Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-06 / 123. szám

10 Dimántúli Napló Hitélet 1999. május 6., csütörtök Pápalátogatás Bukarestben A Vatikán az ortodox egy­házhoz fűződő viszony ja­vulását várja a pápa küszö­bönálló romániai látogatásá­tól - erősítették meg Semjén Zsolt helyettes államtitkár­nak vatikánvárosi tárgyalá­sai során. A megbeszéléseken szóba került II. János Pál pénteken kezdődő romániai látogatása is. A Vatikán ré­széről közölték: nagy remé­nyeket fűznek ahhoz, hogy a pápa megfelelő eredménye­ket fog elérni a romániai or­todox egyházzal folytatott párbeszédben, az együtt- imádkozás és a közös szer­tartások meghozzák a gyü­mölcsüket. A Vatikánban remélik, hogy a látogatás nyomán a jövőben megja­vulhatnak a kapcsolatok az ortodox és a katolikus, il­letve a görögkatolikus egy­ház között. Varadinum Mint Pécsnek, Nagyvárad­nak is megvan a nevezetes egyházi ünnepe, a Varadi­num, amit az idén május 2- án, vasárnap tartottak meg. A szentmisét az idén Tempfli József püspök meg­hívására Mayer Mihály mu­tatta be, majd körmeneten vitték körül Szent László Hermáját, benne a nagy ma­gyar király csontereklyéjét. A szentmisén és a körmene­ten Szent László szellemi­sége mögött felsorakoztak a politikai élet képviselői és az egyházak vezetői, a többi között a helybeli polgármes­ter, a szenátor és Tőkés László református püspök. SERRA-találkozó SERRA káplánok találkozó­ját tartották Tricesimóban (Olaszország). Az összejö­vetel legfontosabb témája a pápának az ezredfordulóval kapcsolatos körlevele. Há­rom a megvitatásra került témák közül: a keresztény­ség tanításának bátor válla­lása és tettekben való meg­nyilvánulása. Karitatív munka - az egyén felelőssége és köte­lessége a bajbajutott embe­rekkel szemben. A közösség mindenkori segítségnyújtó szerepe. A tanácskozáson részt vett Wolleszky Tibor SERRA-káplán, László Ba­lázs ifjúsági referens. A ta­lálkozót elősegítette és tol­mácsolt Fürediné Zemplé- nyi Zita pécsi tanárnő. A millenniumra készülődve Gizella királyné Krisztus után 973 húsvétján Quedlinburgban Ottó császár előtt Géza fejedelem 12 követével kétségtelenné tette, hogy né­pével a nyugati kereszténység híve akar lenni és egy Prunk­ward nevű szerzetes megkezdheti a magyarság térítését. Tőle Géza és István is felvette a keresztséget. Ettől kezdve hazánk Nyugat felé egyedül a bajor herceggel nem tudott békés kapcsolatot tartani. Egyrészt, mert - mint neve is mondja - „Civakodó Henrik” a többi szomszédos uralkodóval is folyton viszály- kodott, másrészt mert a „Civa­kodó” kezdte kiépíteni a ma­gyar gyepű szomszédságában az Ostarichi őrgrófságot, a ké­sőbbi Ausztriát, s ez szüntelen ellenségeskedést jelentett Gé­zával. 995-ben Henrik halálával gyökeres fordulat történt a ba­jor-magyar viszonyban. A térítései nyomán hazánk­ban járt Wolfgangtól, a Bajor Ház családi tanácsadójától olyan értesülése volt Gézának, hogy Henrik felesége, Bur» gundi Gizella őszintén keresz­tény szellemben neveli gyer­mekeit. Közülük Brúnó pap lett, Brigitta apáca és az ura­lomra került II. Henrik is békés kapcsolatokat keresett szomszédai­val. Most tehát követek men­tek Gézától és Sarolttól Re- gensburgba, hogy megkér­jék fiuknak, Istvánnak az egyik herceg­kisasszony, Gizella kezét. István ifjú feleségével a házasságkötés utáni időket dukátusságá- ban, Nyitra várában élte. Ám koroná­zásuk után Gizella királynéi birtoka Veszprém vára lett. Itt udvara mellett alakult ki az a varró-hímzőműhely elsősorban a Veszprém-völgyi görög apá­cákból, amely Gizella vezeté­sével miseruhákkal, oltárterí- tőkkel, felszerelésekkel látta el a templomokat. Itt szabták azt az aranyhímzéses szederjes-bí- borselyem kazulát is, amely a XII. században némileg átala­kítva a magyar királyok koro­názási palástja lett. A palást közepén a diadal­mas Krisztus látható négy fő­angyal, a kitárt karú Szűzanya és a négy evangélista társasá­gában. A földi szférában ószö­vetségi próféták, alattuk félkör­ívben a felirat: „Ezt a miseruhát István király és Gizella királyné készíttette és adományozta Szűz Mária Székesfehérvárott épült egyháza számára, Krisz­tus test öltésének 1031. eszten­dejében, a 14. indictioban.” Aztán mártírok, hitvallók következnek. Köztük látható Szent István király egyetlen hi­teles képmása lándzsával, or­szágalmával. Diadémmal ott van Gizella királyné is, jobbjá­ban a fehérvári bazilika modell­jével. És kettejük között egy fiatal férfi mellképe, hihetőleg Imre hercegé. Kikerült egy másik palást is a veszprémi műhelyből, ezt a királyi pár XVIII. János pápá­nak (1003-1009) ajándékozta. Később, az I. András király ké­résére hazánkban is járt IX. Leó pápa, a metzi Szent Amulf apátságot ajándékozta meg vele. Ott őrizték a francia for­radalom kitöréséig. István feleségével jött bajor ötvösök is dolgoztak az egy­háznak. Érdemes megemlíte­nünk a páratlan szép, Mün­chenbe került Gizella-keresztet. A famagot bontó ékköves dí­szes aranylemezen az arany Krisztus-test lábainál ott az adományozó Gizella királyné és anyja alakja is. És Gizella Szent István el- hunytát követő évei? - Az új ki­rály, Orseolo Péter, ahogy azt az Altaichi Évkönyv-író is felje­gyezte -, a Szent Istvánnak tett eskü-ígéret ellenére Gizellát előbb fogságba veti Veszprém­ben, majd 1045-ben kiűzi az or­szágból. A királyné életének utolsó esztendeit a Passau mel­letti Niedernburg kolostorában éli. Ott temetik el a templom déli oldalán levő kápolnában, sírkövén sas- és keresztvéset, az évszám: 1059. Felirata: „Gisylla abbatissa,” Gizella apátnő. Rozsnyói György Részlet a koronázási palástból Május, a Lélek üzenetével Van-e szebb hónap a májusnál? A zsenge zöldek, az illatok, a titkok, a misztikum hónapjá­nál? Miért ihletett meg annyi költőt május titkos üzenete? Lehet-e boldog ember, aki soha nem figyelt oda egy virágzó meggyfa menyasszonyi pompá­jára vagy egy japánbirs bor- zongó szirmaira? Ä „fehérlő il­latokkal alkonyuló táj” hatása ott melegszik az anyák napja' családias hangu­latában, a májusi litániák orgo­naillatában, a majálisok vidám­ságában. Van-e szebb hónap a május­nál, amikor aprócska gyerme­kek dugdossák a mamának ké­szített rajzot vagy kézimunkát, amikor titokban mondják csak el az anyáknapi mondókát, mi­kor szívük minden melegével adják át a titokban készített tu­lipáncsokrot. „Termő ékes ág, te jó anya” - hangzik fel a jól ismert Weöres Sándor vers első sora, s ki gondol közben arra, hogy soha szebb metaforával nem fejezhették ki az anyaság tartalmát s május igézetét. Van-e szebb hónap a május­nál? Ez a hónap helyezte elő­térbe Máriát, az istenanyát. A tavasz termékenysége, pom­pája, az élet megújulása terem­tette meg a Madonna ünnepkö­rét is. A régi templomok jáz­min- és orgonaillata egybemo­sódott a Mária-litániák lélekfor­máló hangulatával. „Mária, Má­ria, kinyílt rózsa” - hangzott fel a templomi énekesek hangján, s vetítődön előre a tavasz betelje­sedését jelentő rózsanyílás. Kell-e szebb hónap a május­nál, amikor ember és állat a szabadba vágyik? Soha szeb­ben nem süt a nap, soha nem kékebb az ég, és soha nem zöl­debb a zöld! Mikor a levegő nemcsak a játszadozó gyerme­kek kacajával telítődik, hanem megtelik a nap csodájával is, a titokzatos fényekkel tündöklő folyókkal és tavakkal. S ilyen­kor talán a szív is nyíltabb lesz, a lélek is szárnyalóbb, s az em­ber is emberibb. Ez a szép, pünkösdbe tor­kolló hónap hozza meg mind­annyiunk számára a Lélek üze­netét. Lajdi Klára Emlékeztető Hasban kezdődött. Az 1943-ban alapított Pécsi Ipari Leányiskola 1949-ben végzett növendékei ötvenedik érettségi találkozójukat tartották tegnap délelőtt a Pius templomban, Pohli János atya miséjén vettek részt. Csak hatan hiányoztak a 42 fős osztályból és köztük volt a 91 éves egykori osztályfőnö­kük, dr. Báli Istvánná is. Megjelent a Kapocs, a pécsi ökumenikus egyházi magazin májusi száma, amely már a hír­lapárusoknál is kapható. A lap­ban a szekták sorozat befejezé­seként és az eligazodás alapel­veiről is olvasható egy írás. A pécsi baptista templom­ban május 9-én a Teológiai Akadémia növendékei szolgál­nak előadásokkal, amelynek témája az Isteni elhívása. Az előadások délelőtt 10 órától délután 5-ig tartanak. Paraklisz minden pénte­ken. A Görögkatolikus Egy­házközség májusban minden pénteken este 6 órától a pécsi Xavér templomban parakliszt végeznek az Istenszülő Szűz Mária tiszteletére. A koszovói békéért imád­koznak hétfőnként a pécsi Lyceum templomban este 8 órától. Szervező a Szent Egyed Közösség. Mindenkit szeretet­tel várnak. A Szeretetláng Imacsoport május 8-án és 15-én engeszte- lésre hív mindenkit a pécsi zár­datemplomba. Az Assisi Szent Ferenc Be­tegápoló Rend Nővérei kozár- mislenyi zárdatemplomában mindennap 17 órakor zso­lozsma, 17.30-kor rózsafüzér, 18 órakor pedig szentmise van. Gyóntatás a mise előtt csütör­tökön, pénteken, szombaton és vasárnap. A mai napon Kalkuttai Teréz anya Világi Szeretet Misszio­náriusai részére lesz fogada­lomtétel és fogadalomújítás a 17 órakor kezdődő Szent Litur­gia keretében a Xavér-temp- lomban. Bérmálás. Szombat délután 4 órakor Tolnán, vasárnap fél li­kőr Pincehelyen, 16 órakor Lengyelben bérmál Mayer Mi­hály megyés püspök. Egyetemisták tedeuma. Jövő héten, 13-án csütörtök este 6 órakor a Pius templomban tart­ják az egyetemisták és főisko­lások tanévzáró szentmiséjét tedeummal, amire minden hall­gatót, oktatót és professzort szeretettel meghívnak. A szentmisét Mayer Mihály me­gyés püspök mutatja be. Misszió. Indiában Teréz anya nővéreinek missziójában dol­gozott a világjáró Fodor László. Munkájáról, élményeiről vi­deós beszámolót tart 14-én 18 órakor Pécsett, az IH-ban. Szülői értekezlet lesz a Mi­asszonyunk Rend Szent Margit általános iskolájában május 11- én, 17 órakor a zárdatemplom klubhelyiségében. Egyúttal pótbeíratást is tartanak. A Magyar-Német Nyelvű Is­kolaközpont kórusa énekel vasárnap a német nyelvű misén a Belvárosi templomban. Az MR. Pécsi Szerkesztősége fél 11-kor közvetíti a misét. Pofon, vagy valami más? A minap valaki egy járdán elterült, felettébb elfáradt emberfőié hajolt és - ébresztés cél­jából - pofozgatta. Vajon mit mond erre az, aki nemcsak lát, hanem néz is? Azt, hogy „felpofozta, megverte”? Aligha. Amikor valakitől, vagy csak úgy általáno­san az „élettől” kapunk egy pofont-, nem kel­lene rögtön megsértődnünk. Talán éppen ér­tünk történt, illetve nem is verekedés volt a csattanás háttere. Napjaink aktuális, félreérthető eseményeiből néhány: 1. Ma van Mindszenty bíboros halálának 24. évfordulója, ő minden hatalomra jutónak és önjelöltnek útjában állt. Vértanú- lelkülettel tűrte és állt helyt rendíthetetlen hűséggel Istenért, egyházunkért, hazánkért. Amikor pedig elérkezett számára a szabadulás napja és 23 évig tartó fogsága, megkínzása után tö­retlen lélekkel megkezdte főpásztori szolgálatát a külföldi ma­gyarok körében, akkor a pápa - politikai nyomásnak engedve - lemondatta esztergomi érseki székéről. E szíven ütő rendelkezés vételekor nem kért senkitől sem emberi megtámasztást, nem panaszkodott, nem támadt senkit, és nem törte a fejét „haditer­ven". Kápolnájába sietett, és őnála vigasztalódott, aki a ke­reszten mutatta be az áldozatát értünk. És ez volt az egyedüli lehetősége, ami hitelesíteni tudta mindazt, amit eddig tett Iste­nért és embertársaiért. A pápa tehát egy életmű koronájának feltételében segédkezett, ami nélkül valami még hiányzott volna az áldozatból. De biztosan voltak olyanok, akik mindebben csak egy „érthetetlen pápai döntést” láttak. És nem volt igazuk. 2. Vasárnap a pápa boldoggá avatta Pio atyát. Már fiatalon olyan rendkívüli kegyelmekben részesült (stigmatizáció, lélekbe látás stb.), ami felkeltette az egyház éber őreinek figyelmét, akik a hit és a cselekedetek tisztaságán őrködnek, s amíg 10 évig tartó szigorú vizsgálódásaikat végezték, „biztos ami biztos”, el­tiltották a lelkipásztori ténykedésektől. - Az igazság elkendőz- hetetlen, de ha ő engedetlen és lázongó lett volna, azzal elho­mályosította volna azt. Amikor megkísérlik arra hangolni, tegye szóvá az őt ért méltánytalanságot a Szentszéknél, csodálkozva kérdezi: „Hogyan emelhetnék kezet édesanyámra, az egy­házra?” És kijelenti: szívesen fogadja a büntetésszámba menő megpróbáltatást is. Hiszen nem beszélni kell a kereszthordo­zásról, hanem engesztelő áldozatot kell bemutatni, és engesz­telő áldozattá kell válni. Aki azonban a Pio-eseményeket csak távolabbtól nézte, földbe gyökerezett lábbal, az elítélte az Egy­házat és nem értette Pio atyát, nem is érthette, hiszen aki nem a Lélek szerint akar élni, az nem ismerheti fel az Úr - bensejében megszólaló - hangját sem. 3. Egyesek botrányt remélve provokálnak: „Mit szólsz, nem megy el a pápa Erdélybe . . . Megalázza a sokat szenvedett ka­tolikusokat!” Úgy gondolom, a fenti példák alapján világos a véleményem. Értem a szomorúságukat, érzem a fájdalmukat, hiszen ők voltak, akik kiálltak Istenért, Egyházért, nemzetért, és most „megérdemelnék”, hogy a pápa megörvendeztesse őket. ők voltak, akik Márton Áron püspök vezetésével rendíthetetlen szilárdsággal viselték az elmúlt idő végtelennek tűnő elnyomá­sát. Most, amikor a mai nap áldozatát kell meghozni, vajon ki kész rá, ki méltó arra, hogy az Úrtól átvegye az ő keresztjét? Erre csak az képes, aki eljutott már a Szeretet magaslatára! Hargita fenyvese akkor se törik meg, ha lentről meghajolni lát­szik! Ez azonban akárkitől nem várható el. Amikor úgy érzed, számolatlanul érnek a pofonok, lásd meg: az eszközből társszereplővé léptél elő Krisztus művében. Ez már a kereszt dicsősége -, a kudarcok, fájdalmak, veszteségek csúcsán elnyert beteljesedés. Ne sajnáljuk azoktól, akik megér­tek már rá, hiszen mi is fejlődésben lévő lelkek vagyunk, és ha az Úr arra méltat, nekünk is a teljességet kínálja. Garadnay Balázs Schild Mihály az egyesület zászlójával fotó: laufer l Házszentelő Sásdon A sásdi Kolping család szék­házát dr. Bolberitz Pál pápai prelátus, a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke ál­dotta meg vasárnap az ünnepi szentmise után. A szervezet 1993-ban ala­kult. Akkor húszán álltak ösz- sze azonos gondolkodású, hívő emberek, főleg gazdál­kodók, akiknek nagy segítsé­get jelentett induló gazdálko­dásukhoz a németországi Kolpingtól érkezett géppark. Ma ifjúsági, felnőtt és szenior csoportjuk van 38 rendes és 15 pártoló taggal. Két helyiséget bocsátott rendelkezésükre díjmentesen a városi önkormányzat, és se­gített a felújításban is. Van rádiójuk, tv-jük és pingpong­termük. Tervük két vendég­szoba kialakítása - mondotta Schild Mihály, a Kolping csa­lád elnöke. 1 í » t

Next

/
Thumbnails
Contents