Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-25 / 141. szám

1999. május 25., kedd Európai Unió - Melléklet Dunántúli Napló 11 UTUNK EURÓPÁBA EU-tanulmányok jogászoknak A JPTE Európai Tanulmá­nyok Központja a PHARE- program pénzügyi támoga­tásával oktatási programot indít jogászok részére az Eu­rópai Unióval kapcsolatos jogi ismeretekről. A prog­ramban résztvevők nem fi­zetnek részvételi díjat. A program modulrendszerű, 1999-2000-ben az alábbi - egyenként 20 órás - modulok meghirdetésére kerül sor: 1. Az Európai Unió jogi alapjai és in­tézményei (1999. május-jú­nius), 2. Belső Piac és joghar­monizáció (1999. június), 3. Alapszabadságok az Európai Közösségben (1999. október), 4. Az Európai Bíróság eljárása (1999. november), 5. Az euró­pai Unió II. és III. pillére (2000. február), 6. Az egyén jogainak védelme az EU-ban (2000. március). A modulok külön-külön is felvehetők, az egyes modulok írásbeli vizsgával fejeződnek be. A sikeres vizsgáról a JPTE Európai Tanulmányok Köz­pontja tanúsítványt állít ki. Azok, akik valamennyi modult sikeresen elvégzik, bizonyít­ványt kapnak. Az első modul május 28-án kezdődik. Jelentkezés és információ: Szabó Brigitta, (tel: 72/211- 433/3241, ill. 3179 m.), il­letve dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet (tel: 72/211­433/3237 ill. 3230 m.). RÖVIDEN Evroroma. Bulgáriában létrejött az Evroroma Országos Szövetség a roma szervezetek képviseletére. A szövetség célja, hogy megol­dást találjon a roma közösség társadalmi és gazdasági problémáira. Angol tőke Szlovákiában. A szlovák statisztikai intézet sze­rint 1998-ban angol vállalkozások összességében 72,6 millió eurót ruháztak be a szomszédos államban, amely az összes be­fektetés 28,7 százaléka. Hármas együttműködés. Szlovákia, Magyarország és Auszt­ria regionális együttműködésről és fejlesztési zóna kialakításá­ról tárgyal a Pozsony-Bécs-Győr háromszögben. Észt a tavalyi europolgár. 1998-ban Lennart Meri észt elnök érdemelte ki az év Európai Polgára címet. A díjat a francia La vie folyóirat adományozta, elismerésül az elnök törekvéseiért. Az emberi jogok fontossága Az ötvenéves Európa Tanács struktúrájának és működésének áttekintése Bármely európai ország az Európa Tanács (ET) tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a jog­hatóság alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Az ET ebben a hó­napban ünnepelte ötvenedik születésnapját. Az Európa Tanács egy kor­mányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme, az euró­pai kulturális önazonosság és sokszínűség fejlesztése, segít­ségnyújtás a demokratikus sta­bilitás megvalósításához. Sokoldalú tevékenység Az ET székhelye a strasbourgi (Franciaország) Európa Palota. Itt tartja egyébként plenáris üléseit az Európai Parlament is, amely Európai Unió testületé. Az ET a nemzetvédelem ki­vételével az európai társadalom minden jelentős problémájával foglalkozik. Tevékenységét olyan területeken fejti ki, mint az emberi jogok, média, jogi együttműködés, szociális és gazdasági kérdések, egészség­ügy, oktatás, kultúra, környe­zetvédelem és regionális fej­lesztés. Az együttműködés keretei Az ET döntéshozó testületé a Miniszteri Bizottság, tanácsadó testületé a Parlamenti Közgyű­lés. Az Európai Helyi és Regi­onális Önkormányzatok Kong­resszusa szintén tanácsadó tes­tület, ezáltal a kormányok, nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális önkor­mányzatok egymástól elkülöní­tett képviselettel rendelkeznek. Miniszteri Bizottság A Miniszteri Bizottság (MB) a jelenleg 41 tagállam külügymi­nisztereiből vagy azok állandó képviselőiből áll. Az MB dönt a tanács tevékenységéről, megha­tározza a tanácsadó testületek ajánlásainak, javaslatainak to­vábbi sorsát. A bizottság fo­gadja el a működési programot és a költségvetést. Európa folyamatos építése Az ET működésének eredmé­nye közös egyezményekben és megállapodásokban ölt testet, amelyeknek eleget téve az egyes tagállamok összehangol­hatják és módosíthatják tör­vényhozásukat. Bizonyos egyezményekhez nem tagálla­mok is csatlakozhatnak, de lét­rejönnek részleges megállapo­dások is, amelyek egyes együttműködő tagállamok kö­zös érdekeit szolgálják. Azzal, hogy az ET tanácsadó státust kínál mintegy 350 nem kormányzati szervezetnek, va­lódi együttműködést alakít ki azokkal is, akik a civil társa­dalmat képviselik. Pénzek, nyelvek Az ET költségvetését a tagál­lamok biztosítják összlakossá­guk és gazdasági erőforrásaik arányában. Az 1999.' évi költ­ségvetés 1,7 milliárd francia frankot tesz ki. Az ET hivatalos nyelve az angol és a francia, de a Parla­menti Közgyűlés munkanyelv1 ként használja a német, az olasz és az orosz nyelvet is. Bizonyos feltételek mellett a viták folya­mán sor kerülhet más nyelvek tolmácsolására is. Európában is tanulnak tőlünk A két kincstári szervezet között tavaly alakult ki a kapcsolat, a franciák most „aprópénzre” akarják váltani az együttműkö­dést. Montpellier tartomány küldöttsége a megyei területfej­lesztési pénzek elosztását tanulmányozta. Még a Magyar Államkincstár szervezeteinek felállítása előtt a Pénzügyminisztérium szüksé­gesnek tartotta, hogy a több év­százados múlttal rendelkező francia intézmény működését ta­nulmányozza. Az együttműkö­désnek nagy szerepe volt abban, hogy a Magyar Államkincstár szervezetei az indulástól kezdve zökkenőmentesen működnek.-A baranyai és más megyei szervezettel meg azért szeret­nénk alaposabban megismer­kedni - mondja a nemrégiben de­legáció élén Pécsett járt, Mont- pellier-i tartomány kincstári igazgatóságá­nak vezetője, Alain Collot,- mert más egy országos szervezet működése, és megint más egy megyei hivatalé, hi­szen az intézkedések végrehaj­tása itt történik, gyakorlati ta­pasztalatokat innen menthe­tünk. Az igazgató azért is fontos­nak taija az együttműködést, mert Magyarország - megfo­galmazása szerint - 4-5 év múlva az Európai Unió tagja lesz, és nagyon szeretné, ha a kincstári szervezetek átállása zökkenőmentesen történne.- Azért nekünk is van tanul- nivalónk a baranyaiaktól - mondja az igazgató. - Hiszen itt jól működik a közpénzek el­költésének ellenőrzése, ennek számítástechnikai hátterét szí­vesen alkalmaznánk nálunk is. Buttinger János (képünkön), a Magyar Államkincstár Bara­nya Megyei Igazgatóságának vezetője hozzáteszi: a küldött­ség egyik Bordeux-i tagja a vil­lányi borút programot akarta megismerni. Az ismerkedés után úgy vélekedett, hogy ez bevezethető lenne Franciaor­szágban is. B. G. Az agrárgazdaság nem kér átmeneti időszakot az EU-csatlakozás után A vártnál kisebb lesz a támogatás Várhatóan június elején fejeződnek be Magyarország és az Európai Unió feltáró megbeszélései az agráriummal kapcso­latban, a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgyalási fordulóra előreláthatólag a jövő év elején kerül sor. Vajda László, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) illetékes főosztá­lyának vezetője elmondta: ha­zánk mezőgazdasága nem szándékozik átmeneti időszakot kérni az integrációs folyamat segítésére. Az ország a belépés első napjától vállalja az összes kötelezettséget, és valamennyi, az EU által biztosított joggal élni is kíván. A főosztályvezető vitára számít az EU-val az agrártámo­gatások nagyságáról, beleértve a kompenzációs kifizetéseket és a termelési kvótákat is. Ezek azért fontosak Magyarország számára, mert az agrárgazdaság további lehetőségeit határozzák majd meg az uniós tagság el­nyerését követően. A csatlakozni kívánó tíz or­szág támogatására 2000-2006 között az unió évi 3,12 milliárd eurót különített el, ebből 520 millió euró szolgálja az agrár- szektor támogatását. A később taggá váló ország 2002-2006 között 45,6 milliárd euró támo­gatásra számíthatnak az uniótól. Ez 4,4 milliárd euróval keve­sebb az Agenda 2000-ben elő­irányzott összegnél. A szóban forgó támogatásból 12,41 milli­árd eurót szánnak a belépést követően az új tagok mezőgaz­dasági támogatására. Magyarország a csatlakozást megelőzően - feltételezve, hogy a támogatást népesség­arányosan osztják el - évi 250- 300 millió euróra számíthat. Ebből évi 50 millió eurót költ­het az agrárszektor fejleszté­sére. A 2002-es csatlakozást fel­tételezve a Magyarország által igénybe vehető pénzügyi támo­gatások 2006-ra 2 milliárd 275 millió euróra nőnének. Európa- játék értékes nyereményekért! Lopunk EU-mellékletében folytatódik a játék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címűnk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7627 Pécs, ingei János utca 8. A lapra írják rá: Európa-játékl E havi kérdésünk: Melyik EU-s intézményt nem találjuk meg Pécsett? 1. Európai Dokumentációs Központ 2. Európai Tanulmányok Központja 3. Európai Bizottság magyarországi delegációja A válaszadásban segít lapunk múlt havi EU-mellóklele. Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Európai Unió A könyvjutalmat Banna Gabriella pécsi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti át. Újabb eurorégiós kezdeményezés Európa az integrációs törekvések hatására egyre inkább egy globális, egységesen szabályozott egésszé válik. Az egység azonban jelent elszürkülést, hiszen Európa az önálló, saját ér­tékeit megtartó régiók térsége. GRAZ - PÉCS Baranya megye egyik kezde­ményezője volt a Duna-Dráva- Száva interregionális együtt­működésnek, amely magyar, horvát és bosnyák felek közre­működésével valósult meg a múlt évben. Idén osztrák javaslatra a me­gyei önkormányzat egy újabb ilyen együttműködésben, a ki­alakítandó „Dél-Kelet” euroré- gióban történő részvételre ka­pott meghívást. A stájer tartomány ipari egyesülése szerint a Trieszt­Graz-Pécs-Zágráb térség ha­gyományai, de a jövője is csak egyfajta közös gondolkodás eredményeképpen képzelhető el. Ez a régió egy partnerségen alapuló egységes piacot feltéte­lez, közös közlekedési infra­struktúrával, kommunikációs és oktatáspolitikával. A következő hónap végén megyénkbe látogat Thomas Krautzer, a stájer ipari egyesü­lés munkatársa, aki baranyai te- rületfej lesztési szakemberek­kel, politikusokkal folytat meg­beszéléseket a tervezett együttműködés szerepéről és megvalósításáról. Megállapodás született arról is, hogy 1999. októberében a Megyei Közgyűlés Hivatalának öt dolgozója utazik ki a Steier­mark tartományi Hivatalba, ahol a helyi közigazgatás EU integrációból adódó feladatait tanulmányozzák. Az elmúlt időszakban több ba­ranyai kezdeményezést is tá­mogatott az Alpok-Adria Munkaközösség. A társulás anyagi támogatásával valósul meg augusztus 26-29. között Pécsett az I. Alpok-Adria Ro­matalálkozó, és szeptember 9-12. között az V. Alpok-Ad­ria Pszichológiai Konferencia, illetve Harkányban jövő év feb­ruárjában az I. Alpok-Adria Fürdővárosok találkozója. Baranya megye kezdemé­nyezte a múlt hónapban meg­tartott vezető tisztségviselői ülésen, hogy az Alpok-Adria vállaljon szerepet a Koszovó­ban megsemmisült gyermekin­tézmények helyreállításában. A közeljövőben Triesztben találkoznak az V. európai köz­lekedési (közúti, vasúti és vízi) korridor által érintett régiók képviselői, ahol egyeztetik a különböző területi terveket és lehetőségeket. í i f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents