Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-31 / 147. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 31., hétfő Röviden Pályázat. Új munkahelyek teremtésének, valamint munkahelyek megőrzésének támogatására írt ki pályáza­tot a Gazdasági Miniszté­rium, s e célra idén 700 mil­lió forintot szánnak. A tá­mogatás összege egy mun­kahelyre, illetve egy fő to­vábbfoglalkoztatására 100- 500 ezer forint, a szénbá­nyászati szerkezetátalakítás területein maximum 750 ezer forint lehet. (I) Nem perelnek. A keszüi és a pellérdi út mentén vegyszerszennyeződés ért több pécsi kiskertet az el­múlt napokban, amikor ma­gángazdák a talajt fertőtlení­tették a földeken. A kiszórás idején azonban erős szél fújt, és a géppel kijuttatott permedé elérte a kiskerte­ket. A gyümölcsfakár miatt a telektulajdonosok nem in­dítanak pert. (cs) Növekvő beruházások. A nemzetgazdasági beruházá­sok 6,4 százalékkal nőttek az első negyedévben az előző év azonos időszaká­hoz képest, s 317 milliárd forintot tettek ki. Dinamikus növekedés figyelhető meg az építőipari beruházások­nál, ahol 36,8 százalékos növekedést regisztráltak. Reálbérek. Az első ne­gyedévben a reálkeresetek 3,1 százalékkal növekedtek a tavalyi első negyedévhez képest. A teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 16,7 százalék­kal, a nettó bérek 12,9 szá­zalékkal voltak magasabbak a múlt év első három hónap­jának átlagánál. Az átlagosnál csapadékosabb tavaszi hónapok sem okoztak fennakadást a munkában Jó közepes termés várható Az országos átlaghoz képest Baranyában jól állnak a mezőgaz­dasági munkákkal. Igaz, itt nem pusztított árvíz és jelentékte­len volt a belvíz, így a gazdaságok többsége időben el tudott ké­szülni mind az őszi, mind a tavaszi munkákkal. BARANYAI KÖRKÉP Tavaly sok gond volt a búzával, érthető, hogy a gazdaságok az előző évhez képest kevesebb területet vetettek be ebből a ga­bonafajtából. A megye búza ve­tésterülete 15 évre visszamenő­leg nem volt 44 ezer hektár alatt, most viszont csak 37,6 ezer hektáron termelnek a gaz­daságok ebből a szemes ter­ményből. A kukorica vetésterü­lete viszont növekedett, no nem sokkal, mintegy 3 százalékkal, 88,7 ezer hektáron termeszte­nek a gazdaságok a takarmány- növényből. A gabonafélék ará­nya az összes szántóterületből jelenleg 66 százalék, az előző évben 70-70 százalékos volt az arány. Tavaly minden szakember azt ajánlotta a gabonatermesz­tőknek, nem kell annyi kalá­szost vetni, térjenek át a termő- területük egy részén a jól fizető és eladható olajos magvak ter­mesztésére. Meg is lett az eredménye, a repce vetésterü­lete az előző évinek több mint 2,5-szerese (10 760 hektár, míg 1998-ban 4116 hektár), szójá­ból is 38 százalékkal többet ve­tettek, mint az előző évben. A szójának biztos a piaca, hiszen a Boly Rt. termelteti, a napra­forgó és a repce értékesítése már korántsem ilyen biztos, ugyanis az országban minde­nütt növekedett e növényfajták vetésterülete. Az időjárás nem volt túl kedvező a tavaszi munkák el­végzésére, a tavaszi hónapok az átlagosnál csapadékosabbak voltak, a munkagépek nem tud­tak rámenni a földekre. Bár a megyében nem volt jellemző a belvíz, de néhány térségben (például Szigetvár környékén és az Ormánságban) jelentős károkat okozott. Márciusban már csak jelentéktelen nagy­ságú (196 hektárt) szántót bon­tott a belvíz, így a legtöbb he­lyen kis késéssel ugyan, de be tudták fejezni a tavaszi munká­kat. A víz miatt búzából 1200, rozsból 30, őszi árpából 151 hektárt kellett kiszántani. A ka­lászosok állapota megfelelő, a búza 38 százaléka jó, 35 száza­léka közepes, 27 százaléka pe­dig gyenge. Az őszi árpát a ve­tésterület csaknem felén jó ál­lapotúnak értékelték a minősí­tők, s csak 14 százalékon gyenge a minőség. Mindezek alapján bizakodóak a termelők, a földművelésügyi hivatal érté­kelése alapján az idén jó köze­pes termés várható. B. G. Háromszázezer érintett Ma éjfélig lehet beadni a társaságiadó- és osztalék­adó-bevallást. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­talban (APEH) idén a tava­lyinál 30 százalékkal több, mintegy 300 ezer bevallásra számítanak. Az egyszeres könyvvitelt ve­zető adózóknak a 9828-as számú nyomtatványt kell ki­tölteniük. A kettős könyvvi­telt vezetőknek a 9829-est, míg a külföldi cégeknek a 9830-ast. A társaságoknak ezen nyomtatványokon kell az 1998-as esztendő adóbe­vallása alapján az 1999. július 1-jétől 2000. június 30-áig terjedő időszakra fizetendő adóelőlegüket is kiszájníta- niuk. Az előző évihez képest lé­nyeges változást nem rejtenek a bevallási ívek. Fontos tud­nivaló viszont, hogy azoknak a társaságoknak, amelyek cégbejegyzése 1998-ban tör­tént, két adóbevallást kell ké­szíteniük az elmúlt évről. Egyet a cégbejegyzés előtti, „előtársasági” tevékenysé­gükről, a másikat pedig a cégbejegyzés utáni, „társa­sági” időszakról. Mélyhűtött régi ízek SÁSD Az állam a szervezet egész­ségét óvó reformkonyhai szokások terjedését segíti. A város élelmiszer-előállító üzeme termékeiért meg­kapta az Egészséges Ma­gyarországért Egyesület Szívbarát elismerését. Két évig tartott a fejlesztés, mire sikerült a minőségi és környezetvédelmi követel­ményeknek megfelelni, tud­tuk meg Lovász Andrástól, a tésztaüzem vezetőjétől (ké­pünkön). Az ellenőrzést egy norvég cég végezte, melynek a szakemberei ki­emelték, hogy a hegyháti ter­melőhelyen régóta betartják az európai előírásokat. Véle­ményüket figyelembe vették, amikor a már említett kitünte­tést odaítélték a közösségnek. A termékfinomítás kapcsán azt akarják elérni, hogy ne csak a kórházak és a gyermekin­tézmények vásárolják a portékát, de a kisfogyasz­tók is. Sokat fáradoznak azért, hogy meg­őrizzék a magyaros ízeket éli zamatokat. A siker érdekében a hazai mellett olasz techno­lógiát alkalmaznak. Durum- búza lisztjét dolgozzák fel, miközben a helyiségek leve­gőjét többször megszűrik, és biztosítják a magas páratar­talmat. A jó eredményeken felbuz­dulva azt tervezik, hogy mélyhűtött ételkülönlegessé­gekkel, így ormánsági, hegy­háti és zselici receptek alap­ján készülő babos és laska­tésztával vagy káposztás koc­kával rukkolnak ki. Cs. J. AZ INGATLANSZAKÉRTŐ TANÁCSAI (III. RÉSZ) A telekvásárlásról, és amit a telekalakításról tudni kell Sorozatunkban a Városi Vagyonkezelő Kft. ingatlanszak­értői foglalják össze az ingatlanvásárlás, felújítás és bér­be adás legfontosabb tudnivalóit, illetve válaszolnak ol­vasóink ingatlanforgalommal kapcsolatos kérdéseire. A telekvásárlás előtti legfontosabb tennivalókat dr. Dravucz Erika, a Városi Vagyonkezelő Kft. jogtanácsosa (képün­kön) foglalja össze. Ha álma- ink lakóhá­nyeinknek megfelelően szeretnénk B ■ kialakítani, vagy a házilagos kivitelezés előnyeit szeretnénk kihasz­nálni, célszerű, ha kész lakó­ház helyett telket vásárolunk. A telekvásárlásnál is szüksé­ges, hogy kellő körültekin­téssel járjunk el, itt azonban a lakásvásárlásnál leírtakon túlmenően speciális feladata­ink is lesznek, mégpedig az ingatlan:- közművesítettségének,- beépíthetőségének vizs­gálata. A telek közművesítettsé- génél azt kell tisztáznunk, hogy az ingatlanon, illetve az ingatlan előtt milyen közmű­vek vannak és azok milyen távolságra helyezkednek el. Tájékozódnunk kell a köz­műszolgáltató cégeknél, hogy a lakóház ellátásához szükséges energiát, közmű­veket (villany, gáz, víz, szennyvíz) tudják-e biztosí­tani és ez milyen költségki­hatással jár? Kell-e közműfejlesztési hozzájárulást fizetni? Az ingatlan beépíthetősé­gének vizsgálatánál szüksé­ges megemlíteni, hogy az építésügyet az 1997. évi LXXVII1. tv., az épített kör­nyezet alakításáról és védel­méről, valamint a 253/1997. (XII. 20). sz. Kormányrende­let új alapokra helyezte. Ez­zel az építési hatóságok fel­adata és szerepe is jelentősen mégnövekedett. Alapszabály, hogy terüle­tet felhasználni és telket alakítani, építkezni csak hatósági engedély alapján szabad. Az ingatlan beépíthetősé­géről tájékoztatást ad a tele­pülésrendezési terv (szabá­lyozási terv és a helyi építési szabályzat), ennek hiányában az országos településrende­zési és építési követelmé­nyekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) sz. Kormányren­delet. Ha szeretnénk tudni, hogy az általunk kiválasztott tel­ken mi helyezhető el, a telek hány százaléka építhető be, a telek fekvése szerint illeté­kes polgármesteri hivatal épí­tésügyi hatóságát kell felke­resnünk, ahol a szükséges információt megkaphatjuk. Talán az mindenki számá­ra természetes, hogy építési munkát csak hatósági enge­déllyel végezhetünk, azon­ban ennél kevesebbet tudunk arról, mit kell tennünk, ha telekalakítást szeretnénk végrehajtani. Mit értünk telekalakításon?- Új építési telkek kialakí­tását,- meglévő építési telkek alakjának vagy terjedel­mének megváltoztatását. A telekalakításhoz ugyan­csak az építési hatóság en­gedélye szükséges. Telekalakítást az építés­ügyi hatóságnál a földhiva­tal által hitelesített, földmé­rő által készített telekalakítási tervek alapján lehet kezde­ményezni. Az építési hatóság a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül ér­demi határozatot hoz. Ha te­lekvásárlás előtt szeretnénk tudni, hogy a telekalakítás elvégezhető-e, lehetőség van arra, hogy az építésügyi ha­tóságtól elvi telekalakítási engedélyt kérjünk. Ezen el­járás lefolytatásához nem szükséges a telekalakítási ter­vek benyújtása. Amennyiben a hatóság az elvi telekalakítási engedélyt megadja, úgy ezt követő egy éven belül lehetőség nyílik a végleges telekalakítási eljá­rás lefolytatására. A telekalakítás lehet:- Telekfelosztás: egy föld­részletnek két vagy több építési telekre osztása.- Telekegyesítés: az egy­mással közvetlenül szom­szédos két vagy több föld­részlet összevonása egy építési telekké.- Telekhatár-rendezés: az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalának megváltoztatása, amely­nek következtében az érintett földrészletek kö­zül az építésügyi szabá­lyoknak meg nem felelő alakú, vagy terjedelmű földrészlet építési telekké válik vagy a földrészletek között kialakult szabályta­lan határvonal szabályos­sá válik.- Telekátalakítás: az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos vagy telekcsoportot alko­tó földrészletek átalakítá­sa építési telekké. Nem szabad azonban el­felejtenünk, hogy a telek- alakítást engedélyező jog­erős határozat végrehajtá­sát az építésügyi hatóság nem rendelheti el. A telekalakítás ingatlan­nyilvántartásban Való feltün­tetésére csak akkor kerülhet sor, ha az érintett földrészle­tek tulajdonosai a telekalakí­tásra szerződést kötnek és ezt a jogerős telekalakítási ter­vekkel egyidejűleg a Földhi­vatalban benyújtják. Kérdéseit Ön is felteheti a Városi Vagyonkezelő Kft. te­lefonszámán (72) 233-144, vagy írásban, a 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. utca 33. számra címzett levélben. Kérjük, a borítékra írja rá: „Az ingat­lanszakértő tanácsai” VÁROSI VAGYONKEZELŐ KFT. 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 33. Telefon: (72) 233-144 Fax: (72) 242-339 ÖNNEK LEHETŐSÉG! INGATLAN bérbeadás, vétel, eladás, közvetítés társasház-alapítás, értékbecslés, vagyonértékelés, szerződéskötés, szaktanácsadás • www.vagyonkezelo.hu E-mail: vagyonk@mail.matay.hu

Next

/
Thumbnails
Contents