Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-27 / 143. szám

8 DUnántúli Napló Hitélet 1999. május 27., csütörtök A legnagyobb pápaszobor A lengyelországi Lichenben felállították II. János Pál pápa eddigi legnagyobb mé­retű emlékművét. A monumentum nem ta­lálomra kapott helyet Li­chenben; itt épül Lengyelor­szág legnagyobb zarándok­szentélye. Az emlékmű szo­ros kapcsolatban áll az épü­lettel: II. János Pál 4,5 méte­res alakja előtt egy pap tér­del, aki a kereszténység 2000. évfordulójának tiszte­letére emelt bazilika makett­jét nyújtja át a pápának. Emlékeztető Bérmálás. Szombaton 16 órakor Mucsfán, vasárnap 10.30-kor Bonyhádon, 16.00 órakor Kisdorogon bérmál Mayer Mihály me­gyés püspök. Pavlekovics Ferenc püspöki helynök va­sárnap 10.30-kor Mözsön, 16 órakor Magyarszéken szolgáltatja ki a szentséget. Az amerikai Kálvin Kollé­gium zenekara ad hangver­senyt június 5-én, szomba­ton este 6 órakor Pécsett a református templomban. A nyugat-európai magyar katolikus lelkipásztori szol­gálatról 1998-ban összeállí­tott helyzetkép adatai szerint 49 lelkipásztor dolgozik a magyar hívek ellátásában. Országonkénti megoszlásuk: Anglia 2, Ausztria 8, Bel­gium 2, Dánia 1, Franciaor­szág 4, Hollandia 1, Német­ország 22, Norvégia 1, Olaszország 6, Svájc 5, Svédország 1. A magyar hí­vek száma hozzávetőlegesen 120-150 ezer, a szentmiséket 7-12 ezren látogatják. Közel 190 helyen van magyar mise. Katolikus pátriárkák. Első alkalommal történt meg, hogy mind a hét közel-keleti kato­likus pátriárka szinódusa kö­zös tanácskozásra gyűlt össze. A találkozó színhelye a liba­noni főváros, Bejrút volt. A maronita, kopt, örmény, gö- rögmelkita, bizánci, káld és latin szertartásé pátriárkák mellett a megbeszélésen jelen voltak püspökeik, a férfi és női szerzetesrendek képvise­lői. A tanácskozás témái kü­lönböző rítusé katolikusok közötti egyetértés és egymás jobb megismerése, továbbá a többi keresztény vallással, il­letve az iszlámmal és a zsidó­sággal folytatott párbeszéd. A világon összesen 404 200 katolikus pap van, közülük 263 520 egyházmegyés, 140 680 pedig szerzetes­pap. Az állandó diakónusok száma 24 400, a nővéreké 819 270. Az összes pap és szerzetes közel 15 százaléka Olaszországban él, bár élet­koruk átlaga a legmagasabb világviszonylatban. Moszkvai látogatásra hívta meg a pápát Jurij Luzskov polgármester, akit kedden fogadott magánkihallgatá­son a katolikus egyházfő. Navarro Valis vatikáni szó­vivő szerint az ökumeniz- mus jegyében tett romániai utazás megnövelte egy eset­leges oroszországi látogatás lehetőségét is. A Pálos Baráti Kör követ­kező találkozója június li­án lesz a Pálos templomban. 18 órakor szentmise, szent- ségimádás és 19 órakor a Szélkiáltó együttes kon­certje lesz. Ezt követően AGAPE a hittanteremben. II. János Pál pápa: . . ti vagytok a társadalom rendjének és biztonságának őrzői” Hősök napja Születésein évében, 1917-ben a magyar országgyűlés törvényt alkotott, amely szerint „mindazok, akik a most dúló háború­ban - híven teljesítették kötelességüket, a nemzet osztatlan, há­lás elismerésére váltak érdemessé. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok emlékét, akik életükkel adóztak a ve­szélyben forgó haza védelmében”. Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban pénteken avatják fel az I. világháborús emlékmű kiegészült részét fotó: laufer l. Ezt a törvényt egészítette ki az 1924. XIV. te. Eszerint: „A magyar nemzet mélységes sze­retettel, magasztaló elismerés­sel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/18. évi világháború alatt az életüket feláldozták. A nem­zet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére, minden esztendő május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a hősök emlékünnepét - a magyar nemzet mindenkor hősi halottainak szenteli.” Honvédek A törvényhozók ekkor még csak a háború folyamán, fegy­verrel a kezükben vagy a szer­zett betegségükben elhaltakat tekintették hősöknek, illetve ilyen minőségben avatták vi­tézzé az erre érdemesnek tekin- tetteket. A történelem fejlődése azonban sok fogalmat átérté­kelt, illetve gyakran jelentésé­ben is megváltoztatott. Ma a háború már nem fegyveres fér­fiaknak fegyveres férfiakkal való küzdelme. De nyelvünk­ben mégis van egy szó, amely- lyel az „elavult”, értelmében le­járatott kifejezéseket kellően értelmezhetjük. Ez a szó pedig nem más, mint a honvéd elne­vezése. 1991-ben a magyar ország- gyűlés úgy határozott, hogy minden év május 21. napját a Honvédség napjának nyilvá­nítja. így most ebben a szóban próbálom május utolsó vasár­napjának ünnepi jellegét fenn­tartani. Ebben az elgondolá­somban, amelyben igen nagy segítségemre szolgál egy cisz­terci véndiáknak, a magyar Po­litikai Elitéltek Közössége egyik vezetőjének a Közösség lapjában pár héttel ezelőtt meg­jelent és az ország hangadó szerveihez, pártjaihoz elküldött - de választ nem mindenkitől kapott - javaslata a hősök és mártírok emlékének évenkénti megtartásával kapcsolatban. Gábor Gyula barátomnak, a ja­vaslat írójának szervezésében már Budapesten, a Hősök terén az idén központi ünnepet szer­veznek. (Itt Pécsett a Ciszterci Nagy Lajos Gimnáziumban szintén ekkor emlékeznek meg a hősökről és mártírokról az első világháború hősi emlék­művének kiegészítésével.) A magyar honvéd hazafiúi kötelességét teljesíti, ha rá­kényszerül a védekezésre. Zsold nélkül, ingyen, nem tá­madó, hódító céllal, de ember­ségért, hitért, hazáért harcol. Ladocsi Gáspár tábori püspö­künk mondta: a magyar katonát a vitéz, baj társ szavak jellemzik legjobban. A magyar katona nem janicsár, hanem honvéd. Áldozatok Ma hazánkban a hős fogal­mat ki kell egészíteni a mártír szóval is, és ezt a kettőt együtt használni. Emlékezetben kell tartani mindenkit, akik a harcte­reken, hadifogságban életüket áldozták fegyverrel vagy fegy­ver nélkül. Emlékeznünk kell a háborús események során éle­tüket vesztett polgári szemé­lyekről, azokról, akik ördögi megszállottságból fakadó gyű­lölet áldozataiként kerültek ha­lálra kínzottan tömegsírokba vagy ártatlan gyermekként krematóriumokba. De emlé­keznünk kell azokra az édes­anyákra, fegyvertelen nőkre, akik bombazáporban, pokoli tűzviharban védték családjukat, gondozták embertársaikat, és mindent megtettek a szívük alatt hordott gyermekükért, akik édesanyjuk szíve alatt let­tek meg nem születetten is már­tírok. Emlékeznünk kell a nem­zeti függetlenségünkért életü­ket áldozó mártírokról, akiknek volt bátorságuk tevékenyen szembeszállni a különböző dik­tatúrákkal, és mindazokról, akik ezeknek a diktatúráknak különböző okokból ártatlan ál­dozataivá váltak. Ne engedjük, hogy Babits szavaival „gonosz új iskolák neveltjei” - semleges világné­zetű nevelés ürügyével - „még nevét is elejtsék annak, ami előttünk szent ma még.” Elkötelezett becsülettel Fiatalok, akik ma gyakran - egészségesen is - igyekeztek magatokat kivonni a honvé­delmi kötelezettség alól, a világ legnagyobb erkölcsi hatalmá­nak szavait idézem nektek, me­lyet egy magyar katonai kül­döttséghez intézett, amikor őket fogadta. Ezt üzeni a pápa: „Akik pedig katonáskodva szolgálják hazájukat, úgy te­kintsék magukat, mint akik a népük biztonsága és szabad­sága felett őrködnek. Ha szol­gálatukat ebben a szellemben végzik, a béke megszilárdulá­sához járulnak hozzá. Magyar- ország most visszanyerte sza­badságát. Ereznetek kell - üzeni a pápa -, hogy ti vagytok ennek az alapvető jónak a vé­delmezői, a társadalom rendjé­nek és biztonságának őrzői. A hagyományos magyar katona­erények segítsenek titeket, hogy a haza iránt elkötelezett becsülettel végezzétek ezt a szolgálatot, és ezzel is hozzájá­ruljatok annak növekedéséhez az egyetértésben és szabadság­ban, és így hazátok ismét az le­gyen, ami a történelem során volt, az új Európa fontos alko­tórésze.” Adja Isten, hogy úgy legyen! Dr. Rajczi Péter Csíksomlyó Mindig megdobban a szivem, amikor átlépem a határt Biharkeresztesnél vagy Nagylakon. Otthon érzem magam, és valami nagyon fáj. Gyönyörű Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvá­sárhely, stb., de mintha történelmi múlt lenne, egy letűnt civilizáció maradványai. Európa határai eltolódtak, valamikor tudtak itt béké­ben együtt élni németek, románok, magyarok. Fájdalom és tehetetlenség, de kell, hogy le­gyen remény. Nem a múlt határait akarom visszasírni, inkább abban remélek, hogy újból élhetnek békében együtt népek, bár a pusztulás vitathatatlanul nagy mértékű. Pécsi, közel 70 fó's csoportunk nagy izgalommal várta a pün­kösd eló'tti szombatot, amikor Csiksomlyón a Salvator kápolna mellett több mint 250 000 ember jelent meg, zömében magya­rok, akik a történelem viharai közepette szétszóratva most egyek voltak Istenben a Szűzanya palástja alatt. A házigazda fe­rencesek, P. Benedek Domokos tartományfó'nök vezetésével gondosan előkészítettek mindent. Fokozatosan telt meg a nagy területű hegyoldal a kegytemplom mögött. Jöttek csángók, szé­kelyek, magyarországiak, külföldre szakadt magyarok, de vol­tak románok, németek és más nemzetek képviselői is. Ott volt Csoóri Sándor, dr. Dávid Ibolya és sokan mások. Együtt imád­koztunk, és amikor felcsendült az óriási tömeg ajkán a magyar Himnusz, nem lehetett meghatottság nélkül végig énekelni. Bol­dogasszony Anyánk, régi nagy pátrónánk, nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk..., Nagyasszonyunk hazánk reménye, bús nemzeted, zokogva esd. . ., hangzottak a Máriát köszöntő énekek a szentmisére gyülekezés alatt. Igaz szavak voltak ezek, Istenben remélő magyarok éneke, akik Urunk és Testvérünk, Jézus Krisztus Édesanyjához mindig ragaszkodtak. Politikai erőkben már csalódtunk. Nyugat felénk hajló „jó szándéka ” megmutatkozott a török időkben vagy a trianoni békeszerződés „igazságosztása" után, túl sokat most nem várhatunk. Elfordu­lunk Istentől, és még mindig Egyiptom lovaiban és harci szeke­reiben bízunk. Csiksomlyón megtapasztaltuk, hogy egyedül Is­tenben lehet reményünk, és azt, hogy vannak, akik még hisznek ebben. Ennyi magyart együtt a világ minden tájáról, különösen az évszázadok óta nyelvüket megőrző csángókkal csak Isten tud összegyűjteni. Megtanulhattuk, megtapasztalhattuk, hogy ha elhagyjuk a Háromságos Egyistent, megszűnik az egység. Jean Claude Perisset érsek, apostoli nuncius, aki a szentmise főce- lebránsa volt, tört magyarsággal szólva hozzánk, Máriát egy kerthez hasonlította, ebben a kertben az életet adó forrás az Úr Jézus. Csiksomlyón beléptünk ebbe a kertbe és meríthettünk az élővizek Forrásából. A szentmisén ott volt Jakubinyi György gyulafehérvári püspök, Tamás József segédpüspök és több mint száz pap. Tüzes szentbeszédet hallottunk, bátor és igaz szavak dr. Czirják Árpád pápai káplán, kanonok, kolozsvári plébános ajkáról. Szavai senkit nem bántottak, mégis keményen szóltak: „Szavatok legyen igen, igen és nem, nem". Van jövője a ma­gyarságnak, nem uralkodni, hanem élni. Isten nem akarja a pusztulást, de szép lassan bekövetkezik, ha félünk gyermeket vállalni, Isten törvénye szerint élni. Vasárnap reggel még visszamentünk a kegytemplomba szentmisére, majd indultunk hazafelé Segesvár, Alvinc, Vajda- hunyad, Déva, Arad érintésével. Bátor Botond pálos szerzetes Ismerni, ertem Máriának az emberiségért vállalt legnagyobb cseleke­dete az, hogy szabadon elfo­gadta az istenanyai küldetést. Ez a döntés azután egész to­vábbi életét is meghatározta. Mindig figyelemmel kíséri Fiát, átéli titkait és a születő Egyházban is az első hívők mellett van. A názáreti otthonban Jó­zseffel együtt figyelemmel kíséri és segíti Jézus felnöve­kedését. Amikor Jézus tanítani kezd, nem lehet mindig mel­lette, de többször elmegy, hogy meghallgassa őt. A szenvedés idején is mel­lette van, ott áll a kereszt alatt, szívből együtt szenved a Fiá­val és csatlakozik áldozatá­hoz. Jézus mennybemenetele után Mária együtt marad az Apostolokkal. Velük élte át a Szentlélek eljövetelét, együtt imádkozik velük. Küldetésé nem az Egyház vezetésére) szólt, sem pedig az igehirde­tésre, mégis jelenlétével és példájával erőt öntött a kö­zösségbe. Kétnapos konferencia Pécsett Tízéves az MMSZ Tízéves jubileumát Pécsett ün­nepli a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat. Az ünnepi plenáris ülést május 28-án, pénteken 10 órakor a Hittudományi Főisko­lán Szentgyörgyváry Károly te­rületi vezető és Mayer Mihály megyés püspök nyitja meg. Kö­szöntőt mond Ó’sváth György, a Magyar Máltai Lovagok Szö­vetségének elnöke, Kékes Fe­renc, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke, dr. Toller László Pécs polgármestere, dr. Bellyei Árpád, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Előadást tart Kozma Imre, az MMSZ elnöke, dr. Páva Zsolt, Pécs város volt polgármestere, dr. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, dr. Gogl Árpád egészségügyi miniszter. Délután 3 órakor előadást tart dr. Nagy Júlia, az MMSZ pécsi csoportjának vezetője, dr. Lá- bady Tamás alkotmánybíró, Georg Mengdehl, a Csilla von Boeselager Alapítvány és az Osteuropa-Hilfe képviselője, dr. Debreczeni László helyettes megyei tiszti főorvos, dr. Híd­végi Péter a Pedagógiai Intézet és Fónay László, a Pécsi Tá­masz Alapítvány munkatára. Este 7 órakor ünnepi hang­verseny lesz a pécsi Baziliká­ban. Fellépnek: Pitti Katalin operaénekes, Virág András or­gonaművész, a Bárdos Kórus, (vezényel dr. Pécsi Rita), a Bartók Férfikar, (vezényel: Lakner Tamás) és Szamosi Szabolcs orgonaművész. Az ünnepi ülés szombaton 9 órakor előadásokkal és szek­cióülésekkel folytatódik. Hagyomány már, hogy május utolsó keddjén Máriagyűdön találkoznak a Pécsi Egy­házmegye papjai közös elmélkedésre. A szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatta be, az elmélkedést dr. Bábel Balázs kalocsai koadjutor érsek vezette. Témája: a Szentlélek működése az egyházban. fotó: müller andrea ■*4-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents