Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-07 / 184. szám

1999. július 7., szerda Háttér - Riport Egy romatalálkozó előélete Elhalasztják az Alpok-Adria Romatalálkozót, amelyet az Et­nikai Fórum Pécsi Szervezetének ötletére, a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával augusztusban kellett volna lebonyo­lítani. A határidő azonban nem tartható, mert sem elegendő pénz, sem elegendő jelentkező nem jött össze. Hogy miért, arról erősen megoszlanak a vélemények. A rendezvény tervezett költségvetése Szállás, étkezés 3 187 500 Ft Állófogadás 300 000 Ft Szervezők költségdíja 400 000 Ft Autóbuszbérlet 240 000 Ft Telefonköltség 200 000 Ft Tolmácsok, technika 1 500 000 Ft Propagandaanyag 300 000 Ft Terembérlet 100 000 Ft Reprezentáció 45 000 Ft Postaköltség 40 000 Ft Egyéb költségek 105 000 Ft Összesen 6 417 500 Ft Februártól kezdődően négy szociológia szakos hallgató szervezte a találkozót április 10-éig, mondja Cs. Tamás, aki áprilistól lett a fő szervezője a találkozónak. Két hónapon ke­resztül készítette a pályázato­kat, fordította az anyagokat, szállásfoglalást intézett, elő­szerződést kötött. Közben a Fó­rum 20 közhasznú munkásának péntekenként mentálhigiénés felkészítést tartott, pedig ő ma­tematika-technika szakos hall­gató. Megpróbált minden fel­adatot tisztességesen elvégezni, ám elmondása szerint Várnai Márton, az Etnikai Fórum el­nöke csak ígérgette, hogy majd kötnek szerződést, és fizet is. De nem volt megelégedve a munkájával, s nem fizetett egy fillért sem, ahogyan elődeinek, a négy lánynak sem. Június 8-ig dolgozott a romatalálkozón, akkor azonban váratlanul az egyik szociális munkás, Varga Sarolta vette át a főszervezői posztot, aki aztán irodát is ka­pott a megyeházán. Cs. Tamás ekkor letörölte az Etnikai Fórum ingyenes hon­lapját az Internetről, s helyette föltett egy monológot a követ­kező címmel: Hogyan ne ren­dezzünk nemzetközi konferen­ciát? Információi szerint ugyanis a 85 meghívottból csak hatan jelezték vissza, hogy részt vennének. A két tucat kül­földi pályázatból pedig nem jött be pénz, talán azért, állítja, mert a terveken kívül nem tudtak felmutatni semmit, leginkább jelentkezőket nem, ez pedig ri­asztó volt. A közel hat és fél milliós költségvetésnek pedig töredéke jött össze eddig, va­lamivel több, mint egymillió. Hogyan ne rendezzünk nemzetközi konferenciát? ... Ámde a hetek múlásával kismalacként hízó költségve­tés csak nem akar össze­jönni. Pénz híján pedig nem lehet eló're jutni. A nyolc­vanötre tervezett létszámból pedig már hat fő tolongva várja a lehetőséget, hogy e nemes célból megrende­zésre kerülő konferencia színfoltja beszínezze az ég­boltot. Várhatják, mert most ismét elhalasztásra került. Majd télen talán sikerül be­csalogatni a melegbe a mo­tiválatlan meghívottakat. . . (www. extra, hu/romakonf) Az Alpok-Adria Romatalál­kozó megszervezésének és le­bonyolításának jelentőségét a megyei közgyűlés és a pécsi önkormányzat is felismerte, mondja Várnai Márton. Az esemény rangját és időszerűsé­gét az is mutatja, hogy a Ma­gyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád elvállalta a ren­dezvény fővédnöki tisztét. Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete e programmal párhuzamosan több nagyon fontos projektet menedzsel sikeresen. Többek között 28 főállású foglalkozta­tott részvételével a város kör­nyezetének és szociális prob­lémáinak részbeni megsegítése, egy regionális, komplex prog­ram bonyolítása, gyermektábo­roztatás, foglalkoztatási prog­ram elősegítése szerepel a programok között.- Felismertük azt - magyarázza Várnai Márton -, hogy az Alpok-Adria Roma­találkozó megszerve­zése speciális ismere­teket igényel, úgy gondoltuk, hogy a projekt menedzselését a szakterületen ta­nulmányokat folytató hallgatók1 bevonásá­val kívánjuk lebonyo­lítani. Elgondolásunk sikerességét bizo­nyítja az, hogy azok a pályázatok, amelye­ket idegen nyelvre kellett fordítani, elké­szültek, bár az inter­netre helyesírási hi­bákkal kerültek fel, ugyanakkor a szervezés egyéb területén nem volt hatékony a munka. Nem akartunk úgy járni, mint komlói barátaink, mivel az idén megrendezésre kerülő Kisebb­ségi Önkormányzati Konferen­cia is bizonytalan időre elha­lasztódott. Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete vezetőjeként nem volt más választásom, minthogy figyelmeztessem Cs. Tamás urat, hogy munkája ter­méketlen. Úgy gondolom, hogy a romatalálkozó ennek ellenére színvonalasan és hatékonyan létre fog jönni, mert erre ren­delkezésre állnak a szükséges eszközök, és rendelkezünk megfelelő társadalmi támoga­tottsággal.-A megyei közgyűlés 200 ezer forinttal támogatja költ­ségvetéséből az ötletet - mondja Pörös Béla alelnök. ­Mi tanácsoltuk azt, hogy Al­pok-Adria támogatást lehet kérni, amelynek az lett a követ­kezménye, hogy ötvenezer schillinget kapnak akkor, ha összeáll a program. Nem volt szerencsés az ere­deti időpont, vélekedik Varga Sarolta főszervező, mert az au­gusztus a szabadságolások idő­szaka a környező országokban, jobbnak tűnik a november. Amúgy sem jött össze elegendő pénz, bár arra nincs biztosíték, hogy novemberre meglesz a rendezvény fedezete, de to­vábbra is pályáznak. Ha voltak is szervezési gon­dok, az az Etnikai Fórum ta­pasztalatlanságának tudható be, állítja Csordás Gyöngyi megyei kisebbségi referens, hiszen ilyen nagy rendezvényük még nem volt. A megye a tizenkét tartomány kisebbségi felelősei­vel ismertette a programot, s mindenki egyetértett a talál­kozó szükségességével, való­színű azért, mert valamennyi tartományban él cigány kisebb­ség. A referens nem tud arra magyarázatot, hogy ennek elle­nére miért nem jelentkeztek. Úgy gondolja, novemberig még van idő újra körbejárni a tarto­mányokat, sőt, bővíthető is a kör, mert európai uniós érdek­lődés is mutatkozik. \ mm?® ; *4% •• ;- Nekünk is szólt Pörös Béla, mármint a Rácz Aladár Közösségi Háznak, illetve a Cigány Kulturális Egyesület­nek, hogy bekapcsolódhatnánk a nemzetközi romatalálkozó programjába - mondja dr. Kosztics István, az egyesület elnöke. - Mi ettől nem zárkóz­tunk el, de nem tartot­tuk ésszerűnek, hogy abban az évben ren­dezzenek nemzetközi eseményt, amelyben a szervezés elkezdődik, hiszen ehhez legalább egy év átfutási idő kell. Azt is tudtuk, hogy a Soros-alapít­vány és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal úgysem ad pénzt, tízéves tapasz­talataink vannak már a különböző pályáza­tok terén. Ugyanakkor biztosak vagyunk ab­ban, hogy egy ilyen jelentőségű rendezvényt talán nem egy civil szervezetnek kellene lebonyolí­tani, hanem a megyei közgyű­lésnek, amely hivatalosan is tagja az Alpok-Adria Munka- csoportnak, s ebből követke­zően komoly partnerként fo­gadják el. Nyolcezer forint/fős részvé­teli díjat szabtak ki, magya­rázza Várnai Márton a Fórum irodájában, miközben lázas ke­resés folyik. Nincs meg az a megbízási szerződés, mondja, amelyet Cs. Tamással kötött. De nem talál egy másikat sem, amit egy korábbi szervező írt, aki háromszázhatvanezret kért egy angol pályázat esetleges eredményének 10 százaléka­ként, de ezt Várnai nem írta alá. Eltűnt, vagy valaki ellopta, ál­lapítja meg, de lelkesedése to­vábbra is töretlen. Cseri László-------Jegyzet------­mm mmmmmrnmm mm * - -í *««mm s mmmm Keresetlen holtak A hajléktalanok, vala­hol a társadalom pere­ménél is messzebb, a megvetés árnyékában élnek. Néha azonban minden koszosságuk, gyűrtségük, részeg ran- dalírozásuk, csámcsogó kére­getésük ellenére fontossá vál­nak. Hol mint potenciális vá­lasztópolgárok, hol egyesületi tömörülés élére kívánkozók lehetséges „bázisaként”, máskor egyszerű népszerű- ség-hajhászási akció eszkö­zeként. Nem lehet tudni, hogyan ta­lálnak meg illetékes hatósá­gok hajléktalanokat, amikor szükség van rájuk. Mert meg­találják őket. Ezek szerint a hajléktalanoknak is van cí­mük, személyüket igazoló papírjaik, bizonyára adó- és tb-kártyájuk is. Ilyen minősé­gükben a hobók, a globetrot- terek, a csövesek, a vagabun- dok semmiben sem külön­böznek azoktól, akik estén­ként a saját lakásukba térnek haza. Mindannyian a köz- igazgatás alanyai vagyunk. Egyformán, éltünkben és hol­tunkban is. A gyilkos galóca sem kü­lönböztet. Az ostoba nyakkendős urat és a lerongyolódott hajlék­talant egyaránt megöli. Megölheti. Előbbiek előnye, hogy gyorsab­ban orvoshoz kerülhet­nek, az utóbbiak hátránya, hogy egyáltalában nem biz­tos, látja majd őket orvos. Sőt, senki. A napokban né­hány hajléktalan gyilkos ga­lócát evett. Egy meghalt, s ha igaz, amit előtte mondott, több társa is. A hivatalos kö­zegek megkezdték a keresé­süket. Öt emberről van szó. Ám a kutatás nem vezetett eredményre. A hatóságok fel­tűnően gyorsan felfüggesztet­ték. A galóca - ha nincs ellen­szer - mindig öl. A hajlékta­lan nem mindig mond igazat. Ha most igen, valahol néhány halott hever. Erdőben, csator­nában, lerobbant, elhagyott épületben? Ezeknek az ott­hontalanoknak sorsfonala nem szakadt meg. Végső nyughely híján haláluk után is hajléktalanok maradtak. Talán mert most senkinek sincs szüksége rájuk. Mészáros A. Művészet és hatalom Istenkáromlással ve­gyes szadizmus, nem művészet, hanem pszi­chiátriai kérdés - véle­kedett Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyet­tes államtitkára arról a kiállításról, amely a Kisceli Múzeumban nyílt meg a na­pokban Hermann Nitsch mű­veiből. Korábban a katolikus püspöki kar is tiltakozott az orgia-misztérium színháznak nevezett bemutató ellen. A helyettes államtitkár el sze­retné érni, hogy mielőbb be­zárják a kiállítást (ami 1986 óta nem fordult elő Magyar- országon), sőt, kilátásba he­lyezte az ügy személyi kon­zekvenciáit is. A művészet egyes külö­nösnek tűnő alkotásai hosszú idők óta vissza-visszatérően borzolgatják a. egyes művé­szetkedvelők vagy éppen - gyűlölők idegeit, bosszant­ják a hatalom képviselőit. A múlt században például az impresszionisták kiállításai keltettek felháborodást, ké­sőbb a dadaisták furcsa tár­gyai, Duchamp „ready-ma- des”-ei, amelyek gyárilag ké­szített tárgyak voltak, vagy Man Ray belül szőrös bögréje. A mi vidékünkön pedig a szocialista realizmussal összeegyeztethetetlen alkotások, nonfiguratív festmények és szobrok, me­lyek aláásni látszottak a szo­cializmus töretlen építését. Ennek megakadályozása ér­dekében a hatalom folyton- folyvást beleszólt művészeti kérdésekbe, amelyekhez vol­taképpen nem értett, meg nem is volt hozzá köze, meg nem is a mű esztétikai értékét vizs­latta, hanem a politikait, amely nem sokkal jobb, mintha például egyes festmé­nyeket a fűtőértékük szerint vetnénk össze. Az az értéke­sebb, amelyből elégetése so­rán több energiát nyerünk ki. Az egyház és a hatalom be­leszólása művészeti kérdé­sekbe, így utólag visszate­kintve néhány évszázad törté­netére, mindig feleslegesnek és nevetségesnek bizonyult. Hogy mi válik maradandó ér­tékké a művészet alkotásai közül, azt úgyis az idő dönti el. Cseri László ^hetedik oldal I» • I ii p Riport Pécsett többlethátrányt jelent szociális rászorulónak lenni. Kimerülőben vannak az önkormányzat támogatási keretei. Kérdés: miből teremtik majd elő a szükséges összeget? Portré Békés Sándor, a "00001"-es vidéki televíziós 35 éve van a pályán. 23 éve az akkori tv- elnök azt mondta az újonnan kinevezett pécsi stúdióvezetőnek: majd kitalálod, mi a dolgod. Kitalálta. Portré A főjegyzői jó kedély forrásai Mindig a közigazgatásban dolgozott, szakvizsgát is tett belőle. Kisközségekben kezdte, aztán az egyetem után a Sásdi Járási Hi­vatalban titkársági osztályvezetőként dolgozott 5 évig. Amikor át­került a járási hivatal székhelye Komlóra, ott osztályvezető, majd elnökhelyettes volt. Aztán következett a megyei szint-Honnan ered jogászi elhiva­tottsága?- Eredetileg mákszemnyi sem volt. Pedagógusnak készül­tem kisiskolás koromtól. Ta­nárképző főiskolára jelentkez­tem, de nem jött össze. Érett­ségi után községi tanácsoknál dolgoztam. A jogászi elhiva­tottság akkor érlelődött meg bennem, amikor éreztem: a munkámhoz ilyen irányban kell tanulnom. Családalapítás után, munka és gyes mellett levelező tagozaton végeztem el az egye­zőm belőle. Az illeték hatáskör címzettje ugyanis a főjegyző. Irányító munkám során jól hasznosíthatom a tanultakat.-Mi a főjegyzői programja dióhéjban összefoglalva?- Az apparátus becsülésé­nek, önbecsülésének és önálló­ságának javítása. A feladatok­temet. Minden új feladat kihí­vás, aminek képzettséggel is meg kell felelni - fűzi hozzá.- Főjegy­zőként is?- Ez na- Lászlóné dr. Kovács Ilona 1947-ben született Tormáson. 1974-ben gyobb kihí- szerzett jogi diplomát. 1980-tól a Baranya Megyei Tanács vás, mint titkársági osztályának helyettes vezetője, majd vezetője; a megyei bármelyik közgyűlésnél önkormányzati csoportvezető. 1995-től korábbi, de jogtanácsos Pécs városánál, 1998júliusától Baranya főjegyzője. az alapigény itt sem más. Az utóbbi időben ingatlan ér­tékbecslő és értékesítő szak­képzésre jártam. Most vizsgá­hoz kell alakítani a szervezetet és nem fordítva. Ez nagyobb felelősségre hangolja az embe­reket. Fontosak a közérzetja­vító, alkotókedvet növelő in­tézkedések, a továbbképzési lehetőségek bővítése.- Nem aggódik a megyéért?- Nem tartok attól, hogy az én időmben a megyei közigaz­gatás megszűnik. Bizonyosan lesznek változások, de a me­gyét még nem lehet kiiktatni közigazgatásunk rendszeréből, mert űrt hagyna maga után.- Honnan me­ríti jó kedélyét?- Alaptermé­szetemet édesapámtól örököl­hettem. Szüleim földművelés­sel foglalkoztak. Egyedüli csemeteként is nagyon kie­gyensúlyozott, mosolygós gyermekkorom volt.-És a jelen?-Férjem mezőgazdász, fő­mérnök. Lányunk titkárnőként dolgozik. Egy fedél alatt élünk vele, vejünkkel és nyolcéves kisunokánkkal. Manapság leg­inkább az ő arányosságából merítem a jó kedélyt. Dunai I. i Egy horvátországi beás együttes fotó: Tóth László

Next

/
Thumbnails
Contents