Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-27 / 174. szám
1999. június 27. Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Harmadik oldal ■■■■■■■■■■■■I Bonyhádi gojzer bajor lábakon Azt mondja a fáma: ha egy bajor embernek nincs népviseletként használt, zöld nyelvvel és szegővel, havasigyo- pár-rajzolattal díszített, bonyhádi gojzervarrott cipője, az elveszett embernek tarthatja magát. Egy jófajta varrott cipő testvérek között is 450-500 márkát is kostái. Az igazi gojzervarrott lábbelinél kézzel öltik az erős bőrtalpat a rámához, illetve a borjúbőrből készült felsőrészhez, s még a bélése is bőrből van. A bonyhádi Botond Cipőgyárban gyártottak olyat is, amely ragasztással készült, de végül többségében megmaradtak a varrásnál, csak már nem kézzel, hanem géppel. Idősebb cipészek ma is mondják: az az igazi gojzervarrott cipő, amelyet kimondottan kézzel gyártanak, s minél több sor varrás van rajta, annál értékesebb. Bonyhád ragaszkodik múltjához. Bár a valamikor több százezer pár cipőt készítő Botond szétforgácsolódott, a városban több cég is foglalkozik cipőgyártással. Közülük többen megőrizték a hagyományos technológiát. A Botond ma is évente százezer pár varrottat exportál a század közepén itthon is valamiféle státusszimbólumnak számító gojzervarrottból. Hazafi J. Új nyár, új fürdőruhadlvat - mondjuk sztereotip módon. S ez így is van. De vajon a nudisták-naturisták számára mit jelent a divat szó, ha a strandra mennek? Akad-e követendő megjelenési etikett, s változik-e az évek folyamán? ■MHHIHgBi A napokban ért véget a naturisták sport-világtalálkozója a Rovinj melletti Monsenában, ahol sakkban magyar bajnokot avattak és egy magyar hölgy nyerte meg a hula-hopp karikázás világbajnoki címét. Ezen az adriai nudista sporttalálkozón természetesen mez nélkül jelentek meg a csapatok - volt kosárlabda, röplabda is -, de azért némi testfestéssel megkülönböztethetők lettek az egyes nemzetek képviselői. A testfestés egyébként évek óta divat a meztelen napimádók körében. A testfelület különböző helyein, akár az intim részeken is. De nem az eltávolíthatatlan, örökre éktelenkedő tetoválás az igazi módi, hanem az a díszítés, ami lemosható, a matrica, amit ha megun az ember, leszedhet magáról. Különösen a külföldiek, németek- hollandok stb. körében. Időről időre találkozik evvel dr. Lenkey Katalin, a balatonberényi naturista kemping és strand igazgatónője is. De csak a fiataloknál. És persze divat az ékszer, a fülbevaló, nyakra- való, a derékon átszaladó gyöngysor avagy a lábikrán - vagy másutt fityegő fityegő. Az idősebb korosztálynál a legtermészetesebb állapot a jellemző, semmi festés, semmi ékszer; elég egy ápolt frizura. S a csendes, nyugodt környezetben fekvő Berényben - ahol szeptemberben rendezik majd meg a hazai naturisták második országos találkozóját - többnyire az idősebb korosztály ad egymásnak randevút. A minden ékítéstől mentes „testdivatjukat” mindössze a szúnyogcsípések helyei zavarják meg. Hasonlóan a testdíszítés-mentes- ség mellett voksolnak a hazai naturisták országos egyesületének vezetői is, nem feltétlenül örvendve ezeknek a divathóbortoknak. Sokak szerint a naturizmusnak éppen az a lényege, hogy úgy élvezni a nyarat, napfényt és vizet, ahogyan az embert az Isten megteremtette. Éppen ezért igyekszenek jó példával elöl járni. S ha ma a nudisták stranddivatjáról kérdez az ember, a válasz csak annyi: minél természetesebb az ember, annál vonzóbb. S mint ahogy nincs szükség a fürdőruhára, nincs Szükség semmi egyébre sem. Az emberi test önmagában esztétikus. E napokban tartják a naturista strandok és szervezetek világtalálkozóját Agistri szigetén. Ez a sziget az első Görögországban, amely minden szegletében szabad terület a testkultúra követőinek. Több tízezren érkeztek e kies vidékre, s az összbenyomás szerint tényleg a kulturált megjelenés a divat. K. F. Szita újabb torpedója: Kékes megdöbbent Újra reflektorfénybe került a dél-dunántúli régió-vita. Szita Károly kaposvári polgármester a Somogyi Hírlap tegnapi számában kemény szavakkal ostorozza a készülő terület- fejlesztési koncepciót és programot, mondván, az anyag nem veszi figyelembe Tolna és Szekszárd, valamint Somogy és Kaposvár érdekeit. A Baranya Megyei Közgyűlés elnökét, Kékes Ferencet megdöbbentette a nyilatkozat, és a somogyi elnök sem érti, Szita miért támad. A Regionális Fejlesztési Tanács júliusi ülésén kellene elfogadni azt a programot, amelyet az AACM nevű konzorcium dolgozott ki. Szita Károly, Kaposvár polgármestere (első képünkön) a Somogyi Hírlap tegnapi számában egyoldalúsággal vádolja a tervezetet és kijelenti, azt fogja javasolni, hogy azt átdolgozásra adják vissza a konzorciumnak. A vélemény csak részben új: egy, a múlt héten rendezett szakmai vitán Kaposvár már jelezte, hogy önkormányzatuk leszavazta a tervezetet, mivel az számukra elfogadhatatlan. Szita azt kifogásolja, hogy a tervezetben Somogy és Kaposvár nem kap társadalmi és gazdasági súlyának megfelelő szerepet, a fejlesztési javaslatok kizárólag Baranyára és Pécsre figyelnek. A fideszes polgármester ezúttal már nem említi, hogy a régióközpontnak feltétlenül Kaposvárnak kell lennie, de hangsúlyozza, hogy városa társközpontként megkerülhetetlen. Állítása szerint a program megfeledkezik a termál- és gyógyturiz- musról, a Duna-Dráva Nemzeti Parkról és a Balatonról is, szerinte annak elfogadását csak azért sürgetik, mert a készítő konzorciumnak ki kell fizetni a munkáért járó mintegy húszmillió forintot - pedig nem is ér ennyit. Kékes Ferencet, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Regionális Fejlesztési Tanács soros elnökét (második képünkön) megdöbbentette Szita nyilatkozata, amely szerinte részint megalapozatlan, részint valótlanságokat tartalmaz. Kékes lapunknak elmondta, a hiányolt elemek jó része megtalálható az anyagban, számos - épp a somogyiak és a tolnaiak által megfogalmazott - javaslat pedig hamarosan bekerül a még mindig alakuló koncepcióba. Úgy véli, komoly szakmai körökben fel sem merült, hogy ez egy rossz anyag lenne, ugyanakkor nem hiszi, hogy egy olyan politikai torpedóról van szó, amelyre „felülről” biztatták volna Szitát. Kékes bízik abban is, hogy az anyagot júliusban elfogadják majd, erre pedig nem a kifizetendő pénz, hanem a fejlesztés szempontjából van hatalmas szükség. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke szintén értetlenül áll a nyilatkozat előtt. Szerinte Szita Károly úgy csinál, mintha az elmúlt egy hónapban nem történt volna semmi, azaz a számos somogyi és tolnai javaslatot nem vitatták volna meg az érintettek. Azt feltételezni pedig, hogy ezek nem épülnek be az anyagba, egyszerűen bolondság - tette hozzá. Gyenesei azt mondja, ha ez megtörténik, ők mindenképp áldásukat adják majd a kész koncepcióra. Lendvai Dávid Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából LÁSZLÓ nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.46, nyugszik 20.45 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: LENDVAI DÁVID Hatalmas és dicső László nevünk a szláv Vladislavból származik (Ladislo - László). Aki ezt a nevet viseli, az (jelentése szerint) birtokosa a hatalomnak és a dicsőségnek. Becézéskor használhatjuk a Lacó vagy Lacinkó változatokat is. Vízállás és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 644 cm, áradó, 16,8, Őrtilos 18 cm, apadó, 14,2, Barcs 99 cm, apadó, 16,6, Dráva- szabolcs 325 cm, apadó, 19,2. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Egyie trükkösebbek a Hogy mennyi turista látogat el Idén a magyar tenger partjára, az ma még megjósolhatatlan, a szakemberek mindenesetre erre az évre csökkenést prognosztizálnak. A kereskedőknek, a kölcsönzőtulajdonosoknak és az önkormányzatoknak egyre több trükköt kell bevetniük, ha hasznot szeretnének látni az egykor szebb napokat látott turizmusból. balatoni árak Vigasságok Dombóváron Hét végén rendezik a városban a Dombó Expo területén a Pál-napi vigasságokat. A programok szombaton filmvetítéssel, könnyű- és komolyzenei koncertekkel kezdődtek. A mulatság ma folytatódik, városszerte kisbírótoborzóval invitálják az embereket az aratóünnepre és a kaszaszentelésre. Mivel 1999 a gasztronómia éve, ezért különféle népek zenéjét, táncát és konyháját is megismerhetik az érdeklődők. ír és görög népzene szól majd, sőt, lesz horvát táncbemutató is. A szabadtűzi főző- és sütőversenyen különleges ősi magyar ételeket készítenek. A rendezvényen képző-, ipar- és népművészeti kiállítások is várják a látogatókat, a különleges utcaszínházban pedig csepűrágók és tűznyelők gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról. K. A. Ha nem a Balaton partján akarjuk kipihenni fáradalmainkat, de mindenképpen víz közelébe vágyunk, akkor is fel kell készülnünk arra, hogy jó pár értékes magyar forintot veszítünk a kalandon. A régió strandjainak többségén 300- 400 forintba kerül egy felnőttjegy, ha pedig az ott elfogyasztott üdítőt, sört és fagylaltot is belekalkuláljuk a költségvetésbe, akkor egy négytagú család két-háromezer forint alatt aligha ússza meg a látszólag felhőtlen lubickolást - és ekkor a különböző napozószerek áráról még nem is beszéltünk. Mindez persze csak akkor igaz, ha nem kell autóznunk (buszoznunk, vonatoznunk) azért, hogy elérjük a legközelebbi strandot, a Dél-Dunántú- lon ugyanis egyre kevesebb található. A szabad vizekkel nem árt vigyázni, vagy fertőzöttsé- gük, vagy pedig veszélyességük okán. Az elviselhetetlen kánikula azonban biztosan vízhez üldöz majd bennünket idén is. Azok, akik a Balatont választják, azzal a talán elsőre furcsának tűnő ténnyel találják magukat szembe, hogy alig- alig akad már fizetős strand. A bölcs önkormányzatok a legtöbbet ugyanis szabadstranddá alakították - jól megfontolt üzleti érdekből. A vendégek így is úgy is olyan helyet kerestek, ahol nem kellett fizetni a napozásért és a lubickolásért - a fizetős strandok pedig nem sokkal tudtak több szolgáltatást nyújtani, mint a nem fizetősek. Ily módon az önkormányzatok inkább bérbe adják a területeket, az azokat hasznosító vállalkozók belépőt nem szedhetnék, viszont a különböző kölcsönzők és lacikonyhák üzemeltetéséből vagy továbbpasszolásából hozhatják be a hasznot. Másként trükköznek a vállalkozók a parkolási díjjal. Ha például az jut eszünkbe Siófokon, hogy leállítjuk autónkat, nem árt, ha legalábbis egy atomóra van a zsebünkben. A városban ugyanis minden megkezdett parkolási óráért kemény 120 forintot kell kicsengetnünk, mindegy tehát, hogy két órára és egy percre hagytuk magára járgányunkat, vagy két órára és ötvenkilenc percre, a végösszeg mindenképp 360 forint lesz. Persze akad olyan település is, ahol egy fillért sem kérnek a parkolásért - itt abban bíznak, hogy nagyobb eséllyel költjük el pénzünket, ha nem az autóban ülünk. Zöldség- és gyümölcsfronton a helyzet az elmúlt években jottányit sem változott. Gyakorlatilag mindegy, hogy a parton, vagy tíz utcával beljebb vásárolunk, egy településen belül minden nagyjából ugyanannyiba kerül. Bölcs tanácsként javallhatnánk ugyan, hogy ugorjunk egy-két faluval följebb, de az a helyzet, hogy ott legtöbbször csak vegyesboltok működnek - ahol azt az árut, amit keresünk, könnyen lehet, hogy meg sem kapjuk. Ha megéhezünk, és étterembe vágyunk, azzal számoljunk, mintha egy elegáns belvárosi' helyre ülnénk be. Bár, ha szerencsénk van, akár olyan helyet is kifoghatunk, ahol van napi menü, és nem is kerül többe 6-700 forintnál. Ha megteszik a talponállók vagy a parti bodegák, akkor úgy kalkuláljunk, hogy minden étel (legyen az pizza, hamburger, hal vagy kolbász) jó harmincnegyven százalékkal kerül többe, mint bárhol máshol. Meglepő, de az egykori balatoni főfogás, a lángos egyre inkább kiveszőben van a partról, sokak szerint azért, mert kicsi rajta a haszon. L. D. Kölcsönzési dijak Robogó: 1200-1500 Ft/óra Bicikli: 300-600 Ft/óra Vízibicikli: 800-900 Ft/óra Csúszdás vízibicikli: 1000 Ft/óra Minikajak: 500t600 Ft/óra Személyi díj: Kis sátor: Nagy sátor: Autó: Kis lakókocsi: Nagy lakókocsi: 1000 Ft/nap Lakóbusz: 1000 Ft/nap t 1 «
