Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-31 / 147. szám
1999. május 31., hétfő HATTÉR - RIPORT v\ íeted li ko] Ld .a] l Utolsó hívás az éjszakába Néha minden vigasztalan. Nincs új remény, csak baljós árnyak, és nem látszik fény az alagút végén. A csönd s a magány annyira bezár, hogy szinte már fuldokolni kell. Ezeket a szorongató érzéseket ismerjük mind. Legtöbben találunk kiutat, egy esélyt, egy támogató társat, másik célt, de vannak, akik számára már csak a halál jelent másik lehetőséget. És vannak, akik utoljára még felhívnak egy ismeretlent. A vonal végén pedig minden éjjel van valaki, hogy segíthessen. Magyarország még most is a világelsőit között van az öngyilkosságok számát nézve, még akkor is, ha az utóbbi években kevesebben akarják önként befejezni életüket. Talán összefügg ezzel, hogy az SOS Élet telefonszolgálatokban viszont több hívást fogadnak az ügyeletesek, mint korábban. Pécsett például az elmúlt néhány esztendőben 1800-2000 körül állandósult a hívások száma, és a telefonok 30-35 százaléka krízishívásnak minősül. 1996-ban 2224 hívás érkezett, ebből 1698 volt érdemi, és 797 ember telefonált krízis- helyzetben. 1997-ben 1808 beszélgetésből 1398-at találtak érdeminek az ügyeletesek, 456 esetben komoly veszélyben volt a hívó. Idén csak május Végéig majd 1300 alkalommal •sörgött a telefon. A 25 éve létrehozott szolgálat, melynek alapítója, s két évtizeden át vezetője dr. Kézdi Balázs volt, az utóbbi években a lét és a nemlét peremére sodródott. A Megyei Kórházból elköltöztek, az ingyenes számért fizetniük kellett volna, ügyeleteseiknek pedig most is alig tudnak valamit adni a havi többszöri éjszakázásért. Az egészségügy hagyományos rendszerébe nem fémek bele, hiszen itt nem lehet TAJ-szá- mot firtatni, ugyanakkor az SOS Élet-vonal a megelőzés leggyorsabb, leghatékonyabb módja. Mostanra szerencsére sikerült elérni, hogy a szolgálat zöld számon ingyen hívható, s hogy a város és a megye is támogatja őket. A szolgálat új vezetőjével, dr. Stark András pszichiáterrel azonban inkább arról beszélgetünk, kik és miért keresik meg őket.-A krízisben lévők valójában nem meghalni akarnak, egyszerűen csak máshogy élni - mondja a pszichiáter. - Nincs mellettük partner, a fájdalom, az indulat, az agresszió önmaguk ellen fordul. Veszélyeztetettek lehetnek az idős, egyedülálló emberek, akik beszűkült élettérben, magányosan élnek, vagy a serdülőkorú fiatalok, akiknek énképük formálásával, s a nemi szerepkörüknek való megfeleléssel is meg kell küzdeniük. A fiatalok akkor telefonálnak, ha az együttjárás, a szakíAfiú, aki jéggé változott A fiút, nevezzük Péternek, úgy hagyta el a lány, hogy még csak magyarázatot sem adott. Péter hónapokig járt utána, könyörögve, hízelegve, hiába. Már be volt hálózva minden barát és rokon, de a szakításra nem találtak indokot. Az egyetlen választ Péter sohasem értette igazán, hogy egy kapcsolatnak csak úgy is vége lehet, ok nélkül, csak mert lejárt, ennyi volt. Úgy érezte, őt dobták el, magában kereste a hibát, végül már egész valója olyan lett a sok gyötrő kérdés és kétség között, mintha jégtömbbe zárták volna. A számot azért hívta, mert azt remélte, nem kell válasz nélkül elmennie. Azóta hosszú idő telt el. Ma már tudja, hogy nem vele volt a baj. Csak megmártózott egyet az élet áramlásában. Ma már azt is tudja: az ember nem marad örökké a hullám alatt. vagy a szociális helyzet szülte kétségek miatt. Az idősebbeket a depresszió, s a sok testi betegűz indulatok levezetésére is alkalmas. Itt nem megmentők vannak. Mi az élni akarás vágyát, a reményét, lehetőségét akarjuk a másikban megerősíteni. Ehhez különlegesen felkészített szakemberek kellenek, akik képzéseken, továbbképzéseken Amikor minden segítségre szükség van tás vagy az identitás, a határok keresésének problémái gyötrik őket. A középkorúak a kapcsolati nehézségek miatt várnak támogató hallgatóra, a házasság, a gyermeknevelés, a válás, ség, műtét sújtja. A cikkünkben szereplő esetek is, melyeket több hasonló helyzetbe került hívó történetéből állítottunk össze, ilyen tipikus problémákat mutatnak be. Férfiak és nők majd fele-fele arányban telefonálnak, ami a szakember szerint azért is lényeges, mert a férfiak nehezebben nyílnak meg, itt viszont, a névtelenség védelmében félelem nélkül mutathatnak gyengeséget. A befejezett öngyilkosságok aránya egyébként a férfiak között jóval magasabb, mint a nőknél, közel kétszerese. Érdekes, hogy a hétvégék helyett a több hívás munkanapok éjjelén fut be, inkább éjfél előtt, mint utána. Ha egy évre bontva nézzük, a vigasztalan őszi hónapok vezetnek, sajnos az öngyilkossági kísérletekben is. Az anonimitás és a titoktartás a szolgálat legfőbb működési elve. Ebben a pécsiek a nemzetközi szervezet normáihoz igazodnak.- Vannak olyan bűntudattal terhelt problémák, melyeket a hívó a saját környezetében nem tud, nem mer feltárni - folytatta dr. Stark András. - A vonal túloldalán ülő ismeretlen személynek könnyebb beszélni a bajról, aki meghallgat, sőt még vesznek részt, és ellenőrzi is őket gyakorlott, tapasztalt kolA néni a macskával Ügy észrevétlenül maradt magára. Elkoptak mellőle a barátok, egy ideig még eljárt a temetésekre, de aztán már arra sem. Néha gondolt azokra, akik a szomszédos utcában laktak, az öregotthonban. ő sohasem adta volna föl a kicsi házat, pedig vizes is volt, s a tető is meg- roskadt. Nem keresték. Ő sem járt el. A külvilágot az ablakból figyelte, ahogy a macskái is. Csak ezek maradtak beszélgető- és perlekedőtársnak. A telefonszámot először tétován hívta. Aztán havonta néhányszor. Amíg élt, ez tartotta életben, a hang, ami egy soha nem látott emberhez kapcsolódott. léga. Jelenleg egy erős, össze- kovácsolódott stáb tagjai várják, mikor érkezik egy utolsónak szánt hívás az éjszakában. Aztán eljön a reggel. És a legnagyobb boldogság, ha annak is, aki már nem várt új napot. Hodnik Ildikó Gy. Jegyzet Táblajáték és dominó A táblabíróságok ügye egyre inkább guruló gömbhöz hasonlít. Most már valóban nem tudni, lesznek-e, ha igen, hol és főleg mikor. De még azt sem, hány kell ezekből a legmagasabb színtű fellebbviteli fórumokból. A huzavona hovatovább az igazságszolgáltatás hatékonyságába vetett hitünket kezdi ki. Mert a táblabíróságokról mást mond az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és mást a kormányzat. A legújabb hír éppen az utóbbi forrásból származik. Eszerint ugyanis elég lenne csak egy táblabíróság, az is - természetesen - budapesti székhellyel. Mindez sokoldalú szakmai érvzuhatagok után. Mint mindig és minden ügyben, legalább két pólus itt is kialakult. Egy időre az a nézet kerekedett felül, hogy három ítélőtábla lesz, egyik Pécsett. Ez volt a pech. Nem hagytuk „lecsengeni” az ügyet, nem vártuk meg, amíg törvényszerűen erősebb lesz a másik megoldást javaslók hangja - hogy tudniillik elsietett lenne a táblákat felállítani hanem fejest ugrottunk a zavaros folyóba. A guruló gömb itt váltott át dominóba. Eszméletlen hajtás révén hivatalok serege költözött egyik helyről a másikra. Ha úgy vesszük, még nemzetközi vonatkozásai is voltak, mert érintette a pécsi konzulátusokat is. Telefonszámok változtak, címek és névjegykártyák, cégtáblák, íróasztalok, fejlécek a hivatalos papírokon. Ez azonban aprópénz volt. Több tízmilliók bukdácsoltak a felállítandó pécsi ítélőtábla sodorvonalában. Hogy mást ne említsünk, csak egyedül a reménybeli igazságügyi palota kialakítására szánt pénzeket. Egyik hivatal lökte maga előtt a másikat, a másik a harmadikat, az a negyediket - s így tovább. Végül kikötöttünk Budapesten. Ha lesz ítélőtábla, akkor 2002-től talán ott. Egyet azonban ne felejtsünk: most a fellebbviteli fórum ellenzőinek hangja erősebb. Várjunk egy kicsit, a pozíció változhat. És akkor nem tűnik fel annyira kirívóan, hogy százmilliókat dobálunk ki az ablakon ... Mészáros Attila Családban marad Nem tudom, mi baj a királyi televízióban tervezett átszervezésekkel. Azt még belátom, hogy az álmoskönyvek szerint nem jó ómen, ha * egy valószínűleg illegitim testület által választott ügyvezető elnök kirúgja a dolgozók felét, ezzel ugyanis gyaníthatóan közel ezer, eleve vesztett pert sóz a tévé nyakába. Sebaj, a perköltségeket közpénzből fizetik majd. A tervek viszont gyönyörűek. Itt van példának okáért Szenes Andrea. Ezentúl ő a műsorszerkesztésért felelős alelnök, gondolom, véletlenül saját, az elmúlt években méltánytalanul mellőzött talk- showját is visszaszerkeszti a programba, ettől aztán úgy megemelkedik a nézettség, mint nyáron az egy főre jutó szúnyogcsípések száma. Azt sem értem, miért baj, hogy Csermely Péter lesz a hírigazgató. Az illető jelenleg is egy jobb hetilapot szerkeszt, hát miért ne lenne képes jobb híradót készíteni. Aztán. A vezetők már őszre szeretnék visszanyerni a nézőket, és - vigyázat, idézek - attól sem riadnak vissza hogy a kereskedelmi tévékhez távozott népszerű tévés személyiségeket visszahódítsák. Én - a kétkedőkkel ellentétben - meg vagyok róla győződve, hogy szeptembertől újra az MTV- ben látjuk Pálffyt, Balót, Freit, Vitrayt, Bárdost és a többieket, akik már biztos piszkosul unják, hogy bár egy csomó pénzt keresnek, de a kapitalisták állandóan csak kizsákmányolják őket, folyton dolgozniuk kell, sehol egy jó kis letiltás, kiszerkesztés, vagy hatáskörmegvonás. Az csak hab a tortán, hogy olyan, egykor népszerű műsorokat is újra láthatunk, mint a Családi kör, vagy a Jogi esetek. Előbbi a Szabadság téren maradó dolgozók életét mutatja be, utóbbi pedig a kirú- gottak munkaügyi pereit elemzi majd. Lendvai Dávid ^hetedik oldal holnap Riper* Rendszerváltás Pécsett és Baranyában. 1. rész. Holnap kezdődik és több hónapon keresztül tart majd a rendszerváltás történetét bemutató dokumentumriportsorozatunk. Az első héten két részben idézzük föl az időszak kül- és belpolitikai történéseit. Portré Boda Miklós, könyvtáros, fényképész és kutató. „Mellettem ült egy nyugati kódexkutató egy laptoppal, és igencsak szánakozva nézte, ahogy én ott körmölök. ” Portré Építeni és belsőleg építkezni Nem tudni pontosan, hány ezren laknak ma is azokban a panelházakban Pécsett, amelyeket Tillai Ernő tervezett „büntetésből”, a lehetőség szerint mégis egyedien. Igaz, azt sem tudni, fotóit kik és hányán nézegetik szerte az országban.- Ön építész és fotóművész, így ismerik. Ez is akart lenni?-Igazából apám akart építész lenni, de nem sikerült neki, helyette - többek között - Boszniában szolgált nyolc évet katonai postásként. Ennek eredményeképp engem nevelt építésznek, miközben én festő szerettem volna lenni; talán ezért lett aztán egyik fiam művészettörténész. Mindenesetre a pécsi bölcsészkar és a pesti műegyetem közül végül az utóbbit választottam, mi több, első állásom is ott volt, havi 265 forint fizetéssel - és én erre nősültem!-1956 ősze viszont már Pécsett találja.-A Tervező Vállalathoz kerültem. A Jókai utcai „szovjet házban” kaptunk helyet, én pedig októberben kiírtam: Ezek már magyar lakások! Igaz, a Munkástanácsban is alelnökösködtem, úgyhogy nem kellett volna csodálkoznom a később ellenem folytatott vizsgálaton. Szerencsére nem piszkáltak sokáig, sőt fájdalomdíjként még egy Ybl-dí- jat is adtak, ami azért rossz, mert így tényleg nem a szakmáról szólt az elismerés.-Pécsett ön a panel „atyaTillai Ernő építész, fotóművész 1927-ben született Pécsett. 1949-ben kapott diplomát, majd 1955-től egészen nyugdíjazásáig a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott. Kétszeres Ybl-díjas. Alapítója a Mecseki Fotóklubnak, a Nemzetközi Szövetség mester fokozatának birtokosa. Nős, három felnőtt gyermeke van. mestere”, ha ez nem sértő. Komoly feladat volt ez egy álmodó építésznek?- Inkább az igazgatóm büntetésének mondanám. De igyekeztem másképp csinálni, mint a megszokott. Ennek az eredménye lett a tv-ház, a csíkos panel. De tudni kell, hogy felülről folyton belebeszéltek mindenbe, úgyhogy igazi alkotómunkának nem merném nevezni, és különösebben büszke sem vagyok ezekre a házakra. A Matáv-szék- ház volt az első olyan munkám, ahol teljesen szabad kezet kaptam.- Ezért választotta tán a fotózást, ahol békén hagyták?- Igen, megvolt a lehetőség arra, hogy legyőzzem az akadályokat. Egyrészt mert nem bürokraták állították őket, másrészt, mert csak magamban kellett bízni. Ma, azzal együtt, hogy kitaláltam a „festői fényképezést”, azt gondolom, hogy ez a műfaj az egyik leginkább emberközeli. Méhes Károly
