Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-22 / 139. szám
14 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. május 22., szombat Hírcsatorna A falvak közművelődéséről. A Kistelepülések Közművelődési Szakembereinek II. Országos Tanácskozása lesz június 23-től 25- ig a Borsod megyei Encsen, a Kazinczy Általános és Művészeti Alapiskolában. A konferenciára június 4-ig lehet jelentkezni. Sétatéri pünkösdölő. A Pécsi Kulturális Központ kézművesvásárral összekötött pünkösdölőt rendez ma a Sétatéren. 10 óra 30-kor a Pécsváradi Ifjúsági Fúvós- zenekar, majd a Márkus- színház lép fel, délután pécsi és környékbeli tánccsoportok és a Mahaja Hóra Együttes mutatkoznak be. Tavaszi fesztivál. Május 28-án 15 órától hagyományteremtő fesztivált rendez a Baranya Megyei MTESZ és a Településfejlesztő Polgármesterek Klubja Pécsett az Ifjúsági Házban. A délután folyamán Bicsérdtől Zókig 11 község hagyományőrző táncosai, verse- lői, színjátszó csoportja adnak műsort. Tárlat a Lenauban. Rudolf Hartmann fotóiból látható kiállítás ma 11 órától Pécsett a Lenau Házban. A szeptember végéig látogatható tárlatot Báling József, a megyei németek szövetségének elnöke nyitja meg. Színjátszás angolul. Június 3-án 13 órától Pécsett a Szivárvány Gyermekházban angol nyelvű amatőr színjátszófesztivált rendez a Mátyás Király utcai Általános Iskola, amelyre minden érdeklődőt várnak. Festmények a Gyöngyszemben. A pécsi Gyöngyszem galériában tegnap Mohácsi László festményeiből nyílt kiállítás. A június 10-ig látogatható tárlaton Almásy László galériavezető mondott bevezetőt. Táncház az Ifjúsági Házban. Május 26-án 19 óra 30 perces kezdettel Ta- nac Táncház lesz Pécsett az Ifjúsági Házban Szávai József vezetésével, zenél a Vízin zenekar. „Májusi kalinkózás”, pünkösdi csónakázás Piros pünkösd napját ünnepelve A keresztény világ hagyományosan a Szentlélek eljövetelére emlékezik pünkösd napján. A néphagyományok azonban az európai népeknél a régibb pogány természetimádási szertartásokig nyúlnak vissza. A baranyai falvakban a hazai szokások mellett szláv és germán eredetű ünneplésre is akad példa. Az első pünkösd történetét az Apostolok cselekedetei második fejezetében olvashatjuk. A feltámadt Jézus még negyven napon át megjelent apostolainak, s a mennybemenetelkor megígérte nekik, hogy elküldi hozzájuk a „vigasztalót”, vagyis a Szentleiket. A Biblia ezt írja erről: „Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte áz egész házat, ahol ültek, majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak.” A pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, neve is erre utal, hiszen a görög „pentekosztész”, vagyis „ötvenedik” szóból származik. Megünnepléséről a niceai zsinat határozott, 325-ben. Az eredetileg egyhetes ünnephez máig kapcsolódnak a tavaszi és a nyári napfordulóhoz, a termékenység- és esővarázsláshoz kötődő hiedelmek is. Az egyik legjellegzetesebb népszokás az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás volt, illetve a fiatalok adománygyűjtő, falufeljáró köszöntése, a pünkösdölés és a pünkösdi királynéjárás. A pünkösdi királyt, májuskirályt hazánkban a XVI. században már általánosan ismerték, a XIX. századtól pedig a legénybíró együtt is megjelent a pünkösdi királynéval. Királynét, kiskirálynét vagy ahogyan Somogybán és Baranyában nevezték, cucorkát a Dunántúlon választottak, ő volt a legkisebb és legszebb kislány. A városiasodás, a modernizáció gyakran kiöli a régi hagyományokat. így történt ez a pünkösdi népszokásokkal is, amelyeket a falusi kisközösségekben nyilvánosan sokáig azért nem ünnepelhettek, mert egyházi eseménynek számított, mostanra pedig, a fiatalok elköltözésével nincs kinek továbbadni a régi tudást. Feléledésről csak akkor hallani, ha egy-egy településre elhivatott népművelő kerül, vagy ha az ott élő nemzetiség saját identitásának részeként feleleveníti a hagyományokat. Szalántán például, ahol a lakosság 65 százaléka horvát, ma a horvátországi Bosnjaci községből érkeznek vendégek, 16 órától néptánccsoportok lépnek fel, vasárnap délután pedig a „kraljice” szokása kel életre.- Ä királykislány fehérbe öltözik, az őt kísérő többi kislány népviseletbe - meséli Horváth Ferenc helyi népművelő. - A lányok házról házra járnak, já- tékkal-dallal kívánnak jókat a háziaknak, főként ott, ahol eladó lány is van. A házakban lakók a jót beengedik, de párnát dobálnak ki, hogy a rossz repüljön ki a házból. Végül ajándékokat adnak a gyerekeknek. Szajkón idén nem lesz pünkösdi lovaglás, de a hagyomány, mint Mohos Judit elmondta, él. Pünkösdkor a fiúk összegyűlnek, majd egy lovaskocsival elindulnak a faluba. A kocsiban ágakból font kasban rejtőzik a pünkösdi macska, aki a lányos házaknál nyávog a legjobban. A fiúk a lányoknak zsömlébe (régebben almába) szúrt rozmaringot, virágot adnak, a háziak útravalóval látják el a rejtélyes kandúrt, akiről csak az esti bálban derül ki, kicsoda valójában. A pünkösd tavaszi napjain több helyen fesztiválokat, műsorokat, testvértelepülésekkel közös rendezvényeket tartanak. Holnap Palkonyán a „Pünkösdi nyitott pincék” program zajlik, Harkányban fúvószenekarok, folklóregyüttesek lépnek fel, Lánycsókon nemzetiségi nap lesz, másnap pedig néptáncfesztivál, a tánccsoportok önálló estjével. Mohácson pünkösdhétfőn dalosünnep kezdődik, Szászváron ekkor fesztivál lesz, de idén ünnepük az Ifjúsági Zenekar 30 éves fennállását is. 15 órakor Mayer Mihály megyés püspök tart német nyelvű misét. A pécsi Lenau Ház szervezésében vasárnap nemzetközi fesztiválra hívják az érdeklődőket, ezen belül délután a Sportcsarnokba, a II. Német táncháztalálkozóra és a kézművesvásárra. Somogyhárságyon először rendeznek „parasztolimpiát”. A magyarlukafaiak tapasztalatai és a somogyhárságyiak ötletei gyümölcsöző eredményt hoztak, vasárnap 13 órától indul a program a hárságyi szőlőhegyen, többek között bálagurí- tással, tragacsrodeóval, tenge- rimorzsoló-versennyel. A megújuláshoz itt is egy civil szervezet létrejötte kellett. Hodnik Ildikó Gy. Pomogáts Béla Pécsett a Jelenkornál FOTÓ: LÄUFER L. Irodalom, szövetség mit is ér manapság? A Jelenkor szerkesztőségében a napokban tisztújító közgyűlésen választották meg Méhes Károly írót a Magyar írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja titkárának. Az elnöklő Pomogáts Béla irodalomtörténész az írószövetség helyzetéről is beszámolt. A titkári teendőkről lemondó Csuhái István, a Jelenkor fő- szerkesztője saját munkáját is értékelve óhatatlanul kötött ki a hiányzó forintoknál - ugyanis ma már csak az Ünnepi Könyvhét az az esemény, amire biztosan pénzt tudnak fordítani. Minden másra - mindazokra a korábban elmaradhatatlan eseményekre, amelyek jóvoltából az írók kapcsolattartását szervezte, azokra a díjakra, amelyek ösztönzést adhatnak - jó, ha csurran-cseppen. Pomogáts felidézte az írók székházának ügyét. A ház 1990-ben a budapesti VI. kerületé lett, és lakbérük attól kezdve növekedni kezdett, majd milliókra rúgott. A volt művelődésügyi miniszter gáláns segítségével - most úgy tűnik - 2002-ig lekerült a vállukról a teher, sőt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minisztere most megígérte, hogy a lakbérfizetés kötelezettsége nélkül vehetik majd használatba az épületet. Viszont a működésre - ez 1981-ben évi 6 millió volt, s átszámítva most 60-nak kellene lennie - a tavalyi 21 milliós kérésre csak 17,4 milliót, az idei 23 milliós igényre 14,5-öt kaptak. Úgyhogy a toll emberei mostanság hazai multiknál koldulnak. Össze is jött 7-8 millió ... Ami meg a minisztériumból jön, azt eszkalálja az adminisztráció. Annyi aláíráson, fő- és alha- tóságon megy át, hogy az idén például még egy fillér sem jutott el hozzájuk. De térjünk az irodalomra. Vagy legalább a kutyákra- macskákra. Pomogáts elmondta, élénk a klubéletük, évi 150-160 találkozójuk is van a Bajza utcában (más kérdés, hogy vidéken egy-egy est hány érdeklődővel zajlik), ahol a minap például „kutyák- macskák” estjét tartották, írók-költők beszéltek és verseltek kedvenceinkről. (Zárójelben: mintha a divat, a piac az érzelmeinket is kissé eszkalálta volna.) Más kérdés a határon túli írók befogadása a szövetségbe, s a kapcsolatok napi építése, amellyel a félezres létszámuk éppen a duplájára nőtt. Lapunk kérdésére azt is megtudtuk, hogy egy saját ösztöndíjuk van csak, az Arany János Alapítvány. A költő halálának évfordulóján, amely épp október 23-a, három nagydíjat és három kisebbet adnak át. Ebben a nagydíjban részesült Tüskés Tibor, Szabó Gyula erdélyi író és Tornai József költő is. Számos van még, kezdve a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévő Móricz Zsig- mond-ösztöndíjtól az Ev Könyve-díjig - legutóbb Marsall László és Veress Miklós költők kapták meg. Ezekben kuratóriumok döntenek, az írószövetség delegált tagjai révén szól bele, de egy ilyen testület aligha fejezheti ki irodalmunk teljes színképét. Az állam ma a döntést másokra bízza. Az állami esztétika korát a kuratóriumok esztétikája váltotta fel. B. R. Futnak a képek FILMJEGYZET Nyolcadik Nicholas Cage nem hisz a szemének Joel Schumacher jól ismert rendező a szórakoztató filmek hazai kedvelői közt is: két Batman-produkciót, továbbá az Összeomlás-1 és Az ügyfél című munkát láthatták tőle az izgalomra szomjazó nézők. ízlése nem hibátlan, gondolkodás- módja sem mindig kielégítő, szereti a közhelyeket, de a szakmát elég jól megtanulta, legalábbis azt, ami megtanulható belőle. Olyan, mint egy megbízható iparos, aki gyorsan dolgozik, ismeri a piacot, sorozatban gyártja portékáit, s általában nem csapja be a vásárlóit. Ezt kéritek, megkapjátok, mondja. A 8 mm jellegzetes Schuma- cher-mozi. Látszik, hogy a bűnügyi thriller dramaturgiájának működését valóban milliméter pontossággal kiszámították: trükkösen lassú expozíció, fokozatosan gyorsuló kibontakozás, csúcsra járatás másfél óra után, de akkor nagyon, a befejező félóra megőrzi a fordulatszámot, s végül három perc ellazulás. Tessék sóhajtani, aztán lehet hazamenni. A forgatókönyvet Andrew Kevin Walker írta, a Hetedik librettistája. ő is jó iparos. Egyik talpal, másik a felsőrészt gyártja. Lehet futni a cipőben. Van is mi elől. Nyomunkban a nyolcadik utas. A képek profi színvonalúak. Hajszálpontos vágás, hatásos plánok, olajozott kameramozgás. A képek valósággal behálózzák az embert, miközben a mikrofonokból áradó zenébe halálhörgések és sikolyok vegyülnek. A cselekmény középpontjában egy úgynevezett snuff fűm áll (erre utal a cím), s ennek kapcsán a pomóipar szadista irányzata, amikor a felvételek készítése során szexuálisan perverz körülmények között bántalmaznak vagy megölnek valakit. Mint megtudjuk, vannak illetők, akik nagy pénzekért rendelnek meg efféle szörnyűségeket, s persze olyan is akad, aki teljesíti a megrendelést. így lesz a klinikai és rendőrségi esetből üzlet. Schumacher szerint ezek a pszichopaták gyakran normális embereknek látszanak. Amikor az egyik őrülttel levetetik az álarcát, egy szolidan kopaszodó hivatalnok kerek, pislogó szemű arca mered ránk. Alighanem ez a film legmegdöbbentőbb jelenete. De térjünk vissza a képekhez. Mert az még hagyján, hogy az aszfaltra és a szélvédőre hulló esőcseppek úgy pi- roslanak, mint a vér, s hogy a pomóipar poklaiba alászálló hőst kékeslila lángokkal lobogó fények veszik körül, s szinte még a kénbűzt is érezzük. Ám az a megoldás, hogy az? egyik hétköznapinak látszó utcai felvételen véres köpenyekben fel- trancsírozott sertéseket cipelnek, a montázs által olyan üzenettel bír, amely valósággal mellbevágja az embert. Mi ez? Előrejelzés, ráhangolás, netán utalás a civilizációba kódolt erőszakra? „Ments meg, ments meg!” - mondja a Nicholas Cage által alakított hős a feleségének. Üldözik a képek. Ez a film legfontosabb mondata, számomra az egyetlen, ami valóban fontos ebből az egészből. Szeretnék tiszta képeket látni, ha még lehet. Tópartot, mezőt, rezgő falevelet. Nagy Imre t í I 7 Gárdonyi | Tamás ■
