Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-21 / 168. szám

1999. június 21., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 „Legyen a zene mindenkié” A Csehországból érkezett Ostravai Gyerekkórus a tegnapi gálaműsoron fotó: Tóth László KOMLÓ Telt ház, magas színvonal és hálás közönség jellemezte a 14.1 Kodály Zoltán nemzet­közi gyermekkórus-fesztivál három napját. A szombati kórushangverse­nyek nagy számú érdeklődő előtt zajlottak a Színház- és Hangversenyteremben. A nyíregyházi Cantemus Kórus nyitotta a sort a fellépésben. A pécsi Testvérvárosok Téri Általános Iskola Kórusa elis­merést vívott ki modem zenét is felvonultató repertoárjával. Kiemelkedő volt a komlói Kodály Zoltán Iskola kórusá­nak szereplése is. A szakértők szerint méltó befejezését ad­ták a rangos eseménynek. Ritkán hallható Bárdos-mű­veket adtak elő. A zsűri sze­rint nagyon jó ritmikájú és hangszínű kórus a komlói.-A fesztivál jobban sike­rült, mint ahogy remélni mer­tük - mondta Tóth Ferenc karnagy, a zsűri tagja. - A színvonal egész jó, nincs olyan fellépő, aki ne állná meg a helyét bármely nem­zetközi megmérettetésen. Fél­tünk, hogy a szomszédos há­ború miatt megszakad az 1972 óta tartó sorozat. Remél­jük, hogy két év múlva ismét megrendezhetjük fesztiválun­kat, ami tekintélyt vívott ki magának a szakemberek kö­zött is. A vasárnapi gálán megtelt a sportcsarnok. A kórusok ismét előadtak néhány perc­nyit műsorukból. A visszatap­solás után a nagyszámú kö­zönség, mint egy monumentá­lis kórus, együtt énekelt a fel­lépő fiatalokkal. Németh L. Fogyatékosok oktatása: erőfeszítések és fogyatékosságok Nem lehet vitás, hogy bármilyen fogyatékosságban szenvedő gyermek oktatása jelentős pluszterhekkel jár, ezért természe­tes, hogy a Költségvetési Törvényben meghatározott fejkvóta is jóval magasabb esetükben. Kérdés, ki hogyan gazdálkodik a pénzzel, és gazdálkodik-e egyáltalán? BARANYAI KORKÉP Mindjárt le kell szögezni, hogy azoknak az iskoláknak a zöme, ahol vállalkoznak az integrált nevelésre, nem képes még eb­ből a többlet pénzből sem kiál­lítani megfelelő létszámú és felkészültségű oktatói-gyógy­pedagógusi személyzetet. Ha az érin­tett gyermek - hiszen a szülőnek jo­gában áll többségi isko­lába adni - „normál” in­tézménybe kerül, min­denképp gyógypedagógia terv­vel tanul, külön bejegyzéses tankönyvekre, ellenőrzőre stb. van szüksége, továbbá az osztá­lyokat is komoly „érzékenyítő tréning” alá vetik. Ezt finanszí­rozni kell, erre való a kiegészítő normatív támogatás (=194 000 Ft/tanév) - tudtuk meg Görög Gabriella (képünkön) gyógy­pedagógustól. A pécsi iskolákat tekintve el­mondható, hogy ilyen osztály­létszámok mellett nem lehet sok fogyatékost elhelyezni, maxi­mum 1-1 főt, főképp akkor, ha körzetileg odatartozik. Enyhe ér­telmi fogyatékost még köny- nyebben fogadnak, mozgássé­rültből is akad néhány. Azonban látási és hallási zavarokkal küz­dők már nem nagyon jönnek szóba, hiszen a világítástól a tanszerekig mindenből másra van szükségük, és ezt a pluszt nem tudják vállalni az iskolák. Sok szülő azt hiszi, hogy a többségi iskola megszünteti gyermeke fogyatékosságát, és nehéz meggyőzni őket arról, hogy a gyermek életesélyeit rontják, ha huzamosan ide járat­ják. Ennek az is oka lehet, hogy az iskolák stábjában csak el­vétve akad gyógypedagógus, és voltaképp semmit sem tudnak tenni az ellen, hogy egy ilyen gyerek két-három bukás után analfabétaként távozzon az in­tézményből, sokkal rosszabb tudásszinttel, mintha speciális iskolába járt volna. A helyzet az, hogy mégis egyre több pedagógus „fertő­ződik meg” a fogyatékos gye­rekek oktatásának szeretetével.-Nálunk az 1. és 2. osz­tályba két-két gyermek jár, akik enyhe fokban értelmi fogyaté­kosok - mondta a beremendi iskola igazgatónője, Kiing Er­zsébet de mégis csak két fő után kapjuk az emelt normatívát, úgyhogy az önkormányzatnak is be kell segítenie. Ezeknek a gye­rekeknek a jelenléte az iskolá­ban a világ legtermészetesebb dolga, egyébként is érdekes, hogy a tanulók sokkal jobban el tudják fogadni őket, mint a szü­lők, akikkel még konfliktus is adódott, főképp az értékelésben. Hiszen előfordult, hogy a fogya­tékos gyermek a maga követel­ményei alapján jobb jegyet ka­pott, mint a többiek. Ugyanilyen visszajelzést kaptunk Baranyajenőről. László Jolán igazgatónő el­mondta, hogy az iskola hét, kü­lönböző fogyatékosságban szenvedő tanulójával kettesével foglalkoznak a nevelők, de őket is csak úgy tudják alkalmazni, hogy abból a pénzből is fordí­tanak erre, amit a cigánytanu­lók nevelésére külön kapnak. Azt például megfigyelték, hogy a fogyatékos gyerekek a kész­ségtárgyakból különösen jók, és lehet, hogy a kottát nem ol­vassák, de remekül játszanak furulyán!- Sokkal jobb, hogy itt, helyben, ismerős környezetben járhatnak iskolába - mondta az igazgató. - Akiket elvisznek máshová, kisegítő iskolákba, sokkal vadabbak, nehezebben kezelhetők lesznek! Persze, nem minden fenékig tejfel. A Pedagógia Intézetben tudnak arról, hogy megyeszerte számos olyan iskola is van, ahol elkérik az emelt normatí­vát, ám semmit sem tesznek az egyéni fejlesztési terv, a szemé­lyi-tárgyi feltételek megterem­téséért. Volt, ahol a gyerekeket udvartakarításra állították be. Ezek a intézmények csak abban bízhatnak, hogy az Állami Számvevőszéknek annyi más dolga van, hogy nem lesz ideje minden egyes iskolát ellen­őrizni. Ám az is tény: több helyről érkezett panasz, hogy maga az önkormányzat vágja zsebre az emelt pénzt, úgyhogy nincs is miből költeni a fogya­tékosokra. Méhes K. Hírcsatorna Tamásiba pécsi és komlói tűzoltókat vezényeltek a hét végén, hogy segítsenek a település melletti halas­tavak átszakadt gátjainak a megerősítésében, az el­árasztott városrészben pe­dig vegyenek részt a men­tési munkában. A kárelhá­rításban csaknem nyolcvan Somogy és Tolna megyei valamint baranyai tűzoltó vesz részt. (cs) Új játszóteret avattak Pé­csett. Ünnepélyes keretek között adták át vasárnap délelőtt a „Pöttyös játszó­teret” Pécsújhegyen, a Bor utcában. A gyerekek zenés, táncos, verses műsort ad­tak az esemény tisztele­tére. (cs) A pécsi vásártéren egyre több vendégcsalogató programot szerveznek, hogy a hétköznapi forga­lom elérje a hétvégit. A hétvégén, valamint 26-án és 27-én a kérdezőbiztosok kétszáz kereskedőt és négyszer ennyi vevőt ke­resnek fel az után is érdek­lődve, hogy milyen új szolgáltatásokat igényel­nek. (cs) Esőkárok. Kisharsányban és Nagytótfaluban épületek rongálódtak meg a hétvé­gén. Harsányban összero­gyott a tető, az ott lakókat kitelepítette az önkor­mányzat. Tótfaluban pedig váratlanul eldőlt egy ké­mény és a tűzfal. Itt két személy könnyebben meg­sérült, mivel beszakadt a mennyezet is. Bikaion szin­tén kémények dőltek le.(cs) Nyomasztó tavalyi készletek SZIGETVÁR Napi 400-500 mázsa cse­resznye kerül az üvegekbe. Egy műszakban több mint 500 dolgozóval indult a konzervgyári szezon. Jönnek a teherautók a kör­nyékbeli őstermelőktől, de érkeznek Pécsről és Bács- Kiskunból is. Rakományuk a nyárelő első gyümölcse, a cseresznye és a meggy. Az előbbinek még egy, az utób­binak még 2-3 hétig tart a szezonja. Főleg német ex­portra termelnek. Bikki Károly gyárvezető szerint a mostani rendkívül esős időjárás miatt nekik is észnél kell lenni, mert igen­csak gyorsan romlik a feldol­gozandó gyümölcs. Csak a tavalyi évet tudnák feledni! Főleg az orosz válság, de a hazai konzervpiac befagyása miatt is tetemes értékesítésre váró raktárkészletek állnak azóta is a gyárban. Pedig ta­valy is szinte 100 százalékig biztosra termeltek. És mégis. Most is szerződésekkel bizto­sított piachoz igazítják a nyersanyag átvételét és a gyártást. A cseresznye és a meggy után következik az uborka és a sárgabarack, majd a szilva és a paprika. A konzervgyárat tulajdonló és üzemeltető cég közben reménykedik, hogy a tavalyi hatalmas raktárkészle­teiktől is megszabadulhatnak, mégpedig a termelési költsé­geknél magasabb áron. B. M. L. Mesterek és tanítványok PÉCS Az általános iskolai végzett­séggel rendelkező fiatalok Pé­csett két szakiskolában sze­rezhetnek kézműves szakké­pesítést. Hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatását tűzte ki célul a Baranya Megyei Kultu­rális és Idegenforgalmi Köz­pont Szakiskolája. Az intéz­ményben 1993 óta folyik a munka. A szakiskola faművesek, fazekasok, kosárfonók és bőr- tárgykészítők képzésére sza­kosodott. Vannak érettségizett diákjaik is, de elsősorban azok jelentkeznek ide, akiket más középiskolákba nem vettek fel. Á szakmai elmélet és gya­korlat mellett az iskola nagy hangsúlyt fektet a néprajz és a vállalkozói ismeretek oktatá­sára is. A tandíjmentes képzés időtartama szakterülettől füg­gően egy vagy két év. A vég­zősök vizsgaremekeiből a na­pokban nyílt kiállítás Meste­rek és tanítványok címmel a Kulturális Központ Pincegalé­riájában. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ pécsi szak­iskolájában két éve kezdődött az oktatás és képzés. Az elő­zőhöz képest a különbség csu­pán annyi, hogy itt a kosárfonó és a fazekas mesterség tanítá­sán kívül falusi vendéglátó és virágkötő-berendező képzés folyik. Idén enyhén értelmi fo­gyatékosok számára is szer­veztek kosárfonó tanfolyamot. Az itt készült munkákat június 27-én állítják ki. W. K. Csökken a konyhák szama A képviselő-testület racio- nalizációs tervei szerint csökkenni fog a város köz- étkeztetési feladatokat el­látó egységeinek száma. Az eddigi tervek szerint a jövő év elejétől a mostani hét helyett mindössze négy konyha üzemelne majd, tájé­koztatott Bakó Pál alpolgár­mester (képünkön). Bár a vég­leges szám még senki előtt nem ismert, máris sok variá­ció került kidolgozásra, a költségtakarékosság - mely­ben a fűtéskorszerűsítés épp­úgy szerepet játszik mint az energia racionalizálás - je­gyében bármelyik terv mellett letehetik voksukat a város­atyák. Az egyik elképzelés szerint a jelenleg ugyan 600 főre engedélyezett - ám a megvalósí­táskor ezer fős - kollé­giumi kony­hát fejleszte­nék fel az eredeti szintre, melynek ré­vén az alsó­fokú oktatásban részesülők el­látását tudnák biztosítani, il­letve megmaradna a gimná­zium és az egyik óvoda kony­hája. Pillanatnyi tény: a konyhafelújítások közel 100 millióval terhelnék a várost. A végleges álláspont ki­dolgozásához az önkormány­zat az ÁNTSZ és a gazdasági bizottság véleményére is kí­váncsi lesz, melyek alapján a képviselők döntési helyzetbe kerülnek majd. K. J. Jegyzők a tűz közelében Bár a tűzvédelmi kérdésekben továbbra is a szakemberek vé­leménye a mérvadó, a döntés első fokon mégis a települési jegyzők hatáskörébe tartozik. A szigorú előírások betartása elől sokan keresnek - törvény adta - kiskapukat. BARANYAI KÖRKÉP A települési jegyzők már há­rom éve rendelkeznek tűzvé­delmi hatósági jogkörrel, amit azonban csak a szakhatóság, vagyis hozzáértő szakemberek bevonásával gyakorolhatnak. A törvény szerint kevés kivé­tellel a jegyzők döntenek a tűzvédelemmel kapcsolatos engedélyek és engedmények kérdéseiben is. Az építkezők, beruházók, vállalkozók gyak­ran kémek engedményt a szi­gorú tűzvédelmi szabványok betartásánál.-Magyarországon ma szá­mos lehetőséget adnak a jog­szabályok arra, hogy a jegyzők a szabványtól való eltérést en­gedélyezzék, és sajnos, kevés az olyan beruházás, vállalkozás, épület, ami teljes mértékben megfelel az előírásoknak - mondta Pfeiffer Márton ezre­des (képünkön), Baranya me­gyei tűzoltóparancsnok. Ha például valamilyen ég­hető anyagot nem egészen olyan körülmények között szeretne tárolni valaki, ahogy azt a törvény előírja vagy a használt villamos berendezé­seit nem tudja a szabvány sze­rint központi­lag és szaka­szosan levá­lasztani a há­lózatról, avagy a beé­pítendő szű­kös telken nem tud megfelelő felvonulási területet biztosí­tani a tűzoltóknak, akkor en­gedményekért folyamodhat.- A tapasztalatunk az, hogy a többféle hatósági jogkör gyakorlása mellett a jegyzők nem eléggé felkészültek erre a feladatra, ezért kurzust indítot­tunk a továbbképzésükre. A téma fontosságához mérten véleményem szerint nem meg­felelő az érdeklődés - mondta a tűzoltóparancsnok. S. G. A gyámügy segítői HEGYHÁT A térségben elsőként alapítot­ták meg a sásdi gyámhivatal munkáját segítő családpatro­náló lelki és szociális szolgála­tot. Minderre nem kötelez tör­vény, ezért is példaértékű a sásdi önkormányzat kezdemé­nyezésével létrehozott szerve­zet tevékenysége. Hasonló cél­lal, főként gyermekjóléti teen­dők ellátására szerveződött egy egyesület a baranyajenői, a ba- ranyaszentgyörgyi, a gödrei, a szágyi és a tormási községveze­tőség összefogásával. A feladat megvalósítására már két éve ál­lami rendelet kötelez, mégis a gyámhivatal hegyháti területé­hez tartozó huszonkét település közül pénz- és szakemberhi­ányra hivatkozva kevés vállalta az előírtak teljesítését. Cs. J. Befejeződött a hosszára nyúlt tanév - A hét végén tartották az általános iskolai tanévzárókat. Felvéte­lünk a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ diákjai­ról készült. FOTÓ: TÓTH L.

Next

/
Thumbnails
Contents