Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-29 / 176. szám

6 Dunántúli Napló Zöld-Híd 1999. június 29., kedd Zölp-Híd-Hírek A Humán Erőforrás Nemzetközi Bizottság négynapos szemináriumát hazánkban tartja meg. A szervezet programjának egyik fő eleme a Pécsi Vízmű Rt. francia résztulaj­donosa, az LDE közép-eu­rópai tevékenységének érté­kelése. Ezzel összefüggés­ben június 30-án a delegáció Pécsre is ellátogat, ahol a résztvevők a Pécsi Vízmű Rt.-nél előadásokat hallgat­hatnak meg a vállalat mű­szaki, értékesítési és gazda­sági területeiről, a humán erőforrás-gazdálkodás és a PR szervezeti működésében betöltött helyéről és szere­péről. A résztvevők többek között megnézhetik a víz­műtörténeti gyűjteményt és a részvénytársaság új ügy­félszolgálati irodáját. Óvodai majális a bal­esetmegelőzés jegyében. Az elmúlt hónap utolsó szombatján a pécsi Mező­szél utcai óvoda vidám ma­jálist rendezett a DÉDÁSZ Rt. PR.-osztálya és a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnmegelőzési osz­tálya támogatásával. A vi­dám hangulatú összejövetel legnagyobb szenzációja a rendőr-főkapitányság ku­tyás bemutatója volt. Nép­szerűek voltak a szülők kö­rében a totók, amelyek kér­dései a gyermekkorban elő­forduló leggyakoribb bal­esetekkel és egyéb vész­helyzetekkel kapcsolatban vártak válaszokat. A helyes válaszokat adók a DÉDÁSZ Rt. ajándékcsomagját nyer­ték. A programot aszfalt­rajzverseny és sok vidám vetélkedő színesítette. Regionális tanácsadó­központ a Zöld-Hídban. Az egyesülés a Phare-prog- ram keretében létrehozta az év elején a Dél-dunántúli Regionális Energia Tanács­adó Központot (DDRETK). A központ célja, hogy a ré­gióban elősegítse az ener­giahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások kihasználását. Programja kiegészíti a Zöld-Híd eddigi tevékenységét. ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-Híd Egyesülés támogatásával készült Műszak előtti eligazítás Zobákon Környezetvédelem a bányabezárás után (1.) A tervezéstől az aknatömedékelésig FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Jövőre befejeződik a mélyműveléses szénbányászat a Mecsek­ben. Az utolsó még működő bánya a komlói Zobák. A termelés beszüntetése után új folyamat kezdődik, a bányabezárásé, amelynek jóváhagyott terve és költségvetése van. KOMLÓ Az összeg nagyobbik részét, a humán kiadások jelentik, a fennmaradó részt pedig a mű­szaki-környezetvédelmi felada­tok megoldására fordítják. A bányabezárás első fázisa előre­láthatólag két-három hónapig tart és mintegy 200-300 ember vesz részt benne. A munkálatok során kiszere­lik, felszínre hozzák a berende­zéseket, gépeket, gátakkal el­zárják a bányatérségeket, meg­szüntetik a vízkiemelést és a külszíni ellátásokat (pl.: levegő, telefon stb.). Majd a külszínre nyíló bányatérségek tömedéke­lése, lezárása következik. A tömedékeléshez - amely tulaj­donképpen rutinmunkának számít - a zobáki meddőhányó anyagát használják fel. Ennél lényegesen bonyolultabb mű­szaki feladat lesz viszont az ak­naszállítógépek kiszerelése és a két függőleges aknatorony el­bontása. Az utóbbi végrehajtá­sára külön műszaki terv készül. Különleges gond a víztelení­tés megszüntetése után a lehet­séges talaj mozgások megfigye­lése, megelőzése. A feladatot az altáróban úgy kell megol­dani, hogy a vízfolyás évtize­dekig biztosított legyen és az esetleges vízfeltöltődések a la­kóterületet ne veszélyeztessék. A megkezdett munkálatok nagy része három hónap alatt befeje­ződik. A három kilométer hosz- szú altáró tömedékelése azon­ban valószínűleg egész évig el­tart, míg a bányabezárás folya­mata 2003-ig elhúzódhat. A ki­lenc külszínre nyúló bányatér­ség lezárásának ellenőrzése, az után-tömedékelések és a bá­nyakárok rendezése pedig még mintegy 15-25 évig eltart. A bányabezárás megkezdé­sét komoly tervezési időszak előzi meg, környezetvédelmi hatástanulmány is készül és számos hatóság engedélyét meg kell szerezni a munkálatok megkezdése előtt. A tervek végrehajtását, a munka menetét szigorúan ellenőrizni fogják a felügyelő szervezetek. A Nap nem emeli az energia árát Többek között ez az érv is elhangzott a napenergia-hasznosítás mellett azon a szakmai napon, amelyet a Dél-dunántúli Regio­nális Energia Tanácsadó Központ és az UNESCO Regionális Napenergia Központ tartott június közepén Siófokon. A ren­dezvényre Napenergia-hasznosítás a gyakorlatban címmel ke­rült sor, amelyre a Balaton partján lévő üdülők tulajdonosait és az érdeklődő közönséget várták. Bizonyára mindenki ismeri a napelemmel működő számoló­gépet. Vajon mire jó még a napelem és a napkollektor? A napelem elektromos áramot ál­lít elő és olyan helyen célszerű használni, ahol távol van az elektromos hálózat vagy kicsi az energiaigény. A kollektor főként a meleg víz előállításá­ban terjedt el. A szabadtéri me­dencével rendelkező tulajdono­sok nyáron 5-6 fokkal maga­sabb hőmérsékletű vizet állít­hatnak elő. Létezik olyan levegős nap- kollektorral kombinált szántó berendezés, amely gyümölcs, zöldség és gomba aszalására egyaránt alkalmas. Szárításkor csak a víz távozik a gyümölcs­ből, zöldségből, az íze, vitamin- tartalma a nyár frissességét idézi. A berendezés különösen a gyümölcstermesztők számára lehet hasznos, mert a lehullott gyümölcs így megmenthető, jobban tárolható. Szomorú tény, hogy az eddig gyártott be­rendezéseket csak külföldön tudták értékesíteni. Ennek való­színűleg az lehet az oka, hogy Magyarországon nem kap ál­lami támogatást a napkollektort vásárló. Nyugaton ezzel szem­ben különböző kedvezmények­kel igyekeznek meghozni a ve­vők kedvét a befektetéshez. A napenergia által nyújtott lehetőségeket a takarékosságuk mellett azért is célszerű kihasz­nálni, mert környezetünk oly mértékben szennyezett, hogy csak a megújuló energiák fel- használásával tudjuk megaka­dályozni a Földünket fenyegető környezeti katasztrófát. Ugyanakkor a megújuló ener­giák (nap, szél, biomassza stb.) felhasználásával 5,2 %-kal csökkenthetjük a levegő szén­dioxid szennyezettségét. A kollektor esztétikus is. Pé­csett például az Engel János úti Református Kollégium és Gimnázium tetején láthatók napkollektorok. További rész­letek és ingyenes tanácsadás a Zöld-Híd energia tanácsadó' központban (Pécs, Széchenyi tér 2.), ingyenesen hívható tele­fonszám: 06-80/236-236. Zöld gondolat az expón Ebben az évben is mozgalmasnak ígérkezik a Zöld-Híd Egye­sülés tagjai számára a Pécs Expó. Az egyesülés ezúttal önál­lóan, saját, jellegzetes gondolatiságával jelenik meg a szabad­téri pavilonjában. A tagok közül a DDGÁZ és az egyesülés te­vékenységének egyes területein együttműködő PETÁV Kft. önálló kiállítási standdal jelentkezik. PÉCS A 40 négyzetméteres, forgal­mas helyen felállított pavilon­ban a Zöld-Híd a megújuló energiaforrásokra a hőszivaty- tyúval és napkollektorral hívja fel a figyelmet. Elévülhetetlen téma az energiatakarékosság és -hatékonyság, amiről a hely­színi kiadványok mellett töb­bek között a hőszigetelések bemutatója fog szólni. Érdekes látványosságnak ígérkezik az a berendezés, amely pontosan megmutatja, hogy a csap csöpögésével mennyi víz megy veszendőbe. A Zöld-Híd rendezvényein tö­retlen népszerűségnek örvend az energiabicikli, amely ez úttal sem fog hiányozni. Fontos korszerűsítési műve­letek várnak a távfűtéses pécsi lakások rendszereire a követ­kező években. A lakóházakra - és nem az egyes lakásokra - vonatkozó, 2003-ig beveze­tendő mérés szerinti elszámolás a fogyasztói berendezések ha­tékonnyá tételére és a takaré­kosság lehetőségének kiakná­zására serkent. Jelenleg is közel A tavalyi Zöld-Híd-kiállításon a Pécsi Erőmű háromezer pécsi távfűtött lakás fogyasztói rendszereit korsze­rűsítik, s teszik alkalmassá a szabályozhatóságra és a laká­sonkénti költségmegosztásra. A PÉTÁV Kft. a korszerűsí­tési mód megismerésére össz­pontosít standján, be­mutatva azo­kat az eszkö­zöket, eljárá­sokat, ame­lyek megis­merése sokat segíthet az érdeklődők­nek. A DDGÁZ Rt. a Zöld- Híd szabad­téri standja mellett he­lyezi el Info- mobil nevű információs buszát. A buszban helyszíni tanács­adással várják az érdeklődőket a cég szakemberei. A téma el­sősorban a földgáz mint ter­mék, a földgáz felhasználási le­hetőségei és a gázkészülékek­kel kapcsolatos tudnivalók. A forrás egykor és ma PÉCS, TETTYE A Pécs Szabad Királyi Vá­ros egykori vezetői 1886- ban írtak ki először pályá­zatot Pécs város nyomóve­zetékes vízellátására, amit 1889-ben megismételtek. Utóbbi már konkrétan meg­jelölte, hogy a vízmüvet a Tettye-forrásra kell építeni. Erre a pályázatra már négy terv is érkezett, három buda­pesti és egy bécsi tervezőtől. Érdekes, hogy köztük volt egy, amelynek szerzője az egyenlőtlen forráshozamok kiegyenlítésére a forráskü­szöb kétméteres megemelését javasolta. Ma már a szakem­berek tudják, hogy a 2 méte­res emelés mögött csak pár száz köbméter tárolt víz van, de ezt akkor nem tudhatták és a javaslat a pályázó jó meglá­tását bizonyítja. A vízmű első üteme arány­lag hamar elkészült, s így 1892-ben már sor került a vízmű avatására, amelyen az akkor hadgyakorlatra ide ér­kezett király, Ferencz József is részt vett. A vízmüvet gra­vitációs megoldással tervez­ték, hiszen a Tettye-forrás fa­kadási szintje magasabban van, mint a belváros. Később Pécs város dinami­kus fejlődése újabb vízbázi­sok feltárását igényelte. (A harmincas években a Tettye- forrástól 250 méterre egy 40 méteres aknát mélyítettek ab­ban a reményben, hogy az el­szökő vizeket itt részben megfogják, de a vágatok és a fúrások nem hozták meg a kí­vánt eredményt.) így újabb vízbázis után néztek a szak­emberek, és kiépült a Mo­hácsról induló távvezeték. Ám minden csepp víz ara­nyat ér. A június 10-én Pé­csett megrendezett úgyneve­zett „Tettye konferencia” a Pécsi Vízmű Rt. eddigi ered­ményeinek számbavételére és további terveinek ismerteté­sére szolgált. A város ivóvízé­ről volt szó, s öröm volt hal­lani Vass Bélának, a vízmű szaktanácsadójának előadá­sában, hogy a forrás vizére továbbra is számíthatunk. Egy vízgazdálkodási célokból be­épített új rendszerrel a Tettye vizét ma átlagosan 93 száza­lékban hasznosítani tudjuk. I SilPí «iWil?*** (I Hf .y tx-flbi»! ti OSTü . &****» vzIIÁhA s>U fcatt*« - . (13700 r/ : : lw el Aíam t-xy'á 0 Oúőö *p C*fc Cw> . ■ * C«(t> . «(?*». c*fe Ss» , < c mt! v í *toWW» . «■>«>«). Aík9tí*h. , ; #mi v : íí>«4«U:i<SÍI V"’ . i* $•*<<). fok. a ***&** «»»«I «• t*t~ **&•' vu***t»l->a sittp *« *««i «IM* fo««?*«'’ >«»1». «úa»*»«u i -í-16 >mmí .*■«* i*m W>. Or. Tclb's* János *i»fm bftktefíum-mení««. #«p b«»yl íonánvi*. Hm*««» Ú»3 étvágya«' varaknál, kitűnt-! «ottnli é* tjorvlx, <í(íjld i* *xomÍc*ÉÍl«pU6t óvszer fertőzd < /' y betegségek ellen. Egykori tettyei-üvegre való „borvíz”-címke Fontos tanácsok az áram használatához Szórakozás, hobbi A tv, rádió, CD, videó, PC és perifériái általában mind külön hálózati zsinórral ren­delkeznek. Kerüljük el a hu­zalgubancokat, helyezzünk el csoportos dugaszoló aljzato­kat ott, ahol várhatóan ezeket a készülékeket használni akarjuk. Speciális dugaszoló aljza­tot célszerű telepíteni a számí­tógép részére, olyat, ami ki­szűri a hálózat felől érkező villamos zavarokat. Barkácsgépek Ha a házban külön helyiség van barkácsolás céljára, eset­leg külön helyiségben végzik a mosást, szántást, vasalást, vagy varrást, akkor feltétlenül gondoljuk át még a tervezés­kor, hogy hol lesznek az egyes villamos készülékek, és a csatlakoztatásukat, a duga­szoló aljzatokat alakítsuk ki célszerűen. Itt is biztosítsunk a na­gyobb energia igényű készü­lékeknek külön áramkört, és természetesen a világítás is külön áramkörön legyen. Melegfejlesztés, fűtés A kisebb és az alkalman­ként használt villamos fűtő­eszközök közül a meleg leve­gőt fúvó készülékek a leg­kedveltebbek és legelterjed­tebbek. Kis légterű helyiséget (pl. fürdőszobát) lehet egy ilyen eszközzel szinte percek alatt bemelegíteni. A rövid használati idő mi­att az energiafogyasztás elfo­gadható mértékű, a használat egyszerű és kényelmes. A csatlakozási teljesítmény mi­att esetleg itt is külön áramkör létesítése lehet célszerű, il­letve ügyelni kell arra, hogy amíg a meleglevegő-fúvó működik, más, jelentős telje­sítményű készülék ne legyen ugyanazon a leágazáson be­kapcsolva. A hősugárzók le­hetséges csatlakozási helyeit (dugaszoló aljzatokat) a lakás egyes helyiségeiben tervezés­kor ki kell jelölni, mivel ezek az eszközök igénylik a legna­gyobb villamos csatlakozási teljesítményt, s általában nem használhatók akármelyik du­gaszoló aljzatban. Melegvízkészítés Régi, jól bevált eszköz a villanybojler. Válasszuk a család igényeinek megfelelő méretet, űrtartalmat. Külön mért, központilag vezérelt áramkörről (ez az éjszakai áram „utóda”) üzemeltessük, mert ez olcsóbb. Modernebb megoldás az átfolyós vízmelegítő. Ez csak akkor fogyaszt villamos ener­giát, ha megnyitjuk a meleg­vízcsapot. Esetenként takarékosabb megoldást jelent, mint' egy hagyományos, állandóan be­kapcsolva tartott bojler. Az azonnali vízmelegítéshez komoly csatlakozási teljesít­ményt igényel, ezért külön áramkörre kell telepíteni. Mosás, szárítás, vasalás Az automata mosógép sok energiát igényel a vízmelegí­téshez. Ezért külön mosógép­áramkört kell kiépíteni még akkor is, ha maga a gép a szo­kásos dugaszoló aljzatba csat­lakoztatható. A szárítógép is külön dugaszoló aljzatról működjön. A lakás teljesítményigé­nyének megállapításakor eze­ket a gépeket általában úgy vehetjük számításba, hogy nem működnek egyidejűleg.

Next

/
Thumbnails
Contents