszabott bírság egyes vállalkozások létét veszélyezteti, sőt a végét is jelentheti. Ennek elkerülése végett a jogszabályok tisztázására, pontosítására kérték fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot. U. G. Négyszázan százmillióra Végéhez közeledik a Real-betétesek február óta tartó kártálanítása BUDAPEST Az Országos Betétbiztosítási Alaptól (ÓBA) kapott tájékoztatás szerint lassan a végéhez közeledik a Realbank betéteseinek kártalanítása. A kárigény nagy részét - mintegy 5 milliárd forintot - jóváhagyták, a kifizetés folyamatosan zajlik. A befagyott biztosított betét- állomány összege a zároláskor 5,7 milliárd forint volt, amelyből összesen 5,1 milliárdnyi, egymillió forint alatti tételekre vállalt kötelezettséget az ÓBA. A határidőre beadott, mintegy 15 ezer kártalanítási igényből eddig 14 600-at hagytak jóvá. Ezek a jogos követelések összesen 5 milliárd forintnyi kifizetést tartalmaztak. A tételek folyósítása az elbírálással párhuzamosan megkezdődött és folyik a mai napig is. Jelenleg az adathiánnyal, illetve adategyeztetési problémákkal terhelt tételek, valamint egyes bonyolultabb reklamációk elbírálása folyik. Az ebben a sorban szereplő, 400 ember közül a jogosultak a fennmaradó 100 millió forintból kapják meg az őket megillető összeget. K. E. B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en VII. 8-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1 265 — 90 BorsodChem 6 150 59 334 Danubius 5 050 /* 37 808 Egis 6 800 / 38 753 Matáv 1 375 / 1 433 913 Mezőgép 2 250 / 81 688 Mól 6 230 / 1 020 381 OTP 10 655 / 238 808 Pick 7 175 / 6 657 Pannonplast 4 660 / 11439 Prímagáz 2 185 / 8 835 Rába 2 390 / 892 875 Richter 14 205 / 240 444 TVK 2 700 / 831 570 Zwack 5 550 — 679 Kárpótlási jegy 435 1001 A BUX-index alakulása: 7277,23 (+167,64 pont) Vállalkozási övezetben a társasági adókedvezmény érvényesítéséről. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXL. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 21. § (4) bekezdése alapján a beruházási adókedvezménynek egyik feltétele, hogy a beruházás megkezdésekor az adott övezet vállalkozási övezetnek minősüljön. Mohács és Térsége Vállalkozási Övezet kijelölésére 1998. január 1-jével került sor, ezért az adókedvezmény igénybevételének szempontjából a beruházás megkezdésének napja (Tao. törvény 4. § 9. pont) „csak” az 1998. január 1 -jét követően az építésiszerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházást szolgáló gép, berendezés, jármű átvételének napja lehet. Az 1995. év során apportként beérkezett, majd 1996- ban üzembe helyezett termelő berendezések és az 1997. októberében kezdett új termelőcsarnok nem vehető figyelembe a beruházás megkezdésének számításánál. Ez fontos, mert Mohács és Térsége Vállalkozási Övezetben megvalósított termékelőállítást szolgáló beruházás esetében az adókedvezmény igénybevétele szempontjából az üzembe helyezés évét követő év nem lehet az 1998-as év. Legkorábban é jogcímen csak 1999. évben lehet adókedvezményt igénybe venni, az 1998. január 1-jét követően megkezdett és még 1998. évben üzembe is helyezett beruházás után, amennyiben a Tao. törvény 21. §-ában leírt feltételek fennállnak. 30-50 százalékos önrészt a lakóknak kell előteremteniük Mit lehet tető alá hozni? Társasház-felújítások és önkormányzatok banki szerepvállalása Közös képviselőket kérdeztek meg arról, hogy mit tartanak a legsürgetőbb társasházi felújítási munkának, s az mekkora költséget emésztene fel? Az Amerikai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) által szponzorált országos felmérés szerint a következő 5 évben mintegy 150 milliárd forintra lenne szükség a rövid távon jelentkező, elsősorban tető- és lépcsőház-felújításokra - hangzott el a társasházak felújításának önkormányzati támogatásáról rendezett konferencián. A magyar lakásállomány felújításához, amelybe nemcsak a közös helyiségek, hanem az egyéni, szövetkezeti, önkormányzati lakások és a családi házak is beletartoznak, 1500-3000 milliárd forintra lenne szükség hosszú távon - összegezte nemrég elkészült reprezentatív felmérésének tanulságait a Városkutatás Kft. és az Urban Institut. Alapvető probléma azonban, hogy nem ismeretesek a felújításhoz szükséges forrás- lehetőségek - tájékoztatta lapunkat Gerőházi Éva, a Város- kutatás Kft. munkatársa. Mint mondta, a bankok által nyújtott hitelek kamatai a lakástulajdonosok számára szinte elérhetetlenül magasak, így elsősorban az önkormányzatok szerepvállalása mozdíthatná elő az egyre kevésbé elodázható felújítások ügyét. Példaként említette: az egyik önkormányzat 5,5 milliárd forintos költségvetéséből 60-80 millió forintot tudott mobilizálni lakásfelújítási programjára. Tény azonban, hogy a felújítás költségeinek előteremtésében együtt kellene működnie a bankszektornak, az ingatlankezelőknek, a társasházi közösségeknek és az önkormányzatoknak. Ám ezek összehangolása ma még többnyire meghaladja az érintettek lehetőségeit. A több hazai városban végzett társasház-felújítási kísérleti program, amelyet az USAID szakemberei koordináltak, azt bizonyította, hogy a társasházak megfelelő ösztönzők mellett képesek a munkálatok költségeinek fedezéséhez szükséges összeg akár 30-50 százalékos önrészének összegyűjtésére is. Legalább ilyen mértékű saját forrásra van szükség ugyanis ahhoz, hogy a települési önkormányzatok különféle kölcsönkonstrukciókat (vissza nem térítendő támogatást, kamatmentes hitelt) kínálhassanak a társasházaknak. Mindemellett a felmérés azt is kiderítette, hogy a társasházak 70 százaléka rendelkezik úgynevezett felújítási alappal, ami országosan jelenleg megközelíti a 10 milliárd forintot. Csernyánszki Judit
