Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-04 / 151. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. június 4., péntek Holdinggá alakul át a Hunor Egy elmaradt szállítás jelentett veszteséget sza, főleg ha időközben sikerült elhelyezkednie. A nyugati exportra szánt, ké- zivarrású divatkesztyűk piaci pozíciója továbbra is stabil, ám ez a tevékenység csak kapacitásuk egy részét köti le, ezért újabb és újabb gyártási lehetőségek után kellett nézniük. Sportkesztyűket már eddig is készítettek, erre van is igény, valószínűleg nagyobb megrenFOTÓ: T. L. deléshez is jutnak. A hadseregnél is végeztek piackutatást, az is elképzelhető, hogy a katonáknak is készítenek majd védőkesztyűket. Bővült tehát a termékskála, emiatt a szervezeti felépítést is korszerűsíteni akarják. Még a nyáron holdinggá alakulunk át - mondja a vezérigazgatónő. Öt termékkörre alakítjuk majd ki a cég termelési struktúráját. B. G. Válságprogramot kellett kidolgozni a nagy múltú kesztyűgyártó cégnek, ugyanis tavaly egy orosz kiszállítás elmaradása miatt több százmillió forintos veszteségük keletkezett. Az amerikai Samsonite céggel viszont előnyös szerződést kötöttek. kellett kidolgoznunkmondja Horváth Ferencné vezérigazgató (kis képünkön) -, megszorításokat kellett életbe léptetnünk. Ismét munkásokat kellett elbocsátaniuk, szigorú költségtakarékossági intézkedéseket vezettek be, a tavaly beindított romániai gyárat is ideiglenesen leállították. Ennek ellenére meglehetősen reménytelen volt a helyzet, hiszen a rossz pénzügyi állapot miatt nehéz volt a bankókat újabb áthidaló kölcsönökre rábírni. Ekkor jött szinte mentőkötélként az amerikai Samsonite cég, amellyel már meg is kötötték a szerződést. Bőröndökhöz, táskákhoz gyártanak részegységeket. Horváthné szerint ez a megállapodás a részlegeknek hosz- szú távon ad munkát. Mivel a tavalyi válság miatt több szalagmunkásnak felmondtak, most ismét munkaerőhiánnyal kell szembenézniük. De akinek egyszer a kezébe adták a felmondólevelet, nehezen tér viszPÉCS Alighogy sikerült az egyik nagy adósságot törleszteniük, tavaly újabb veszteség érte a Hunort. Úgy tűnik a kesztyűgyártó cégnek az orosz piac lesz a „fekete báránya”, a kilencvenes évek elején ugyanis az akkori szovjet megrendelések elmaradása miatt kerültek a felszámolás szélére. Most is egy orosz megrendelő okozta a válságot: legyártották ugyan a több ezer pár megrendelt divatkesztyűt, kiszállítani viszont már nem kellett, ugyanis a kereskedő felmondta az üzletet. Ezek a kézrevalók még jelenleg is raktáron vannak, vevőt még nem találtak rá.- A szorító pénzügyi helyzet miatt az idén válságprogramot Röviden Fajtabemutatók. Őszi búza fajta- és növényvédelmi bemutatóra invitálja a gazdákat a bábolnai IKR. Az ismertetőre Szigetváron kerül sor június 8-án a Bérlők Házában. A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. őszi búza és borsó fajtabemutatóját pedig június 9-én rendezik a Bóly-Sziebertpuszta Harsona Szállóban. (I) Hosszabbítás. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet június végéig meghosz- szábbította a Cß Bróker, a LaSalle, a Pannonbróker és a Pest-Buda Értékház brókercégeknél korábban elrendelt felfüggesztések hatályát. A VILÁG PIACAIN Gyengélkedő árak A chicagói tőzsdén gyengén indultak a kukoricajegyzések, ezt azonban később árkorrekció követte. A piacelemzők ebből arra következtettek, hogy egyik irányban sem tudnak nagyobb mértékben elmozdulni az árak, mivel nincs olyan információ a piacon, amely ezt előidézhetné. A kukorica ára - FOB Mexikói-öbölben - tonnánként 93-96 dollár között mozog. Az amerikai piacon - az amerikai és kanadai termő- területek felett uralkodó kedvező időjárás következtében - szintén csökkentek a búzajegyzések. A búza - FOB francia kikötőben - jelenleg tonnánként 92-94 dolláros áron cserél gazdát. Az Agrograin elemzése szerint a búza világpiacát a várható jó termés, a nem túl élénk nemzetközi kereskedelem és a küszöbön- álló betakarítás határozza meg. Ezek korlátot szabnak az árak közeljövőbeni emelkedésének, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a 1999/2000-es év világszinten szűkös búzakészletéről, ami hosszabb távon aktív áralakító tényező lehet. Gajdos M. A KISOSZ egyszerűsített hitelezési eljárást és állami támogatást javasol Tőkehiányosak a kisvállalkozások A kis- és középvállalkozások továbbfejlődéséhez olyan hitelezési rendszert kellene kialakítani, ami a szükségleteknek megfelelően működik, tehát a kisebb cégeknek is megadatna a lehetőség a kölcsönök felvételére - nyilatkozta lapunknak Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára. amelynek keretében az érdek- képviseletekkel és a kereskedelmi bankokkal közösen egyszerűsített hitelezési eljárást hoznának létre. Ezen kívül a szövetség szorgalmazza a hiteA kisboltok is érdekeltek illusztráció: t. l. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) szerint a hazai kisvállalkozók többsége tőkehiánnyal küszködik, annak ellenére, hogy a hitelezési intézményrendszer már korábban kialakult. Antalffy Gábor lapunknak elmondta, hogy a legtöbb, kölcsönre szoruló vállalkozó el sem jut a Hitelgarancia Rt.-hez. Ennek az az oka, hogy az első „szűrőként” működő kereskedelmi bankok, amelyek a hitel- bírálatot végzik, a kérelmek jelentős részét nem továbbítják a döntésben érdekelt társasághoz. A pénzintézeteknek ugyanis nem érdeke a kisebb vállalkozások segítése, hiszen velük ugyanakkora az adminisztrációs feladat, mint a nagyobb vállalkozásokkal, ám aránytalanul kevesebb hasznot hoznak, mint a több milliós ügyleteket lebonyolítók. így a bankok a nagyobb hiteligénylőket részesítik előnyben. Szintén gondot jelent a kisvállalkozók számára a támogatásigényléskor benyújtandó pályázatok bonyolultsága. A kis- és közép- vállalkozások meg sem próbálják beadni kérelmüket, mivel nem rendelkeznek olyan szakemberrel vagy képtelenek munkáját megfizetni -, aki a bankok által elvárt követelményeket teljesíteni tudná. A helytelenül kitöltött pályázatokat el- bírálatlan- ságra hivatkozva a bankok visszautasítják. A KISOSZ már javasolta a kormánynak egy olyan átfogó együttműködés kialakítását, lező bankok állami támogatását, ezáltal is érdekelté téve a bankokat a kis- és középvállalkozások támogatásában. (h. gy.) Nehéz helyzetben vannak az állattenyésztők A juhtartók bővítik az állományt Az állattenyésztési ágazatban egyedül a juhászat helyzete stabilizálódott, a marha-, sertés- és baromfitartók továbbra is értékesítési nehézségekkel küszködnek - derül ki a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb jelentéséből. A juhtartók általában bő\ ^állományukat. A hódmezővásárhelyi kosárverésen például minden jószágot megvásároltak, némely apaállatért megadták a 130-160 ezer forintot is. Az árak egyébként az utóbbi hetekben nyugvópontra kerültek: a tizenhárom-tizenhat kilós bárányért kilogrammonként 535-610, a tizenhat-húsz kilósért 510-580, a húsz-huszon- négy kilósért 480-560 forintot adnak a felvásárlók - kilogrammonként. A gyapjúra viszont senki sem akar szerződést kötni, a tavalyi kilogrammonkénti 160-180 forintos árral szemben legfeljebb hatvan forintot ígérnek a felvásárlók. Ez az önköltséget sem fedezi. A baromfiágazatban a magas tápárak és a késztermék alacsony átvételi ára miatt már csak azok hizlalnak brojlert, akiknek szerződésük van. A többiek szüneteltetik a termelést, ezért a hizlalókapacitást sok helyen mindössze 25 százalékban használják ki. A vágómarhapiacon a mérsékelt kereslethez igazodnak a csökkenő árak. A hízóbikán kilogrammonként 200-320, a hízóüszőn 155-200 forintért tudnak túladni a gazdák, egyedül a selejttehén értéke - 140-280 forinton - tartja magát, ezt azonban nehéz eladni. A korábbi külföldi vásárlók jelenleg a kedvezőbb ár miatt inkább Lengyelországból vásárolnak. A Hereford-húsmarha- tartók a jugoszláviai háború miatt nem tudnak értékesíteni, pedig ennek a fajtának Szerbia volt a legnagyobb importőre. A sertéspiacot továbbra is értékesítési gondok jellemzik. A nem minősített állatok átvételi ára folyamatosan csökken, jelenleg kilogrammonként átlagosan 100-170 forintot, sokhelyütt még ennyit sem adnak a vágóhidak. A nagy súlyú sertés szinte eladhatatlan. (újvári) Ha szükséges, mérik 2 dioxint PÉCS-BUDAPEST Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a tojással a tésztába kerülő mérgező dioxin olyan kis mennyiségű, hogy elhanyagolható a jelenléte. A belga csirkebotrány (a jószágokat bizonyíthatóan olyan táppal etették, amely rákkeltő dioxint tartalmazott) alaposan felkavarta a magyar közvéleményt is. Ez érthető is, hiszen mindenki tudni szeretné, amit elfogyaszt, nem károsítja-e később az egészségét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megerősítette, hogy tavaly jelentéktelen mennyiségű csirkét importáltunk, azt is Hollandiából hoztuk be. Dr. Mattyasovszky Katalin, az Országos Élelmezéstudományi Intézet munkatársa kérdésünkre elmondta, a dio- xintartalmat csak abban az esetben vizsgálják, ha a termék a határérték felett tartalmaz ilyen vegyületet. Az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet igazgatója, dr. Kovács Sándor úgy vélekedett, hogy a tojással a tésztákba kerülő mérgező anyag olyan csekély mennyiségű lehet, hogy az csak éveken át rendszeresen fogyasztva károsíthatná az egészséget. Intézetük az Európai Unió előírásainak megfelelően vizsgálja az élelmiszerekben előforduló vegyszerek mennyiségét, de a dio- xiri nem szerepel ezek között. Ha a mérésre felkérést kapnának, a vizsgálat több hónapig is eltarthatna. B. G. 8 Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en VI. 3-án Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) BÁV 1 300 /• 35 BorsodChem 6 0S5 / 31 031 Danubius 4 200 / 66 736 Egis 4 985 / 17 215 Matáv 1 330 / 1 610 607 Mezőgép 2 500 \ 24 300 Mól 5 950 / 999 513 OTP 10 650 / 207 138 Pick 7 200 / 7 979 Pannonplast 4 900 / 2 746 Prímagáz 2 365 \ 35 582 Rába 2 200 / 127 766 Richter 9 000 / 131 940 TVK 2 665 / 402 375 Zwack 5 500 — 2 374 Kárpótlási jegy 482 18677 A BUX-index alakulása: 6405,55 (+121,71 pont) A megerősített tejcsamok KERESD ad le. Mindez kisAz 1937-ben épült tejátvevőhelyet (legrégibb működő a megyénkben) ezentúl az önkormányzat üzemelteti. A faluban a gazdasági gondok ellenére 'is töretlen a tehéntartási kedv. Soós Endre, a község polgár- mestere (képünkön), aki egyben állattenyésztési szakember - kérdésünkre elmondta, így akarnak segíteni az állattartókon. A létesítményt felújították, és most már maradéktalanul megfelel a tiszti- orvosi előírásoknak. Jelenleg hét gazdálkodó húsz állatot tart, és naponta csaknem háromszáz liter tejet üzemi szinten térségi, ha nem baranyai rekordnak számít. Valaha csaknem félszázas volt a tehénállomány, és évtizedekkel ezelőtt a jószágok kijártak a legelőre. Most azonban az istállóban történő tartás a legolcsóbb, és így - úgy-ahogy - még megéri. Tény azonban, hogy a mezei növények a tejnek finomabb ízt, kellemesebb aromát adnának. A tenyésztői kedv továbbra is töretlen, és nincs kizárva, hogy gyarapodik majd az állomány. Cs. J. A birka újra üzlet FOTÓ: TÓTH L.
