Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-31 / 147. szám
8 Dunántúli Napló Befektetési Tanácsok 1999. május 31., hétfő Oldalszerkesztő: Hírbörze Csökken a jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank újból fél százalékponttal csökkenti 1999. június 1-jétől a jegybanki alapkamatot, amely így az évi 16 százalékról 15,5 százalékra csökken - közölte tájékoztatójában a jegybank. Az intézkedéssel összhangban mérséklődne a jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású hitelek rátája is. Államkötvény. Az állam 10 milliárd forint értékben vásárolt vissza az idén július 24-én lejáró 1999/G jelű államkötvényekből - közölte az Államadósság Kezelő Központ. Az eddigi ajánlatokból kialakult átlagos hozam 15,16 százalék volt, a befektetők által elfogadott minimális hozam pedig 15,04 százalékon állapodott meg. Anonim betétek Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára egy szűk körű bankkonferencián kijelentette: Magyarország mentességet kér az Európai Uniótól az anonim betétek megszüntetése ügyében. Elmondta: legkésőbb 2000 végéig kidolgozzák az új anonim betétek, vagyis a nem névre szóló megtakarítási formák, főleg a takarék- betétkönyvek megszüntetéséről szóló jogszabályt. Ez azonban az államtitkár szerint csak hazánk EU-csatla- kozása után lépne életbe. A már meglévő régi anonim betéteket illetően az ország a csatlakozás után is még 10 évi mentességet kérhet az uniótól. Az államtitkár azt is közölte, hogy a kabinet már döntött is a kérdéskörről. Az anonim betétek ügyében - a megalkotandó jogszabály előtt - figyelembe veszik azt is, hogy az Európai Unióval szemben sikerül-e Ausztriának érvényesítenie saját álláspontját. Ausztria ugyanis bizonyos értékhatár alatt az EU-tagsága ellenére sem kívánja megszüntetni a régi anonim betéteket. Az árfolyamnyereség sem maradhat ki a sorból Tízszázalékos lesz a kamatadó Már napvilágra kerültek az első változatok, de még a pártok, szakértők vitatják, formálják, míg a végleges változat elkészül. Annyi azonban már most is tudható, az adók általános növelésére lehet számítani. A tőkejövedelmek sem kerülhetik el a sarcnövelést. kozása szerint ezt növelnék meg az szja legalacsonyabb kulcsához igazítva 25 százalékosra. Utoljára tavaly emelték az osztalékadót, egy bizonyos mérték felett már 35 százalékot A jövedelemadónál az első változat szerint az adó mértéke 1,2 millió forint éves jövedelemig 25 százalék lenne, az e fölötti jövedelemrészre pedig 40 százalékot számítanának fel. Az adójóváírás mértéke ez esetben 20 százalék lenne, de legfeljebb évi 61 200 forint lesz és egymillió éves jövedelem felett nem vehető igénybe. A következő variáció esetében az adó mértéke 1,3 millió forint éves jövedelemig 26 százalék, efölötti jövedelemrészre 40 százalék. Itt az adójóváírás mértéke 18 százalék, de legfeljebb 65 400 forint és 1,2 millió forint éves jövedelem felett nem érvényesíthető. A harmadik változat alapján az adó mértéke 1,1 millió forint éves jövedelemig 25 százalék, efölött 38 százalék lenne. Az adójóváírás ez esetben 17 százalék, legfeljebb évi 61 200 forint és egymillió forint éves jövedelem felett nem érvényesíthető. Az utolsó variációban az adó mértéke 1,4 millió forint éves jövedelemig 25 százalék, az efölötti jövedelemrészre pedig 44 százalék lenne. E változatban az adójóváírás mértéke 17 százalékot érné el, de legfeljebb évi 62 400 forintot és 1,2 millió forint éves jövedelem felett ezzel már nem lehet számolni. Az előterjesztés szerint az első változat a legalacsonyabb jövedelműeket, a második a középjövedelmet elérőket, a harmadik pedig a magas jövedelműeket támogatja. A Pénzügyminisztérium továbbra is szükségesnek tartja a jelenleg nulla kulccsal adózó kamatok megadóztatását. A pillanatnyi legesélyesebb változat szerint 10 százalékos lenne ez a mérték és a nominálkamatra vetnék ki. A tervezett változásokhoz kapcsolódva felvetődött az osztalékadó növelésének lehetősége is. A javaslatok szerint a tőkejövedelmek adójának mértékét közelítenék a jövő évre tervezett személyi jövedelemadó (szja) legalacsonyabb kulcsához. Az osztalékadó legalacsonyabb kulcsa jelenleg 20 százalék, ez tekinthető az általános mértéknek. A szakértők várakellett befizetni a részvények után járó osztalékok után. Ekkor az volt a módosítás célja, hogy megakadályozzák a jövedelmek eltitkolását, mert sokan osztalék formájában kapták meg a munkavégzés utáni jövedelmet. Persze a szorgos pénzügyesek a tőkejövedelmek közül az árfolyamnyereséget sem hagynák ki, hiszen néhány esetben ez is elég nagy jövedelmet biztosít. Ezt a bevételt eddig is adóztatták, 20 százalékos volt a mérték. Hogy jövőre mennyi lesz, erre még nincs kidolgozott elképzelés, de hogy ez is emelkedni fog, az majdnem biztos. Törvényszerű veszteségek A hazai bankügyfelek egy része már több bankban is csalódott. Ezért tartották sokan nyugtalanítónak, hogy május derekán kiderült: a lakás-takarékpénztárak is veszteségesek. A gyakran hangoztatott kitétel, amely szerint „a betétesek pénze biztonságban van”, feltehetően csak olaj volt a tűzre. Pedig a betétesek pénze valóban biztonságban van, s nemcsak a kötelező betétbiztosítás mechanizmusa miatt, hanem a lakás-takarékpénztárak ésszerű gazdálkodása révén is. Ami pedig a veszteséget illeti, a lakástakarékpénztárak alapítói eleve azzal számoltak, hogy csak a működés negyedik esztendejében válhatnak nyereségessé - vagy legalábbis nullszaldósokká. Csaknem minden új vállalkozásnak van ugyanis felfutási ideje, amelynek során vesztesége keletkezik - ez általában három év. Ennek egyik fő oka az, hogy a különböző tevékenységek bizonyos nagyságrend alatt ráfizetésesek. Ezeknek a határértékeknek a túllépéséhez meg kell ismertetni és el kell fogadtatni a céget a közönséggel, a tőkének pedig elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a veszteségeket fedezvén áthidalja a szűk esztendőket. A magyar lakáskasszák az évi 40 ezer belépőnél lépik túl az említett gazdaságossági határt. A lakáshoz jutást, illetve a lakások felújítását, s az ahhoz vezető hosszú távú, rendszeres takarékoskodást sok más országban az állam nagyobb kedvezményekkel ösztönzi, mint nálunk, s ezáltal a lakás-takarékpénztárakat más befektetéseknél vonzóbbá teszik. Gondoljuk meg, hány megtakarítási forma versenyez a pénzünkért, kisebb, illetve nagyobb hozamokkal, amelyekhez kisebb, illetve nagyobb kockázat párosul. Kincstárjegy, államkötvény, vállalati kötvény, jelzálogkötvény, közraktáijegy, részvény, befektetési alapok ... Magánynyugdíj- és egészségbiztosítás között válogathatunk, amelyek közül egyesek adócsökkentéssel is párosulnak. Bácskai Tamás Népszerűek az állampapírok Az állampapírok állománya piaci értéken 1,2 százalékkal nőtt 1999 első negyedévében, miközben a hazai kibocsátású tőzsdei részvények értéke 6,4 százalékkal csökkent, a befektetési jegyeké pedig 10 százalékkal nőtt - derül ki a jegybank legfrissebb összesítéséből. A hitelintézeti szektor állampapír-állománya 175 milliárd forinttal csökkent, míg az MNB-é 44 milliárd forinttal nőtt. A befektetési alapok, a biztosítók és a pénztárak szintén növelték az állampapírok súlyát portfolióikban. A háztartások állampapír-tulajdona is nőtt, még pedig 35,4 milliárd forinttal. A befektetési alapoknál nőtt az állampapír-portfolió, összege március végén 204,28 milliárd forintra rúgott, a tavaly hasonló időszaki 135,75 milliárddal forintos összeggel szemben. A tőzsdén jegyzett részvények közül ez év március végén 92,26 milliárd forintnyi a nem pénzügyi vállalatok tulajdonában volt, míg ez az összeg 3 milliárd forinttal magasabbra rúgott az elmúlt év harmadik hónapjának végén. Míg a befektetési alapok részvényportfoliója nagymértékben csökkent, a biztosítók és a pénztárak kezében lévő tőzsdei részvényállomány az elmúlt év március végi 29,89 milliárd forintról 48,1 milliárd forintra emelkedett. A tőzsdén jegyzett részvények első negyedévi összes állománya 2912,12 milliárd forintot tett ki, szemben a tavalyi első negyedéves 3429,6 ötmilliárd forinttal. Ebből idén az első negyedévben a külföldiek birtokoltak 2073,1 milliárd forintnyi tőzsdei papírt, míg a tavalyi kezükben lévő részvényállomány március végén 2371,5 milliárd forintra rúgott. Engedély nélküli betétgyűjtés A Falcon Bróker Kft. engedély nélkül végez betétgyűjtést - állapította meg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Magyar Tőkepiacban közzétett határozatában. A budapesti székhelyű brókercég tevékenysége a határozat szerint sérti a hitel és pénzintézeti törvény egyik passzusát, amely engedélyhez köti a betétgyűjtést, valamint más visszafizetendő pénzeszköznek a saját tőkét meghaladó mértékű elfogadását a nyilvánosságtól. A felügyelet ezért megtiltotta, hogy a jövőben a brókercég ilyen pénzügyi szolgáltatást végezzen. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR - ÁLLAMKÖTVÉNYEK Kötvény Vételi nettó árfolyam Eladási (n) árfolyam Felhalmozott kamat Eladási (br) árfolyam Eladási ár hozama 1999/D 101,50 103,08 2,13 105,21 12,64 1999/G 99,79- ■ 1999/H 99,84 101,00 1,67 102,67 13,64 1999/D 101,12 103,71 5,47 109,18 12,88 2000/E 99,59 102,03 0,83 102,86 13,98 2000/F 99,71 102,68 4,21 106,89 13,93 2000/G 99,98 103,35 0,31 103,66 13,85 2000/H 99,55 101,25 6,09 107,34 13,85 2000/1 99,52 101,79 2,15 103,94 13,95 2000/J 99,18 101,99 5,39 107,38 13,95 2001/C 100,16 104,56 6,99 111,55 13,22 2001/D 100,17 103,84 4,73 108.57 13,79 2001/E 99,72 103,66 0,81 104,47 13,71 2001/F 99,20 103,32 5,22 108,54 13,56 2001/G 96,66 100,13 4,29 104,42 13,81 2002/F 99,44 104,05 6,06 110,11 12,73 2002/G 100,95 105,91 6,52 112,43 12,24 2002/H 95,32 99,74 4,45 104,19 12,92 2003/1 100,26 106,44 4,52 110,96 11,31 2004/H 94,61 99,80 3,34 103,14 10,78 2009/B 97,14 103,12 3,38 106,50 9,20 Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynapi átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5 naptári nap. A Magyar Állam- kincstár hálózatában 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, valamint 20 millió forint névértékű államkötvény eladására vállal kötelezettséget. A fenti eladási árfolyamok minimum 100 ezer forint névértékű diszkontkincs- tárjegy eladására jelentenek kötelezettségvállalást. A kereslet-kínálat függvényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű államkötvényeket nem kínál eladásra. Folytatódik a Matáv-jegyzés Tovább folytatódik a Matáv részvényeinek jegyzése. A belföldi kibocsátásról adatokat a jegyzés lezárásáig nem közölnek. A kisbefektetők mérsékelt érdeklődést mutattak a papír iránt, a mintegy 200 jegyzési helyen (többek között Pécsett is) nem alakultak ki sorok. A kibocsátó ennek megfelelően nem is élt a jegyzés lezárásának lehetőségével. Ezt abban az esetben tehette volna meg már pénteken, ha a jegyzett részvények száma meghaladta volna a 12 millió darabot. (Eredetileg 5 millió darab részvényt különítettek el a belföldi magánszemélyek részére, amit további 7 millióval told meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., ha arra igény mutatkozik.) így a jegyzést valószínűleg ma és holnap is folytatják majd. Brókervélemények szerint a viszonylag magas - 1480 forintos - maximumár nem ösztönözte a hazai magánbefektetőket, függetlenül attól, hogy a forgalomba hozatali ar, amelyet szerdán este hirdetnek majd ki, ennél minden bizonnyal alacsonyabb lesz. A végleges forgalomba hozatali árat a részvények iránti kereslet függvényében, a nemzetközi forgalomba hozatali árat figyelembe véve határozza meg majd az ÁPV Rt. A külföldieknek és a belföldi intézményi befektetőknek 54,6 millió darab részvényt ajánlottak fel megvételre. Igazodás a világhoz A globális tőzsdetrend lefelé tartott az elmúlt héten - írja szakértőnk, Németh Ede (képünkön). Az USA első negyedéves GDP hajszálnyival gyengébb lett a vártnál. A 4,1%-os növekedés még mindig impozáns, ezért tartanak még mindig sokan a kamatemeléstől. A csökkenő gazdasági teljesítmény viszont a vállalati eredményekre is hatással lesz. Az idei év legnagyobb áresését produkálta a Dow Jones-index (235 ponttal), ami relatíve az index magas értéke miatt is sok(k). Az elmúlt időszaki csökkenés benne volt a levegőben, és a közeljövőben kaphatunk választ arra, hogy megtörtént-e egy természetes piaci korrekció, vagy tovább folytatódik a csökkenő trend. Az euró árfolyama újabb mélységbe került a dollárral szemben, a zöldhasú jó szereplésének, a kétséges európai növekedésnek, valamint a balkáni háború eredményeképpen. Japánban a várakozásokkal ellentétben az adatok recesszióra utalnak. A kedvezőtlenebbé váló nemzetközi tőzsdeklíma hatása alól Budapest sem tudta magát kivonni. Az időnként megmegerősödő eladási hullám ellenére nem történt drasztikus árfolyamcsökkenés. Szembetűnő volt, hogy az utóbbi két B Záróárak 1999. 05. 28. 1999. 05. 21. Vált. (Ft) vált. (%) BorsodChem 5 760 5 850-90-1,5 DÉMÁSZ 17 000 17 800-800-4,5 FOTEX 98 95 3 3,2 Kárpótlási jegy 500 440 60 13,6 Matáv 1 358 1 384-46-3,3 Mezőgép 2 570 2 695-125-4,6 Mól 5 835 6145-310-5,0 NABI 3 450 3 490-40-1,1 OTP ÍO 545 11100-555-5,0 Pick 7 040 7 396-356-4,8 Richter 8 830 9 200-370-4,0 TVK 2 655 2 620 35 1,3 Prompt BUX (pont) 6 249 6 440-191 I -3,0 hétben a kereskedés szinte már unalmas volt. A budapesti parketten a bessz jelei mutatkoztak. A vezető részvények közül a jegyzés időszakát élő Matáv papírja esett a legkevesebbet: a hetet majdnem 10 százalékkal a maximális kibocsátási ár alatt zárta a telefonpapír. A vegyipar vegyesen teljesített, a TVK árfolyama azért zárt magasabban, mert a befektetők pozitív eseményeket (befektetési adókedvezmény) vártak a cégtől. A gépipar jobban tartotta magát a piacnál, csupán a korábban „megugró” Mezőgép kurzusa esett jobban a vártnál. A kárpótlási jegyek ára tovább erősödött. Békéssy Gábor
