Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-22 / 139. szám

14 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. május 22., szombat Hírcsatorna A falvak közművelődé­séről. A Kistelepülések Közművelődési Szakembe­reinek II. Országos Tanács­kozása lesz június 23-től 25- ig a Borsod megyei Encsen, a Kazinczy Általános és Művészeti Alapiskolában. A konferenciára június 4-ig lehet jelentkezni. Sétatéri pünkösdölő. A Pécsi Kulturális Központ kézművesvásárral összekö­tött pünkösdölőt rendez ma a Sétatéren. 10 óra 30-kor a Pécsváradi Ifjúsági Fúvós- zenekar, majd a Márkus- színház lép fel, délután pé­csi és környékbeli tánccso­portok és a Mahaja Hóra Együttes mutatkoznak be. Tavaszi fesztivál. Május 28-án 15 órától hagyomány­teremtő fesztivált rendez a Baranya Megyei MTESZ és a Településfejlesztő Pol­gármesterek Klubja Pécsett az Ifjúsági Házban. A dél­után folyamán Bicsérdtől Zókig 11 község hagyo­mányőrző táncosai, verse- lői, színjátszó csoportja ad­nak műsort. Tárlat a Lenauban. Ru­dolf Hartmann fotóiból lát­ható kiállítás ma 11 órától Pécsett a Lenau Házban. A szeptember végéig látogat­ható tárlatot Báling József, a megyei németek szövetsé­gének elnöke nyitja meg. Színjátszás angolul. Jú­nius 3-án 13 órától Pécsett a Szivárvány Gyermekházban angol nyelvű amatőr szín­játszófesztivált rendez a Mátyás Király utcai Általá­nos Iskola, amelyre minden érdeklődőt várnak. Festmények a Gyöngy­szemben. A pécsi Gyöngy­szem galériában tegnap Mohácsi László fest­ményeiből nyílt kiállítás. A június 10-ig látogatható tár­laton Almásy László galéri­avezető mondott bevezetőt. Táncház az Ifjúsági Házban. Május 26-án 19 óra 30 perces kezdettel Ta- nac Táncház lesz Pécsett az Ifjúsági Házban Szávai Jó­zsef vezetésével, zenél a Ví­zin zenekar. „Májusi kalinkózás”, pünkösdi csónakázás Piros pünkösd napját ünnepelve A keresztény világ hagyományosan a Szentlélek eljövetelére emlékezik pünkösd napján. A néphagyományok azonban az európai népeknél a régibb pogány természetimádási szertartá­sokig nyúlnak vissza. A baranyai falvakban a hazai szokások mellett szláv és germán eredetű ünneplésre is akad példa. Az első pünkösd történetét az Apostolok cselekedetei máso­dik fejezetében olvashatjuk. A feltámadt Jézus még negyven napon át megjelent apostolai­nak, s a mennybemenetelkor megígérte nekik, hogy elküldi hozzájuk a „vigasztalót”, vagyis a Szentleiket. A Biblia ezt írja erről: „Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak ugyanazon a he­lyen. Hirtelen zaj támadt az ég­ből, olyan, mint a heves szél­vész zúgása. Betöltötte áz egész házat, ahol ültek, majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta ne­kik, hogy szóljanak.” A pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, neve is erre utal, hiszen a görög „pentekosztész”, vagyis „ötve­nedik” szóból származik. Meg­ünnepléséről a niceai zsinat ha­tározott, 325-ben. Az eredetileg egyhetes ün­nephez máig kapcsolódnak a tavaszi és a nyári napforduló­hoz, a termékenység- és esőva­rázsláshoz kötődő hiedelmek is. Az egyik legjellegzetesebb népszokás az ügyességpróbák­kal egybekötött pünkösdi ki­rályválasztás volt, illetve a fia­talok adománygyűjtő, falufel­járó köszöntése, a pünkösdölés és a pünkösdi királynéjárás. A pünkösdi királyt, májuskirályt hazánkban a XVI. században már általánosan ismerték, a XIX. századtól pedig a legény­bíró együtt is megjelent a pün­kösdi királynéval. Királynét, kiskirálynét vagy ahogyan So­mogybán és Baranyában nevez­ték, cucorkát a Dunántúlon vá­lasztottak, ő volt a legkisebb és legszebb kislány. A városiasodás, a moderni­záció gyakran kiöli a régi ha­gyományokat. így történt ez a pünkösdi népszokásokkal is, amelyeket a falusi kisközössé­gekben nyilvánosan sokáig azért nem ünnepelhettek, mert egyházi eseménynek számított, mostanra pedig, a fiatalok el­költözésével nincs kinek to­vábbadni a régi tudást. Feléle­désről csak akkor hallani, ha egy-egy településre elhivatott népművelő kerül, vagy ha az ott élő nemzetiség saját identitásá­nak részeként feleleveníti a ha­gyományokat. Szalántán például, ahol a la­kosság 65 százaléka horvát, ma a horvátországi Bosnjaci köz­ségből érkeznek vendégek, 16 órától néptánccsoportok lépnek fel, vasárnap délután pedig a „kraljice” szokása kel életre.- Ä királykislány fehérbe öl­tözik, az őt kísérő többi kislány népviseletbe - meséli Horváth Ferenc helyi népművelő. - A lányok házról házra járnak, já- tékkal-dallal kívánnak jókat a háziaknak, főként ott, ahol el­adó lány is van. A házakban la­kók a jót beengedik, de párnát dobálnak ki, hogy a rossz repül­jön ki a házból. Végül ajándé­kokat adnak a gyerekeknek. Szajkón idén nem lesz pün­kösdi lovaglás, de a hagyo­mány, mint Mohos Judit el­mondta, él. Pünkösdkor a fiúk összegyűlnek, majd egy lovas­kocsival elindulnak a faluba. A kocsiban ágakból font kasban rejtőzik a pünkösdi macska, aki a lányos házaknál nyávog a leg­jobban. A fiúk a lányoknak zsömlébe (régebben almába) szúrt rozmaringot, virágot ad­nak, a háziak útravalóval látják el a rejtélyes kandúrt, akiről csak az esti bálban derül ki, ki­csoda valójában. A pünkösd tavaszi napjain több helyen fesztiválokat, mű­sorokat, testvértelepülésekkel közös rendezvényeket tartanak. Holnap Palkonyán a „Pünkösdi nyitott pincék” program zajlik, Harkányban fúvószenekarok, folklóregyüttesek lépnek fel, Lánycsókon nemzetiségi nap lesz, másnap pedig néptánc­fesztivál, a tánccsoportok ön­álló estjével. Mohácson pün­kösdhétfőn dalosünnep kezdő­dik, Szászváron ekkor fesztivál lesz, de idén ünnepük az Ifjú­sági Zenekar 30 éves fennállá­sát is. 15 órakor Mayer Mihály megyés püspök tart német nyelvű misét. A pécsi Lenau Ház szervezésében vasárnap nemzetközi fesztiválra hívják az érdeklődőket, ezen belül délután a Sportcsarnokba, a II. Német táncháztalálkozóra és a kézművesvásárra. Somogyhárságyon először rendeznek „parasztolimpiát”. A magyarlukafaiak tapasztalatai és a somogyhárságyiak ötletei gyümölcsöző eredményt hoz­tak, vasárnap 13 órától indul a program a hárságyi szőlőhe­gyen, többek között bálagurí- tással, tragacsrodeóval, tenge- rimorzsoló-versennyel. A meg­újuláshoz itt is egy civil szerve­zet létrejötte kellett. Hodnik Ildikó Gy. Pomogáts Béla Pécsett a Jelenkornál FOTÓ: LÄUFER L. Irodalom, szövetség mit is ér manapság? A Jelenkor szerkesztőségé­ben a napokban tisztújító közgyűlésen választották meg Méhes Károly írót a Magyar írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja titkárának. Az elnöklő Po­mogáts Béla irodalomtörté­nész az írószövetség helyze­téről is beszámolt. A titkári teendőkről lemondó Csuhái István, a Jelenkor fő- szerkesztője saját munkáját is értékelve óhatatlanul kötött ki a hiányzó forintoknál - ugyanis ma már csak az Ün­nepi Könyvhét az az ese­mény, amire biztosan pénzt tudnak fordítani. Minden másra - mindazokra a koráb­ban elmaradhatatlan esemé­nyekre, amelyek jóvoltából az írók kapcsolattartását szer­vezte, azokra a díjakra, ame­lyek ösztönzést adhatnak - jó, ha csurran-cseppen. Pomogáts felidézte az írók székházának ügyét. A ház 1990-ben a budapesti VI. ke­rületé lett, és lakbérük attól kezdve növekedni kezdett, majd milliókra rúgott. A volt művelődésügyi miniszter gá­láns segítségével - most úgy tűnik - 2002-ig lekerült a vál­lukról a teher, sőt Hámori Jó­zsef, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mi­nisztere most megígérte, hogy a lakbérfizetés kötelezettsége nélkül vehetik majd haszná­latba az épületet. Viszont a működésre - ez 1981-ben évi 6 millió volt, s átszámítva most 60-nak kel­lene lennie - a tavalyi 21 mil­liós kérésre csak 17,4 milliót, az idei 23 milliós igényre 14,5-öt kaptak. Úgyhogy a toll emberei mostanság hazai multiknál koldulnak. Össze is jött 7-8 millió ... Ami meg a minisztériumból jön, azt esz­kalálja az adminisztráció. Annyi aláíráson, fő- és alha- tóságon megy át, hogy az idén például még egy fillér sem ju­tott el hozzájuk. De térjünk az irodalomra. Vagy legalább a kutyákra- macskákra. Pomogáts el­mondta, élénk a klubéletük, évi 150-160 találkozójuk is van a Bajza utcában (más kérdés, hogy vidéken egy-egy est hány érdeklődővel zajlik), ahol a minap például „kutyák- macskák” estjét tartották, írók-költők beszéltek és ver­seltek kedvenceinkről. (Záró­jelben: mintha a divat, a piac az érzelmeinket is kissé esz­kalálta volna.) Más kérdés a határon túli írók befogadása a szövetségbe, s a kapcsolatok napi építése, amellyel a félez­res létszámuk éppen a duplá­jára nőtt. Lapunk kérdésére azt is megtudtuk, hogy egy saját ösztöndíjuk van csak, az Arany János Alapítvány. A költő halálának évfordulóján, amely épp október 23-a, há­rom nagydíjat és három ki­sebbet adnak át. Ebben a nagydíjban részesült Tüskés Tibor, Szabó Gyula erdélyi író és Tornai József költő is. Számos van még, kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeum ke­zelésében lévő Móricz Zsig- mond-ösztöndíjtól az Ev Könyve-díjig - legutóbb Marsall László és Veress Mik­lós költők kapták meg. Ezek­ben kuratóriumok döntenek, az írószövetség delegált tagjai révén szól bele, de egy ilyen testület aligha fejezheti ki irodalmunk teljes színképét. Az állam ma a döntést má­sokra bízza. Az állami eszté­tika korát a kuratóriumok esz­tétikája váltotta fel. B. R. Futnak a képek FILMJEGYZET Nyolcadik Nicholas Cage nem hisz a szemének Joel Schumacher jól ismert rendező a szórakoztató filmek hazai kedvelői közt is: két Batman-produkciót, továbbá az Összeomlás-1 és Az ügyfél című munkát láthatták tőle az izga­lomra szomjazó nézők. ízlése nem hibátlan, gondolkodás- módja sem mindig kielégítő, szereti a közhelyeket, de a szakmát elég jól megtanulta, legalábbis azt, ami megtanul­ható belőle. Olyan, mint egy megbízható iparos, aki gyorsan dolgozik, ismeri a piacot, soro­zatban gyártja portékáit, s álta­lában nem csapja be a vásárlóit. Ezt kéritek, megkapjátok, mondja. A 8 mm jellegzetes Schuma- cher-mozi. Látszik, hogy a bűnügyi thriller dramaturgiájá­nak működését valóban milli­méter pontossággal kiszámítot­ták: trükkösen lassú expozíció, fokozatosan gyorsuló kibonta­kozás, csúcsra járatás másfél óra után, de akkor nagyon, a be­fejező félóra megőrzi a fordu­latszámot, s végül három perc ellazulás. Tessék sóhajtani, az­tán lehet hazamenni. A forga­tókönyvet Andrew Kevin Wal­ker írta, a Hetedik librettistája. ő is jó iparos. Egyik talpal, má­sik a felsőrészt gyártja. Lehet futni a cipőben. Van is mi elől. Nyomunkban a nyolcadik utas. A képek profi színvonalúak. Hajszálpontos vágás, hatásos plánok, olajozott kameramoz­gás. A képek valósággal behá­lózzák az embert, miközben a mikrofonokból áradó zenébe halálhörgések és sikolyok ve­gyülnek. A cselekmény közép­pontjában egy úgynevezett snuff fűm áll (erre utal a cím), s ennek kapcsán a pomóipar sza­dista irányzata, amikor a felvé­telek készítése során szexuáli­san perverz körülmények kö­zött bántalmaznak vagy megöl­nek valakit. Mint megtudjuk, vannak illetők, akik nagy pén­zekért rendelnek meg efféle szörnyűségeket, s persze olyan is akad, aki teljesíti a megren­delést. így lesz a klinikai és rendőrségi esetből üzlet. Schumacher szerint ezek a pszichopaták gyakran normális embereknek látszanak. Amikor az egyik őrülttel levetetik az ál­arcát, egy szolidan kopaszodó hivatalnok kerek, pislogó szemű arca mered ránk. Alig­hanem ez a film legmegdöb­bentőbb jelenete. De térjünk vissza a képek­hez. Mert az még hagyján, hogy az aszfaltra és a szélvé­dőre hulló esőcseppek úgy pi- roslanak, mint a vér, s hogy a pomóipar poklaiba alászálló hőst kékeslila lángokkal lobogó fények veszik körül, s szinte még a kénbűzt is érezzük. Ám az a megoldás, hogy az? egyik hétköznapinak látszó utcai fel­vételen véres köpenyekben fel- trancsírozott sertéseket cipel­nek, a montázs által olyan üze­nettel bír, amely valósággal mellbevágja az embert. Mi ez? Előrejelzés, ráhangolás, netán utalás a civilizációba kódolt erőszakra? „Ments meg, ments meg!” - mondja a Nicholas Cage által alakított hős a feleségének. Ül­dözik a képek. Ez a film legfon­tosabb mondata, számomra az egyetlen, ami valóban fontos ebből az egészből. Szeretnék tiszta képeket látni, ha még le­het. Tópartot, mezőt, rezgő fa­levelet. Nagy Imre t í I 7 Gárdonyi | Tamás ■

Next

/
Thumbnails
Contents