Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-19 / 166. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. június 19., szombat Röviden Ipartner. Közvetlenül, díjmentesen lehet hívni a Gazdasági Minisztérium te­lefonszolgálatát (06/80/660- 560) kedden, szerdán és csü­törtökön 14-16 óra között. Június 22-23-24-én a mi­nisztériumi szakértők tájé­koztatást adnak a fogyasz­tóvédelmi társadalmi szer­vezetekről, hogy a főható­ság milyen eszközökkel tá­mogatja ezeket a szerveze­teket. (I) A búza garantált ára. A malmi búza 18, az euro mi­nőségű búza 16, a takar­mánybúza ára pedig 14 ezer forint tonnánként - jelen­tette be Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Elmondta: idén várhatóan valamivel több mint 3 millió tonna őszi búza terem majd az országban. (I) Oroszlót követően újabb út menti akácost termel­tek ki nemrég Mágocs és Bikái közt is - engedéllyel, mert sok fa elöregedett. Le­lógó és lehulló ágaik pedig veszélyeztették a közleke­dést. (cs) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,67 Japán jen (100) 202,78 Svájci frank 156,15 USA-dollár 241,43 Euró 249,11 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Munkásokat vesz fel a sörgyár Továbbra is a Szalon a Pécsi Sörfőzde Kft. vezető márkája. Az igazgató szerint jól sikerült a piacépítés a keleti országrészben, bár még mindig a Dél-Dunántúlon a legerősebb. Folyamatosan nő a termékeik iránti érdeklődés, a kapacitásuk viszont még messze nincs kihasználva. PÉCS Folyamatosan növekszik a nagy múltú gyár részesedése a magyar fogyasztók ellátásából. Két évvel ezelőtt még csak a magyar piac 6,9 százalékát bir­tokolták, 1998-ban viszont már sikerült feltornászniuk ezt a számot 7,5 százalékra. Az idén már közelítenek a 8 százalék­hoz, Wenckheim István (kis ké­pünkön) igazgató a keleti or­szágrész „terítésében” lát még nagy lehetőségeket. Véleménye szerint a Dél- valamint a Nyu- gat-Dunántúl megfelelően ellá­tott a sörfőzde termékeivel, de elégedett a fővárosi jelenlétük­kel is. Az Alföld keleti részé­ben még sok a fehér folt - már ami a pécsi sör és üdítő vásár­lási lehetősé­get illeti. A Szalon híre töretlen, de nemcsak ez járult hozzá a piaci részese­dés növeke­déséhez. Az igazgató el­mondja, hogy egy újfajta cso­magolási módszerrel sikerült a nagy áruházláncokban is nö­velni az eladott mennyiséget. Ezen kívül nemrégiben elkezd­ték a dobozos sör gyártását is, de ennek piaci bevezetése még csak most van folyamatban. Megnövekedtek az igények termékeik iránt, havonta 60 ezer hektolitert gyártanak, amely 10 millió üveget és 20 ezer hordó italt jelent. (Télen ennek felét adják csak el). Wenckheim szerint addig nem is lehet számítani a mennyiség nagyobb arányú növelésére, amíg a hamisított borok a pia­con lesznek. Ezzel nem va­gyunk versenyképesek mondja az igazgató -, aki örömmel nyugtázza, hogy a kormány végre lépett: jövőre a bort is átsorolják jövedéki ter­mékké. Ezzel ugyan egycsa- pásra nem szűnik meg a pan­csolt italok magyarországi for­galmazása, de a pénzügyőrök ellenőrzéseinek hatására való­színűleg csökkenni fog a mennyisége. A megnövekedett igények miatt folyamatosan növelni kell a termelést, erre már nem ele­gendő a jelenlegi létszám (370- en dolgoznak a cégnél), így a nyári hónapokra idénymunká­sokat vesznek fel. Több mint 30 ember foglalkoztatását tervez­zük - mondja Wenckheim Ist­ván -, 8 diákot is alkalmazni szeretnénk. B. G. Ötvenéves a Mecsek Füszért PÉCS Az a legnagyobb eredmé­nyünk, hogy a kilencvenes évek növekvő konkurenci­ája közepette él és virágzik a vállalkozás - mondta a tegnap megrendezett jubi­leumi ünnepségen Arató Márton, a Mecsek Füszért vezérigazgatója. A valamikori Hangya Szö­vetkezetből kinőtt vállalkozás ma már boltokkal, áruházak­kal rendelkezik nemcsak Ba­ranyában, Somogybán és Tolnában, hanem Zalában és Fejér megyében, sőt a főváros közelében, Szigetszentmikló- son is áruházat működtetnek. A legnagyobb kihívás akkor érte a kereskedelmi céget, amikor a privatizáció után (1994) nem sokkal megjelen­tek a Dunántúlon is a tőke­erős, s igen agresszív üzletpo­litikát folytató áruházláncok. A Mecsek Füszért Rt. - úgy­mond - felvette a kesztyűt, azt a vásárlói réteget célozta meg a szövetkezeti kis bol­tokkal, azok áruellátásával, amelyeket a külföldi tulaj­donú kereskedelmi vállalko­zások már nem érhettek el. Stratégiájuk annyira sike­res volt, hogy a Magyarorszá­gon működő vállalkozások közül az elmúlt évben az ár­bevételük alapján már elérték a 12. helyezést. Ezt a forga­lomban megmutatkozó telje­sítményt értékelte a nemzet­közi kereskedelmi szövetség is, 1993-ban Európai Marke­ting, 1995-ben pedig Európai Minőség díjat kaptak. 1998- ban nekik ítélték oda az Év Legjobb Nagykereskedője címet. B. G. A korszerű raktárt is láthatták a vendégek fotó: Tóth l.

Next

/
Thumbnails
Contents