Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-31 / 147. szám

1999. május 31., hétfő Egészség - Életmód Diinántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Hírcsatorna Vényellenőrzés. A Prakti­záló Orvosok Szövetsége 1999. június 4-én, pénteken 17 órakor tartja következő összejövetelét a Lánc utcai rendelőintézetben. Téma: a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vényellenőrző rend­szerét ismerteti Molnár Zol­tánná főgyógyszerész. A Pécs-Baranyai Orvos­klub a következő szakmai összejövetelét június 3-án, csütörtökön 18 órai kezdet­tel tartja, dr. Kalmár Nagy * Károly (POTE I. sz. Sebé­szeti Klinika) előadást tart az új transzplantációs ered­ményekről. Ezt követően az épületgépészet az egészség­ügy szolgálatában címmel hallanak előadást az érdek­lődők. Alkoholbetegek. Új he­lyen, Pécsett a Szendrey Jú­lia u. 6. sz. alatt várják a gyógyulni vágyó alkoholbe­tegeket. Cukorbetegek kirándu­lása. A Pécs-Baranya Me­gyei Diabétesz Szövetség Közhasznú Szervezet kirán­dulást szervez július 3-4-én Ópusztaszerre cukorbetegek és hozzátartozóik részére. A kirándulásra - korlátozott számban - még elfogadnak jelentkezőket. (Érdeklődni a 72/443-076-os telefonon le­het.) ízületi kopás és a koleszterin Legújabb kutatások azt derí­tették ki, hogy a koleszterin az ízületeinkre is károsan hat. Vagyis a vér túl sok ko­leszterintartalma nemcsak a szívinfarktust mozdítja elő, hanem az ízületi kopást is. Ez derült ki az ulmi egye­tem 800 betegre kiterjedő vizsgálatából. Megfigyel­ték, hogy a kórosan magas vérkoleszterinnel rendel­kező betegeknek ízületi problémáik is voltak. Az or­vosok feltételezik, hogy a koleszterin megváltoztatja az ízület belsejében lévő fo­lyadékot, amely ennek hatá­sára a porcokat kevesebb tápanyaggal látja el és nem eléggé „keni” az ízületet. Intim részletek az év műtétjéről Amiről eddig szemérmesen hallgattak az interjúk A szenzációs műtétről, amelynek során egy nőből férfit operál­tak, már láthattak, hallhattak műsort a tévében, s szinte nincs lap Magyarországon, amelyik ne foglalkozott volna vele. A Dunántúli Naplóban is több írás jelent meg erről az orvosi bravúrról. Két oka is van annak, amiért ismét írunk róla. Az egyik, hogy az orvosi team tagja volt egy ismert pécsi orvos is. A másik: annak ellenére, hogy tu­lajdonképpen mindenről, a ké­nyes kérdésekről is szó esett, egy valamiről szemérmesen hallgatott mindegyik nyilatko­zat - pedig szinte mindenki erre kíváncsi - hogyan, miből vará­zsoltak az orvosok hímvesszőt oda, ahol előbb semmi nem volt? Erről kér­deztük dr. Török Ale­xander uroló­gus, uro-sze- xológust (kis képünkön), aki tagja volt az operációt végző teamnek. Természetesen előbb tisztáztuk, hogy lehet-e erről is beszélni, lehet-e ilyen intim részleteket is megtudni a műtétről?- Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni - válaszolt dr. Török Alexander - hogy az én feladatom a műtét bonyolultsá­gához képest csak egy kis lánc­szem volt a lépések sorában. Nagyon komoly plasztikai se­bészi beavatkozás volt, s a munka oroszlánrészét dr. Seffer István végezte, dr. Ferenczi Jó­zsef adjunktus segítségével. Ami engem illet, soha nem gondoltam volna, hogy részt veszek ilyen műtétben, hiszen, ha korábban hallottam ilyenek­ről, ellenérzéseim voltak. Most viszont, amikor megismertem ennek az egyébként intelligens és szimpatikus embernek a há­nyattatásait, megértettem, szá­mára ez milyen nagy probléma. (Mint kiderült szerencsétlen­nel a tévedések sorozatát követ­ték el. Az elsőt a természet, hogy egy fejlődési rendellenes­ség következményeként mindkét nemiszervvel „megajándé­kozta”. A második tévedés ak­kor történt, amikor úgy döntöt­tek: legyen lány és eltávolítot­ták a fiú nemiszerveket. De ez a lány az istennek se akarta lány­nak érezni magát, a kromoszó­mái ugyanis mást diktáltak. Ezért serdülőkorban telenyom­ták női hormonokkal, amitől hatalmas mellei lettek, de ettől se érezte nőnek magát, sőt a ké­sőbbi szülésektől sem. Ez a mű­tét tulajdonképpen a biológiai bekódolás szerinti helyére teszi a dolgokat.) No, de hogyan is történt maga a műtét? Török doktor­tól megtudtuk, hogy a melleit már korában leoperálták, a bimbót, a bimbóudvarral együtt először kimetszették, majd visszaültették. Most teljesen férfias a mellkasa. Ezután ke­rült sor a bravúros plasztikai sebészi beavatkozásra: a nemi­szerv kialakítására. Ehhez a szeméremdombtól - onnan, ahol a pénisznek lenni kell - két, egymással párhuzamos metszést ejtettek a hasfalon, a csípőcsont irányába. Az így kimetszett bőrből és a bőr alatti zsírszövetből egy ún. hengerle­benyt képeztek, vagyis a vágás mentén alul összefogták, ösz- szevanták (mintha egy papírla­pot a széleinél összefognánk úgy, hogy egy cső keletkez­zen). A végét ekkor még nem választották le. (Alatta a has bőrét összehúzták és összevarr­ták.) A metszések behegedése után történt a hengerlebeny felső végének leválasztása a hasról, és ugyancsak plasztikai sebészi módszerekkel fedték be és alakították ki úgy a végét, hogy hasonlítson egy normális férfi hímtaghoz. A következő lépés: a nagy­ajkakba szilikon műheréket ül­tettek be. Ekkor külsőleg már kezdett férfira hasonlítani. Ez a bőrből és bőr alatti kötőszövet­ből képzett henger azonban még nem lett volna alkalmas nemi aktusra. A pécsi orvosnak volt a feladata, hogy ezt meg­oldja. Dr. Török Alexander több száz olyan műtétet végzett már, amikor másként nem, csak be­ültetett pénisz-protézissal lehe­tett segíteni az impotencián. (Igaz, hogy ez állandóan olyan állapotot tart fenn, mint a nor­mális erekciókor, de feszes al­sónadrággal meg lehet oldani, hogy ne legyen feltűnő.) Ilyen protézist ültettek be ennél a mű­tétnél is. Azonban ezzel még nincs kész. Még egy nagyon komoly és bonyolult műtétre kerül sor. Beültették ugyan a heréket, de ott van még a hüvely, ezt meg kell szüntetni és meg kell ol­dani azt is, hogy a vizelet úgy távozzon, mint normálisan egy férfinál. Ez úgy történik majd, hogy a hüvely felső falából ki­vágnak egy csíkot, a két széleit összevarrják, ebből lesz a húgycső, amit behúznak ebbe a kialakított péniszbe, a másik végét pedig hozzácsatlakoztat­ják a jelenlegi húgycső végé­hez. A nagyajkakat egyesítik, herezacskót alakítanak ki be­lőle. Ekkor már valóban telje­sen férfinak fog kinézni. Ismét felmerül a kérdés: rendben, férfinak fog kinézni, sőt a beültetett protézisnak kö­szönhetően nemi aktusra is ké­pes lesz. A partnerének tud majd szexuális örömöt okozni, de vele mi lesz? Hiszen a has­falból kialakított hímvesszőben nincsenek ilyen idegvégződé­sek. Külsőleg férfi lesz ugyan, de arra lesz kárhoztatva, hogy szexuális örömök nélkül éljen? Megtudtuk, a női erogénzóna (a csikló és környéke) sértetlen maradt, erre fekszik fel a proté­zis, s a közösüléskor orgaz­musra is képes lesz. Dr. Török Alexander el­mondta, egyikük sem pénzért vállalta a műtétet, (Seffer dok­tornak került a legtöbbe, milliós nagyságrendű a műtét költ­sége), a protézist is ingyen aján­lotta fel. Minden elismerés ezért az orvosoknak, de elismerés illeti a páciensüket is a bátorságáért. Egyrészt merte vállalni a műté­tet, minden kockázatával együtt, s merte vállalni a nyil­vánosságot. Számítások szerint többen szaladgálnak ilyen rendellenességgel a világban, mint gondolnánk, Magyaror­szágon több százra becsülik a számukat. Közös jellemzőjük, hogy nem egyeznek a kromo­szómáik a külső nemi megjele­nésükkel. S ez mindkét nem esetében előfordul. Hiába néz ki férfinak vagy nőnek valaki, ha más a biológiai kód, ő az el­lenkező nemhez tartozónak érzi magát. (Ez más, mint a homo­szexualitás.) Van, aki egész éle­tében titkolni próbálja ezt a rendellenességét. Ettől előbb- utóbb felőrlődik, de akkor se jár jobban, ha nem titkolja, mert akkor a mássága miatt kirekesz­tődik a társadalomból. Pedig ugyanolyan érző és szeretette vágyó emberek, mint bárki más, csupán a természet űzött velük kegyetlen tréfát. Sétáljon mindennap! A Magyar Radiológusok Társasága Osteológiai Szekciójának felhívása A csont és ízületi betegségek­kel foglalkozó orvosok a kö­zelmúltban Balatonfüreden rendezték meg soros kong­resszusukat, az Osteológiai Napokat. (Osteológia: csont­tan.) A konferencia alkalmá­ból felhívták a szakma és a lakosság figyelmét arra, hogy egyre terjednek a mozgás- szervi betegségek, ezen belül is a csontritkulás. Hiába fejlődik az orvostu­domány, hiába vannak egyre korszerűbb diagnosztikai eljá­rások, önmagukban semmit sem érnek a betegség meg­előzése szempontjából. Az emberek maguk tehetnek leg­többet egészségük érdekében. Igaz, hogy a technika min­dennapjainkat, vagy munkán­kat könnyíti, de az autók, gé­pek túlságosan is megkímél­nek bennünket a mozgástól. Barátunk a modem technika, de nem biztos, hogy csont­jainknak, ízületeinknek, iz­mainknak is barátja. Általá­ban a szükségesnél gyengébb, betegségekre hajlamos csont­váz és ízületrendszerrel ren­delkezünk, amely csak jóval több mozgással és egészséges táplálkozással erősödhet meg. A csont és ízületi betegsé­gekkel foglalkozó orvosok ezért meghirdették a Sétáljon minden nap! programot: „Az ép és jól működő csont és ízületi rendszer titka a rendszeres mozgás és helyes táplálkozás. A kálciumgazdag tej és tejtérmékek fogyasztá­sát csak ajánlani tudjuk, arra viszont szeretnénk rábeszélni, hogy a rendszeres napi test­mozgást már holnap kezdje el! Kérjük, úgy ossza be éle­tét, hogy naponta tegyen egy- egy félórás intenzív sétát, ha esik, ha fúj. Díjat, nem ígérhe­tünk, de azt igen, hogy ha rá­szokik a napi sétára, akkor ritkábban szoml majd a segít­ségünkre.” Sport=egészséges prosztata Lám, a sport, a rendszeres testmozgás szinte mindenre gyógyítóan hat. A legújabb megállapítás a férfiak figyel­mét hívja fel: a sport fékezi a prosztataburjánzást! A járás, futás, az evezés, az úszás, vagy a szabad levegőn vég­zett torna nemcsak a vérke­ringésnek, csontoknak, ízüle­teknek tesz jót, hanem a prosztatának is. Ezt bizonyí­totta a 40-75 éves amerikai férfiak körében végzett, 30 ezer főre kiterjedő vizsgálat. A szabadidősport a prosztata simaizom-sejtjeinek feszülé­sét csökkenti, így utána las­sabban szaporodnak. Követ­kezménye: a prosztata ke­vésbé, vagy egyáltalán nem nagyobbodik meg. A titok magyarázata: a vörös festékanyag A paradicsom véd a ráktól A közelmúltban már írtunk a paradicsom előnyös tulajdon­ságairól. Úgy tűnik, a tudo­mány új felfedezettje ez a zamatos zöldségféle, hiszen újabb és újabb kutatási ered­mények számolnak be róla. Legutóbb a detroiti Karmanos Cancer Institute kutatói (USA) egy orvoskongresszu­son jelentették be, hogy vizs­gálataik szerint a paradi­csomban lévő vörös festék­anyag, a lycopin egyértel­műen gátolja a rosszindulatú daganatok kialakulását. A detroiti rákkutató intézet tudósai 33 férfit operáltak prosztatarákkal. A műtét előtt 30 napig lycopinnal, vagyis egyfajta karotinnal kezelték őket. Az orvosok megállapí­tották, hogy testükben a rákos sejtek nem terjedtek tovább. Ellenkezőleg, azok a sejtek, melyeket az orvosok úgyne­vezett előráksejteknek minő­sítettek, nem mutattak többé abnormális fejlődést. A kísérleti személyek na­ponta 15 milligramm lycopint kaptak tabletta formájában. Ezt a mennyiséget kb. fél kiló paradicsom tartalmazza. Korábbi vizsgálatok már elvezettek ahhoz a feltétele­zéshez, hogy a paradicsom segít a rák különböző formái­nak leküzdésében. 1995-ben a Harvard Egyetem egyik hosz- szú távú vizsgálata összesen 47 ezer kísérleti személynél megállapította, hogy akik rendszeresen fogyasztanak paradicsomot, azoknál 45 százalékkal alacsonyabb a rák kockázata, mint a többieknél. Ekkor azonban még nem tud­tak egyértelmű bizonyítékkal szolgálni. Az alattomos csontritkulás Hazánkban körülbelül egymillióan szenvednek csontritkulás­ban. E betegség következményeként évente ötven-hatvanezer a súlyos törések száma. Ankétot rendezett a Baranya Megyei Kórház az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából. A gyógyító munkát szolgáló tanácskozáson hangzott el a csontritkulás és a táplálkozás közötti összefüggésről szóló előadás is.- Az előbb-utóbb szinte mindenkit érintő betegségről tudni kell, hogy a csontok ritku­lása nem állítható meg, de a fo­lyamat lassítható - kezdte az ismertetést Simon Éva dieteti­kus. - A nőknél különösen fon­tos a hormonpótlás, de emellett rájuk is vonatkozik a férfiaknak szóló ir'tf'lenv gondoskodni kell arról, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű kalciu­mot, fehérjéket, vitaminokat és egyéb ásványi anyagok kapjon. Azt mindenki tudja hogy a leg­fontosabb kalciumforrás a tej, illetve a tejtermékek, különösen a sajt. Azt viszont már kevesen, hogy a hasznosulását számos tényező jelentősen rontja. Ilyen a dohányzás, az alkoholfo­gyasztás, a mozgásszegény életmód, a túlzott kávé-, tea-, kólafogyasztás. Bizonyos nö­vényekben - paraj, sóska, re­barbara, zeller - lévő oxálsav és a búzakorpában, szárazbabban, lencsében, sárgaborsóban lévő fitinsav oldhatatlan egységet képez a kalciummal és így csökkenti a hasznosulását. A cél azonban az, hogy a tu­datosan kalciumban gazdag éte­lekből minél többet hasznosít­son a szervezet. Felmérések szerint hazánkban átlagosan 500-600 mg a napi kalciumbe­vitel. Egy felnőtt ember napi kalciumszükséglete viszont 1000-1200 mg. Ennél jóval többre van szükség gyermek­korban, nőknek a menopausa időszakában, és nőknek, fér­fiaknak egyaránt időskorban. A megfelelő mennyiségű kalcium tartalmú ételek fo­gyasztása mellett tehát az is cél, hogy segítsük a kalcium hasz­nosulását. Ehhez kell a D-vita- min, amit a napon tartózkodás­ul röntgenfelvételeken is vizsgálják a csontritkulás mértékét ból, tejből, vajból, tojásból, húsból nyerhetünk, szükség van a fehérjékre, tejcukorra és meg­felelő fizikai aktivitásra is. Hajmeresztő gén Angela Cristiano egy beteg­ség következtében elveszí­tette minden hajszálát. Tu­dós asszony lévén - az ame­rikai Columbia Egyetem professzora - addig kutatott, mígnem megtalálta a hajnö­vesztő gént. A mindössze 34 esztendős professzornő ko­pasz egerekkel kísérletezett és rájött, hogy ha kiegészíti génkészletüket a szőmöve- kedésért felelős génnel, ak­kor rövid időn belül kinő az állatkák bundája. Már ön­kéntes jelentkező is van, aki hajlandó alávetni magát a szőrgénbeültetésnek: egy ifjú olasz hölgy, ő születése óta szőrtelen, sima, mint egy csiga, és minden vágya, hogy kinőjön a haja és szőr­zete mindazon helyeken, ahol illendő. FEB * T 1

Next

/
Thumbnails
Contents