Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-07 / 124. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 7., péntek Röviden Pénzügyi konferencia. Korszerű pénzügyi-vezetési módszereket, számviteli, el­lenőrzési információkat, a gazdálkodói tőkeszerkezet átalakítása során hasznosít­ható tudnivalókat ismertet a résztvevőkkel a VTT Bara­nya kétnapos pénzügyi kon­ferenciája május 20-21-én Pécsett. A fórum részleteiről a 224-024-es telefonon kér­hető tájékoztatás. (k) Borsiker. Brüsszelben minden eddiginél nagyobb mezőny gyűlt össze a nem­régiben megrendezett bor­versenyen: 32 országból 2425 borminta érkezett. A népes mezőnyben igen szép magyar sikerek születtek, 3 arany- és 8 ezüstérmet sze­reztek a hazai borok. Ez utóbbiak között volt a Vil­lányi Borászat Rt. 1995-ös cuvée vörösbora. (/) BUX. A Budapesti Érték­tőzsde részvényindexe, a BUX 4,72 százalékkal emelkedett tegnap, 6605 ponton zárta a kereskedést. A magas részvényforgalom mellett az árfolyamok fo­lyamatos erősödése jelle­mezte a kereskedést. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,45 Japán jen (100) 192,62 Svájci frank 156,10 USA-dollár 232,14 Euró 250,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nem könnyű az ipartelepítés A bányabezárások miatt nehéz helyzetbe került város mindent megpróbál hogy ipart telepítsen, munkahelyet létesítsen. Az iparkamara helyi irodája ehhez nyújt segítséget többek között pályázatok figyelésével, az elképzelések kialakításával. KOMLÓ A bányászat­tal tulajdon­képpen min­den jelentős ipari tevé­kenység meg­szűnt a város­ban, a keres­kedelmi bevé­tel is vissza­esett, hiszen az igen magas jö­vedelmű bányászság többsége munkanélkülivé vagy járadé­kossá vált. Nem könnyű a fo­lyamatosan visszafejlődő tér­ségbe befektetőt keresni - leg­alábbis az utóbbi évek ipartele­pítési kísérletei ezt bizonyítják. Hogy csak más példát ne említ­sünk: még az alacsony képzett­ségű munkaerőt igénylő, ám a feltételezett környezetkárosító hatása miatt az ország más tér­ségeiben nemkívánatos vállal­kozásnak számító akkumulátor­feldolgozó üzem beruházását sem tudta megszerezni a város. Hudacsek Zoltán (kis képün­kön), a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara helyi irodavezetője szerint nem kell feladni a reményt, előbb-utóbb majd csak sikerül tőkeerős cé­gekkel megállapodni termelő üzemek létesítésére. A baj csak az, hogy a város kevés közmű­vesített telekkel rendelkezik, az erre a célra felhasználható épü­letek és területek nagy része a bányavagyon hasznosító tulaj­donában van. Persze ez nem lehet akadály, hiszen az említett cégnek is az az érdeke, hogy a még meglévő komlói ingatlanjait hasznosítsa. Az altárót például ipari parknak szemelték ki, a Carboker, a park leendő beruházója csak arra vár, hogy a Gazdasági Mi­nisztérium kiírja a létesítmény támogatására a pályázatot. A lehetőségek feltárására lét­rehozták a Komló és térsége Fejlesztési Kht.-t, ebben a Pécsi Erőmű Rt., a Bányavagyon­hasznosító Rt., valamint a helyi vállalkozók mellett a kamara is részt vesz több mint 10 milliós tőkével. Ez a gazdasági szerve­zet már nyert is pályázatot, 10 millió forintért kell előállíta­niuk Komló és térsége fejlesz­tési projektjének tervezetét.- A lehetőségek figyelése az egyik legfontosabb feladata az ilyen szervezeteknek - mondja az irodavezető. A kormányza­toktól nem könnyű pénzt sze­rezni, de ha okos ötlettel állunk elő, olyan programokat tudunk összeállítani, amely a pályáza­tok kiíróinak is megnyeri a tet­szését, akkor nyert ügyünk van. Persze ennek a szervezetnek nemcsak az a feladata, hogy pá­lyázatokat figyeljen, hanem az is, hogy a lehetőségek „kiaján­lásával” idecsábítson vállalko­zásokat. A már említett közhasznú társaság mellett a városban működik még a Komlói Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány is, amely elsősorban a kisvállalko­zások letelepítését, megmara­dását segíti. És a nemrégiben létrejött Komló és Térsége Vál­lalkozási Alapítvány már „kilé­pett” a városból, hiszen a von­záskörzetében lévő valamennyi település egyetértett a létreho­zásával, anyagilag is támogatja a gazdasági társaság elindítását és működését. Ehhez is hozzá­járult a kamara 5 millió forint­tal - mondja Hudacsek Zol­tán. B. G. Felmerült a tervek között a központi fekvésű altáró területé­nek és épületeinek hasznosítása is fotó: Müller andrea Gépvásárlásra sincs támogatás A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium május 5-vel felfüggesztette a mezőgazdasági gépek vásár­lásának, lízingelésének, va­lamint az egyes mezőgazda- sági termékek feldolgozásá­hoz szükséges új technoló­giai berendezések beszerzé­sének támogatását. Kása Ferenc államtitkár kör­levélben értesítette erről a megyei földművelésügyi hi­vatalokat, magyarázatként a levél végén az állt: elfogyott a pénz. Hovatovább ezen már az érintettek nem is tudnak csodálkozni, hiszen először a szövetkezetek létesítéséhez szükséges állami segítségről derült ki, hogy tovább nincs miből adományozni, kiürült a kassza. Jólértesültek viszont tudni vélik, erről szó sincs, mindkét támogatási „kosár­ban” lenne még elég pénz, csak hát az FVM-nek most másra kellettek a milliárdok. Az ár- és belvíz miatt át kel­lett csoportosítani a kereteket, a rossz nyelvek szerint az ag­rártárcához került, profinak nevezett futballcsapat „kista- fírozása” is jócskán megcsa­polta az alapokat. A Mezőgazdasági Terme­lők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a minisztérium csak akkor szüntetheti be a pénzek kiuta­lását, ha az eredetileg elfoga­dott összeg ténylegesen elfo­gyott. Erről viszont jelenleg még szó sincs, a piacrajutási, a termelési és a beruházá­sokra szánt keret egyike sem merült ki. Az más kérdés, hogy az újabb igényeket is ki r kell valamiből elégíteni. Mindeközben a sertéstartók, baromfitenyésztők is szoron­gatják a minisztériumot a termelési juttatások fokozatos csökkentése miatt. A sertéste­nyésztők demonstrációval fe­nyegetőznek, a bennfentesek tudni vélik, hogy a többi tá­mogatási keretből ötmilliárd forintot csoportosítanak át a tenyésztők megsegítésére. Hogy mire kell még felké­szülni az elkövetkező idő­szakban? Erre talán a minisz­tériumi vezetők sem tudják a választ. Mert válságban van a tejágazat, s nyártól jönnek majd a gabonatermesztők a maguk sajátos problémáikkal. Mindenki tartja a markát, s ha már most megkezdődik a „lyukak” tömködése, akkor mi lesz később? Honnan lesz pénz, amikor az állami költ­ségvetés is a megszorításokon gondolkozik? Számítások szerint a támogatások 70 szá­zaléka máris elfogyott. B. G. A felügyelőbizottsági tagok visszahívásával majd megvá­lasztásával, illetve a könyv- vizsgáló megbízásával fejezte be munkáját Pécsett a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Rt. közgyűlése. Az új fb-be beválasztották a munkaválla­lók illetve az ÁPV Rt. képvi­selőjét. A két hete elfogadott egyik határozat szerint ezen­túl nem a közgyűlés, hanem a felügyelőbizottság választja meg az igazgatóság tagjait és hozza meg a stratégiai dönté­seket. Vállalkozások - támogatással A kamattámogatási kedvezmény a tehetősebb vidékeket segíti Tavaly a gazdasági tárca által meghirdetett pályázat révén 2 milliárd 873 millió forint értékű kamattámogatásban részesült, összesen 335 kisvállalkozó. A felkínált lehetőséggel azonban nem tudtak egyformán élni az egyes régiók beruházói. A Gazdasági Minisztérium közzétette összesítését a kis- és középvállalkozásoknak tavaly juttatott fejlesztési kamattámo­gatásokról. Ebből egyértel­műen megállapítható, hogy a pályázat sikeres volt, sok mikro-, kis- és középvállalko­zás beruházását támogatta a tárca az akció keretében. Megtudtuk, hogy az 1998 februárjában meghirdetett fel­hívásra 365 pályázat érkezett. Ezek közül elfogadtak 335-öt és csupán harmincat utasítottak el. A kamattámogatásban ré­szesült vállalkozások összesen mintegy 9 és fél ezer dolgozót foglalkoztattak. A fejlesztések együttes összege 26 milliárd 436 millió forint volt, ehhez kaptak a cégek 2 milliárd 873 millió forintnyi kamattámoga­tást. A pályázat lebonyolításá­ban 36 hitelintézet vett részt. A legtöbben a fővárosból és Pest megyéből jelentkeztek a felhívásra, őket követték a Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei pályázók. Nógrádból, Komáromból csak 1-1, Veszp­rém megyéből 7 eredményes pályázat érkezett. Tavaly az egy lakosra számí­tott bruttó hazai termék (GDP) alapján Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és' Szabolcs-Szatmár- Bereg megye volt a legrosszabb helyzetben, a fejlesztések, be­ruházások ösztönzése tehát itt a legfontosabb. Ebben a körzet­ben a vállalkozások fejlesztése­ikhez az általános kamattámo­gatási mértéknél 10 százalékkal nagyobb arányú kedvezmény­ben részesültek. Koós Tamás TESCO alapkőletétel - Néhány hónap múlva már meg is nyitja kapuit Pécs új bevásár­lóközpontja, a TESCO hipermarket. A 6-os út mellett létesülő áruház beruházása közel 4,5 milliárd forintba kerül, csaknem 11 ezer négyzetméter lesz az eladótere, 500 eladót foglal­koztat majd. Tegnap ünnepélyes keretek között történt meg az alapkőletétel. Toller László, Pécs város polgármestere helyezte el az áruház bejáratánál a létesítmény dokumentumait tartalmazó urnát. fotó: laufer László Irány, KÉSZ, rajt! A KÉSZ KFT. régióigazgatóságot nyitott Pécsett A KÉSZ Csoport vezető vál­lalkozása a nagy hagyo­mányokkal, építőipari ta­pasztalatokkal rendelkező KÉSZ Kft. Vállalkozásunk, amely 18 éves múltra tekint vissza, magyar magántu­lajdonú vállalkozás, amely a legeredményesebb tár­saságok közé tartozik, ta­valy egymilliárd forint nye­reségre tett szert. Cégünk saját tervezési bázissal dolgozik, építésze­ink, statikusaink a legmo­dernebb hardver, szoftver háttérrel rendelkeznek. A tervek alapján gyártóüze­meinkben elkészülnek az acél tartószerkezetek és burkolati elemek, lemezek. Szerelőink, építőink és szakipari munkatársaink ki­vitelezik a létesítményt. Ebből egyértelműen látszik, hogy a KÉSZ Kft. a magas­építőipar teljes vertikumát lefedi a tervezéstől a gyár­tás, a szerelés, az építés munkafolyamatain át. Kollégáink jelenleg több nagyobb beruházáson te­vékenykednek. A Madách Színház teljes felújítását, a debreceni Csokonai Szín­ház részleges felújítását a „készesek” végzik. Szege­den, Nyíregyházán, Debre­cenben TESCO áruházakat építettünk, építünk, de a budaörsi IKEA és a kecs­keméti Praktiker Áruháza­kat is kivitelezik. Jelenleg az alábbi legjelentősebb ipari projekteken dolgo­zunk: a Csepel II. Erőmű, a Mátrai Erőmű (Visonta) gipszkezelőjének, a máté­szalkai keményítőgyárnak a kivitelezése. A KÉSZ Kft. országos ha­tókörrel tevékenykedik, ré­gióigazgatóságokat alakí­tottunk, amelyek területileg koordinálják a generálkivite­lezői feladatokat Győr, Bu­dapest, Szeged, Debrecen központok mellett immáron a dél-dunántúli régió köz­pontjában, Pécsett is. Pécsi igazgatóságunk megalaku­lásával a helyi építési igé­nyeket szeretnénk feltárni, mind több megbízást el­nyerni. Eddig is jelen voltunk ezen a területen, amit több referenciánk is bizonyít. A KÉSZ Kft. üzemanyagtöltő állomásokat épített (OMV, TOTAL, JET...) a kör­nyező megyékben. Szerke­zetépítő részlegünk irányí­tásával valósult meg a DDCM Rt. beremendi mészművének előhomoge­nizáló csarnoka, amelynek 82 négyzetméteres fesz­távú acélszerkezet kupolája valódi építészeti bravúr. A pécsi FEMA Áruház újjáépí­tése, a kaposvári Credi- tanstalt-fiók is azt bizonyít­ják, hogy a KÉSZ otthon van a magas-építőipar minden ágában, technoló­giájában. Cégünk építőbri­gádjai jelenleg Tolna me­gyében, Tamásiban dol­goznak egy óriási ipari be­ruházáson. A belga MAS­SIVE cég lámpákat, világí­tótesteket előállító üzemét építjük. Célunk, hogy a megrende­lői igényeket gyorsan és ki­fogástalan minőségben va­lósítsuk meg. Ennek megfe­lelően építettük ki a vállalat ISO 9001 szerinti minőség- biztosítási rendszerét, ame­lyet a TÜV Hannover KTI tanúsított. A fejlődés to­vábbi lépéseként a KÉSZ Kft. a magyar építőiparban elsőként, 1998 októberé­ben átvehette az ISO 14001 környezetvédelmi irányítási rendszer tanúsít­ványát is. A vállalat eddig teljesített munkái az ország egész te­rületén alátámasztják, hogy képes megfelelni a legvál­tozatosabb igényeknek. Ma jellemzően az ilyen ipari és kereskedelmi célú épületek adják a munkák zömét, aminek hátteréül hamaro­san Európa egyik legkor­szerűbb acélszerkezet­gyártó üzeme fog szolgálni. A KÉSZ Kft. biztos partner nemcsak megrendelői, ha­nem beszállítói számára is. Ezt nemcsak az évről évre növekvő eredményesség támasztja alá, hanem a cég másfél milliárd forinthoz kö­zelítő saját tőkéje is. Ez az oka annak, hogy a beszállí­tók kiemelt partnerként ke­zelik a KÉSZ Kft.-t. Bízunk benne, hogy a pécsi képviselet és kivite­lező gárdája a következő hónapokban mind több megbízás elnyerésével a régióban is több jelentős beruházást tud majd meg­valósítani. (hirdetés) DÉDÁSZ: új felügyelőbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents