Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-07 / 184. szám

Politikai Vitafórum 1999. július 7., szerda Pécsett minden rendben? Rendhagyó közgyűlése volt Pécs vá­rosának július 1-jén. Miköz­ben iskolát, óvodákat zár­nak be és az eljárást a Közigazgatási Hivatal törvényességi kifogá­sokkal illeti, miközben iskolá­kat ürítenek ki kíméletlen és pazarló módon, miközben a polgármester este 8-kor mobil- telefonon értesül arról, hogy a közalkalmazotti bérek nem fi­zethetők ki, mert nincs pénz a város számláján, miközben a városháza őrzésének megbízá­sát nem egyértelmű közbeszer­zési pályázat eredményeként adták ki, miközben a Nádor­üggyel kapcsolatos pénzügyi bizottsági előterjesztést nem veszik napirendre, akkor a vá­rost irányító koalíció képviselői arra fordítják energiáikat, hogy kiszámolják, hogy az ellenzéki képviselők hányszor nem sza­vaztak, és általuk frappánsnak gondolt napirend előtti felszóla­lásokat olvasnak fel sorozatban az ellenzéki képviselők szemé­lyének lejáratására. (Ami némi szereptévesztésre utal, mert a napirendet a mindenkori több­ség állítja össze, napirend előtti konkrét ügyek szóvá tétele pe­dig inkább az ellenzék feladata és lehetősége.) Az ellenzék ilyenfajta „meg- sorozásának” oka is kiderült a polgármester zárszavának szánt hozzászólásából - revans, visz- szavágás és főleg félelemkeltés. Mert, aki figyelemmel kíséri a közgyűlési közvetítéseket tud­hatja, hogy nem elsősorban a személyek vannak kitéve bírá­latnak az ellenzéki oldalról, ha­nem a cselekedetek. Legfőképp az elmaradt tájékoztatást hiá­nyoljuk (lásd: Nádor-ügy, Ma­gasház). Az ellenzék dolga, hogy az általa hiányosnak, rossznak ítélt politikai (város- politikai) tevékenységet bírálat tárgyává tegye. De tényszerű válaszok, ne adj’ Isten, időn­ként a bírálatot elismerő és a hibát korrigáló cselekedetek he­lyett kioktatás, „helyretevés”, minősítgetés jön az elnöki pul­pitusról, majd ha ez is kevésnek látszik belép a polgármester közgyűlési hadteste és figye­lemelterelő, csúsztatásokat és valótlanságokat tartalmazó, he­lyenként gyűlöletkeltésre is al­kalmas hozzászólásokban igyekszik elvonni a figyelmet a lényegről. Mert mi a lényeg? Törvénysértő módon bezá­rásra került egy oktatási intéz­mény, bezárt néhány óvoda, összevontak intézményeket (és ezt a törvénysértést, ahelyett, hogy megszüntették volna, ezen a közgyűlésen újabbal te­tézték). Kétségbeesett szülők aláírá­sokat gyűjtenek, hogy ne ismét­lődhessen meg azt ami velük történt... A közgyűlés többsége nem mert szembenézni a Nádor-ügy kapcsán lefolytatott pénzügyi bizottsági vizsgálat eredmé­nyével. A város közvéleménye nem tudja mi lesz a sietősen kiürített iskolaépületek sorsa. Nem lehet tudni, hogy az oly sokszor hangoztatott nehéz pénzügyi helyzetből milyen válságtervvel próbál kikászá­lódni a város vezetése. Jó lenne, ha az MSZP-s kép­viselők, - mivelhogy vállalták a város vezetésének felelősségét - vállalt feladataikkal foglal­koznának, s az ellenzék észre­vételeit - harag és részrehajlás nélkül - mérlegelve, az igazsá­got szem előtt tartva dolgozná­nak. Dr. Révész Mária Mi végre? 1998 tele óta folyamatosan sújtják az országot természeti csapások. Pusztít hóvihar, hóaka­dály, árvíz, belvíz és trópusi méretű esőzések, tornádó erejű szelek. Ezek a katasztrófák első­sorban a mezőgazdaságot sújtják és főleg azo­kat érik legérzékenyebben, akik néhány éve kezdték (újra) a gazdálkodást. Sokuknak egy­szerre kell mindent megtanulniuk; az ésszerű gazdálkodást és a felvásárlók sokféle praktikái elleni védekezést. A jelenlegi kormány földművelési minisztere egy sor intézke­dést hozott, hogy csökkentse a kisgazdálkodók kárát. Kezdte ezt már a tavalyi gabonafelvásárlással, folytatta az árvízben rekedt disznók átvételéről szóló rendeletével és most a sertésfelvásárlás minimál árának meghatározásával. Ezek az intézkedések döcögve érvényesültek, mert erős ellen­érdekek mindig közbeléptek. Az úgynevezett „vízidisznók”-ról szóló rendeletet is kijátszották és most a minimalizált sertésár el­len indítottak táríladást. A felvásárlók különböző praktikákkal 60-70 forintot levonnak az átvételkor - különben nem veszik át az állatokat -, ugyanakkor sajtótámadást indítottak az 192 Ft-os ár ellen, mondván, a gazdáknak 220 forintba kerül egy kiló sertés. Legújabban pedig éppen azok a körök lovalják demonstrációra a termelőket, akik nagyrészt felelősek a bajokért. A húsfelvásár­lók a háttérben megbújva, óriási hasznot vágnak zsebre. Székely Sándor A Bocskai Szövetség állásfoglalása Az erdélyi magyarság perspektívái A Bocskai Szövetség Vá­lasztmánya a június 27-én tar­tott ülésén elemezte és megvi­tatta az erdélyi magyarság helyzetét, illetve sorsának várható alakulását. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy Románia az 1989-es eseményeket követő demok­ratizálódási folyamatában a kisebbségellenes, a magyarel­lenes politika mindössze esz­köztárában és frazeológiájá­ban változott. Lényegi, az er­délyi magyarság sorsát alap­jaiban meghatározó változás nem történt annak ellenére, hogy érdekvédelmi szövet­sége részese a hatalomnak, a jelenlegi kormánykoalíció­nak. Románia nemzetközi meg­ítélése jelentősen javult az RMDSZ kormányzati szerep- vállalásával. Ezzel szemben azonban a közös kormányzati munka nem hozta meg a várt áttörést az erdélyi magyarság helyzetében, mivel nincs elő­relépés:- az Állami Magyar Bolyai Tudományegyetem kérdésé­ben, az egyházi és magyar kö­zösségi javak visszaszolgálta­tásának kérdésében a „resti­tutio in integrum ” elv szerint, illetve az autonómiák kérdé­sében. Álláspontunk szerint nem képzelhető el az erdélyi ma­gyarság helyzete rendezési fo­lyamatának elindítása ezen alapvető követelmények tel­jesítése nélkül. Feladásukkal- bármilyen okból és bárki ré­széről is történjék - perspek- tivátlanná válik minden poli­tikai cselekvés. A kisebbségi kérdés meg­oldásának önmagában nem mércéje a kormányzati sze­repvállalás. Az RMDSZ kor­mányzati jelenléte se lehet cél, hanem eszköz. Ezért fel­kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését és kormányát, politikai pártokat és társa­dalmi szervezeteket, hogy az erdélyi magyarság létét alap­vetően meghatározó követel­mények teljesítésének szint­jével mérje a kisebbségi kér­dés romániai megoldását. Ki­zárólag akkor támogassák Románia euro-atlanti integrá­ciós törekvéseit, ha Románia is teljesíti az erdélyi magyar­ság fentebb hivatkozott leg­itim követeléseit. A tények tehát azt bizonyít­ják, hogy a román vezetésben nincs meg a politikai akarat az erdélyi magyarság, mint a szülőföldjén őshonos nemzeti közösség helyzetének az Eu­rópában kialakult gyakorlat szerinti rendezésére. Mind­ezeket figyelembe véve úgy véljük, hogy a délszláv rende­zési folyamatot tovább kell vinni és nemzetközi rendezés tárgyát kell képezze a Kárpát­medencében az anyaország határain kívül kisebbségben élő magyarság problematiká­jának megoldása. A Bocskai Szövetség Választmánya Ki, hogyan vállal majd felelősséget? Játék az idővel? A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete Pécsi ügyvivő testületé ismét tör­vényességi panasszal fordult a Baranya Megyei Közigaz­gatási Hivatalhoz, mivel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése nem tett eleget a Baranya Megyei Közigazgatási Hiva­tal felhívásának, azaz nem vonta vissza az iskolaát­szervezésekről szóló, június 3-án hozott törvénysértő döntését. Az 1999. július 1-jén elfoga­dott újabb önkormányzati ha­tározat a korábbi törvénysér­téseket nem szüntette meg, mi több, további jogszabály- sértéssel tetézte azt. Ugyanis nem lehetséges a pécsi ön- kormányzat valamennyi is­koláját a Berek utcai isko­lába járó gyerekek körzeti iskolájává kinevezni, ahogy azt a határozatban elrendel­ték, továbbá nem lehet egy elmaradt alapító okirat-mó­dosítást az intézmény másfél éve elfogadott pedagógiai programja jóváhagyásának visszavonásával pótolni - hogy csak a legszélsősége­sebb példákat említsük meg a dr. Toller László polgármes­ter által előterjesztett és a vá­rosvezető MSZP­Munkáspárt-SZDSZ-Civil Koalíció által megszavazott döntések közül. Az önkormányzatok tör­vényességi felügyeletét a te­rületileg illetékes közigazga­tási hivatal látja el. Ám a tör­vényességi észrevétel nem ha­lasztó hatá­lyú, így - amennyiben az önkor­mányzat nem tesz eleget a köz- igazgatási hivatal felszólítá­sának, ahogy ez esetünkben történt - a hivatal bírósághoz fordulhat, amely azután jo­gosult a törvénysértő határo­zat megsemmisítésére. Július közepétől megkezdődik a bí­róságokon az ítélkezési szü­net, ezért szinte bizonyos, hogy 1999. szeptember 1. előtt nem születik jogerős ítélet a pécsi iskolaügyben. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy Berek Utcai Ál­talános Iskola, a Kodolányi János Gimnázium és több pécsi óvoda megszüntetésé­ről szóló határozatot akkor semmisítik meg, amikor az érintett intézményeket már hónapokkal előtte bezárta, épületeiket kiürítette az ön- kormányzat. Nem kétséges, hogy mindezzel a döntésho­zók is tisztában vannak. Felmerül a kérdés: ki és hogyan vállal majd felelős­séget akkor, ha mindez be­következik? Miképpen lehet az érintetteket kártalanítani, hogyan lehet helyreállítani a törvényes rendet a pécsi közoktatásban, ha kimonda- tik az ítélet? Nagy Erzsébet a PDSZ városi ügyvivője Újra ME TESZ A múlt hét végén, szombaton Kiskőrösön tartotta országos vezetőségi ülését a METÉSZ, ahol részt vettek a megyei el­nökök és szervezők is. Szo­morú volt hallani országos vi­szonylatban a gondokat, ba­jokat, elkeseredést! Ezért úgy döntöttünk, hogy fokozzuk működésünket, ké­szülve az EU-csatlakozásra, és keressük a kivezető utat a jelen válságból. Épp ezért megvitattuk a „Kassai” nevé­vel fémjelzett, ki tudja hon­nan jövő, hova tartó kezde­ményezéseket, amelyeket csodálatos módon támogat a MOSZ is egy országos de­monstrációra való készülődés közepette. Vita tárgya volt a demonstráción való részvéte­lünk. Úgy döntöttünk, hogy nem adjuk a nevünket, mivel információink szerint az egész egy személyeskedésbe, majd politikai attrakcióhoz vezet. De a gondokat ismerve, nem tiltjuk meg tagjainknak az ezeken való részvételt, ré­giónként más-más gondok sú­lya miatt. Felhívjuk azonban a fi­gyelmet a tisztesség, éssze- rűsség betartására. A gondo­kat, bajokat ismerve, annak tudatával kell keresni a kive­zető utat, ha kell drasztikus lépésekkel is. A jelen kor­mányt nem hibáztatjuk, de rámutatunk a gondok előidé­zőjére és követeljük azok mi­hamarabbi rendezését.- Követeljük az érdekkép­viselő szervezetek bevonását, az azokkal való együttműkö­dést a gondok megoldásában, a magyar mezőgazdaság talpra állításában.-Az élelmiszer, mezőgaz­dasági termék, termelvény importjának azonnali felfüg­gesztését, szabályozását.- A magyar termelők érde­keit szem előtt tartó vámsza­bályokat.- Nem utolsósorban a nem­zeti tudat felszínre hozását, a magyar termékek fogyasztá­sát szorgalmazó felhívások megfogalmazásával. Kérjük gazdatársainkat, a súlyos helyzet tudatában ne adják fel a reményt sem. Tart­sák társaikkal a kapcsolatot, munkálkodjanak együtt a jö­vőnk, a nemzet érdekeinek rendezésén. Tóth János METÉSZ megyei elnök 55 év múltán A volt Pécsi 8/III-as Önkéntes Pótzászlóalj értesíti bajtársait, hogy július 17-én tartja 55 éves találkozóját Bolyban, a Kolping Házban. Program: 9 óra 30: Gyülekezés a Kolping Házban. 10 óra: Hálaadó szentmise a katolikus temp­lomban. Koszorúzás a Hősök szobránál. 11 óra 30: Ünnepi megemlékezés a Kolping Házban. Ünnepi ebéd. Jelent­kezni lehet: Milter Márton 7757 Babarc, Béke u. 67., vagy Zoltai János 7754 Bóly, Szabadság u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents