Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-27 / 143. szám

1999. május 27., csütörtök ÜATTÉR - RIPORT Orvosi bravúr: férfi lett a nőből Férfivá operáltak egy nőt a kaposvári Seffer-Renner Magán- klinikán. Magyarországon ez volt az első sikeres műtétsorozat, amelynek végén teljesen megváltoztatták egy ember nemét és nemi jellegét. Előtte maga dr. Seffer István sebész-kandidátus is végzett már hasonló műtéteket. Az alábbi, vele készült inter­jút laptársunk, a Somogyi Hírlap bocsátotta rendelkezésünkre.-Ez a férfiasság a másodlagos nemi jel­legben is megmutatko­zik?- Természetesen, mivel megkezdődött a fériihormon-kezelése: nő a bajusza, szakálla, férfias szőrzete. Azért kellett sietni a műté­tekkel, nehogy az em­lőkben vagy a női geni- táliákban esetleg baljós elváltozások lépjenek fel.- Tehát a sebész csak végrehajtott egy döntést.- Az európai és ame- Dr. Seffer István, a műtétsorozatot rikai joggyakorlat sze- irányító plasztikai sebész A páciens vállalta a résznyilvá­nosságot, mégpedig furcsa mó­don. Kikötötte, hogy kizárólag a Frei-dosszié című tv-műsor- nak nyilatkozik elsőként, s amíg nyilatkozata el nem hang­zik, addig az orvosokat is né­maságra kárhoztatta. A műsort múlt szerdán sugározta az egyik kereskedelmi televíziós csatorna. Dr. Seffer Istvánnal, a műtétet végző orvoscsoport ve­zetőjével a múlt héten készítet­tünk interjút. A teamnek tagja volt dr. Ferenczi József adjunk­tus-plasztikai sebész és dr. Tö­rök Alexander uroszexológus, pécsi adjunktus is. I -m­......... . j ■ «»in« nmm- Tudományos szenzáció ez, vagy az élet fintora?- A közvélemény számára tudományos szenzáció, a se­bész számára egy munka a sok közül.- Bonyolult?-Nem. Vannak ugyan bo­nyolultabb leírások a műtét menetéről, de a miénk egészen egyszerű.- Ez az ön találmánya?- Nem. Az általános plaszti­kai sebészeti módszerek szinté­ziséből jött létre.- Egy gyomorműtétnél ki­sebb vagy nagyobb ?- Nem lehet összehasonlí­tani. Ez többlépéses műtét és a technikai lebonyolítását te­kintve bonyolultabb. Az egyes műtéti elemeit figyelembe véve egyszerűbb. Erre nincs kotta, minden esetben külön műtéti tervet kell készíteni.-Azt mondta, hogy műtétek sorozata: nem lehet egy lépés­ben - ha úgy tetszik egy altatás­sal - megoldani?-Ahhoz, hogy érző és fizi­kailag ellenálló péniszt képez­zünk, minimum két lépés kell. Ismeretesek egylépéses műté­tek is távoli lebenyek felhasz­nálásával, de abban az esetben az érzéskvalitás nulla.- Milyen lebenyek?- Lábszár-, alkarlebeny. Sok mindent alkalmaztak már egy­lépéses műtét során. Ha igazi eredményt akarunk elérni, ak­kor deréktól fölfelé egyszer és deréktól lefelé minimum két­szer kell operálni, hogy férfinak nézzen ki a páciens. Lesz majd még egy műtét, amikor a régi nőgyógyászati képleteket eltá­volítjuk.- Ez az „átalakítás” fordítva is megoldható? Fiúból lányt is lehet operálni?- Lényegesen könnyebben, ezért gyakoribb is. Az irodalmi adatok szerint legalább három­szor olyan gyakori. Ilyen mű­tétről - mármint, hogy férfit nővé operáltak - egyről tudok Magyarországon. Nem mi vé­geztük.- Azt mondja, Magyarorszá­gon ez volt az első műtét, ami­kor nőt férfivá alakítottak. A nő azonban nemcsak anatómiai lény. A lelki, az érzelmi dolgok hogyan követik az anatómiai változást?-Teljes átlényegülés, meg­könnyebbülés a velejárója és boldogabb állapotba kerül a pá­ciens a műtét révén.- Nem durva beavatkozás ez a természet rendjébe ?- Nem. A rend hibáinak kor­rigálása csupán.-Megoldhatók ezzel az em­beri problémák?- Csak ezzel oldhatók meg, mert a transzszexualizmus nem pszichés zavar, hanem tartós ál­lapot, amely - szakirodalmi adatok állítják ezt - egyszerűen nem befolyásolható. Ha pszi­chológus, pszichiáter egybe­hangzóan állítja azt, hogy a pá­ciens nem homoszexuális, nem transzvesztita és nem pszichés reakcióban szenved, akkor ezt az állapotot transzszexualiz- musnak tartják, és más megol­dás bizony nincs, mint az, hogy át kell építeni.- És ha nem teszik?- Öngyilkossághoz és em­beri tragédiához vezet. Volt már erre példa.-Mit tud most a páciensé­ről?-Jól érzi magát, fizikailag rendben van. Az általunk kép­zett műtéti terület reakciómen­tes. Ha így alakul továbbra, ak­kor három-négy hét múlva eset­leg már használható is lesz a pénisz, amelynek rendkívül jó az érzéskvalitása. Az egyik leg­fontosabb az, hogy érezni tud­jon.-Akár nősülhet is?- Fizikai értelemben igen, és ha a jogi háttere teljesen tisztá­zódik, akkor a valóságban is. Megtermékenyítőképes viszont sohasem lesz.-Azt lehet róla tudni, hogy gyerekei vannak, akiket anya­ként hozott a világra, ők miként fogadták ezt az átoperálást?- Szorítottak, drukkoltak neki és örültek ennek a lehető­ségnek. Ők körülbelül három­éves koruktól apának szólítják már. rint nálunk is egy team mondhatja ki a döntést. Ezt pe­dig endokrinológusi, genetikai, pszichológiai, pszichiátriai ki­vizsgálás előzi meg és az ope­ráló orvossal együtt mondják ki - természetesen a beteg igénye alapján - a döntést. Ez a team meggyőződött arról, hogy a be­teg igénye befolyásolhatatlan és visszafordíthatatlan.- Hogyan lehet az, hogy mint első ilyen magyarországi műté­tet nem egy vezető egyetemi klinikán végeztek el, hanem egy magánklinikán ?- Lehet, hogy a véletlennek van szerepe benne, sőt az is, hogy a társadalmi környezet­nek, a finanszírozásnak. Ez a műtétsorozat ebben az esetben 25 éves átváltoztatási kísérlet végére tett pontot.- Hogyan került önhöz?- Hallott rólunk. Elsősorban nem hozzám, hanem dr. Fe­renczi József adjunktushoz ke­rült. Konzultáltunk, és annyira megkapott a történet, hogy azt mondtam: ezt a sorozatműtétet mi vállaljuk.- Nem volt viszolygása az egésztől?- Eleinte igen. 1990-ben kezdtem el az ilyen műtéteket végezni, csak akkor az nem volt komplett műtét. Akkor valóban averzióm volt, de ez megszűnt, amikor beszéltem az illetővel és megismertem az életútját, s azt a kanosszát, amelyet eddig megjárt.- Nem típusesetek. . .-Egyik eset sem típuseset. Éppen az a szép benne a ször­nyűség, a tragédiák mellett, hogy technikailag minden egyes műtétet meg kell ter­vezni, egyénre, személyre le­bontva.- Lesz folytatása ?- Biztosan. Már most vannak jelentkezők, csakhogy a hiva­talban is egyeztetnünk kell, tudni, hogy miként állnak hozzá. A sebész feladata, hogy operáljon, és nem az, hogy a sa­ját jövedelméből finanszírozza a munkát, mert így tönkre tud­nánk operálni egy hónap alatt bármilyen jól menő egészség- ügyi céget vagy klinikát.-Az egészségbiztosítás nem finanszírozza ezt a műtétet?- Ezt meg sem próbáltam kérni. Eddig ugyanis nem fi­nanszírozta: igazolja a példák sora ezt. Azért sem próbáltam, mert orvosegyetemi professzo­romnak sem finanszírozta a da­ganatos helyreállító műtétet. Annyi csalódás ért már az egészségbiztosítóval kapcso­latban az elmúlt tíz évben, hogy én ezt az utat már meg sem próbálom.- Ezt tényleg saját költségére csinálta?- Gyakorlatilag igen.- Miért?- Olyan nagy volt a kihívás, hogy nem engedhettem meg magamnak, hogy elmenjen máshová a beteg.-Mit lehet tudni az önnél született „úrról”?- 44 éves, két gyermek apja, női élettársa és normális hete­roszexuális kapcsolata van.-Nyitva áll hát az út, hogy ha valaki elhatározza, hogy át­operáltatja magát és pénze is van, akkor bekopog a klinikára és elvégzik a műtétsorozatot?-Szó sincs róla. így ezt a műtéti sorozatot nem is lehet elvégezni. Száz százalékig meg kell bizonyosodni arról, hogy valódi transzszexualizmusról van szó és nem homoszexuali- tásról, nem transzvesztitizmus- ról és nem is pillanatnyi hóbort­ról, hanem mélyreható lelki ál­lapotról, amelyen csak ilyen módon lehet segíteni.- A transzszexualitásnak élettani, hormonális vagy pszi­chológiai okai vannak?- Igazi oka a mai napig nem ismert.-Köszönöm, hogy elmondta álláspontját. Kercza Imre etedik oldal Fogak és bérrágók Ha belepislantunk egy akármi­lyen amerikai filmsorozatba, rögtön észlelhetjük, hogy a szereplők többségének renge­teg foga van. Némely esetben az az érzésünk, hogy a főhős legalább félszáz fogat tárol a szájában. Nyilvánvaló viszont, hogy ez lehet a normális álla­pot, s nekünk talán azért furcsa a látvány, mert idehaza nem ehhez szoktunk. Ha szétnézünk szűkebb-tá- gabb környezetünkben, azt ta­pasztaljuk, hogy rengeteg a foghiányos ember, egyes ese­tekben csak néhány árva fog árulkodik arról, hogy tulajdo­nosa egykoron még találkozott darabos étellel is, nem csak pépessel. Ez a foghiányos vi­lág a jelek szerint nem a múlté, sokkal inkább a jövőt idézi, pontosabban: az elkövetke­zendő időszakban a magyar szájüregek még inkább elsivá- rosodnak, a meg nem rágott ételnek pedig egyéb egészség- ügyi következményei is lesz­nek, ez könnyen megjósolható. A következő hónaptól ugyanis az Országos Fogtech­nikus Ipartestület ajánlására a fogtechnikusok 50 százalékkal emelik áraikat. A jelenlegi árakon nem teljesíthetők a mi­nőségi elvárások, mondta az ipartestület elnöke, nem jut pénz a korszerű anyagokra és a laborok fejlesztésére. Júniustól 2320 forint lesz egy fém-, 3900 forint egy kerámia-fém- és 7800 forint egy porcelánko­rona. Ezek az árak azonban nem foglalják magukban a fogorvosok munkadíját. A magyar azonban találé­kony fajta, nem kell félteni, megtalálja a módját annak, hogy foghiányait pótolja. Ügyeskezű ezermesterek gyár­tanak majd fogkefenyélből, tölgyfából, dunakavicsból, ve­lőscsontból, kidobott autóal­katrészekből, törött kirakat­üvegből és sok minden másból fogakat, s szerelik be a rászo­rulóknak olcsón és gyorsan. Lesznek köztük kontárok, s lesznek, akik talán még a népművészet mestere címet is elnyerik fogkölteményeikkel. Mert fogak nélkül nehéz a lét, s az a technika, amely a táplálkozást bérrágók alkal­mazásával oldja meg, egyelőre nehezen ereszt gyökeret Kö- zép-Európában. Fotótár Nő az ASA FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ ^hetedik oldal holnap Riport Hogyan nyerjünk csodagyereket? „Ki ne látná szívesen, ha gyermeke, aki eddig utálta az iskolát, boldogan szalad az órákra, mert élvezi, hogy kevesebb tanulással is jóval sikeresebb? A módszer hozzáférhető. Persze, mint ma már annyi mindent, ezt is botrány övezi.” Portré Somogyvári Imre, tiszte­letbeli osztrák konzul. „Szinte mindig rendelke­zésre kellett állni. Ebből nem akartam és nem is tudtam még kizökkenni. ” Portré Alkalmatlan lenne botrányriportemek Nem lehet elmondani, hogy Élő Gábor életútja nyílegyenes lenne. A kis faluból zárt közösségbe kerül, majd a fővárosban próbál szerencsét, amit végül Pécsett talál meg. „Botcsinálta” médiaszereplő, nem készül a pályára, de minden efelé viszi.- Hogy kerültél Esztergomba?-A szüleim eredetileg egy igen vallásos faluból, Fertő- széplakról származnak. így ne­veltek, ráadásul a nagybátyám ferences szerzetes. Amikor a továbbtanulásról döntöttünk, nem volt nehéz a választás.-A ferencesekről közismert aszkéta életmódjuk.- Nem emiatt, de mindig éhesek voltunk. A rend soha­sem dúskált a javakban, a rend­szerváltás előtt pedig semmi­lyen támogatást nem kaptak. Taníttatásom egy fizetést elvett — Lehetnél szerzetes is?- Ettől távol voltam, de per­sze megfordult a fejemben, mint mindenkinek, aki itt ta­nult. Mosogatni viszont náluk tanultam meg. Ezt a mai napig bravúrosan csinálom.-Aztán mégis sikerül a fel­Elő Gábor 1971. április 24-én született Szombathelyen. Vasváron nő fel, majd Esztergomban, a ferences rendi gimnáziumban végez. ’92-ben Pécsre kerül, már akkor elkezd külsőzni a rádiónak. Négy év önálló tévés híradózás után a körzeti stábjának tagja. Nős, két lánya van (Kincső 6, Csenge 3). a családtól. Mégis életem egyik legszebb korszaka volt.- Vissza is mentél.- Nem vet­tek föl egye­temre és a rá­dió szalagtá­rába kerül­tem. Későn, mert ekkor már nem volt olyan átjár­ható a rádió. Másfél év múlva mentem vissza, de ez már nem ugyanaz volt, mint amit gim­nazistaként éltem meg. vételi, teológia a Pázmányon. Hogy kerültél Pécsre?-Nem tudom, szabad-e er­ről beszélni. A teológia-szako­sokat a történelem tanszék egy utólagos vizsgával fogadta. Akinek sikerült az első szigor­lata, az maradhatott.- Nem jutottál el idáig.- Nem rajtam múlt, de az okról nem szeretnék beszélni. Már ismertem a feleségem, így maradni akar­tam. Nem tud­tam megélni, visszamentem Pestre, aztán mégis a pécsi rá­diónál kötöttem ki. Innen egye­nes a pálya a hír­adó-tudósítói munkáig.-A királyitól mindenki me­nekül. Te pedig mégis maradni akarsz. Tudsz valamit?-Azt, hogy ez a munkám... Alkalmatlan lennék „botrány­riportemek”.- Kincső és Csenge. Miért?- Szeretem a régi neveket, és mindent, ami a magyar ős­történettel kapcsolatos. A má­sodik lányunk mindenesetre megúszta, ha fiú, alighanem Vérbulcsúnak hívják. Lendvai Dávid Cseri László | jegyzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents