Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-25 / 141. szám
10 Dhnántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1999. május 25., kedd IB!||B||||||^^ UTUNK EURÓPÁBA- „ ^ 4^- ,' ^4^ £ , r\ Kérdések és válaszok Európai integráció (II. rész) # Mi Magyarország európai uniós csatlakozásának időrendje? # 1998. március 31-én hat tagjelölt országgal - Magyarországgal, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal - kezdte meg az EU a csatlakozási tárgyalásokat. Ez pontosan négy évvel azután történt, hogy Magyarország formálisan is benyújtotta tagsági kérvényét. Mivel minden országot külön fognak értékelni, ezért a csatlakozási tárgyalások valószínűleg nem ugyanabban a pillanatban fognak befejeződni. Az unió bővítésének még nincs pontos dátuma. Egyrészt ez attól függ, hogy Magyarország miként tudja teljesíteni a csatlakozási kritériumokat, másrészt az Európai Uniónak is fel kell készülnie a bővülésre. fi Mik az uniós csatlakozás követelményei? # 1993 júniusában Koppenhágában az Európai Tanács az alábbi csatlakozási kritériumokat fektette le:- a jelölt országnak létre kell hoznia azokat a stabil intézményeket, amelyek garantálják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét;- a jelölt országoknak működő piacgazdasággal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy megbirkózzanak az EU-n belüli piaci hatásokkal és a verseny által gyakorolt nyomással;- a jelölt országoknak képesnek kell lenniük a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására, a Közösség intézményes és jogi szabályozását tartalmazó „acquis communautaire” meghonosítására, beleértve a politikai és gazdasági unió célkitűzéseinek megvalósítását. Az amerikai filmek dominálnak Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 4664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 ☆ . ☆ !&☆ ☆ ja ☆AM^ÜOLIM ☆ ☆ Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyó'rffy Zoltán Az EU film- és televízióiparának termékeiért felelős szakemberek már évek óta próbálnak harcba szállni Hollywooddal. A tagjelölt országok, így Magyarország példája azt mutatja: a küzdelem kimenetele korántsem biztos, ráadásul jelenleg Amerika jóval esélyesebbnek tűnik. A mozikban Hollywood az egyeduralkodó, de a kereskedelmi tévék sem tűznek műsorra túl gyakran európai alkotásokat. Az amerikai mozi és a tengerentúlról érkező televíziós filmek nemcsak a már EU-tagor- szágokban viszik el a közönséget az európai alkotásoktól, hanem a tagjelölt államokban, így Magyarországon is. Az EU audiovizuális politikájában kiemelt szerepet játszik a „Próbáljunk meg versenyre kelni Holly wooddal”-elv. Az EU-tagállamaiban a fogyasztók hat-hét év múlva a jelenleginek a dupláját fogják költeni audiovizuális szolgáltatásokra. A mozik látogatottsága évente több mint hat százalékkal növekszik. Az európai filmet „szülőhazájában” még csak-csak ismerik, máshol azonban esetleg csak a kritikusok szűk rétege. Az USA filmipara 1996-ban csak külföldi eladásokból 12 milliárd dollár jövedelmet produkált. A játékfilmek piacát különböző mértékben, de az amerikai filmek uralják, a piac maradékának zömét pedig a nemzeti filmek teszik ki. A televízió és a film esetében a nem az adott országban készült, de európai műsor a harmadik helyet is alig képes megszerezni, legalábbis a nagyobb piacokon. Sok országban a frekvenciák és a sugárzási kapacitások szűkössége miatt az állami televí- ziócsatomákat privatizálták, hogy a kereskedelmi adók is sugározni tudjanak. Az ilyen lépések minden esetben csökAz EU audiovizuális politikájában fontos szerep jut a Media II programnak, melynek célja, hogy ellensúlyozza Hollywood jelenlétét. 1997-ben Magyarország volt az első tagjelölt ország, amely meghívást kapott a Media II-ben való részvételre, mivel A filmforgatás technikájában is fel kell zárkózni, érdemes a látványos elemeket átvenni kentik a közszolgálati szektor bevételeit, és ez kihat a műsorok minőségére is. A kereskedelmi csatornák műsorkínálatában Magyarországon is az amerikai dominancia jellemző. Ha a két legnépszerűbb magyar nyelvű adón a hét bármelyik napján főműsoridőben játékfilm megy, akkor az szinte biztosan amerikai. A filmek körülbelül kétharmada nem Európában készült. ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH LÁSZLÓ médiatörvényét kellően összhangban lévőnek vélték az EU direktívájával. Azóta bizonyos joghézagokra derült fény, amelyek lelassították hazánknak a programban való hivatalos részvételét. A magyar hatóságok jelenleg dolgoznak a hiányosságok felszámolásán, így ha minden jól megy, ez évben már megkezdődhet az ország teljes körű részvétele a Média II. programban. N. F. TAGJELÖLTEK - RÖVIDEN Harc a korrupció ellen. Az OECD és a Transparency International az interneten állított össze katalógust azokból a nemzetközi korrupcióellenes programokból, amelyek 13 közép- és kelet-európai országban működnek. A korrupcióellenes katalógus hozzáférhető a www. oecd. org/puma/sigmaweb címen. Határközi kezdeményezés. A tagjelölt országok közti határok a Phare keretében támogatásra jogosultak. Évente 180 millió euro áll rendelkezésre. Ez ösztönzi majd ezen országokban a határközi együttműködést, bátorítja a regionális és alulról jövő kezdeményezéseket és segíti a tagjelölt országokat abban, hogy felkészüljenek a részvételre az EU strukturális alapjának kezdeményezésében (Interreg). Működő statisztika. A tagjelölt országok bekapcsolódnak az EU bevándorlási statisztikáinak cseréjét végző hálózatba, amely 2000 januárjában indul. A tagjelöltek bevándorlási statisztikáinak adatait eltérő rendszerben gyűjtik, és azok nem kompatibilisek az EU adataival. A teljes körű részvétel az Információs-, Vita- és Adatcsereközpont a Határátkelésről és Bevándorlásról (CIREFI), meglehetősen bonyolult nevű szervezet munkájában garantálja majd, hogy az EU-ban a statisztikák egységes egészet alkotnak majd. Nagyobb hatalom az Európai Parlament kezében Az együttdöntési eljárás Az Európai Parlament akarata ellenére egyetlen törvényt sem fogadhatnak el egy adott törvényhozási folyamatban. Az Európai Közösség és az Európai Unió döntései a jogi aktusok által szabályozott különböző eljárásokkal összhangban születnek meg, mindezek együttesen képezik az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. A döntéshozatali eljárások középpontjában a közösségi törvényhozás áll, mely elméletileg három szakaszra osztható, a kezdeményező, a konzultációs és a döntéshozó szakaszra. Az általános jogalkotási alapmodell szerint az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa szorosan együttműködnek. A három működő intézmény között az EK Szerződésben szabályozott hatáskörmegosztás van érvényben, ami azt jelenti, hogy végeredményben minden alapvető jogi eszközt a Tanácsnak kell elfogadnia, mivel struktúrája a tagállamokhoz kötő politikai kapoccsá teszi. A Bizottság - kezdeményezési joga révén az előkészítésért felelős, a Parlament konzultál a közvéleménnyel a javaslatról, majd határozott formában véleményt alkot. Mind a Tanács, mind a Parlament felszólíthatja a Bizottságot arra, hogy javaslatokat tegyen és ezáltal törvényalkotási folyamatot kezdeményezzen. Bár pillanatnyilag a végső döntési hatáskör még a Tanácsot illeti meg, a Parlament az Európai Uniós Szerződés alapján a saját maga részére együttes törvényhozási szerepet biztosított. Az úgynevezett együttes döntési eljárást az 1992-es Maastrichti Szerződés léptette életbe. Amikor az EU törvényalkotásában ezt a módszert használják, akkor az Európai Parlament komoly befolyást gyakorolhat arra, hogy milyen végső formát öltsön egy új direktíva. Az Európai Parlament képviselőinek (MEP-ek) még arra is lehetőségük van, hogy teljes egészében elutasítsák a Bizottság javaslatát, ha nem értenek egyet vele. Az unió két másik jogalkotási folyamata a konzultáció és a kooperáció keretében az MEP-ek csak kiegészíthetnek vagy késleltethetnek egy javaslatot, de nem utasíthatják vissza. Amennyiben véleménykülönbség merül fel a Tanács és a Parlament között az együttes döntési eljárás folyamatában, akkor egyeztetési eljárás indul meg egy különleges Bizottság összehívásával, de a Parlamentnek továbbra is jogában áll elutasítani a javasolt törvényt, ha az egyeztető eljárás ellenére sem sikerül elérni az egyetértést. Az együttdöntési eljárást a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a fogyasztóvédelem, a transzeurópai hálózatok, a kutatás és technológia, valamint a környezetvédelem ügyeiben történő jogalkotásban alkalmazzák. A folyamat lényege, hogy ezeken a területeken a Parlament akarata ellenére egyetlen törvényt sem fogadhatnak el. S. G. Együttes döntési eljárás Amszterdam után három módon lehet megállapodásra jutni Bizottság Javaslat i Parlament Véleményezés felső olvasati Módosítás Tanács Megegyezés Parlament és Tanács A jogszabályt elfogadták Tanács Közös álláspont Parlament Javaslat (második olvasati Módosítás Tanács Jóváhagyás Parlament és Tanács A jogszabályt elfogadták Tanács Parlament Javaslat Módosítás Egyeztetés Parlament és Tanács A jogszabályt Az oktatásban több közös programot szerveztek Segítség Franciaországból PECS-PARIZS A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete (franciául INFH) 1994 -es megalakulás óta több olyan közös projektet is szervezett, amely hazánk európai integrációs előkészületét segíti elő. Ezek között az egyik jelentős a két ország mezőgazda- sági együttműködése, de az oktatás sem szorul háttérbe. hozzájárul a francia követség által támogatott nyelvi és oktatási programokhoz. A földművelésügyi tárcával a közelmúltban létrehoztak egy Magyarországgal foglalkozó tanulmányi versenyt a francia középiskolák számára. A több mint 900 induló középfokú intézmény közül tíz iskola magyarországi utazást nyert. Természetesen a hazai oktatási intézmények sem maradnak ki a sorból, a napokban több baranyai iskolai diákjai Az INFH céljai között szerepel, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, arra forrást szerez, amely a francia jelenlétet hivatott erősíteni Magyarországon, vagy amely Franciaországot kívánja jobban megismertetni hazánkban, esetleg a hazánkról alkotott képet teszi árnyaltabbá a gallok földjén. Az INFH ezért anyagilag is utaznak tanulmányútra Franciaországba, köztük a pécsi Janus Gimnázium és a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépiskola növendékei. A középfokún kívül az INFH kiemelt szerepet szán a felsőoktatási közös projektek támogatásának is, ebben segítséget nyújtanak a különböző európai pénzalapok (PHARE, Tempus, Leonardo stb.). A Janus Pannonius Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Lyon III. Egyetem között már működik egy posztgraduális menedzserképző kurzus, amelyre a hallgatókon kívül vállalati szakemberek is jelentkezhetnek. Nyaka Sz. Karinthy Frigyes franciául FOTÓ: TÓTH L. ft i é 4
