Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-03 / 150. szám
12 DÜinántúli Napló Jogszabály-ismertetés 1999. június 3., csütörtök Jog-forrás Kábítószer alapanyagok. A 65/1999. (V. 5.) Korm. rendelet a kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagokkal végzett tevékenységek szabályozásáról szóló 100/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet módosítja. Gépek fogyasztása. A 66/1999. (V. 5) Korm. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazda- sági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletet módosítja. Elismerésre jogosultak. A 10/199. (V.14.) BM rendelet az egyes elismerések adományozására jogosultak köréről, az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről szóló 21/1997. (III. 19) BM rendeletet módosítja. Adórendőrség különlegesen. A 11/1999. (V. 12.) PM. rendelet a bírói engedélyhez kötött különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokról szól az APEH nyomozói bűnüldözési tevékenységére vonatkoztatva. Iskolai egészségügy. Az 11/1999. (V. 14.) EüMr rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletet módosítja. Polgári jogszabályok. A Magyar Közlöny különszá- maként megjelent a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyve, a polgári per- rendtartás, a bírósági végrehajtás, az illeték- a jelzálog- törvény és a hagyatéki eljárás című kiadvány. A kéziratát 1999. február 15-én zárták le. Védett területek. Az 5/1999. (V. 12) KöMr. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről szóló 12/1997. (IV. 25.) KTM rendeletet módosítja. Mezőgazdasági összeírás készül Az 1999. évi XLVI. törvény az általános mezőgazdasági összeírásról az EU agrárstatisztikai követelményéhez igazodást, illetve Magyarországnak az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) világcenzusához való csatlakozását szolgálja. Magyarország területén 2000. március 31. eszmei időponttal teljes körű, általános mezőgazdasági összeírást tartanak, amelyet a 2000. év őszén reprezentatív összeírások egészítenek ki. Az adatok a 2000. évre vonatkoznak. Előkészítéseként 1999 szeptemberében próba- felvételt hajtanak végre. Az összeírás hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelést fő- és másodlagos tevékenységként folytató regisztrált mező- gazdasági termelőkre, jogi személyiségű társas vállalkozásokra, jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra, egyéni vállalkozásokra, költségvetési szervekre és intézményeire, és non-profit szervezetekre, függetlenül ágazati besorolásuktól; mező- gazdasági tevékenységet folytató háztartásokra, ahol a gazdaság méretére meghatározott küszöbértéket meghaladja. Ilyen küszöbérték például, ha az összes termőterület legalább 1500 m2, vagy a gyümölcsös (szőlő) legalább 500 m2, vagy az 1 db nagyobb élőállat, vagy 50 baromfi, vagy 25 házinyúl, prémes állat, húsgalamb, illetve 5 méhcsalád. Összeírják a gazdálkodó azonosító adatait; a gazdálkodó mezőgazdasági tevékenysége irányításának formáját és a termelés célját; a gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzőit; a gazdasághoz tartozók nemét, életkorát, iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását, jövedelemszerző tevékenységét; a gazdaság földterületét, a földterület aranykorona értékét, a földhasználat jogcímeit, a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőit; a gazdaság növénytermesztésének és állat- tenyésztésének jellemzőit; a gazdaság állatállományát kor, ivar és fajta szerint; a gazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületeit, építményeit, épületrészeit és a gazdaság által használt gépeket, berendezéseket; a gazdaság egyéb jellegű tevékenységeit. Az adatszolgáltatók kötelesek a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Az összeírás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Az alkotmányosság és Az 1999. évi XLV. törvény az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szól. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp) a következő 262/A. §-sal egészül ki: A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a XXIV. fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenő- leges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. Ilyen alapú perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell. A Pp. XXIV. fejezettel egészül ki. Az abban foglaltak szerint, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg. Ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nem peres eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. Ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező hatáa perújítás rozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, amelynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett. Az eljárás az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül előterjeszthető - kérelmére indul. A Legfelsőbb Bíróság nem peres eljárásban határoz. A Legfelsőbb Bíróság indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja. A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ez a törvény június 1-jén lépett hatályba. A büntetőbíróság polgári jogi igényt vagy kártalanítási igényt elbíráló határozata vonatkozásában is - alkotmányellenes jogszabály esetében az előbb ismertetett eljárásnak van helye. Módosult a törvény a közjegyzőkről Közhiteles, pártatlan jogi szolgáltatás Az 1999. évi XLIV. törvény a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt módosítja. A változások zöme azokat a szabályokat egészíti ki, illetve változtatja meg, amelyek a közjegyzői kinevezés és működés feltételeire vonatkoznak, valamint a közjegyzői kamara funkcióira és a fegyelmi felelősségre. A sok részletet átformáló új törvény alapvető rendelkezéseket is újrafogalmaz a közjegyzői tevékenység jellegéről, jogi határairól. Mindjárt a közjegyzőkről szóló, módosított 1991. évi XLI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezést lépteti: A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nem peres eljárásokat. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A törvénymódosítás azt a részt is érintette, hogy mi nem fér össze a funkcióval. A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotómunkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként. A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet; ingatlant, vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat. Nem esik tilalom alá: a) a választott bírói tevékenység, b) a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés. A közjegyző az ügyfél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet. A hivatali tevékenység körében felróhatóan okozott károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani. Jogi tanácsadó L. K. arról érdeklődik, hogy a munkaidő-beosztást ki határozza meg; továbbá milyen előírásokat, tilalmakat kell figyelembe venni? Lehet-e naponként eltérő időtartamúnak megszabni a munkaidőt? A Munka Törvénykönyve a munkaidő-beosztásról úgy rendelkezik, hogy a munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában pedig a munkáltató állapítja meg. Ha a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged, vagy azt keretjelleggel állapítják meg, a munkaidő-beosztást a munkáltató legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles a munkavállalóval közölni. Ennek a közlésnek a hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A munkaidő - munkaidőkeret alkalmazása esetén - a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg. A munkaidő azonban a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és - a részben, vagy egészben készenléti jellegű munkakört kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet. Egészségre ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásánál sem haladhatja meg a hat órát. Kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidőt is előírhat. Nőt a terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig, továbbá fiatalkorút éjszakai munkára igénybe venni nem lehet. S. A. Bortörvény- és borvidék névmódosítás Az 1999. évi XLVII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szól, és már hatályba lépett. A borvidék-névváltoztatásnál Baranyában Siklós húzta a rövidebbet. A törvény új rendelkezés^, hogy külföldi származású mustot, mustsűrítményt, bort, szénsavas bort, likőrbort és borpárlatot csak akkor szabad tovább- feldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e törvény előírásainak megfelel. Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, szükség van az Országos Borászati Intézet minősítésére is. A minősítést a külkereskedelmet bonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az Országos Borászati Intézet minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták, és kölcsönösen közzétették. Módosultak az eredeti bortörvény mellékletének azon részei is, amelyek a hazai borvidékeket sorolja fel, valamint az egyes borvidékekhez tartozó településeket. Baranyát ez egy esetben érinti. Ezentúl - illetve egy esetleges következő módosításig - a bortörvény Villányi borvidék-et ismer, ezen belül azonban hivatalosan is két körzetet különböztet meg: villányit és siklósit. A villányi körzethez tartozik Kisharsány, Nagy- harsány, Palkonya, Villány, Villánykö- vesd. A siklósi körzethez tartozik Bisse, Csamóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Turony. A siklósi nedűk is a Villányi borvidék jó hírét gazdagítják ezentúl fotó: Tóth l. Gyűlöletkeltés: nem Az Alkotmánybíróság 12/1999. (V.21.) AB határozatában megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi Törvény (Btk) 269§ b/ pontjának „illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el" fordulata alkotmány- ellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. A Btk 269§ a következő szöveggel marad hatályban: „Aki nagy nyilvánosság előtt aJ a magyar nemzet, b/ valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ” Az Alkotmánybíróság elrendelte a megsemmisített fordulat alapján lefolytatott és jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. 9 I Dunai Imre
