Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-09 / 186. szám
1999. július 9., péntek Háttér - Riport Vita Pécs, Baranya és a régió jövője (12.) A Dél-Dunántúl és Európa Áprilisban indult sorozatunk következő részében a témában leginkább érdekelt város, Pécs polgármestere fejti ki véleményét a régiós fejlődés kérdéseiről. Dr. Toller László, országgyűlési képviselő május végén ugyanerről előadást tartott Stuttgartban az „Erős régiók az erős Európáért” nemzetközi konferencia régiófórumán. A többpártrendszer mellett a helyi önkormányzati rendszer létrehozása jelentette 1990-ben a legnagyobb változást a hatalmi struktúrában. A magyar önkormányzati szabályozás európai léptékben is liberális szemlélete nyomán a változások két alapvető vonatkozásban következtek be. Rendszerváltás és a területi hatalom # Túlsúlyos települési önkormányzatok: A helyi hatalom túlnyomó többsége a települési önkormányzatok kezébe került, amelyeknek száma az első helyi választások nyomán megduplázódott. A polgárokhoz közel kerülő igazgatás jótékony demokratizáló, legitimáló hatása mellett ez a modell jelentősen dezintegrálta a kommunális struktúrát, rontva a szakszerűséget, hatékonyságot, sőt esetenként a törvényesség színvonalát is. Gyenge megyei önkormányzatok: A magyar állam korábbi ezeréves történetében mindig fölényben lévő területi szint, a megye viszont jelentősen veszített hatalmából. Egyrészt azért, mert szerepköre másodlagos, kisegítő jellegű funkciókra korlátozódott, másrészt azért, mert az ún. megyei jogú nagyvárosok gyakorlatilag teljesen kikerültek a megyék hatóköréből, harmadrészt azért, mert a megyei önkormányzati választások közvetettsége kikezdte a megyei képviselet legitimitását is. Területi szinten megerősödött az állam: A meggyengült középszinten az állami köz- igazgatás szinte akadály nélkül terjeszkedhetett, a dekoncent- rált szervek számát jelentősen növelve, a területi közigazgatás szintjét áttekinthetetlenné téve. Reformtörekvések az utóbbi nyolc évben 1994-ben megfogalmazódott a területi közigazgatás reformjának gondolata egyrészt a megyei önkormányzatok megerősítése, másrészt a területi de- koncentrált szervek integrációja érdekében. 1996-ban elfogadta a parlament a területfejlesztésről szóló törvényt, amely a területi és ágazati szempontból egyaránt erősen fragmentált közigazgatási integráltságát, koordináltságát is elősegítette egy sajátos intézményrendszer kiépítésével: a területfejlesztési tanácsokkal. 1999-ben a reformtörekvések mérlegét még korai megvonni, annyi azonban bizonyossággal állítható, hogy semmi nem biztos. Annak ellenére nem, hogy az új kormány 1998-ban újra reformot hirdetett, amelynek lényege a regionális szint megerősítése, illetve kiépítése a területfejlesztésben és fokozatosan a területi igazgatásban. Dilemmák a régiók létrehozása nélkül Decentralizáció vagy dekoncentráció? A területfejlesztésről szóló törvény módosításával létrejönnek kötelező erővel a regionális fejlesztési tanácsok. A hét régió a megyékből épül fel. A szándékok szerint ezek a régiók lesznek a területfejlesztés súlyponti egységei, különösen az uniós regionális politikai forrásokhoz való hozzáférés érdekében. Kérdés az, hogy a régiók, mint a területfejlesztés megerősödő egységei, honnan vonják el a forrásokat és a kompetenciákat? Ha valóban decentralizálni akarjuk a regionális politikát, akkor a regiona- lizálásnak elsősorban a kormányzati hatalom rovására kell megvalósulnia. Régiók a megyék felett vagy a megyék helyén ? A kormányzat programjában szerepel hosszabb távon a köz- igazgatási, illetve politikai re- gionalizálás gondolata is. Kérdés az, hogy regionális hagyományok, regionális önazonosság tudata nélkül, gyenge regionális gazdasági összetartó erő mellett, kiépítetlen regionális kommunikációs hálózatokkal lehet-e teljesen regionalizálni a hatalmi szerkezetet? Valóban szükségessé teszi-e a csatlakozás, hogy a középszintű igazgatás egységeinek mérete megháromszorozódjon rövid időn belül? A régiók új közigazgatási szintként a megyék felett, vagy a megyék helyén jöjjenek-e létre? Kell-e Magyarországnak háromszintű területi igazgatás? Dél-dunántúli párhuzamok A Dél-Dunántúl Magyarország olyan régiója, ahol a megyék közötti önkéntes együttműködés hosszabb távra tekinthet vissza. A régiót alkotó megyék már megfogalmazták közös fejlesztési koncepciójukat, létrehozták a regionális fejlesztési tanácsukat, megindult az operatív programozás is. Fejlesztési forgatókönyvek: A régió alapvetően saját erőforrásaira támaszkodva indulhat meg a fejlődés útján, kérdéses, hogy átvevő, követő, kínálati vagy pedig innovativ, keresleti stratégiát kövessen? Ez utóbbi ígérkezik hosszabb távon versenyképesnek, de erősíteni kell a helyi alkotókészséget, megfelelő nemzetközi kapcsolatrendszert és belső kapcsolati hálót kell kiépíteni. A régió adottságai alapján a K+F szektor fejlesztésére, a tudományostechnológiai innováció fogadására alkalmas. Kooperáció helyett verseny. Az érdekegyeztetés természetesen nem egyszerű, hiszen valamennyi helyi politikus, saját városa, megyéje, kistérsége fejlesztésében érdekelt. Ráadásul a regionális tanácsok tagjai a minisztériumok képviselői is, akik elsősorban saját ágazatuk szempontjait akarják keresztülvinni a regionális döntéshozásban. 1 Hol legyen a központ? Nehezíti az együttműködést a kormányzat hezitálása is például a régiók központjainak kijelölésében. A Dél-Dunántúlon is jellemzővé vált a városok versenye a központi szerepkörökért akkor, amikor sokkal nagyobb szükség lenne a verseny helyett a kooperációra. Pécs a régió természetes központja, amelyik nemcsak létszámával, hanem felsőfokú funkcióival is egyértelműen kiemelkedik a régió többi városa közül. Ezt a századok alatt formálódó adottságot rövid távú politikai döntések nem tudják megkérdőjelezni. Merre haladjon az autópálya? Nehéz kijelölni a közös érdekeket egyes területeken, ahol még nem világos a kormányzat politikája sem, illetve, ahol célszerű lenne a fejlesztési döntéseket nemzetközi-uniós kontextusba ágyazni. A közlekedésfejlesztési prioritások tekintetében például a régió erősen megosztott, a dilemmákat feloldhatná, ha közvetlenül lehetne egyeztetni a kormányzati és az uniós transzeurópai hálózatfejlesztési elképzeléseket a régiókkal. Az unió szerepvállalása a csatlakozó régiókért Hagyjon elegendő időt az unió a csatlakozni kívánó államoknak arra, hogy területi igazgatási struktúrájukat modernizálják. Várja Cl a csatlakozó államoktól a decentralizáció folytatását, a területi önkormányzataik megerősítését a Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. Építsen ki közvetlen kapcsolatot a csatlakozni kívánó államok régióival, annak érdekében, hogy döntéseinél lehetőleg figyelembe vehesse azok szempontjait. Erre felhasználható az Európai Régiók Gyűlése, annak Kelet-Nyugat Bizottsága, de az Alpok-Ädria Munkaközösség, illetve egyéb regionális szervezetek. Intézményesíteni kellene a csatlakozó régiók véleménynyilvánítási lehetőségét a Régiók Bizottsága felé. : Segítse elő az előcsatlakozási alapok felhasználása, illetve a Transzeurópai Hálózatok fejlesztése során a csatlakozó országok regionális fejlesztését, illetve regionális különbségeinek kiegyenlítését. Még nagyobb segítségre lenne szükség a régióépítésben, a regionális szervezet- rendszer és fejlesztési irányok kialakításában, tekintettel arra, hogy a kelet-európai országok szinte mindegyike területi közigazgatási reformok elé néz. Feladataink a többpólusú Magyarországért A kormányzatnak a régiókat nem csak meg kell alkotnia, hanem helyzetbe kell hoznia, megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal ellátva azért, hogy a gazdaságfejlesztés meghatározó szereplőivé válhassanak, s ezzel hozzájáruljanak az egypólusú Magyarország területi szerkezetének decentralizáló- dásához. Politikai konszenzust kell elérni a régiók száma, határa, központja kérdésében. Erősíteni kell a helyi politikai elit és a lakosság regionális önazonosságának tudatát, ami csak a régiók sikerességétől, és demokratikus beágyazottságától várható. Dr. Toller László Pécs Megyei Jogú Város polgármestere Mészáros Attila jegyzete Végh-vári harcok Nekünk persze minden gyanús. Nem csak mostanában, végül is a „Nem zörög a ha- raszt, ha . . .” bölcsessége nem új keletű. Mi azonban már kijártuk a Machiavelli-i iskolát. A hatalom, ki tudja milyen ferde hajlamú dölyf- től vezényelve, abból is titkot akar csinálni, ami nem az. A klasszikus emlő, amiből a gyanú tejét magunkba szívtuk, az influenza. Már az egész ország tüsszögött, hörgött, fél „finnlandnyi” fából készült papírzsebkendőt elhasználtunk, amikor még mindig azt mondták a közegészségügyi mogulok: nálunk, dehogy, nincs járvány! Véghveszély meg pláne nincs. Bár már hetek óta cikkezik a sajtó, hogy a vezérkari főnök összerúgta a port főnökével - az ízig-vé- rig katona-szabó miniszterrel -, mert az utóbbi szerint Végh ne politizáljon, az előbbi szerint neki eddig senki nem mondott semmit. A honvédelmi tárca nem győzte kiadni a közleményeket: nálunk, dehogy, nincs harc! És mit tesz Isten! A Szabó beadta a derekát. Némi dacolás után kirúgta a harcostársát. Aki azt mondta, erről a véghve- szélyről abszolúte semmi tudomása nincsen! Itt aztán még a nyomozás érdekeire sem lehet hivatkozni, hogy miért nem nyögték mindjárt az elhatározást követően a nyilvánosság elé, a vezérkari főnöknek mennie kell. Katonapolitikai okok azonban lehettek. Ez a Végh már túl régóta katona. Igaz, érti a szakmát, de azért még Moszkvában is tanult! A Szabó is kiválóan képzett, lám, milyen remekül szabja át az egész magyar honvédelmet. Mindenhonnan ellenséges szemek merednek ránk, nem akármilyen seregre van szükségünk. Véghtelenül erősnek kell lennünk. Kimondta a minisztérium: Ez azonban titok! Tiszta röhej, nem? De most már vége. Véghre. __— Kép-tár____ Az erzsébeti templom takács dezső rézkarca ^hetedik oldal holnap Rendszerváltás Pécsett és Baranyában "Újraéleszteni a közbátorságot." Érdekes hangfelvétel jutott a birtokunkba: MDF-tagtoborzó fórumon készült 1989 nyarán Geresdlakon. Ezen a rendezvényen Andrásfalvy fogalmazta meg a párt célkitűzéseit. "Ki kell mondani mindazt, ami fáj." Érdekessége volt ennek a tagtoborzónak, hogy a jelenlegi myegyei MDF- elnök, dr. Habjánecz Tibor jószerével ekkor hallott először azMDF-ről. Portré A sötétség vonzó birodalma Az ércbánya hidrogeológusaként a vizeket vallatta, merre koncentrálódik az értékes fém. Sehol annyi kutatófúrást nem mélyítettek, mint a Mecsek vidékén. Az ország összes elhagyott bányáját be kellett járnia. „Csodálhattam a föld alatti világot, és még fizettek is érte!”- Mindig indítottam - mondja.- Amikor a bányaiparit elkezdtem, az én évfolyamommal kezdte meg a munkáját az iskola. A MEV-hez 1956 februárjában kerültem, induló üzemhez. Orosz intendáns felügyelete mellett végeztem a hidrogeológiai méréseket.- Végül is az uránbányászatnak köszönhető', hogy szinte mindent tudunk a Mecsekről.- A rengeteg kutatófúrás eredményeként teljesen megváltozott a Nyugat-Mecsek megítélése. Ennek révén sikerült például újból felfedezni az alaphegység gránitmagját. Különleges dolgaivá.” Barlangok, víznyelők, sokaságával. S közöttük nem egyben csodálatos világ tárul a barlangász szeme elé!- Régebben az általam vezetett barlangászcsoport még igen komoly támogatást kapott a MÉV-től. Most már saját pénzünkön kutatunk. A régiek gat vannak a Mecseknek! Biztosan kevesen tudják, hogy közel 200 barlangját vettük kataszterbe. A volt ércbánya területétől északra lévő karsztosodott kőzettömeg teljesen át van „ligRónaki László, a most már MÉV-nyugdíjas hidrogeológus 1932-ben Vásárosdombón született. Sümegen, Mohácson, a pécsi bányaipari technikumban, majd a miskolci műszaki egyetemen tanult. Az Uránvárosban lakik, nős, lánya Palermóban él. közül többen kiöregedtek már, vagy megélhetési gondjaik mögé szorultak. Nem csak a tudományos kíváncsiság a mozgatórugónk. Egy-egy kristályos lerakódásokban, cseppkövekben gazdag, addig érintetlen üreg, terem, föld alatti járat megpillantása, az „első látás” csodálatos érzése is.-Néha mégis eltitkolják felfedezéseiket.-A Mecsek egyik legértékesebb barlangja a Spirál. A karsztvíz szintjét a függőleges járaton haladva 100 méter mélyen találtuk meg. Ha idő előtt kikürtöljük, laikus ki■MHHH; váncsiskodók lehetnek áldozatai. Amíg a záróajtó el nem készül, inkább hallgatunk. Egyébként ahol lehet, árú, idegenforgalmi célpont lesz a barlang. Nálunk nem. Pedig a mecsekiek csodálatosak - de bemutatásukhoz pénz kell. Sajnos, még kutatásukra sincs elég. Pedig mehetnénk tovább a Spirál-ban is ... M. A.
